Pálinkás József, Beer Miklós, Csaba László, Lányi András és Szathmáry Eörs közös nyilatkozata

Több mint negyven tudós, művész csatlakozott Pálinkás József, Beer Miklós, Csaba László, Lányi András és Szathmáry Eörs kezdeményezéséhez, amelyben közösen ítélik el a „kormánynak nem tetsző ágazatok” vagy nézetek „elsorvasztására” irányuló törekvéseket. A kezdeményezők – akik a nyilatkozat közzétételére a Válasz Online-t kérték fel – további támogató aláírásokra is számítanak. A szöveget változtatás nélkül közöljük.

Nyilatkozat
Alulírottak kötelességünknek érezzük, hogy emlékeztessük a kultúra és a tudomány területén intézkedő állami vezetőket: a sikeres reformok alapos előkészítés és nyilvános mérlegelés nyomán születnek. Az érintettek akarata ellenére kierőszakolt változások a szellemi életben soha nem érik el a céljukat.

Meggyőződésünk szerint a mindenkori kormánynak nem feladata, hogy irányt szabjon az állampolgárok ízlésének és gondolkodásának, vagy a tudományos kutatás céljait egymaga jelölje ki. Kötelessége ellenben, hogy az adófizetők pénzéből megfelelő munkafeltételeket biztosítson a tudósok és művészek számára.

A tudás átadásáért és megújításáért a felelősség elsősorban az értelmiséget terheli. E felelősség tudatában kell visszautasítanunk az elhamarkodott döntéseket, a kizsarolt végrehajtást, az intézmények rendjének felforgatását, a kormánynak nem tetsző ágazatok vagy nézetek elsorvasztására irányuló törekvést.

Tiltakozunk a napi érdekekhez, tudományosan kellőképpen alá nem támasztott elképzelésekhez igazított intézményalapítás gyakorlata ellen, és elítéljük a világnézetek őszinte párbeszédét ellehetetlenítő durva vádaskodást, uszító hangnemet.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a legnépesebb értelmiségi pályákon – a tanárok és orvosok körében – a munkakörülmények és a jövedelmi viszonyok annyira megromlottak, hogy ez egyre több diplomást késztet a pálya – vagy az ország – elhagyására, elsősorban a fiatalokat. Ennek végzetes következményei már ma is tapasztalhatóak, a jövőben súlyosbodni fognak.

Budapest, 2019. február 9.



Pálinkás József, Beer Miklós, Csaba László, Lányi András és Szathmáry Eörs
kezdeményezéséhez csatlakoztak:

Ascher Tamás, rendező, egyetemi tanár
Bakró-Nagy Marianne, nyelvész, egyetemi tanár
Bálint Csanád, régész, az MTA tagja
Béres Tamás, teológus, egyetemi tanár
Bibó István, művészettörténész
Buzinkay Géza, történész, professor emeritus
Czoch Gábor, történész, egyetemi docens
Csibra Gergely, pszichológus, egyetemi tanár
Dávidházi Péter, irodalomtörténész, az MTA tagja
Entz Géza, művészettörténész, a Műemlékvédelmi Hivatal volt igazgatója
Falus András, immunológus, az MTA tagja
É. Kiss Katalin, Bolyai-díjas nyelvész, az MTA tagja
Hudecz Ferenc, kémikus, az MTA tagja
Jeszenszky Géza, történész, volt miniszter
Kárpáti Péter, drámaíró
Kelevéz Ágnes, irodalomtörténész
Kenesei István, nyelvész, az MTA tagja
Keresztes K. Sándor, építész, volt miniszter
Keszei Ernő, kémikus, egyetemi tanár
Király Miklós, jogász, egyetemi tanár
Kollár László, mérnök, egyetemi tanár
Mélyi József, művészettörténész
Monok István, művelődéstörténész, egyetemi tanár
Nusser Zoltán, Bolyai-díjas neurobiológus, az MTA tagja
Nyíri Kristóf, filozófus, az MTA tagja
Orosz Ferenc, az MTA Enzimológiai Intézet tudományos igazgatója
Pál Csaba, Bolyai díjas biológus
Ritoók Zsigmond, klasszika filológus, az MTA tagja
Róna-Tas András nyelvész, orientalista, az MTA tagja
Szabó András Péter, történész
Szajbély Mihály, irodalomtörténész, egyetemi tanár
Szakolczai György, közgazdász, professor emeritus
Szeidl György, gépészmérnök, egyetemi tanár
Szilágyi Márton, irodalomtörténész, egyetemi tanár
Takács-Sánta András, humánökológus, egyetemi docens
Tallár Ferenc, filozófus, professor emeritus
Túri László kémikus, egyetemi tanár
Ullmann Tamás, filozófus, egyetemi tanár
Vajda Zsuzsanna, pszichológus, egyetemi tanár
Vajna Zoltán, gépészmérnök, az MTA tagja
Valuch Tibor, történész, tudományos tanácsadó
Vásáry István, orientalista, nyelvész, az MTA tagja
Vida Gábor, biológus, az MTA tagja
Zsoldos Attila, történész, az MTA tagja

