A javunkra döntött első fokon a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben indítottunk. Így egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudjuk, hány darab lélegeztetőgépet sikerült továbbértékesítenie az EMMI-nek azt követően, hogy a magyar állam túllépve az egészségügyi kapacitások, és az észszerűség szabta határokat, nem kevesebb, mint 300 milliárd forintért vásárolt össze több mint 17 ezer készüléket.
A bevásárlást követően, miután a beszerzett eszközök nagy része raktárban porosodott és a túlvásárlás ténye a kormánynak is feltűnt, az EMMI kapta feladatául, hogy a feleslegtől viszonteladás címén megszabaduljon. A Transparency International Magyarország közérdekűadat-igénylés útján próbálta kikérni a továbbértékesítésekre vonatkozó adatokat, azonban miután a tárca megtagadta a válaszadást, bírósághoz fordultunk. A Fővárosi Törvényszék most meghozott elsőfokú ítélete alapján az EMMI nem titkolhatja az adatokat.
Egyebek mellett kiderülhet, hogy a vonatkozó kormányhatározat alapján pontosan mennyi eszköztől sikerült megválni és mekkora összegért, mely szervezet vagy cég végzi az értékesítést, valamint arra is, hogy a viszonteladást végző céget milyen eljárásban és feltételek mentén választották ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma többek között egy vonatkozó alkotmánybírósági határozatra hivatkozva érvelt az adatok kiadása ellen, azonban a Fővárosi Törvényszék a tárca érvelését elutasította.
Emellett az EMMI alperesként azzal igyekezett elhajolni a számára kellemetlen feladat elől, hogy a tárca szerint nem kötelessége a lélegeztetőgépek viszonteladásáról szóló adatok összegyűjtése és rendszerezése, így ilyen formában nem is kötelezhető azok kiadására. A bíróság azonban a továbbértékesítésről szóló kormányhatározat vonatkozó pontjai alapján megállapította, hogy igenis az EMMI feladata volt az érintett lélegeztetőgépek tételes összeírása, így arról pontos listákkal kell rendelkeznie. Ahogy a bíróság az elsőfokú ítéletében fogalmaz: “az alperes kifogása, mely szerint az adatokkal nem a kért formában rendelkezik, teljes mértékben nem állja meg a helyét, mivel a kormányhatározat hívja fel az emberi erőforrások miniszterét, hogy a belügyminiszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter bevonásával határozza meg az értékesítésre szánt lélegeztetőgépek pontos mennyiségét, típusát és sorszámát”. A Fővárosi Törvényszék értelmezése szerint tehát a tárca bizonyosan rendelkezik az általunk kért adatokkal, és azok kiadása nem jár új adatsor létrehozásával, így azokat át kell adnia számunkra.
A Transparency International Magyarország egy másik pert is indított tavaly ősszel a túlméretezett lélegeztetőgép-beszerzés ügyében, miután a Külgazdasági és Külügyminisztérium megtagadta az igénylésünkre való válaszadást. Abban az eljárásban annak próbálunk utánajárni, hogy miként költhette el a magyar állam a 300 milliárdos összköltség több mint felét, 180 milliárd forintot arra, hogy egyetlen, maláj érdekeltségű cégen keresztül szerezzen be több mint hatezer lélegeztetőgépet. A tárcától egyebek mellett azt próbáltuk megtudakolni, hogy miként ellenőrizték, hogy a maláj cég teljesíti-e a beszállítókra vonatkozó átláthatósági követelményeket, illetve miért fordulhatott elő az, hogy a magyar kormány nem is ennek a cégnek, hanem másoknak fizette ki a lélegeztetőgépek árát. Ebben az eljárásban még várjuk a bíróság remélhetőleg számunkra kedvező döntését.
A bevásárlást követően, miután a beszerzett eszközök nagy része raktárban porosodott és a túlvásárlás ténye a kormánynak is feltűnt, az EMMI kapta feladatául, hogy a feleslegtől viszonteladás címén megszabaduljon. A Transparency International Magyarország közérdekűadat-igénylés útján próbálta kikérni a továbbértékesítésekre vonatkozó adatokat, azonban miután a tárca megtagadta a válaszadást, bírósághoz fordultunk. A Fővárosi Törvényszék most meghozott elsőfokú ítélete alapján az EMMI nem titkolhatja az adatokat.
Egyebek mellett kiderülhet, hogy a vonatkozó kormányhatározat alapján pontosan mennyi eszköztől sikerült megválni és mekkora összegért, mely szervezet vagy cég végzi az értékesítést, valamint arra is, hogy a viszonteladást végző céget milyen eljárásban és feltételek mentén választották ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma többek között egy vonatkozó alkotmánybírósági határozatra hivatkozva érvelt az adatok kiadása ellen, azonban a Fővárosi Törvényszék a tárca érvelését elutasította.
Emellett az EMMI alperesként azzal igyekezett elhajolni a számára kellemetlen feladat elől, hogy a tárca szerint nem kötelessége a lélegeztetőgépek viszonteladásáról szóló adatok összegyűjtése és rendszerezése, így ilyen formában nem is kötelezhető azok kiadására. A bíróság azonban a továbbértékesítésről szóló kormányhatározat vonatkozó pontjai alapján megállapította, hogy igenis az EMMI feladata volt az érintett lélegeztetőgépek tételes összeírása, így arról pontos listákkal kell rendelkeznie. Ahogy a bíróság az elsőfokú ítéletében fogalmaz: “az alperes kifogása, mely szerint az adatokkal nem a kért formában rendelkezik, teljes mértékben nem állja meg a helyét, mivel a kormányhatározat hívja fel az emberi erőforrások miniszterét, hogy a belügyminiszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter bevonásával határozza meg az értékesítésre szánt lélegeztetőgépek pontos mennyiségét, típusát és sorszámát”. A Fővárosi Törvényszék értelmezése szerint tehát a tárca bizonyosan rendelkezik az általunk kért adatokkal, és azok kiadása nem jár új adatsor létrehozásával, így azokat át kell adnia számunkra.
A Transparency International Magyarország egy másik pert is indított tavaly ősszel a túlméretezett lélegeztetőgép-beszerzés ügyében, miután a Külgazdasági és Külügyminisztérium megtagadta az igénylésünkre való válaszadást. Abban az eljárásban annak próbálunk utánajárni, hogy miként költhette el a magyar állam a 300 milliárdos összköltség több mint felét, 180 milliárd forintot arra, hogy egyetlen, maláj érdekeltségű cégen keresztül szerezzen be több mint hatezer lélegeztetőgépet. A tárcától egyebek mellett azt próbáltuk megtudakolni, hogy miként ellenőrizték, hogy a maláj cég teljesíti-e a beszállítókra vonatkozó átláthatósági követelményeket, illetve miért fordulhatott elő az, hogy a magyar kormány nem is ennek a cégnek, hanem másoknak fizette ki a lélegeztetőgépek árát. Ebben az eljárásban még várjuk a bíróság remélhetőleg számunkra kedvező döntését.
