Pákh Imre nem viheti ki a Golgotát az országból

A tulajdonos a védett tárgyat engedély nélkül nem viheti külföldre, a műtárgyat és kiállítási vagy őrzési helyét nyilvántartásba veszik, a Műtárgyfelügyeleti Iroda időnként ellenőrizheti a műkincset, illetve a tulajdonosnak hozzáférhetővé kell tennie kutatási, kiállítási célokra - közölte a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájának vezetője.

Forster Központ: Pákh Imre nem viheti ki a Golgotát az országból

A tulajdonos állampolgársága és a műkincs vásárlási helye sem releváns a védetté nyilvánítás szempontjából, így a védési eljárás alatt véglegesen nem vihető ki az érintett műtárgy az országból - mondta el az MTI-nek szerdán Buzinkay Péter, a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájának vezetője annak kapcsán, hogy előző nap a Miniszterelnökség kezdeményezésére elindították az amerikai Pákh Imre tulajdonában álló Munkácsy-festmény, a Golgota védetté nyilvánítását.

Az irodavezető elmondta, hogy a törvény szerint az ideiglenes és az "állandó" védettség között gyakorlatilag nincs különbség, a tulajdonos a védett tárgyat engedély nélkül nem viheti külföldre, a műtárgyat és kiállítási vagy őrzési helyét nyilvántartásba veszik, a Műtárgyfelügyeleti Iroda időnként ellenőrizheti a műkincset, illetve a tulajdonosnak - vele egyeztetett módon - hozzáférhetővé kell tennie kutatási, kiállítási célokra.

A védettség ugyanakkor az államnak elővásárlási jogot biztosít, amely azt jelenti, hogy az állam egy esetleges adásvétel esetén az eladó és a vevő által meghatározott áron juthat a műkincs birtokába.

Az irodavezető hangsúlyozta, a védési eljárás megindítása ellen jogorvoslat nincs, viszont ha az eljárás - három hónapos határidővel - lezárult, akkor az eljárást lezáró érdemi döntés ellen lehet fellebbezéssel élni, lehet kérelmezni a kivitelt vagy akár a védettség megszűntetését is: első fokon a Műtárgyfelügyeleti Iroda az eljáró hatóság, másodfokon a Forster Központ elnöke, ezt követheti egy bírósági kereset - tette hozzá.

A védési eljárásban előbb kirendelt szakértők mondanak véleményt, majd a Kulturális Javak Bizottsága (KJB) vitatja meg az ügyet, végül pedig a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája hoz határozatot.

Kedden Pákh Imre a TV2 hírműsorában arról beszélt, hogy új ajánlatot tett a a Magyar Nemzeti Banknak (MNB): korábban szóban, de már írásban is elküldte az ajánlatát. E szerint a korábban a Golgotáért kért 9 millió dollárért egy csomagot ajánl. A Krisztus-trilógia tagja, a Golgota című festmény mellett a tulajdonában lévő további 52 Munkácsy-festmény 10-12 évre szóló letétbe helyezését is felajánlotta a MNB-nek vagy más magyar állami intézménynek - fejtette ki az amerikai műgyűjtő.

Az MTI megkeresésére a MNB szerdán közölte: a korábbi nyilatkozatokhoz képest új információt nem áll módjában megosztani. Válaszukban hangsúlyozták: az MNB elkötelezett a nemzeti értékmegőrzés és értékteremtés iránt, azaz továbbra is célja, hogy a Golgota című kép is állami tulajdonba kerüljön, a Munkácsy-trilógia pedig Magyarországon egyben maradjon.

Szakértő szerint a nemzeti kultúra védelmét szolgálhatja a Golgota kivitelének megakadályozása

Az állam megakadályozhatja a Golgota című Munkácsy-festmény kivitelét az országból, egy műkincs védetté nyilvánítása a nemzeti kultúra védelmét szolgálja - mondta Kende Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének oktatója.

A szakértő kifejtette: egy műkincs védetté nyilvánításának lehetősége nem kizárólag Magyarországon áll rendelkezésre, több európai uniós tagállamban van hasonló szabályozás.

A védetté nyilvánítás a tulajdonjogot annyiban korlátozza, hogy a védett műkincset nem lehet az országból kivinni, a helyét a Forster Központnak be kell jelenteni, és az államnak elővásárlási joga van rá - magyarázta. Hozzátette: amíg viszont nem adja el a műkincset a tulajdonos, addig tarthatja bárhol, csak nem viheti ki az országból. Kende Tamás közölte: a védettség viszont nagyon komoly árcsökkentő tényező a műkincspiacon.

