Ötszázezer dollárt ítélt meg egy kanadai bíróság egy üzletembernek, aki hiába próbált eltávolíttatni a világ legnépszerűbb keresőjéből egy weboldalt, amely szerint a nyolcvanas években gyerekeket molesztált.
Az Ars Technicán olvasható hír szerint a pert indító férfi egy "ismert üzletember" Kanadában és az Egyesült Államokban, aki "egykor a kereskedelmi ingatlanközvetítés csúcsán állt", ám a nevét az ítéletet követő negyvenöt napban nem lehet nyilvánosságra hozni. A férfi tizenhat éve, 2007-ben keresett rá a saját nevére a Google-ben, miután több potenciális ügyfele visszalépett a vele való szerződéstől, hiába zajlottak jól a megbeszéléseik,
Az áldozat ráadásul bírósági úton sem tudta töröltetni a bejegyzést, mert Kanadában azt csak az első olvasás utáni egy évben tehette volna meg. Ezért végül úgy döntött, hogy inkább a Google-höz fordul, hogy ne találjanak rá az internetezők a rágalmazó weboldalra.
A cég volt, hogy együttműködött vele, ám ahogyan újra és újra felbukkant a keresőjükben az oldal, egy idő után arra hivatkoztak, hogy az amerikai kommunikációs törvény 230. paragrafusa miatt nem kötelezhetőek annak az eltávolítására, egy szabadkereskedelmi egyezmény miatt még Kanadában sem.
A 230. paragrafus az a kilencvenes években született, a szolgáltatóknak védettséget biztosító passzus, ami szerint a posztoló felelős az általa egy internetes fórumon, közösségi oldalon megosztottakért, és nem a platform maga.
A bíró nem értett egyet a Google érvelésével, de azzal sem, hogy meg kéne bírságolnia a céget, hiszen szerinte tévedtek ugyan, ám jóhiszeműen jártak el az ügyben. Így végül nem ítélte meg a férfi által kért hatmillió dolláros bírságot és kártérítést, de félmillió dolláros erkölcsi sérülés megtérítésére kötelezte a keresőóriást, mert szerinte az, ahogyan a felperes próbálta megőrizni, illetve helyreállítani a reputációját a huzavona során, valódi rémálmot testesített meg. Azok, akik szeretnék magukat eltávolíttatni a keresési találatok listájáról a Google-nél, ezt az űrlapot kell, hogy kitöltsék.
Pőcze Balázs
Az Ars Technicán olvasható hír szerint a pert indító férfi egy "ismert üzletember" Kanadában és az Egyesült Államokban, aki "egykor a kereskedelmi ingatlanközvetítés csúcsán állt", ám a nevét az ítéletet követő negyvenöt napban nem lehet nyilvánosságra hozni. A férfi tizenhat éve, 2007-ben keresett rá a saját nevére a Google-ben, miután több potenciális ügyfele visszalépett a vele való szerződéstől, hiába zajlottak jól a megbeszéléseik,
A weboldal tulajdonosa nem volt hajlandó eltávolítani az írást, illetve arra kérte az áldozatot, hogy bizonyítsa be, hogy nem vádolták meg soha ilyen bűncselekménnyel, ami az ügyben most eljáró bíró szerint a "bizonyítási teher kafkai megfordítása".
Az áldozat ráadásul bírósági úton sem tudta töröltetni a bejegyzést, mert Kanadában azt csak az első olvasás utáni egy évben tehette volna meg. Ezért végül úgy döntött, hogy inkább a Google-höz fordul, hogy ne találjanak rá az internetezők a rágalmazó weboldalra.
A cég volt, hogy együttműködött vele, ám ahogyan újra és újra felbukkant a keresőjükben az oldal, egy idő után arra hivatkoztak, hogy az amerikai kommunikációs törvény 230. paragrafusa miatt nem kötelezhetőek annak az eltávolítására, egy szabadkereskedelmi egyezmény miatt még Kanadában sem.
A 230. paragrafus az a kilencvenes években született, a szolgáltatóknak védettséget biztosító passzus, ami szerint a posztoló felelős az általa egy internetes fórumon, közösségi oldalon megosztottakért, és nem a platform maga.
A bíró nem értett egyet a Google érvelésével, de azzal sem, hogy meg kéne bírságolnia a céget, hiszen szerinte tévedtek ugyan, ám jóhiszeműen jártak el az ügyben. Így végül nem ítélte meg a férfi által kért hatmillió dolláros bírságot és kártérítést, de félmillió dolláros erkölcsi sérülés megtérítésére kötelezte a keresőóriást, mert szerinte az, ahogyan a felperes próbálta megőrizni, illetve helyreállítani a reputációját a huzavona során, valódi rémálmot testesített meg. Azok, akik szeretnék magukat eltávolíttatni a keresési találatok listájáról a Google-nél, ezt az űrlapot kell, hogy kitöltsék.
Pőcze Balázs
