Piros tojás, kölni, víz, barka, fonott kalács, nyuszi és a többiek

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2014 Április 19.

Melitta - 2014 Április 19, 02:14
  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    A keresztény vallás legrégibb, egyik legnagyobb ünnepe közeleg. Húsvétkor véget ér a nagyböjt, hiszen harmadnapra, vasárnap hajnalra, feltámad Krisztus. Ez az időszak nemcsak vallási ünnep, hanem tavaszköszöntő népszokásokban is gazdag. Ezek ugyan tájegységenként változnak, de van, ami mindenhol ugyanaz – a fiúk locsolkodni mennek, a lányok pedig festett tojásokkal, étellel, itallal várják őket.

    Magyarországon változatos, eltérő szokások élnek a húsvéti ünnepekhez kapcsolódóan. Vannak tájegységek, ahol nagypénteken megtisztították a portát, kihordták az istállót, és kisöpörték a melléképületeket is. A házat megtapasztották, kimeszelték, a sírokat is rendbe tették. Embert, állatot a patakban tisztára mostak, hogy egész évben frissek maradjanak.

    Máshol a házat hajnalban körbefutják, vagy éppen ricsajoznak, hogy a kártevők, a gonosz eltűnjön. Zalaegerszegen dívott a „sáncregement”. A húsvéti lármázást egyesítették az ilyenkor szokásos határkerüléssel. A városon és a határon végigvonult a puskadurrogtató, doboló sereg.

    Pázmándon a sibálás szokás, ami egyre ismertebbé válik mostanában. Itt a locsolkodás mellett a lányokat vesszőből font korbáccsal suhintják meg a legények az ünnep vasárnapján – ezért cserébe festett tojás mellett selyemszalagot kaptak a fiúk, amit felkötöttek a sibára.

    [​IMG]

    Jelképeink húsvétkor


    A legnagyobb keresztény ünnepnek számos jelképe van a néphagyományban. Az egyik, s talán a legjellegzetesebb a barka, amit hagyományosan virágvasárnap megszentelnek, és alapvető kelléke ma már a húsvéti asztalnak. Az ágakat ünnep előtt a nők szerzik be, és tojásokkal, szalagokkal díszítik. A barka bolyhos virágának a régiek különleges gyógyerőt tulajdonítottak. A család tűzhelybe dobták, s így megóvták a házat a bajoktól.

    Nem lehet kifelejteni a legismertebb, a húsvéthoz elválaszthatatlanul kapcsolódó jelképet, a tojást sem.

    Vannak különböző tojásgyűjtő népszokások, melyek célja, hogy a legényeknél minél több legyen. Mindez a játékhoz is kell, nem csupán „trófeaként” szolgál. Kecskemét környékén ismert játék például a tojásütés, tojáskoccintás. Ennek lényege, hogy ketten, egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Egy másik játék pedig a tojással való labdázás. Úgy tartották ugyanis, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, az még egy évig nem leli meg párját.

    A játékok mellett természetesen a tojásfestésnek is megvan a maga hagyományrendszere, amely szintén helyi jellegzetességeket hordoz. A tojásdíszítés szokása régi korokból maradt ránk, s népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. A tojásokat eredetileg egyszínűre festették, a leggyakrabban használt szín pedig a piros volt. Ennek magyarázata, hogy a pirosnak védő erőt tulajdonítottak. Később kialakultak a feliratos tojások, majd mindenki saját formáit festette rájuk.

    A tojás egyébként az élet, az újjászületés, a termékenység legősibb szimbóluma. Legyen akármilyen kicsi, mégis a világegyetem nagyságát, s az élet létrejöttének rejtélyét képviseli.

    [​IMG]

    Az ünnepi állatok

    A másik legrégebbi, húsvéti jelkép a bárány. Jézust jelképezi, magyarázata pedig természetesen a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az úr parancsára egyéves, hibátlan bárányt áldoztak fel, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az úr haragja.

    Húsvét manapság már nyuszi nélkül is elképzelhetetlen, bár ennek jelentéskörét megfejteni már nehezebb feladat. Források szerint a termékenységgel állhat kapcsolatban, hiszen a nyúl szapora állat. Emellett, mivel éjjeli állat, a holddal is összehozható, az pedig a termékenység szimbóluma. Van azonban olyan magyarázat is, amely azt taglalja – germán hagyományokra hivatkozva –, hogy a nyúl és a tojás között ősi kapocs van. Méghozzá azért, mert a nyúl eredetileg madár volt, s az alvilági istennő haragja változtatta négylábú állattá.

    [​IMG]

    Húsvéthétfőn borul a vizes vödör

    A tojásdíszítés és a locsolkodás hagyománya ma már nem feltétlenül kapcsolódik össze, de azért a legtöbb nő díszített tojással várja a locsolkodó férfiakat. Az összes népszokás közül talán a locsolkodás az, amely erőteljesen tartja magát. Nem vész feledésbe, nem alakul át gyökeresen. Eredete a megtisztulásban található, valamint érdekes tény, hogy a fiatal fiúk és lányok találkozására, érintkezésére különleges, kivételes lehetőséget biztosít, ami nem volt elhanyagolható egykor – s talán nem az ma sem.

    Kiss J.
    husvet.jpg


    Kellemes húsvéti ünnepeket kivanunk Mindenkinek!
     
    Ralna, pacisi és Fidji kedveli ezt.

Hozzászólás

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2014 Április 19.

Megosztás