Frissítés február 10-én
A nyilatkozat közzététele (február 9., szombat) óta csatlakozottak listája:

Romsics Ignác, történész, az MTA tagja
Frank Tibor, történész, az MTA tagja
Gergely György, pszichológus, egyetemi tanár
Jakab András, jogász, egyetemi tanár
Schneller István, urbanista, professor emeritus
Bari Károly, költő
Szöllősi-Nagy András, hidrológus, egyetemi tanár
Tóth Viktor, hidrobiológus, tudományos főmunkatárs
Kontler László, történész, egyetemi tanár
Tőrös Szilárd, vegyészmérnök, ny. egyetemi docens
Selmeczy Géza, algológus, egyetemi tanársegéd
Hadas Miklós, szociológus, egyetemi tanár, az MTA doktora
Rainer M. János, történész, az MTA doktora, egyetemi tanár
Gyáni Gábor, történész, az MTA tagja
Pócs Tamás, biológus, az MTA tagja
Barta Zoltán, biológus, egyetemi tanár
Kocsis Mihály, nyelvész, egyetemi tanár, MTA doktora
Fekete Éva, kémikus, professor emerita
Benedek György, neurobiológus, professor emeritus
Liker András, biológus, egyetemi tanár
Pósfai Mihály, geológus, egyetemi tanár
M. Tóth Tivadar, tanszékvezető egyetemi tanár
Padisák Judit, biológus, egyetemi tanár
Podani János, biológus, egyetemi tanár, az MTA tagja
Gyarmati György, történész, egyetemi docens
Enyedi Zsolt, politológus, rektorhelyettes
Kovács András, szociológus, egyetemi tanár
Sály Péter, biológia-környezettan szakos tanár
Annus Irén, kultúrtörténész, egyetemi docens
Rózsa Lajos, biológus, tudományos tanácsadó
Abonyi András, ökológus, tudományos munkatárs
Kontra Miklós, nyelvész, az MTA doktora
Greskovits Béla, közgazdász, politológus, egyetemi tanár
Pásztor Erzsébet, biológus, egyetemi adjunktus
Szabad János, emeritus professzor
Pénzes Zsolt, biológus, egyetemi docens
Telcs András, matematikus, egyetemi tanár
V.-Balogh Katalin, limnológus, tudományos főmunkatárs
Imre Zoltán, színháztörténész, egyetemi docens
Török Péter, ökológus, az MTA doktora
Balogh Sándor, egyetemi tanár, az MTA doktora
Trencsényi Balázs, történész, tanszékvezető
Farkas Katalin, filozófus, egyetemi tanár
Dárdai Zsuzsa, újságíró, művészetkritikus
Vörös Lajos, limnológus, professor emeritus
Nagyszentpéteri Miklós, balettművész
Mátyás László, közgazdász, egyetemi tanár
Takács Gábor, fizikus, egyetemi tanár
Voszka Éva, közgazdász, egyetemi tanár
Kovács M. Mária, történész, egyetemi tanár
Bán Róbert, középiskolai tanár
Ferge Zsuzsa, szociológus, az MTA tagja
Gelencsér Gábor, filmesztéta, egyetemi docens
Varga Zsolt, szociálpolitikus
Petneki Katalin, ny. egyetemi docens
Katalin Szende, történész, egyetemi tanár
Laszlovszky József, régész, történész
Korbuly Bálint, fizikus
Ágh Zsófia, szabadfoglalkozású néprajzkutató
Rechtenwald Kristóf, tanár
Tardos Gábor, matematikus
Fodor Éva, egyetemi tanár
Böhm Gabriella, tudományos tanácsadó, az MTA doktora
Juhász Péter, matematikatanár, térképész
Körösényi András, politológus, egyetemi tanár, az MTA doktora
C. Tóth Norbert, történész, az MTA doktora
Bajnok Zoltán, fizikus, tudományos tanácsadó
Scheuring István, biofizikus, tudományos tanácsadó
Teller Katalin, irodalomtörténész, egyetemi adjunktus
Tóth Ilona, újságíró
