Országok, városok, házak - építészet képekkel
- Téma inditó krfzs
- Kezdés dátuma
afca
Kitiltott (BANned)
Nádszeg, nagyközség Pozsony vármegyében galántai járásban, a Kis-Duna mellett, (1910) 2388 magyar lakos, postahivatal, u.t. Királyrév. 1848-ba itt kisebb ütközet volt. 1903 júl. 13. az árvíz 115 házat döntött itt romba." <?XML:NAMESPACE PREFIX = O /><O
></O>
Nádszeg község Délnyugat-Szlovákiában fekszik, a Duna menti síkság alacsonyabb fekvésű területén, a Kisalföld közepén. Nyugati oldalról a Kis-Duna, északi és keleti oldalról pedig a Feketevíz veszi körül. Története is szorosan kapcsolódik mind a folyókhoz, mind pedig a községet körülvevő ingoványos területhez. A folyók ugyan védelmet is nyújtottak az itt élők számára, de áradásaikkal sokszor veszélyeztették a falu életét. Közigazgatásilag a falu a galántai járáshoz tartozik. Összterülete <?XML:NAMESPACE PREFIX = ST1 /><ST1:METRICCONVERTER productid="2668,5 ha" w:st="on">2668,5 ha</ST1:METRICCONVERTER>. Lakossága az 1991-es népszámlálás szerint 3761 fő, ebből 3596 magyar nemzetiségű, ami az összlakosság 95,6%-át teszi ki. Vallás tekintetében a falu túlnyomó többsége katolikus (96%).<O></O>
A legrégibb írásbeli forrás, amely a községről szól, 1608-ból származik. Ebben az oklevélben neve Nagy Szegh alakban fordul még elő. A 18. században jelenik meg a Nádszeg elnevezés, s mint azt 1735-ben Bél Mátyás leírta, nevét a falu körüli sok nádról kapta. A falu a semptei (Šintava) uradalomhoz tartozott. Az itt letelepedőknek 1608-ban Thurzó Szaniszló, a földesúr, hogy a falut kedvező körülmények között építhessék az erdőket, halastavakat, réteket, szántóföldeket használatra adta. A falu lakosainak nem kellett adózniuk, csak minden évben Szent Mihály napján 160 magyar arany forintot fizettek a földesúrnak. Nádszeg ezeknek a kiváltságoknak köszönhetően rohamosan fejlődni kezdett. 1634-ben a faluban már 80 ház volt és 400 lelket számlált. 1636-ban a Thurzó család szepesi ágának kihalásával a semptei uradalom visszakerült a király birtokába, aki azt 1642-ben az Esterházyaknak adta.<O></O>
Az új földesúr a kiváltságokat a század második felében megváltoztatta oly formán, hogy a megszabott pénzösszeg helyett katonai szolgálattal tartoztak a nádszegiek. Veszély esetén a semptei várat voltakhttp://www.nadszeg.sk/images/nadszeg/Szentháromság.JPG kötelesek védeni. Nádszeg a török időkben komoly károkat szenvedett, s sokan el is menekültek innét. A török veszély megszűnése után még egy jelentősebb katonai esemény érintette a falut: a II. Rákóczi Ferenc vezette Habsburg-ellenes felkelés és szabadságharc hadműveletei. Rákóczi csapataiban a nádszegi lakosok közül többen is harcoltak. A katonai események, s az ezt követő pestisjárvány a lakosság számának csökkenését is hozta. Az 1715-ben készült adóösszeírás szerint Nádszegnek 58 adófizető lakosa volt. 1716-ban a falu szerződést írt alá gróf Esterházy Ferenccel, miszerint Nádszeg évente bizonyos mennyiségű pénzt és terményt volt köteles beszolgáltatni neki, s ennek fejében a házakat és földeket szabadon használhatták, oszthatták s el is adhatták. Az itt élőknek a mezőgazdasági termelés jelentette a fő megélhetési forrást.<O></O>
