Paralimpiák története
Paralimpiák története
1960 Róma
Az első paralimpiai játékokat 1960-ban rendezték meg Rómában. Antonio Maglio, az Ostiaban lévő Gerincsérültek Központjának (INAIL) igazgatója javasolta, hogy abban az évben a Stoke Mandeville Nemzetközi Játékokra az olasz fővárosban, Rómában kerüljön sor a XVII. Olimpiai Játékokkal egyidőben. Az első paralimpián 23 küldöttség 400 tolószékes sportolója vett részt. Az olasz kormány és az INAIL teljes támogatását élvezte a paralimpia. A „Mozgássérültek Olimpiájának” – akkoriban ezt az elnevezést használták – XXIII. János pápa adott külön jelentőséget, aki audiencián fogadta a résztvevőket. Egy későbbi alkalommal, mikor a pápa fogadta Sir Ludwig Guttmannt, a modern olimpiai játékok megalapítójához hasonlította őt, és ezt mondotta: „Ön a mozgássérültek Coubertinje.”
1964 Tokió
A második paralimpiai játékokat 1964-ben rendezték Tokióban. A játékokon 22 küldöttség 390 sportolója
vett részt. Hét sportágban rendeztek versenyeket: íjászatban, atlétikában, kosárlabdában, snookerben, úszásban, asztaliteniszben, és súlyemelésben. A paralimpiát a japán királyi család támogatta. A játékokat nagyon gondosan megtervezték, és első alkalommal építettek paralimpiai falut. Ez volt az első paralimpia, ahol megjelent a zászló, poszterek és elhangzott a himnusz.1964-ben alakult meg a Mozgássérültek Nemzetközi Sportszövetsége (ISOD) is, Sir Ludwig Guttmann elnökletével. Ez a szervezet hozta létre a látássérültekre és az amputáltakra, majd később a központi idegrendszer sérültjeire vonatkozó versenyszabályokat.
1968 Tel Aviv
Az 1968. évi paralimpia színhelye Mexikó City lett volna, a XIX. Olimpiai Játékok rendező városa, de adminisztrációs problémák miatt ez nem valósulhatott meg. A játékokat Tel Avivban rendezték meg. A harmadik paralimpián 29 küldöttség 750 gerincsérült versenyzője vett részt. A megnyitó ünnepséget a jeruzsálemi egyetemi stadionban több, mint 25.000 néző kísérte figyelemmel.
1972 Heidelberg
A negyedik paralimpiai játékokra a németországi Heidelberg városában került sor. A játékokra 44 küldöttség ezer tolószékes sportolót nevezett. A paralimpiát a német elnök, Gustav Heineman nyitotta meg a heidelbergi egyetemi stadionban 50.000 néző jelenlétében.
Magánúton részt vett a játékokon Fejes András asztaliteniszező és atléta, aki kerekesszékes kocsiversenyen harmadik helyezést ért el, és egyben megszerezte Magyarország első paralimpiai érmét.
1976 Toronto
Az első paralimpia, melyen a paraplégiás sportolók mellett látássérült és amputált versenyzők is részt vettek. A XXI. Olimpiai Játékok szervező bizottsága nem tudta felajánlani az olimpiát megrendező Montreal létesítményeit, ezért az ötödik paralimpiát Torontóban rendezték meg Ontario állam kormányának támogatásával.
A torontói játékokon 42 küldöttség 1600 sportolót nevezett, a tolószékes versenyeken 150 paralimpiai rekord dőlt meg, és 103 világrekord született. A játékok sima lebonyolítását 3500 önkéntes közreműködése segítette.
Magyarország először küldött hivatalosan sportolókat a paralimpiai játékokra. A küldöttség, 12 sportoló és 3 kísérő személyzet a megnyitó ünnepséget követő harmadik versenynap után kénytelen elhagyni a játékok színterét, mert politikai okok miatt a Magyar Népköztársaság kormányának döntése alapján – Dél-Afrika sportolóinak jelenléte miatt (feketék-fehérek közös csapatban) extra államköltségen hazautaztatják versenyzőinket. A három versenynap során Tauber Zoltán asztaliteniszező aranyérmet, Oláh József atléta bronzérmet szerzett. A rendezők az addig elért magyar eredményeket törölte a hivatalos protokollból.
1980 Arnheim
A Szovjetúnió nem rendezte meg a hatodik paralimpiát, így az a hollandiai Arnheimben került megrendezésre 42. küldöttség 2500 sportolója részvételével. A versenyeken először indulhattak a központi idegrendszer sérültjei is. A játékokat hivatalosan Margaret hercegnő nyitotta meg.
Magyarország az 1976-os torontói játékok politikai tiltakozásáért, és bojkottja miatt, illetve mert az 1976.és 1980. közötti négy év alatt, egyetlen nemzetközi sport szervezethez sem kérte -ehhez akkor vagy politikai szándék vagy az akkori sporthivatal OTSH, pénzügyi döntésére lett volna szükség- a felvételét.
Így Magyarország nem kapott meghívást Arnheimbe az 1980-as para-játékokra.
E politikai döntés nagyon sok magyar mozgás és látássérült sportolót fosztott meg a világ legmagasabb színvonalú sporteseményétől.
1984 New York, Stoke Mandeville
A New York-i játékokat az amerikai elnök, Ronald Reagan nyitotta meg. A játékokon 1800 sportoló vett rész. A paralimpiai játékok történetében először a paralimpiai fáklyát az olimpiai lángról, a XXIII. Los Angeles-i Olimpia lángjáról gyújtották meg. Így a két esemény szimbolikusan is összekapcsolódott.