Várkonyi Gábor, történész, tanszékvezető egyetemi docens
Hegedüs Béla, irodalomtörténész, főszerkesztő
Recski András, matematikus, professzor emeritus
Oszlányi Gábor, fizikus, az MTA doktora
Földi András, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora
Tőzsér Endre, teológus, kutató
Vásárhelyi Mária, szociológus, tudományos főmunkatárs
Sik Endre, szociológus, az MTA doktora
Könnyű Balázs, tudományos munkatárs
Timár János, fizikus, tudományos tanácsadó
Kereszturi József, okl. vegyészmérnök
Takács Imre, művészettörténész, egyetemi tanár
Abért Miklós, matematikus
Saly Noémi, művelődéstörténész
Heidl György, eszmetörténész, egyetemi tanár
Hajósy Adrienne, geofizikus
Lengyel Béla, kémikus, DSc
Raáb Renáta, történész Ph.D.
ifj. Szathmáry Eörs, gimnazista
Elek Gábor, matematikus, egyetemi tanár
Makara Judit, kutató
Jordán Ferenc, biológus, az MTA doktora
Csanády Lili, Kossuth Klub volt vezetője
Czáboczky Szabolcs, ELTE BTK mesterszakos történész-hallgatója
Erdélyi Ágnes, filozófus, professor emerita
Harcos Gergely, matematikus, az MTA doktora
Kállay Mihály, kémikus, egyetemi tanár
Felcsúti Péter, bankszakember
Pléh Csaba, pszichológus és nyelvész, az MTA tagja
Faragó Klára professzor emeritus
Pozsgay Balázs, Junior Príma díjas fizikus
Magyar Zsolt, régész
Horváth Richárd, történész
Domonkos Éva, gimnáziumi tanár
Mihály László, fizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja
Varga Kálmán, fizikus, egyetemi tanár
Tarczay Gyorgy, kémikus, egyetemi tanár
Szomora Zsolt, jogász, egyetemi tanár
Mócsai Attila, kutatóorvos, egyetemi tanár
Fehér László, fizikus, egyetemi tanár
György Péter, egyetemi tanár
Győrffy Dóra, közgazdász, egyetemi tanárPPKE
Máté-Horváth Nóra, orvos, orvos-közgazdász
Gregor Anikó, szociológus
Cseh Gabriella, képzőművész
Török Ervin, egyetemi adjunktus
Kabai Péter, biológus, nyugalmazott egyetemi docens
Szabadfalvi József, jogász, tanszékvezető egyetemi tanár, MTA doktora
Kiss Tamás, DSc professzor emeritusz
Fazekas Csaba, történész, egyetemi docens
Fodor Szabina, informatikus, egyetemi docens
Tatár György, filozófus, nyug. címzetes egyetemi tanár
Szabadics János, agykutató
Laura Sgarioto, műfordító
Horváth Dávid, gyermekgyógyász szakorvosjelölt
Bényei Tamás, irodalomtörténész, egyetemi tanár
Végh Ágnes, farmakológus, egyetemi tanár
Kőrösi Ádám, ökológus, tudományos főmunkatárs
Pyber László, matematikus, az MTA levelező tagja
Katz Sándor, fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja
Séllei Nóra, irodalomtörténész, egyetemi tanár
P. Müller Péter, irodalom- és színháztörténész, egyetemi tanár
András László, író
Erdélyi Róbert, csillagász-matematikus, egyetemi tanár
Tajti Éva, élelmiszeripari mérnök-szakértő
Menyhárd Miklós, professzor emeritus
Szilágyi Emőke Rita, irodalomtörténész, posztdoktor
Darab Ágnes, klasszika-filológus, egyetemi tanár
Balogh Anna, pszichológus
Lamm Vanda, jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja
Fazekas Tamás, belgyógyász-kardiológus, c egyetemi tanár, az MTA Doktora
Deák Dániel, egyetemi tanár
Verő László, aranydiplomás geofizikus