Marhatenyésztéssel, méhészettel, s az átlagos mezőgazdasági termékeken kívül len, kender termesztésével is foglalkoztak. 1785-ben Nádszegnek 1796 lakosa volt, közülük öten voltak szabadok, a többiek jobbágynak számítottak. A község élén a bíró állt jogát a képviselőtestület és az elöljáróság (tanács) révén gyakorolta, a hivatalos ügyeket pedig a jegyző intézte. Az 1864. évi statisztikai adatok szerint Nádszeg Kőse pusztával együtt 1917 lelket számlált, s 330 lakóháza volt. A lakosság megélhetését továbbra is a mezőgazdaság biztosította. Az iparban foglalkoztatottak száma lényegesen kevesebb volt. A községi krónika a takácsipart említi, mint eléggé elterjedt háziipart Nádszegen a 19. században. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint a falunak ekkor már 2398 lakója volt. A község fejlődésébe, lakosainak mindennapi életébe beleszólt az I. világháború kitörése.<O></O>
http://www.nadszeg.sk/images/nadszeg/Szabadságharc.JPGA háborús évek szomorú eseményei s a katonaság részére történő élelmiszer és termény-beszolgáltatások nagy lelki és gazdasági teherként nehezedtek a lakosságra, s csak fokozták a szegénységet. Az 1918-tól 1938-ig tartó húsz év alatt nagy fejlődésen ment keresztül a falu. A falu képét jelentősen megváltoztatta a század elején épült katolikus templom és a 30-as évek legelején felépült iskolaépület is. A 30-as évek második felében megalakult az önálló, teljes jogú postahivatal, megszerveződött a községi rendőrség is. 1927-ben beindult a rendszeres autóbuszjárat Galánta és Nádszeg között. A lakosság számának alakulása is 15%-os emelkedést mutat. A második világháború a községben a csekély anyagi veszteség mellett jelentős emberáldozatot követelt. A harci események folyamán a község 158 lakosa vesztette életét. A második világháború után, a kassai kormányprogram kihirdetésével a szlovákiai magyarság sorsa megpecsételődött. Megszüntették a magyar iskolákat, sajtót, megvonták a magyaroktól a nyugdíj folyósítását, s kimondták az általános vagyonelkobzást, 1946. november 19-én pedig megkezdődtek a deportálások Cseh-és Morvaországba, s az áttelepítések Magyarországra.<O></O>
Az itteni magyarok áttelepítésével egy időben megkezdődött a magyarországi szlovákok áttelepülése. Az 1948 júniusában készült kimutatás szerint 118 Magyarországról áttelepült személy élt a községben. Azhttp://www.nadszeg.sk/images/nadszeg/P1000612.JPG 1948 februárjában megtörtént kommunista hatalomátvétel után döntés született a magyar deportáltak hazaszállításáról. A nádszegiek első csoportja 1949. február 15-én érkezett meg a galántai vasútállomásra, összesen 24 család, 93 személy. A közigazgatás átszervezésével 1949 december 18-án Nádszegen is megalakult a nemzeti bizottság. Mint állami hivatal, apró változtatásokkal egészen 1990-ig irányította a községet társadalmi, politikai és kultúrális téren egyaránt. 1949. május 2-án megalakult a Nádszegi egységes földműves-szövetkezet is 63 taggal. Az ún. szocialista társadalmi rendszer 40 éve alatt jelentősen megváltozott a falu arculata. Nádszeg a Galántai járás egyik legdinamikusabban fejlődő települése volt. Az 1989 novemberében történt események után a községek visszanyerték önkormányzatiságukat. Jelenleg 11 tagú képviselőtestület vezeti a községet. Tagjai közül <ST1:METRICCONVERTER productid="11 a" w:st="on">11 a</ST1:METRICCONVERTER> Magyar Koalíció Pártja, jelöltjeként került a testületbe. A község polgármestere Juhos Ferenc, alpolgármestere Czakó Ferenc. A községi önkormányzat a falu infrastruktúrájának fejlesztését és az eddig elmaradt beruházások megvalósítását tűzte ki célul. Befejeződött a gázvezeték kiépítése, a helyi telefon- és kábeltévé hálózat kiépítése és a szennyvíz- tisztítóállomás megépítése. Ugyancsak a társadalmi-gazdasági változások tették lehetővé a magánvállalkozások megalakulását is. Az ipar, a kereskedelem, valamint a mezőgazdaság területén összesen 161 magánvállalkozó fejt ki tevékenységet Nádszegen.