A magyar sportolókat a New York-i játékokon 42 fős küldöttség (31 sportoló) képviselte. Sportolóink átütő sikert arattak a 13 arany, 11 ezüst, 5 bronzérem megszerzésével. Jeszenszky Attila és Dukai Géza úszók három-három egyéni elsőséget, Hoffmann Judit, Dr. Tóth András és Stettner Ferenc úszók valamint Szabó Tibor és Oláh József atléták, illetve a 4x50 m-es úszó versenyváltó (Tory György, Stettner Ferenc, Pálinkás László, Jeszenszky Attila ) állhatott a dobogó legfelső fokára. A nem hivatalos nemzetek közötti rangsorban Magyarországot a 15. helyen rangsorolták.
Mind ez idáig a legsikeresebb paralimpiai szereplést a mozgás- és látássérült magyar sportolóknak az 1984. évi New York-i Fáklya Játékok hozták.
1988 Szöul
A mozgáskorlátozott sportolókat tömörítő különböző nemzetközi szövetségek 1982-ben létrehozták a Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének Nemzetközi Koordináló Bizottságát, az ICC-t. Ezért a nyolcadik paralimpia volt az első, amire egyetlen nemzetközi testület felügyelt.
Mindent kétséget kizáróan a szöuli paralimpia volt a legambiciózusabb az addigi játékok történetében. Külön paralimpiai faluban helyezték el a paralimpiára érkező 62 küldöttség több, mint 3200 sportolóját és az 1000 segítőt. A szöuli Olimpiai Szervező Bizottság beleegyezett, hogy néhány olimpiai helyszínt és segítő közreműködőt átenged a paralimpia számára. Az emlékezetes megnyitó és záró ünnepségen az akkori dél-koreai elnök, Roh Tae-Woo elnökölt. Mindkét ünnepélyes eseményen az olimpia programját mutatták be.
Hazánkat 48 fős küldöttség képviselte Szöulban. A 35 sportoló közül aranyérmet nyerni sajnos senkinek sem sikerült, így 5 ezüst és 7 bronzérem megszerzésével a nemzetek nem hivatalos rangsorában Magyarország a 40. helyre került.
1992 Barcelona
Az addigi paralimpiák történetének legnépesebb mezőnye, 82 nemzet képviseltette magát. Az olimpiai faluban és az olimpia létesítményeiben rendezték meg a játékokat. Az olimpiai szervezőbizottság bonyolította le a paralimpiát is. A nyitó és záróprogram és az egyes sportesemények nagy közönségsikert arattak. A magyar csapatot 42 versenyző és 10 kísérő képviselte. Becsey János úszó két, míg Szekeres Pál vívó és Vereczkey Zsolt egy-egy aranyérmet harcoltak ki. A magyar csapat 4 arany, 3 ezüst és 4 bronzérem megszerzésével a nemzetek rangsorában a 25. helyre került.
1996 Atlanta
A centenáriumi olimpia helyszínein 115 ország 3500 sportolója küzdött a tizedik paralimpia érmeiért. Hazánkat 45 sportoló és 18 kísérő képviselte 8 sportágban: asztalitenisz, atlétika, úszás, erőemelés, tenisz, vívás, ülőröplabda, csörgőlabda. Az IPC döntése értelmében először a paralimpiai játékok történetében az értelmi fogyatékos sportolók is versenylehetőséget kaptak.
E játékokon először fordult elő, hogy különböző versenyhelyszínekre a belépőjegyekért pénzt kértek.
A magyar csapat 5 arany, 2 ezüst, 3 bronzérmet szerzett, és összesen 92 olimpiai pontot gyűjtött, ami a nemzetek rangsorában a 29. helyre sorolta hazánkat.
A magyar csapat aranyérmesei: Szekeres Pál 2 (törvívás, kardvívás),
Vereczkey Zsolt (50 m hátúszás), Sasváriné Paulik Ilona (asztalitenisz) és a 4x50m-es női vegyesváltó (Zámbó Diana, Ráczkó Gitta, Járomi Mónika, Engelhardt Katalin).
2000 Sydney
A „Milleneumi” XXVII nyári olimpiai játékok helyszínein, 2000.10.18-29. között került megrendezésre a XI. Paralimpiai játékok. A négyévenként megrendezendő viadalon Sydneyben 121 ország 3900 versenyzője 18 sportágban mérte össze erejét. A résztvevők egybehangzó véleménye alapján az eddigi legjobban megszervezett játékokat rendezték az ausztrálok.
A magyar csapatot 55 sportoló és 29 kísérő, összesen 84 fővel, 9 sportágban (atlétika, asztalitenisz, cselgáncs, csörgőlabda, erőemelés, tenisz, úszás, ülőröplabda, vívás,) vett részt a versenyeken. A magyar küldöttségben a paralimpiák során, először fordult elő, hogy minden sportágban edzőt, sőt némelyikben edzőket is delegáltak. Először történt meg, hogy a MR (magyar rádió) és az MTV (magyar televízió) napi rendszerességgel adta helyszíni tudósításait a versenyekről. A magyar parasportolók először tudhatták meg már a kiutazás és a versenyek előtt, hogy az 1-3. helyezések megszerzése esetén milyen pénzjutalomban részesülhetnek.
A magyar csapat 4 arany, 5 ezüst és 14 bronzérmet szerzett és összesen 160 paralimpiai pontot gyűjtött, ami a nemzetek rangsorában a 32 helyre sorolta hazánkat.
A magyar csapat aranyérmesei: Pásztory Dóra (200 m vegyes úszás). Vereczkei Zsolt (50 m hátúszásban). Sánta Krisztián (100 m hátúszás).
4x50 m férfi vegyes váltó (Majer Gábor, Rácz János, Szedő Tibor, Sánta Krisztián,)