Verőné Bándi Emese, aranydiplomás tanár
Molnár István, professzor emeritus
Katona Tünde, egyetemi oktató
Király Edit, egyetemi docens
Kertész János, fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja
Kiss László, csillagász, az MTA tagja
Balogh Piroska, irodalomtörténész, egyetemi docens
Perecz László, filozófiatörténész, egyetemi tanár
Barát Erzsébet, nyelvész, genderkutató, egyetemi docens
Győrffy Árpád, újságíró
Joób Márk, filozófus-közgazdász, címzetes egyetemi tanár
Bécsy Ágnes, irodalomtörténész, ny. egyetemi docens
Szeifert Natália, író
Patak Márta, író, műfordító
Gerevich András, költő, író, egyetemi oktató
Csabai Márta, pszichológus, egyetemi tanár
Patkós András, fizikus, emeritus egyetemi tanár, az MTA tagja
Maurer Dóra, professzor emerita, Kossuth és Prima díjas képzőművész
Csapó Benő, neveléstudományi kutató, egyetemi tanár
Gingl Zoltán, fizikus, egyetemi tanár
Nógrádi Dániel, fizikus, adjunktus
Makara Gábor, orvos, neuroendokrinológus, az MTA tagja
Hantz Péter, biofizikus
Kovács Tamás György, fizikus
Fekete Marianna, pedagógus
Pintér Miklós, egyetemi docens
Gyimesi Tímea, irodalmár, tanszékvezető egyetemi docens
Schmidt-Schweizer, Andreas Stephan, történész
Bálint-Pataki József, történész, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke
Páll-Rigó Ágnes, volt tanító
Kepes András, író, egyetemi tanár
Füredi Zoltán, matematikus, az MTA tagja
Gönczy Monika, irodalomtörténész, tudományszervező
Kurtán Sándor, politológus
Nagyillés János, klasszika-filológus, egyetemi docens
Szegedi Viktor, tudományos főmunkatárs
Paládi-Kovács Attila, etnográfus, az MTA tagja
Dömötör Adrienne, nyelvész
Adamik Mária, szociológus, tudományos főmunkatárs
Fábián István, vegyész, egyetemi tanár, az MTA doktora
Varga Viktor, dramaturg
Medve Anna, nyelvész, ny. egyetemi docens
Nagy Boldizsár, nemzetközi jogász, egyetemi docens
Négyessy László, kutató
Halasi Imre, színházi rendező
Ridovics Anna, művészettörténész
Kemény Tamás, fizikus, az MTA doktora
Pete Péter, közgazdász, egyetemi tanár
Majoros Klára, szerkesztő
Pótó János, történész, tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens
Papp Zoltán, egyetemi tanár
Békés Csaba, történész, egyetemi tanár
Csordás Gábor, író, szerkesztő
Vicsek Tamás, fizikus, az MTA tagja
Putnoky Péter, biológus, egyetemi tanár
Kalmár Melinda, történész, tudományos főmunkatárs
Krémer Balázs, szociológus, egyetemi docens
Gaál István, orvos
Kubinyi Kata, egyetemi oktató
Derzsi Júlia, történész
Czeglédi Pál, közgazdász, egyetemi docens
Csákó Juliánna, gimnáziumi tanár
Bazsa György, fizikokémikus, professzor emeritus, DSc
Geiszt Miklós, kutatóorvos, egyetemi tanár
Gyukics Gábor, költő, műfordító
Biri Sándor, fizikus, tudományos főmunkatárs
Ferencz Győző, költő, egyetemi tanár
Varga Éva, középiskolai tanár
Laczkovich Miklós, matematikus, professor emeritus, az MTA tagja
Biri Sándorné, középiskolai tanár
Szanyi János, hidrogeológus-mérnök, egyetemi adjunktus
Gregus Zoltán, okleveles energetikai mérnök
Romhányi Beatrix, történész, az MTA doktora