<O></O>
></O>Révai Nagy Lexikona, 1916-os kiadás, XIV. kötet <O></O>
></O>
Nádszeg község Délnyugat-Szlovákiában fekszik, a Duna menti síkság alacsonyabb fekvésű területén, a Kisalföld közepén. Nyugati oldalról a Kis-Duna, északi és keleti oldalról pedig a Feketevíz veszi körül. Története is szorosan kapcsolódik mind a folyókhoz, mind pedig a községet körülvevő ingoványos területhez. A folyók ugyan védelmet is nyújtottak az itt élők számára, de áradásaikkal sokszor veszélyeztették a falu életét. Közigazgatásilag a falu a galántai járáshoz tartozik. Összterülete <?XML:NAMESPACE PREFIX = ST1 /><ST1:METRICCONVERTER productid="2668,5 ha" w:st="on">2668,5 ha</ST1:METRICCONVERTER>. Lakossága az 1991-es népszámlálás szerint 3761 fő, ebből 3596 magyar nemzetiségű, ami az összlakosság 95,6%-át teszi ki. Vallás tekintetében a falu túlnyomó többsége katolikus (96%).<O></O>A legrégibb írásbeli forrás, amely a községről szól, 1608-ból származik. Ebben az oklevélben neve Nagy Szegh alakban fordul még elő. A 18. században jelenik meg a Nádszeg elnevezés, s mint azt 1735-ben Bél Mátyás leírta, nevét a falu körüli sok nádról kapta. A falu a semptei (Šintava) uradalomhoz tartozott. Az itt letelepedőknek 1608-ban Thurzó Szaniszló, a földesúr, hogy a falut kedvező körülmények között építhessék az erdőket, halastavakat, réteket, szántóföldeket használatra adta. A falu lakosainak nem kellett adózniuk, csak minden évben Szent Mihály napján 160 magyar arany forintot fizettek a földesúrnak. Nádszeg ezeknek a kiváltságoknak köszönhetően rohamosan fejlődni kezdett. 1634-ben a faluban már 80 ház volt és 400 lelket számlált. 1636-ban a Thurzó család szepesi ágának kihalásával a semptei uradalom visszakerült a király birtokába, aki azt 1642-ben az Esterházyaknak adta.<O
></O>Az új földesúr a kiváltságokat a század második felében megváltoztatta oly formán, hogy a megszabott pénzösszeg helyett katonai szolgálattal tartoztak a nádszegiek. Veszély esetén a semptei várat voltakhttp://www.nadszeg.sk/images/nadszeg/Szentháromság.JPG kötelesek védeni. Nádszeg a török időkben komoly károkat szenvedett, s sokan el is menekültek innét. A török veszély megszűnése után még egy jelentősebb katonai esemény érintette a falut: a II. Rákóczi Ferenc vezette Habsburg-ellenes felkelés és szabadságharc hadműveletei. Rákóczi csapataiban a nádszegi lakosok közül többen is harcoltak. A katonai események, s az ezt követő pestisjárvány a lakosság számának csökkenését is hozta. Az 1715-ben készült adóösszeírás szerint Nádszegnek 58 adófizető lakosa volt. 1716-ban a falu szerződést írt alá gróf Esterházy Ferenccel, miszerint Nádszeg évente bizonyos mennyiségű pénzt és terményt volt köteles beszolgáltatni neki, s ennek fejében a házakat és földeket szabadon használhatták, oszthatták s el is adhatták. Az itt élőknek a mezőgazdasági termelés jelentette a fő megélhetési forrást.<O
></O>Marhatenyésztéssel, méhészettel, s az átlagos mezőgazdasági termékeken kívül len, kender termesztésével is foglalkoztak. 1785-ben Nádszegnek 1796 lakosa volt, közülük öten voltak szabadok, a többiek jobbágynak számítottak. A község élén a bíró állt jogát a képviselőtestület és az elöljáróság (tanács) révén gyakorolta, a hivatalos ügyeket pedig a jegyző intézte. Az 1864. évi statisztikai adatok szerint Nádszeg Kőse pusztával együtt 1917 lelket számlált, s 330 lakóháza volt. A lakosság megélhetését továbbra is a mezőgazdaság biztosította. Az iparban foglalkoztatottak száma lényegesen kevesebb volt. A községi krónika a takácsipart említi, mint eléggé elterjedt háziipart Nádszegen a 19. században. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint a falunak ekkor már 2398 lakója volt. A község fejlődésébe, lakosainak mindennapi életébe beleszólt az I. világháború kitörése.<O