A jogász hangsúlyozta: a védetté nyilvánítás a nemzeti kultúra védelmét szolgálja. Ezekben az esetekben államigazgatási határozatot hoznak, és a tulajdonos bírósághoz fordulhat, ha a határozat nem felel meg a jogszabályoknak - magyarázta.

Pákh Imre, a Golgota tulajdonosa múlt vasárnap közölte az MTI-vel, hogy elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Krisztus-trilógia tagját, a Golgota című festményt. Munkácsy Mihály alkotásáért a Magyar Nemzeti Bank korábban 6 millió dollárt ajánlott, de a tulajdonos 9 millió dollárt kért.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán kedd délután azt mondta: az ideiglenes védettséggel nem kerül állami tulajdonba a kép. Ugyanakkor, ha Pákh Imre el akarná adni a képet, a magyar állam elővásárlási joggal rendelkezik.

Az államtitkár kiemelte: ha reális áron meg tudnak állapodni Pákh Imrével, továbbra is szeretnék megvenni a képet, mert az a céljuk, hogy a Golgota Magyarországon maradjon. Ha a festményt mégis másnak adná el Pákh Imre a védettség nyomán, akkor sem lehetne kivinni az országból - tette hozzá.

pakh.jpg
 
Tisztelt Tagok!
Most mint moderátor írom, hogy a vallást és a mások felekezeti mivoltát - legyünk annyira felnőttek -, hogy hagyjuk ki a vitából, mert ilyen értelemben semmi köze a képhez.
Hihet valaki a kis zöld kockákban vagy a nagy sárga gömbökben, ez az ő legbelső magánügye.
Ráadásul az a kevéske szabályzatunk egyik alappontja, hogy más vallását, hitét nem kritizáljuk.
 
Utoljára módosítva:
Ez az az elvakult gyűlölet a kormánnyal szemben, ami már tényleg magyarellenességbe csap át. Szóval semmisítsük meg a nagy magyar festőóriás alkotását, kulturális örökségünket, hogy jól kicsesszünk az Orbán-kormánnyal. És ezen senki sem akad fenn Melittán kívül.
Ilyen indulattal szemben nincsenek ész érvek.
Az “esetleges” kormányellenesség nem egyenlő a magyar ellenességgel. ráadásul nem ellenesség, hanem egyet nem értés.
A kép megsemmisítése nyilván nem megoldás, de a kormány lépése sem elfogadható.
Ami pedig azt illeti, ha valamelyik hozzászólást sértőnek találod (és nem csak magadra nézve), arra van a jelentő gomb, hogy jelezd.
Lépni fogunk rá.
 
Az “esetleges” kormányellenesség nem egyenlő a magyar ellenességgel. ráadásul nem ellenesség, hanem egyet nem értés.
A kép megsemmisítése nyilván nem megoldás, de a kormány lépése sem elfogadható.
Ami pedig azt illeti, ha valamelyik hozzászólást sértőnek találod (és nem csak magadra nézve), arra van a jelentő gomb, hogy jelezd.
Lépni fogunk rá.

A kormányellenesség nem egyenlő a magyarellenességgel. Nem is azt írtam. Egy kulturális örökségünk megsemmisítése az, ami ahhoz tendál.

A sértés szóra sem érdemes. Ennek van egy előzménye, de az nem ide tartozik.
 
Utoljára módosítva:
B
Számoljunk egy picit. Ha jól értettem, a kormány 6 milkát ajánlott a képért, Pákh 9 milkót kért. A különbség 3 millió, dollárban. Ezt a kormányunk sokallotta, s inkább belekezdett ebbe a gusztustalan és erkölcstelen játszmába.

3 millió tehát a tét. Magyarország lakossága ha jól tudom kb 9 millió, kerekítve. Ez azt jelenti, hogy e 3 millióból jut mindenkire 33 cent. Igen, ennyi. Ez a jelenlegi árfolyamon szinte pontosan 90 forint. Azaz nincs 100 forint se.

Na most értem én, azt szokták mondani hogy minden eladó, csak nem mindennek ugyanaz az ára. Hát én bevallom gyarló ember vagyok, lehet hogy van az a pénz amiért én is eladnám a tisztességemet és a becsületemet. Csakhogy az az összeg nem ám 90 forint... Ez még fél kiló kenyér árát se nagyon közelíti...

