Canadahun will not allow the display of content protected by copyright law, unless they have the necessary legal rights to display or direct traffic to that content.
A canadahun nem enged, bemutatni, vagy a megtalálásához irányítást adni olyan tartalmú anyagoknak, amelyek a copyright (szerzői jog) által védettek,
csak akkor ha a szükséges legális engedély megvan rá.
Szeretném Veletek megosztani a neves kabarészerző és konferanszié Kellér Dezső egy írását.Emlékezetből fogom leírni.A hetvenes években volt szerencsém nagyon sokszor elmondani művelődési házakban és egyetemi klubokban annak a színpadnak a tagjaként,melynek munkájában részt vettem.Úgy érzem méltán állít emléket Kellérnek és az akkori politikai viszonyokról is felsejlik egy s más,valamint izelítőt ad a legendás pesti humorról is.Íme:
Pest az Pest!
Ezt szoktuk mondani megbocsátó cinkos mosollyal ha a pesti ember hibáiról szó esik.A pesti utcán tapasztalható makacs szemetelésre is mi mást lehetne mondani?Pest az Pest! De nem mindenütt van ez így.
Gyakran eszembe jut egy érdekes előadás,amelyet tavaly közvetített a televízió.Egy Pekingben járt magyar újságíró beszámolt arról hogy vették fel a harcot Pekingben a legyek elszaporodása ellen.Ez ott ugyan olyan központi probléma lehetett mint nálunk a főváros tisztasága.Két hétig tartott a légy ellenes kampány.Ez alatt az idő alatt Peking egész lakossága a -kisgyermektől az aggastyánig mindenki- természetes kötelességének tartotta a légyirtást.Nem kellett se plakát se propaganda.Egy egyszerű felhívásra megmozdult az egész város lakossága,a kínaiak légycsapóval a kezükben közlekedtek az utcán és volt aki naponta ezer legyet is agyon csapott.Két hét alatt Peking légytelenítve lett.Elgondolkodtam rajta,hogy hasonló helyzetben nálunk,hogy festene egy ilyen légyirtás?Mivelhogy Pest az Pest és itt egy egyszerű felhívásra nem sokat lehet építeni,először is megjelenne egy rendelet amely kötelezővé tenni a légyirtást és mindjárt a kvóta is meg lenne benne határozva,hogy mondjuk minden pesti lakos köteles ötszáz legyet agyoncsapni illetve,hogy csalás ne lehessen a körzeti hatóságnak beszolgáltatni.Na már most mi történne ez után?Lefogadom,hogy Budapest lakosságának legalább a fele orvosi bizonyítványt szerezne arról,hogy egészségi állapota-sajnos-nem engedi meg a légyirtást.A fennmaradó ötven százalékból a rendeletet sokan úgy értelmeznék:ötszáz legyet csak a párttagoknak kell felmutatniuk.Mások viszont azt a hírt terjesztenék,hogy ez az egész légydolog csak a magán kisiparosok ellen irányul.Lenne egy kis réteg mely arra a nézetre helyezkedne,hogy addig ne csináljunk semmit amíg a rendelet végrehajtási utasítása meg nem jelenik.Amelyből majd világosan kiderül,hogy egy dongó hány légynek számit,mert jó uram hogy jövök én ahhoz,hogy én dongót fogjak,amíg más csak muslincát?Persze itt is akadnák kis számban vállalkozók.Sportból már csak a játék kedvéért,de ezekkel a huszadik légy után már nem lehetne bírni! Hencegnének dicsekednének,az autóbuszra elöl szállnának fel:legyekkel vagyok!
És ez így tartana egészen addig míg egyik napról a másikra megszületne a légybörze.Élelmes emberek eszpresszók zugában elkezdenék feketén árulni a legyet,kis nylon-zacskókban százas tételekben ,előre csomagolva.Mire az egész vonalon leállna a légyirtás.Mert ki bolond Pesten légyre vadászni,mikor pénzért is lehet vásárolni?