></O>http://www.nadszeg.sk/images/nadszeg/Szabadságharc.JPGA háborús évek szomorú eseményei s a katonaság részére történő élelmiszer és termény-beszolgáltatások nagy lelki és gazdasági teherként nehezedtek a lakosságra, s csak fokozták a szegénységet. Az 1918-tól 1938-ig tartó húsz év alatt nagy fejlődésen ment keresztül a falu. A falu képét jelentősen megváltoztatta a század elején épült katolikus templom és a 30-as évek legelején felépült iskolaépület is. A 30-as évek második felében megalakult az önálló, teljes jogú postahivatal, megszerveződött a községi rendőrség is. 1927-ben beindult a rendszeres autóbuszjárat Galánta és Nádszeg között. A lakosság számának alakulása is 15%-os emelkedést mutat. A második világháború a községben a csekély anyagi veszteség mellett jelentős emberáldozatot követelt. A harci események folyamán a község 158 lakosa vesztette életét. A második világháború után, a kassai kormányprogram kihirdetésével a szlovákiai magyarság sorsa megpecsételődött. Megszüntették a magyar iskolákat, sajtót, megvonták a magyaroktól a nyugdíj folyósítását, s kimondták az általános vagyonelkobzást, 1946. november 19-én pedig megkezdődtek a deportálások Cseh-és Morvaországba, s az áttelepítések Magyarországra.<O
></O>Az itteni magyarok áttelepítésével egy időben megkezdődött a magyarországi szlovákok áttelepülése. Az 1948 júniusában készült kimutatás szerint 118 Magyarországról áttelepült személy élt a községben. Azhttp://www.nadszeg.sk/images/nadszeg/P1000612.JPG 1948 februárjában megtörtént kommunista hatalomátvétel után döntés született a magyar deportáltak hazaszállításáról. A nádszegiek első csoportja 1949. február 15-én érkezett meg a galántai vasútállomásra, összesen 24 család, 93 személy. A közigazgatás átszervezésével 1949 december 18-án Nádszegen is megalakult a nemzeti bizottság. Mint állami hivatal, apró változtatásokkal egészen 1990-ig irányította a községet társadalmi, politikai és kultúrális téren egyaránt. 1949. május 2-án megalakult a Nádszegi egységes földműves-szövetkezet is 63 taggal. Az ún. szocialista társadalmi rendszer 40 éve alatt jelentősen megváltozott a falu arculata. Nádszeg a Galántai járás egyik legdinamikusabban fejlődő települése volt. Az 1989 novemberében történt események után a községek visszanyerték önkormányzatiságukat. Jelenleg 11 tagú képviselőtestület vezeti a községet. Tagjai közül <ST1:METRICCONVERTER productid="11 a" w:st="on">11 a</ST1:METRICCONVERTER> Magyar Koalíció Pártja, jelöltjeként került a testületbe. A község polgármestere Juhos Ferenc, alpolgármestere Czakó Ferenc. A községi önkormányzat a falu infrastruktúrájának fejlesztését és az eddig elmaradt beruházások megvalósítását tűzte ki célul. Befejeződött a gázvezeték kiépítése, a helyi telefon- és kábeltévé hálózat kiépítése és a szennyvíz- tisztítóállomás megépítése. Ugyancsak a társadalmi-gazdasági változások tették lehetővé a magánvállalkozások megalakulását is. Az ipar, a kereskedelem, valamint a mezőgazdaság területén összesen 161 magánvállalkozó fejt ki tevékenységet Nádszegen.