Itt meg az történt, hogy a drága kormányunk eladta MINDEN MAGYAR becsületét fejenként 90 forintért. Neki ennyit ért ez. Mit mondjak, szerintem az iskarióti Júdást messze sokkal jobban megfizették ennél...

Ezen vagyok felháborodva. Mert ha tényleg valami hatalmas nemzeti érdek forog kockán, akkor megértem, hogy egy kormány rákényszerül gusztustalan húzásokra is. Szerintem efféle például az, amikor a ruszkik bekebelezték a Krímet. Stratégiai érdeke volt az oroszoknak hogy legyen délen tengeri kikötőjük. Lehet vitázni azon, igazuk volt-e, de ez mellékes. A lényeg hogy érdekük volt, megcsinálták, mert muszáj volt, akkor is ha igazságtalan.

Na de az ég szerelmére, egy FESTMÉNY, az határozottan NEM efféle rém fontos stratégiai érdek! Azért ám kéne legyen egy HATÁR, amit nem lép túl az ország! Ennyiért, fejenként 90 forintért felvállalni a nemzetközi elítélést, a SZÉGYENT?!

EMBEREK TÉRJETEK ÉSZRE! Nem én vagyok magyarellenes! Vagy ha mégis az vagyok netán, NEM EMIATT! Hát én jobban aggódom a magyarok becsületéért, mint ti akik elítéltek! Gondolkozzatok már! Itt örömködtök néhányan hogy jaj de jó eggyel több festett vászon van az országban, és nem veszitek észre, hogy ennek a MAGYAROK JÓ HÍRE az ára!

Franc se örül így annak a festménynek, azt mondom. Ilyen áron nem kell. Akkor se kéne ha nem 1 vagy 3, hanem egy 100 tagú sorozat volna. Teljesen mindegy én szépnek találom-e, mellékes. Lehet hogy kultúrbarbár vagyok és nem értek a művészethez, oké.

Azt azonban tudom, mennyit ér 90 forint. Tudom. KEVESEBBET de SOKKAL kevesebbet, mint a becsületem. Mint a magyar nép becsülete. Márpedig fejenként ennyi az, ami miatt az országot szégyenbe hozta a kormány. Méghozzá jó sok időre. Mert ezt marhasoká nem feledik el neki, akármi is legyen már e vita eredménye.

Hát emiatt vagyok felháborodva.
 
Nekem aztan mindegy kit valasztotok miniszternek, meg csak nem is gyulolom oket, azert szabad legyen szot emelni mikor epuletes baromsagot csinal minden jozan erv es jog ellenere, pedig vegzett jogaszok. Ez ugyben is es meg van par amiben 100%os pancserek.
Nem mi cseszunk ki Orbannak hanem o ,es nez hulyenek mindenkit hataron innen es tul.
 
B
Nekem aztan mindegy kit valasztotok miniszternek, meg csak nem is gyulolom oket, azert szabad legyen szot emelni mikor epuletes baromsagot csinal minden jozan erv es jog ellenere, pedig vegzett jogaszok. Ez ugyben is es meg van par amiben 100%os pancserek.
Nem mi cseszunk ki Orbannak hanem o ,es nez hulyenek mindenkit hataron innen es tul.

Melitta, bennem felmerült egy sanda gyanú, tekintsd akár összeesküvéselméletnek!

Arról van szó, hogy ennyire balf@ß nem lehet még Orbán se meg a magyar kormány se. Mert ha ez lenne az első baromságuk, aszondom oké. De ez már a sokadik, ami olyan, hogy kifejezetten mintha direkt ki akarnák provokálni, hogy a Nyugat megintse őket.

Emiatt azt hiszem direkt csinálják. A hasznuk meg ebből az, hogy a választóik, a segghülye (bocs) nép előtt eljátszhatják az áldozat szerepét, hogy „mi jót akartunk de a disznó kapitalista/cionista/USA-ista/nagytőkés/burzsuj/hungarofób/magyargyűlölő/szabadkőműves/plutokrata/ultraliberális/kriptokommunista/kozmopolita/stb nyugatiak megtiltják nekünk, elnyomnak, látjátok, gátolják minden törekvésünket holott mi igyekszünk felvirágoztatni a magyar népet!"