Pest az Pest!
A canadahun nem enged, bemutatni, vagy a megtalálásához irányítást adni olyan tartalmú anyagoknak, amelyek a copyright (szerzői jog) által védettek,
csak akkor ha a szükséges legális engedély megvan rá.
Szeretném Veletek megosztani a neves kabarészerző és konferanszié Kellér Dezső egy írását.Emlékezetből fogom leírni.A hetvenes években volt szerencsém nagyon sokszor elmondani művelődési házakban és egyetemi klubokban annak a színpadnak a tagjaként,melynek munkájában részt vettem.Úgy érzem méltán állít emléket Kellérnek és az akkori politikai viszonyokról is felsejlik egy s más,valamint izelítőt ad a legendás pesti humorról is.Íme:
Pest az Pest!
Ezt szoktuk mondani megbocsátó cinkos mosollyal ha a pesti ember hibáiról szó esik.A pesti utcán tapasztalható makacs szemetelésre is mi mást lehetne mondani?Pest az Pest! De nem mindenütt van ez így.
Gyakran eszembe jut egy érdekes előadás,amelyet tavaly közvetített a televízió.Egy Pekingben járt magyar újságíró beszámolt arról hogy vették fel a harcot Pekingben a legyek elszaporodása ellen.Ez ott ugyan olyan központi probléma lehetett mint nálunk a főváros tisztasága.Két hétig tartott a légy ellenes kampány.Ez alatt az idő alatt Peking egész lakossága a -kisgyermektől az aggastyánig mindenki- természetes kötelességének tartotta a légyirtást.Nem kellett se plakát se propaganda.Egy egyszerű felhívásra megmozdult az egész város lakossága,a kínaiak légycsapóval a kezükben közlekedtek az utcán és volt aki naponta ezer legyet is agyon csapott.Két hét alatt Peking légytelenítve lett.Elgondolkodtam rajta,hogy hasonló helyzetben nálunk,hogy festene egy ilyen légyirtás?Mivelhogy Pest az Pest és itt egy egyszerű felhívásra nem sokat lehet építeni,először is megjelenne egy rendelet amely kötelezővé tenni a légyirtást és mindjárt a kvóta is meg lenne benne határozva,hogy mondjuk minden pesti lakos köteles ötszáz legyet agyoncsapni illetve,hogy csalás ne lehessen a körzeti hatóságnak beszolgáltatni.Na már most mi történne ez után?Lefogadom,hogy Budapest lakosságának legalább a fele orvosi bizonyítványt szerezne arról,hogy egészségi állapota-sajnos-nem engedi meg a légyirtást.A fennmaradó ötven százalékból a rendeletet sokan úgy értelmeznék:ötszáz legyet csak a párttagoknak kell felmutatniuk.Mások viszont azt a hírt terjesztenék,hogy ez az egész légydolog csak a magán kisiparosok ellen irányul.Lenne egy kis réteg mely arra a nézetre helyezkedne,hogy addig ne csináljunk semmit amíg a rendelet végrehajtási utasítása meg nem jelenik.Amelyből majd világosan kiderül,hogy egy dongó hány légynek számit,mert jó uram hogy jövök én ahhoz,hogy én dongót fogjak,amíg más csak muslincát?Persze itt is akadnák kis számban vállalkozók.Sportból már csak a játék kedvéért,de ezekkel a huszadik légy után már nem lehetne bírni! Hencegnének dicsekednének,az autóbuszra elöl szállnának fel:legyekkel vagyok!
És ez így tartana egészen addig míg egyik napról a másikra megszületne a légybörze.Élelmes emberek eszpresszók zugában elkezdenék feketén árulni a legyet,kis nylon-zacskókban százas tételekben ,előre csomagolva.Mire az egész vonalon leállna a légyirtás.Mert ki bolond Pesten légyre vadászni,mikor pénzért is lehet vásárolni?
Pest az Pest!