<O
></O>
afca
Kitiltott (BANned)
Trencsént írott forrásban először 179-ben említik Laugaricio néven, amikor Marcus Valerius Maximianus római serege idáig üldözte a megvert kvádokat. Erre emlékeztet a várszikla falán található római felirat. A trencséni vár felújítására kevés pénz jut, és csak lassan egyes várrészek rekonstrukciója. A római írásos követ a sziklafalon a Hotel Tátrából is lehet látni, amelyet néhány évvel ezelőtt felújítottak.
Trencsén vára a Vág jobb partján, 260 méter magas hegyen áll, ez a Felvidék egyik legnagyobb vára, amely 1069-ben már állott. 1241-42-ben őrsége megvédte a tatárok támadásával szemben. A XI. század elején Trencsén és vidéke a lengyel Bátor Boleszló birtokában volt. 1017-ben foglalta vissza tőle Szent István király, s vármegyéjének névadója és székhelye Trencsén vára lett. A várat Anonymus is említi, így a XII-XIII. század fordulóján a vár biztosan fennállt.
1263-ban Cseszneky Jakab báró volt a vár ura, de 1302-ben Vencel király elvette a Csesznekyektől, s Csák Máténak adta, akinek tartományi székhelye lett, majd halála után 1321-ben Károly Róbert kemény ostrommal foglalta el. 1335-ben itt kötötte meg a békeszerződést Károly Róbert, János cseh és Kázmér lengyel király. 1377-ben itt tartották Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond esküvőjét. Királyi vár, majd a Hunyadiaké. A 16. században a Szapolyaiaké lett, de 1528-ban Ferdinánd hadai egy hónapi kemény ostrom után bevették, az ostrom során leégett. 1605. július 1-jén Bocskai serege foglalta el. 1622-ben itt őrizték 3 hónapig a Szent Koronát. 1665-ben itt gyűltek össze a vasvári békével elégedetlen főurak. 1704-ben rövid időre elfoglalták a kurucok, de megtartani nem tudták. 1708. augusztus 3-án falai alatt zajlott a vesztes trencséni csata, melynek súlyos következményei lettek. 1782-ben elhagyták a jelentőségét vesztett várat, pusztulását 1790. június 11-én a városban kitört és a várra átterjedt tűzvész pecsételte meg. Az 1960–70-es években maradványait helyreállították.
Sziasztok!
Köszönöm, köszönjük a csodaszép fotókat!
Nagyon régen jártam itt, igazán gondozhatnám jobban is az általam nyitott topikot.... :-( Előkeresem a nyári, Budapesten készített képeimet is.
Salus, én is szívesen megnézném Rio de Janeirót! Fantasztikus a város fekvése, a tengerpart.
Afca, köszi, hogy a topik-inaktivitás ellenére is jössz és bővíted ismereteinket a Felvidékről!!!!
Bertuccio, sajnos kimaradt az életemből a zalaegerszegi falumúzeum. Nagyon köszönöm az ötletet, mivel szeretjük az ilyen jellegű "kiállításokat" (lásd a képek a Beuren-falumúzeumból), biztos, hogy ez egy újabb cél lesz, ahová elviszem a fiamat, ha Magyarországon járunk. Izgalmas lesz egy egészen másfajta építkezési szokást látni, átgondolni mindazt, amit bemutat a korról, az emberek életéről!
Csináltam nemrégiben egy webalbumot azokról a városokról, ahol eddig laktunk itt, Németországban. Részben néhány netről letöltött régi és újabb kép, zömében viszont saját készítésű képek, de "régiesítettem" őket, a netről leszedett újabbakat is. A "régiesítő" technikán még dolgoznom kell, mivel az Adobe Photoshop program német, mire eljutok egy érdekes megoldáshoz, elfelejtem a folyamatot Jegyzetelni kellene.... A másik program egyszerű, Ulead Photo Express.
A weboldal:
http://www.krf-zsuzsanna.de/webalbum/rottenburg_horb_muehringen/index.htm
Köszönöm, köszönjük a csodaszép fotókat!
Nagyon régen jártam itt, igazán gondozhatnám jobban is az általam nyitott topikot.... :-(
Előkeresem a nyári, Budapesten készített képeimet is.Salus, én is szívesen megnézném Rio de Janeirót! Fantasztikus a város fekvése, a tengerpart.