Na és ez jó nekik, mert így fenntarthatják a látszatot hogy harcolnak valamiféle ellenséggel, hogy rájuk szüksége van a népnek mert ők vezetik és védelmezik az országot az ellenséggel szemben, s ez segít megőrizni a hatalmukat.

Szerintem tehát most is direkt csinálják a balhét ezzel a képpel. DIREKT. Előre tudják hogy a pert elvesztik majd, de akkor majd mutogathatnak ujjal a Nyugatra. Brüsszelre. Hogy lám most vissza kell adni e nagy nemzeti kincset, meg még büntetést is fizetni, most ELLOPJÁK a magyarok egyik legnagyobb értékét a GONOSZ NYUGATIAK... Lám, milyen rossz és gonosz az EU!

Jobbesetben a per után kifizetik Pákhnak a megfelelő összeget, s marad a kép Debrecenben, de akkor is eljátszhatják, hogy ennyi pénzt elrabolt tőlük a Nyugat.

Komolyan, Magyarországot ki kéne zárni az EU-ból. Nincs erre a bandára szükségük. Már nemcsak önmagukra hoznak szégyent, de az egész EU-ra is.
 
Azert bizakodunk , hogy sokkal nagyobb turelemmel vannak az Eu-ba a jellenlegi kormannyal es nem vagjak ki oket mint macskat...........
Feszegetik a hatarokat medig lehet elmenni, es el is mennek a falig. Nem is hiszem van olyan per amit megnyertek volna Brusszellel szemben.
Rajkin mondotta ano valami van....
Egyszer minden kiderul ....ha maskep nem veletlenul, mint a hetpecsetes titkositott 30 evre Paks 2 a fonok elhagyja a laptopjat , ill lenyuljak egy sima kocsi lopasnal.
 
Bennem nem az kelt felháborodást, hogy hogyan tarthatnak itt egy ilyen nemzeti kincset Magyarországon, hanem az, hogy hogyan lehet egy ilyen magánkézben.

Kína kijelentette, hogy a világon minden panda az ő tulajdona, akárhol is született. Mert a panda kínai nemzeti kincs.

Akkor egy Munkácsy nekünk miért nem az?
Meg akartuk venni, a pacák meg emeli a csillagokba az árát. Hogyan jut egyáltalán eszébe kivinni az országból? Ráadásul a kép egy trilógia része. A másik részét 5,7 millió dollárért vette meg a magyar állam. Ezért 6 millát kínált, ez a becsült ár felső határa. Akkor ez az ember mit nyerészkedik itt kilenc millióért?

Mi nem a pénzbeli értékéért szeretnénk megvenni és itt tartani ezt a képet. Nem kufárkodni akarunk vele, hanem azt szeretnénk, hogy mindnyájan láthassuk, hogy lássák a gyerekeink, az unokáink, hogy aki idejön Magyarországra, a mi kultúránkkal összefüggésben ismerje meg, hisz ahhoz tartozik.

Kövezzetek meg, de én örülök, hogy nem engedik ki az országból ezt képet. Az állam nem einstandolt, korrekt összeget ajánlott fel a képért, a pacák meg visszaél azzal, hogy tudja, nem szeretnénk, ha elvinné a képet, mivel a magyar kultúra részének tekintjük. Ezért jól meg akarja vágni az államot (azaz minket, adófizetőket). Szerintem ő a tisztességtelen. Jól tették, hogy nem engedik neki elvinni. Ez az én véleményem.

Kína kijelentette, hogy a világon minden panda az ő tulajdona, akárhol is született. Mert a panda kínai nemzeti kincs.
-
Munkácsy Mihály, született: Michael Leo Lieb, az Ukrajnában levö Munkacevo városkában, egy 200 éve bayorországban élö magyar családbol. Bécsi tanulmányainak az idelyén magyarositotta a nevét Munkácsyra. Egy évvel késöbb nemesi oklevelét kapott azáltal, hogy feleségül vett egy özvegy Párizsi báronöt.
-
Egy tipikusan magyaros származás, europai életmod. Az asztalosinasbol festövé emelkedett müvész a tanulmányait Budapesten kezdte de az élete dandárját Bécsben, Münchenben, Párizsban, Düsseldorfban... töltötte.
-
A halálának emlékét örzi egy márványtábla Endenichben - Bonn egy városrésze. Aki arra jár és Bethoven szülöházát meglátogatja szakitson egy percet a korábbi elmegyogyintézet megtekintésére ahol Munkácsy élete utolo éveit töltötte, elmezavarban.
-
Szép dolog Magyarországtol, hogy anyira ragaszkodunk Munkácsyhoz, Ajtosi Dürrer-hez, Liszt Ferenc-hez ... csak azt nem értem miért idegenkedünk Europátol. List 42 éves korában hajlando volt megtanulni magyarul, akkor mi a 21. században nem kezdhetjük el szétszakitani a kapcsolatainkat europával.
 
