- Délután egy órára váratlanul sajtótájékoztatót hirdetett a Parlamentbe Orbán Viktor.
- A dolog jelentőségét az adja, hogy a miniszterelnök régen hívta a sajtó munkatársait olyan – nem diplomáciai, más állami vezetővel tartott – eseményre, amelyen elvileg bárkinek kérdezni is lehet a kormányfőt.
- Szerda délelőtt kormányülést tartottak; itt döntöttek arról, hogy a kormány benyújtja kvótaügyi népszavazási kezdeményezését.
- Aláírásgyűjtésre nem lesz szükség, a kormánynak joga van népszavazást kezdeményezni. Magára a szavazásra legkorábban ősszel kerülhet sor, cikkünkben elmagyarázzuk ennek forgatókönyvét.
- Orbánt első alkalommal lehetett kérdezni a Nemzeti Választási Irodánál történtekről. Kizárólag kormányközeli médiumok – a köztévé, a TV2 és az Origo – kérdezhettek.
- A kormányfő méltatlannak, nem fairnek nevezte az ügyet, és kérte a népszavazásra vonatkozó törvény megváltoztatását.
- A tízperces bejelentést cikkünk végén videón újranézheti.
Szerdán 13 órára sajtótájékoztatót hirdetett a Parlamentbe Orbán Viktor miniszterelnök, a téma megjelölése nélkül. Előzetes értesüléseinknek megfelelően a migránsügyről volt szó, a kormány ugyanis benyújtotta a kérdéseit a kvótaügyi népszavazásról.
A február 24-én a kormány által a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) benyújtott kérdés a következő:
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
Orbán: Népszavazásról döntöttünk
Döntést hozott a kormány a kötelező betelepítési kvóták ügyében indítandó népszavazásról, jelentette be szerda délután a miniszterelnök. Erre az Alaptörvény lehetőséget ad, ezt fel is olvasta:
Ez van az Alaptörvényben
8. cikk
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Országház Delegációs termében tartott sajtótájékoztatóra
Fotó: Bődey János
A kormány szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést a magyar parlamenttől elvenni nem lehet, arról a magyar parlamenten kívül senki más nem dönthet. „Nem árulok zsákbamacskát – mondja Orbán –, hiszen a parlament elutasítja azt.” Ezzel szerinte kiáll az ország függetlensége mellett.
Az az út, amit a kormány választott, Orbán szerint európai dolog, az európai politika része, ezért bátran ajánlja másoknak is.
„Nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is megváltoztató döntéseket” – mondja Orbán. Márpedig a kvóta átrajzolná Európa kulturális és vallási arculatát. Erre pedig sem Brüsszelnek, sem semmilyen európai testületnek nincs felhatalmazása.
„Meggyőződésem, hogy a kormány egy közhangulatnak engedett” – folytatja. Szerinte „visszaélés a hatalommal” a kvóta bevezetése, ezért kérdezik meg az embereket, fejezi be indoklását a kormányfő.
Orbán annyit reagált az NVI-s balhéra, hogy meg kell változtatni a törvényt
A miniszterelnököt kizárólag három médium kérdezhette: a köztévé, az Andy Vajna által megvásárolt TV2, illetve az immár Matolcsy György rokonának érdekeltségébe tartozó Origo.
A köztévé riportere arról kérdezett, milyen következménye lesz az európai politikára egy „nem” döntésnek. Orbán szerint ez másodlagos kérdés. A fundamentális kérdés az, dönthetnek-e a magyarok arról, kikkel éljünk, kikkel ne éljünk együtt. „Hogyan lehetnének a magyar állampolgárok hűségesek a saját államukhoz, a legfontosabb döntésekben más dönt helyettük?” – teszi fel a kérdést. Orbán végül válaszol a kérdésre: szerinte Európában a „szabad nemzetek szövetségét” erősíti a döntés, akárcsak a brit EU-ügyi népszavazás.
A TV2 riportere ezután a tegnapi eseményekről, a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) történtekről kérdez, illetve arról, hogy kezdeményezi-e a népszavazási törvény megváltoztatását a kormány.
Fotó: Bődey János
„Semmiképpen nem kevernénk össze a szezont a fazonnal” – válaszol Orbán. Szerinte most, vagyis a kvótaügyi népszavazás bejelentésével „a legfontosabb kérdésről van szó”, ami „nem említhető egy lapon semmilyen életmódról szóló kérdéssel” (vagyis a vasárnapi zárvatartásról szólóval), ezért nem vonható össze a két téma.
„Nem először alakul ki ilyen helyzet a választási irodánál népszavazás kezdeményezésekor” – folytatja Orbán. „Ezek méltatlan helyzetek" – teszi hozzá, a konkrét eseményekről azonban nem beszél a miniszterelnök. Szerinte ha a parlament a „tisztelet kultúrájának megteremtését” tekinti feladatának, nem szabad, hogy jóhiszemű, állampolgári jogaikkal élni akaró polgárokkal méltatlan helyzet történjen. Márpedig tegnap ez történt.
„Kénytelenek vagyunk azt a következtetést levonni, hogy a vonatkozó jogszabályok nem jók” – folytatja Orbán, és azt kéri, hogy az NVI vagy az NVB „elemezze ezt a helyzetet, nézzen szembe fenntarthatatlanságával, és tegyen javaslatot arra, hogy megváltoztassák” a jelenlegi szabályozást, ami szerinte a méltányos, fair körülményeket nem biztosítja.
Ezekről a körülményekről nagyjából mindent meg lehet tudni tegnapi videónkból:
Orbán ezért kijelentette, hogy a választási bizottságot és rajtuk keresztül a többi pártot kéri a jogszabályok megváltoztatására.
Az utolsó kérdés az Origóé. Azt kérdezik, ha nem lesz sikeres a népszavazás, nem lesznek elegen, lemond-e a kormány. „Olyan kérdést tett fel, amit nem vitattunk meg” – mosolyog Orbán, és vége a sajtótájékoztatónak.
Leghamarabb ősszel lehet majd szavazni
A népszavazási kérdés forgatókönyve a következő lesz:
- 30 napon belül az NVB tárgyalja a kormány beadványát.
- Ha befogadják, ezt a döntést utána meg lehet támadni a Kúrián, a Kúria 90 napon belül dönt.
- A nagy különbség, hogy mivel ezt a kérdést a kormány nyújtotta be, nem lesz aláírásgyűjtés, a Kúria (helyben hagyó) döntésével az NVB döntése azonnal jogerőssé válik, és megy a parlament elé.
- A parlament szavaz, és ha a kérdés átmegy, a köztársasági elnök kitűzi a népszavazás időpontját, így azt leghamarabb ősszel tarthatják meg (ha minden jogi lehetőséget kimerítenek, és nem nyár közepén írják ki).