Afca, köszi, hogy a topik-inaktivitás ellenére is jössz és bővíted ismereteinket a Felvidékről!!!!
Bertuccio, sajnos kimaradt az életemből a zalaegerszegi falumúzeum. Nagyon köszönöm az ötletet, mivel szeretjük az ilyen jellegű "kiállításokat" (lásd a képek a Beuren-falumúzeumból), biztos, hogy ez egy újabb cél lesz, ahová elviszem a fiamat, ha Magyarországon járunk. Izgalmas lesz egy egészen másfajta építkezési szokást látni, átgondolni mindazt, amit bemutat a korról, az emberek életéről!
Csináltam nemrégiben egy webalbumot azokról a városokról, ahol eddig laktunk itt, Németországban. Részben néhány netről letöltött régi és újabb kép, zömében viszont saját készítésű képek, de "régiesítettem" őket, a netről leszedett újabbakat is. A "régiesítő" technikán még dolgoznom kell, mivel az Adobe Photoshop program német, mire eljutok egy érdekes megoldáshoz, elfelejtem a folyamatot
Jegyzetelni kellene.... A másik program egyszerű, Ulead Photo Express.A weboldal:
http://www.krf-zsuzsanna.de/webalbum/rottenburg_horb_muehringen/index.htm
Három tengerparti várost mutatok, Büsum és Wismar kikötőjét. A képek érdekessége, hogy egészen frissek, ilyen most az időjárás...
A harmadik kép Stralsund, szintén tengerpari város a Keleti-tengernél (Balti), a világörökség része, Rügen szigete közelében van.
A harmadik kép Stralsund, szintén tengerpari város a Keleti-tengernél (Balti), a világörökség része, Rügen szigete közelében van.
Csatolások
-
Stralsund.jpg -
Wismar.jpg -
Büsum kikötö.jpg
De jó képek!
Egy kérdés Bertucciohoz, erről a képen látható kis ajtóról tudnál valamit mondani? Mi a célja?
Rájönni nem sikerült megkérdezni nem volt kitől, de biztos itt őrizték a szurdok kulcsát
Meglepő volt a sziklába vájt szekrényke.
Nagyon jók a képeid! Pusztaedericsen ez a Buda mérnökúr emlékére felállított hmmm olajfúrótoronykereszt azért morbid ötlet volt a kiagyalójától, látom Te is körbejártad a témát.
Érdemes megnézni a többit is, ilyen:
ZALAEGERSZEG
Göcseji Falumúzeum
1968-ban nyitotta meg városunkban kapuit az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma. A várost átszelő Zala folyó holtága körül kapott helyet a 40 épületből álló együttes, melyet 22 zalai településről szállítottak a helyszínre. A skanzen területén egy múlt századi göcseji települést rekonstruáltak az építők, ahol a látogatók a térség mindennapi használati tárgyaival is megismerkedhetnek.A múzeum fogadóépületének emeletén a 'Kárpát-medence népviselete babákon' című kiállítás kapott helyet.
A szabadtéri múzeum mellett Finnugor Néprajzi Park épült, itt többek között finn, hanti és manysi portákon keresztül kapunk betekintést a finnugor népek életmódjába.
Magyar Olajipari Múzeum
A Göcseji Falumúzeum mellett található az ország egyetlen olajipari múzeuma. A kiállítás részét képezik a látványos fúrótornyok, gőzgépek, himbák és a magyar szénhidrogén-bányászat emlékezetes katasztrófáinak darabjai. A múzeum területén időszaki kiállítások mellett ásvány- és kőzetgyűjtemény, szoborpark, valamint vízbányászati eszközök is megtekinthetők.
MixnitzA képre kattintva megnyílik a képtár.
Fantasztikus hely! Egészen lélegzetelállító!
Valósággal beleborzong az ember.
Én egy szlovákiai túrán éltem át hasonlót egyszer, április elején talán, a vizes avar alatt még jég volt. Mai napig mesélek róla, annyira szép volt a táj, de sosem mertem visszamenni (bár volt rá lehetőségem), mivel igazi "túlélő túrának" számított az első alkalom.