Utoljára módosítva:
B
A tulajdonos a védett tárgyat engedély nélkül nem viheti külföldre, a műtárgyat és kiállítási vagy őrzési helyét nyilvántartásba veszik, a Műtárgyfelügyeleti Iroda időnként ellenőrizheti a műkincset, illetve a tulajdonosnak hozzáférhetővé kell tennie kutatási, kiállítási célokra - közölte a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájának vezetője.

Forster Központ: Pákh Imre nem viheti ki a Golgotát az országból

A tulajdonos állampolgársága és a műkincs vásárlási helye sem releváns a védetté nyilvánítás szempontjából, így a védési eljárás alatt véglegesen nem vihető ki az érintett műtárgy az országból - mondta el az MTI-nek szerdán Buzinkay Péter, a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájának vezetője annak kapcsán, hogy előző nap a Miniszterelnökség kezdeményezésére elindították az amerikai Pákh Imre tulajdonában álló Munkácsy-festmény, a Golgota védetté nyilvánítását.

Az irodavezető elmondta, hogy a törvény szerint az ideiglenes és az "állandó" védettség között gyakorlatilag nincs különbség, a tulajdonos a védett tárgyat engedély nélkül nem viheti külföldre, a műtárgyat és kiállítási vagy őrzési helyét nyilvántartásba veszik, a Műtárgyfelügyeleti Iroda időnként ellenőrizheti a műkincset, illetve a tulajdonosnak - vele egyeztetett módon - hozzáférhetővé kell tennie kutatási, kiállítási célokra.

A védettség ugyanakkor az államnak elővásárlási jogot biztosít, amely azt jelenti, hogy az állam egy esetleges adásvétel esetén az eladó és a vevő által meghatározott áron juthat a műkincs birtokába.

Az irodavezető hangsúlyozta, a védési eljárás megindítása ellen jogorvoslat nincs, viszont ha az eljárás - három hónapos határidővel - lezárult, akkor az eljárást lezáró érdemi döntés ellen lehet fellebbezéssel élni, lehet kérelmezni a kivitelt vagy akár a védettség megszűntetését is: első fokon a Műtárgyfelügyeleti Iroda az eljáró hatóság, másodfokon a Forster Központ elnöke, ezt követheti egy bírósági kereset - tette hozzá.

A védési eljárásban előbb kirendelt szakértők mondanak véleményt, majd a Kulturális Javak Bizottsága (KJB) vitatja meg az ügyet, végül pedig a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája hoz határozatot.

Kedden Pákh Imre a TV2 hírműsorában arról beszélt, hogy új ajánlatot tett a a Magyar Nemzeti Banknak (MNB): korábban szóban, de már írásban is elküldte az ajánlatát. E szerint a korábban a Golgotáért kért 9 millió dollárért egy csomagot ajánl. A Krisztus-trilógia tagja, a Golgota című festmény mellett a tulajdonában lévő további 52 Munkácsy-festmény 10-12 évre szóló letétbe helyezését is felajánlotta a MNB-nek vagy más magyar állami intézménynek - fejtette ki az amerikai műgyűjtő.

Az MTI megkeresésére a MNB szerdán közölte: a korábbi nyilatkozatokhoz képest új információt nem áll módjában megosztani. Válaszukban hangsúlyozták: az MNB elkötelezett a nemzeti értékmegőrzés és értékteremtés iránt, azaz továbbra is célja, hogy a Golgota című kép is állami tulajdonba kerüljön, a Munkácsy-trilógia pedig Magyarországon egyben maradjon.

Szakértő szerint a nemzeti kultúra védelmét szolgálhatja a Golgota kivitelének megakadályozása

Az állam megakadályozhatja a Golgota című Munkácsy-festmény kivitelét az országból, egy műkincs védetté nyilvánítása a nemzeti kultúra védelmét szolgálja - mondta Kende Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének oktatója.