Seregélyesné Nagy Katalin, biológiatanár
Adamik Béla, klasszika-filológus, nyelvész, tudományos tanácsadó
Hetényi Zsuzsa, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora
Katona Gyula, matematikus, az MTA tagja
Alföldi Róbert, színész, rendező, a SZIMA tagja
László József, újságíró, az MTV volt alelnöke
Benczúr András, matematikus, informatikus
Márton Zsuzsanna, fizikus
Józsi Mihály, biológus
Sárközi Árpád, a magyar nyelv és irodalom tanára
Hangya Balázs, agykutató, Lendület- és ERC-csoportvezető
Rákosi Csilla, nyelvész, tudományos főmunkatárs
Zachar István, biológus
Klaniczay Gábor, történész
Katona Tamás, statisztikus, professor emeritus
Finta Bernadette, gyógypedagógus
Egyed Emese, irodalomtörténész, egyetemi tanár
Csatári Bálint, geográfus, az MTA RKK tudományos főmunkatársa
Orlai Balázs, designer, egyetemi adjunktus
Szabó Márta, középiskolai tanár
Tarr Béla, filmrendező
András Edit, művészettörténész
Kolláth Zoltán, fizikus, csillagász, egyetemi tanár
Gimesi Szilvia, fogtechnikus
Paál Huba, biológus, nyugdíjas, MTA intézményi igazgató
Rosta Gergely, szociológus
Zimányi Gergely, egyetemi tanár
Kósa László, etnográfus, történész, az MTA tagja
Csanádi Mária, közgazdász, MTA doktora, tudományos tanácsadó
Kiss Gy. Csaba, művelődéstörténész, c. egyetemi tanár
Anders Alexandra, régész, tudományos főmunkatárs
Vágvölgyi B. András, író, filmes
Lengyel Anna, dramaturg, fordító
Trombitás Tamás, képzőművész
Juhász István, matematikus, az MTA tagja
É. Kiss Piroska, díszlettervező, egyetemi tanár
Szabó István, ny. nagykövet
Lukács Noémi, biológus, professor emerita
Simor Péter, pszichológus, egyetemi adjunktus
Boissinot François, gépészmérnök
Csillag Ferenc, tanár, közoktatási szakértő
Sohár Anikó, egyetemi docens, műfordító
Kincses Károly, fotómuzeológus
Görög Sándor, kémikus, az MTA tagja
Schüttler Tamás, az Új Pedagógiai Szemle nyugalmazott főszerkesztője
Gáspár Attila, vegyész, egyetemi tanár
Istvánovics Vera, limnológus, tudományos tanácsadó
Babarczy Eszter, eszmetörténész
Kerpel-Fronius Gábor, projekvezető
Kövecses Judit, pedagógus
Szirmai Éva, irodalomtörténész, főiskolai docens
Hegyesi Gábor, szociológus, professzor emeritus
Frank András, matematikus, az MTA tagja
Borosy András Péter, vegyész
Sebestyén Ilona, nyugdíjas szedő, korrektor, lektor
Tatár Sándor, költő, műfordító, könyvtáros
Szőcs Tibor, történész
Pál Károly Ferenc, fizikus, tudományos főmunkatárs
Szabó Gábor, régész, egyetemi docens
Zámbó Lilla, történész
Fokasz Nikosz, szociológus, egyetemi tanár
Balla Ágnes, nemzetközi kapcsolatok szakértő
Szécsényi Endre, eszmetörténész, egyetemi tanár
Bolyky Rezső, művész-tanár
Somogyi Boglárka, biológus
Szabó Andrea, agrármérnök, kutató
Kotán Norbert, mérnök
Gyarmathy Éva, klinikai és neveléslélektan szakpszichológus
Kaposvári Mária, népművelő
Csuhai Józsefné, tanító, ny. igazgató
Hanák Dávid, informatikus mérnök
Kiss Veronika, egyetemi segédmunkatárs
Juhász Krisztina, adjunktus
Szlachányi Kornél, fizikus, egyetemi tanár
Faigel Gyula, fizikus az MTA rendes tagja
Csákány Béla, matematikus, professzor emeritus