A szakértő kifejtette: egy műkincs védetté nyilvánításának lehetősége nem kizárólag Magyarországon áll rendelkezésre, több európai uniós tagállamban van hasonló szabályozás.

A védetté nyilvánítás a tulajdonjogot annyiban korlátozza, hogy a védett műkincset nem lehet az országból kivinni, a helyét a Forster Központnak be kell jelenteni, és az államnak elővásárlási joga van rá - magyarázta. Hozzátette: amíg viszont nem adja el a műkincset a tulajdonos, addig tarthatja bárhol, csak nem viheti ki az országból. Kende Tamás közölte: a védettség viszont nagyon komoly árcsökkentő tényező a műkincspiacon.

A jogász hangsúlyozta: a védetté nyilvánítás a nemzeti kultúra védelmét szolgálja. Ezekben az esetekben államigazgatási határozatot hoznak, és a tulajdonos bírósághoz fordulhat, ha a határozat nem felel meg a jogszabályoknak - magyarázta.

Pákh Imre, a Golgota tulajdonosa múlt vasárnap közölte az MTI-vel, hogy elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Krisztus-trilógia tagját, a Golgota című festményt. Munkácsy Mihály alkotásáért a Magyar Nemzeti Bank korábban 6 millió dollárt ajánlott, de a tulajdonos 9 millió dollárt kért.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán kedd délután azt mondta: az ideiglenes védettséggel nem kerül állami tulajdonba a kép. Ugyanakkor, ha Pákh Imre el akarná adni a képet, a magyar állam elővásárlási joggal rendelkezik.

Az államtitkár kiemelte: ha reális áron meg tudnak állapodni Pákh Imrével, továbbra is szeretnék megvenni a képet, mert az a céljuk, hogy a Golgota Magyarországon maradjon. Ha a festményt mégis másnak adná el Pákh Imre a védettség nyomán, akkor sem lehetne kivinni az országból - tette hozzá.

Csatolás megtekintése 1352789

Részben ezen események ihlettek egy újabb blogbejegyzésre, „Csak röviden” címmel. Itt a link rá, lájkolja akinek tetszik:
http://canadahun.com/xfa-blogs/bezsongár_királyfi.486626/
 
Fény derült a 12 éves titokra. Az egész magyar közvéleményt egy jó darabig csak az foglalkoztatta, hogy mennyiért vehette Pákh Imre anno a Munkácsy-trilógia utolsó darabját, a Golgotát, ha visszautasította a Magyar Nemzeti Bank 6 millió dolláros ajánlatát. Pákh azt mondja, nem akar bukni az üzleten, azt viszont titoktartásra hivatkozva nem mondta meg, mennyit fizetett a kép előző tulajdonosának. A Figyelő azonban megkereste az előző tulajt, a szintén magyar származású Julian Beck műgyűjtőt, aki elmondta, hétmillió dollárért vált meg a képtől 12 évvel ezelőtt.
 
B
Fény derült a 12 éves titokra. Az egész magyar közvéleményt egy jó darabig csak az foglalkoztatta, hogy mennyiért vehette Pákh Imre anno a Munkácsy-trilógia utolsó darabját, a Golgotát, ha visszautasította a Magyar Nemzeti Bank 6 millió dolláros ajánlatát. Pákh azt mondja, nem akar bukni az üzleten, azt viszont titoktartásra hivatkozva nem mondta meg, mennyit fizetett a kép előző tulajdonosának. A Figyelő azonban megkereste az előző tulajt, a szintén magyar származású Julian Beck műgyűjtőt, aki elmondta, hétmillió dollárért vált meg a képtől 12 évvel ezelőtt.

Hát, így végülis még jobban érthető a dolog. Nem mintha ne lenne joga akkor is 9 millióért adni ha akár csak 1 millióért vette volna, de ha többért vette mint 6, akkor pláne. Az is teljesen normális dolog a szememben, hogy szeretne nyerni 2 milkát. Ez 28.57%-os haszon, ami azért 12 év alatt nem mondható szörnyű soknak. Egy évre ugyanis 2.38% jut. Megtippelem, ha azt a 7 millió dolcsit bankban tárolja, ott is kaphatott volna ennyi kamatot rá, még többet is. Pláne ha részvénybe fekteti.
 
Í-re a Pont !!

Melléfogott a kormány a Golgota ügyében is?


A magyarországi kiállításokra kölcsönadott műtárgyakat az örökségvédelmi és a kölcsönzött kulturális javakról szóló törvények szigorúan védik, így ezen jogszabályok szerint az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott képet nem lehet védetté nyilvánítani - közölte a Forster Központ.


A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ műtárgy-felügyeleti irodája országos illetékességgel évente 30-40 új védést mond ki. Nyilvántartásában jelenleg csaknem 50 ezer egyedileg védett műtárgy, és több mint 400 védett tárgy-együttes és gyűjtemény szerepel. Egy műtárgy védettsége annyit tesz, hogy azt tulajdonosa nem viheti ki engedély nélkül az országból, és időnként köteles hozzáférhetővé tenni kiállítás és kutatás céljából. A védetté nyilvánítás alapfeltétele, hogy az adott tárgy a kulturális javak körébe tartozzon, azon belül pedig a szakvélemények alapján kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan legyen - közölte a Forster Központ.

A magyarországi kiállításokra külföldről kölcsönadott műtárgyak hazaszállíthatósága teljes mértékben biztosított. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvény egyértelműen fogalmaz: az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott képet nem lehet védetté nyilvánítani, ahogy az alkotó tulajdonában lévő művet, illetve a magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező, a tulajdonos által 50 évnél nem régebben behozott alkotást sem. A múzeumi kiállításra behozott tárgyak esetén Magyarországon is van lehetőség arra, hogy a tárgyak "jogi immunitást" élvezzenek, vagyis a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi törvény alapján a kiállításra behozott tárgyak még bírósági döntés esetén sem foglalhatók le, vagyis teljes mértékben biztosított, hogy hazaszállíthatók legyenek - fogalmaz a Forster Központ közleménye.

Maga a védetté nyilvánítás is csak meghatározott mértékű korlátozást jelent, ilyen például a végleges kiviteli tilalom, a restaurálás előzetes engedélyeztetése, a bejelentési kötelezettség, így ez általában nem okoz gondot a műtárgyak tulajdonosainak, évente csupán két-három esetben fordul elő fellebbezés, ami a védetté nyilvánítások és védettségfeloldások számához képest elenyésző; 2014-ben például 90 eljárás zajlott.

A Népszavának Magyar György ügyvéd korábban elmondta:

Dicséretes a Munkácsy Trilógia egyben tartására valló szándék, de a módszer balkáni. Ha az állam bejelenti, hogy valaki javait megvédi, jobb, ha az illető azonnal csomagolni kezd. Ebben az ügyben az állam a közhatalmi pozícióját használja ki, előnyös üzlet érdekében. Az állami trükközés helyett érdemesebb lett volna, egy tisztességes vételárban megállapodni a tulajdonossal.
Népszava-MTI információ
 
Nem változott semmi
A bíróság szerint jogszerűen tette védetté az állam a Munkácsy-festményt, amit tulajdonosa nem akart áron alul eladni
 
Újabb nem várt fordulat Munkácsy Golgotája ügyében

Hatályon kívül helyezte Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánításáról szóló per jogerős ítéletét a Kúria, és döntésében az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Úgy tűnik, hogy elölről kezdődik a huzavona a Golgota körül, pedig az elmúlt pár évben már nem kevés per zajlott ez ügyben.

A lényeg: az állam szerette volna megvásárolni Munkácsy festményét a jelenlegi a tulajdonostól, hiszen a trilógia másik két darabja már itthon látható. Pákh Imre azonban 9 millió dollár alatt nem volt hajlandó szóba állni még Lázár Jánossal sem. Az állam viszont ennyit nem akart adni a képért, csak hatmillió dollárt, ami átszámítva így is 1,6 milliárd forint.

17781090_c8407a6c7f5510a5448d8944b0ca597d_wm.jpg

Fotó: Czeglédi Zsolt

Így aztán patthelyzet alakult ki, amire a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elrendelte a Pákh Imre tulajdonában lévő festmény védetté nyilvánítását, így a képet nem lehet kivinni az országból. Pákh Imre minden lehetséges fórumon megtámadta a védetté nyilvánítást, amit most a legfelsőbb bíróság hatályon kívül is helyezett, így kezdődhet az egész per elölről.

A festmény mindeközben letakarva áll a debreceni Déri Múzeumban, igaz, múlt szombaton egy napra, a Múzeumok Éjszakáján lehullott róla a lepel.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,838
Tagok
615,337
Legújabb tagunk
dublikaty_leKt
Oldal tetejére