 
Szép kis petíció szösszenet tetszik a kezdeményezés a fellépés, tetszik hogy van valami megmozdulás. Azonban ez inkább egy elkeseredett siralom írásban kifejezve.
Én azt mondom az arra érdemeseknek őssze kéne fogniuk szarni kéne a jelenlegi államra és annak támogatásra és tenni amit tenni kel. Függetlenné válni az államtól és megőrizni az értékeket. Biztos vannak olyan vállalkozok akik szívesen beszállnának a történetbe bármilyen jelleg szponzorként. Mondjuk nem feltétlen anyagiakkal ha nem helyszínek, intézmények biztosítása, eszközök stb. Minden ami kell.

A tudás átadásáért és megújításáért a felelősség elsősorban az értelmiséget terheli. E felelősség tudatában kell visszautasítanunk az elhamarkodott döntéseket, a kizsarolt végrehajtást, az intézmények rendjének felforgatását, a kormánynak nem tetsző ágazatok vagy nézetek elsorvasztására irányuló törekvést.

Ezt meg el lehet felejteni. nem akarom megbántani az értelmiséget de legtőbjük csak van. Nem terheli őket semmi mert tudatuknál sincsenek, Legtöbb azt sem tudja merre rohanjon vagy hogy harapjon a saját farkába. Sodrodnak és így elvannak maguknak.
 
Érdekességként hogy mennyi a valóság tartama..?
Változik jövőre a felvételi pontszámítás. És annyi gumicsont vesz minket körül, hogy már oda se figyelünk. Pedig beláthatatlan következményekkel jár a változás. Normális országban az egész gimnazista ifjúság utcán lenne már, a szüleikkel együtt. Elvileg a változás nem is hangzik olyan rosszul: legyen minden felvételizőnek egy db emelt érettségije, illetve egy db középfokú nyelvvizsgája. OK, egyetértés van, csinálható. Ámde az egész rendszer átgondolatlan (vagy pont, hogy átgondolt?!), anomáliákkal tele, és beláthatatlan következményei lesznek. Egy középfokú nyelvvizsga pl. pont annyit fog érni, mint egy felsőfokú: semmit. Nem jár érte pluszpont, hiszen egy nyelvvizsga kötelező. Ugyanez vonatkozik az emelt érettségire: minimum követelmény, pontot nem ér. Így aztán csak az rúg majd labdába, akinek két nyelvvizsgája lesz - lehetőleg egy közép és egy felsőfok - és/vagy három emelt érettségit tud tenni. Erre kevesek lesznek képesek, főleg, hogy a nyelvi követelményekhez elfelejtettek óraszámot emelni, marad tehát a magánóra. Senki nem tudja, milyen kihatással lesz ez az egész felvételi rendszerre, de egészen biztos, hogy egyre elitistább az egész, egyre kevesebben jutnak majd be a felsőoktatásba, mezei gimnázium mezei gyerekének esélye sem lesz a bekerülésre. Én szóltam."
 
Érdekességként hogy mennyi a valóság tartama..?
Változik jövőre a felvételi pontszámítás. És annyi gumicsont vesz minket körül, hogy már oda se figyelünk. Pedig beláthatatlan következményekkel jár a változás. Normális országban az egész gimnazista ifjúság utcán lenne már, a szüleikkel együtt. Elvileg a változás nem is hangzik olyan rosszul: legyen minden felvételizőnek egy db emelt érettségije, illetve egy db középfokú nyelvvizsgája. OK, egyetértés van, csinálható. Ámde az egész rendszer átgondolatlan (vagy pont, hogy átgondolt?!), anomáliákkal tele, és beláthatatlan következményei lesznek. Egy középfokú nyelvvizsga pl. pont annyit fog érni, mint egy felsőfokú: semmit. Nem jár érte pluszpont, hiszen egy nyelvvizsga kötelező. Ugyanez vonatkozik az emelt érettségire: minimum követelmény, pontot nem ér. Így aztán csak az rúg majd labdába, akinek két nyelvvizsgája lesz - lehetőleg egy közép és egy felsőfok - és/vagy három emelt érettségit tud tenni. Erre kevesek lesznek képesek, főleg, hogy a nyelvi követelményekhez elfelejtettek óraszámot emelni, marad tehát a magánóra. Senki nem tudja, milyen kihatással lesz ez az egész felvételi rendszerre, de egészen biztos, hogy egyre elitistább az egész, egyre kevesebben jutnak majd be a felsőoktatásba, mezei gimnázium mezei gyerekének esélye sem lesz a bekerülésre. Én szóltam."

Szerintem azért van ez mert így akarják arra kényszeríteni a diákokat hogy inkább szakmunkás iskolába kössenek ki egyetemek helyett. mert oda kőínyeb bejutni nem kell nyelv vizsga nem kell emelt érettségi stb sőt még annyira jó álltalános iskolai eredmények sem kellenek. Mindezt azért mert már nincsenek szakmunkások az országban. Nos ez eddig oké is de már munkahelyek sincsenek nekik. meg normális fizetés sem sokszor. Azért diplomával még mindig jobban keresnek mint segédmunkásként szakmunkával. Van pénz a 2 kezi munkában csak nem sok.
 
Akadémia...
Szegény ellenzéknek ez sem fog menni hisz a helyesírásban vannak bajok...
Annyira szánalmas az egész.
Bármihez nyúlnak csak rosszabb lesz (ellenzékre gondolok) néha nem tudom hogy most a kormánynak dolgoznak?
 
Oldal tetejére