Rémisztő állapotok a röszkei senki földjén

Azért utaztam a szerb–magyar határon kialakított tranzitzónához, hogy megtudjam: miért tiltottak ki két segélyszervezetet a területről akkor, amikor több ezer, bebocsátásra váró menekült szorul segítségre. Talán megváltozott a helyzet, és a magyar állam olyan elánnal osztja az ételt, a ruhát, és annyi orvost rendelt a környékre, hogy a lelkes amatőrök csak láb alatt lennének?


A helyszínen, a röszkei zónában mindenesetre nyoma sem volt az állam intenzív humanitárius munkájának. A napfényben szikrázó kerítés előtt rendőrök és katonák ácsorogtak napszemüvegekben, a kerítés mögött pedig menekültek bóklásztak a rongyokból emelt sátortáborban. Egyetlen tájidegen elem tűnt fel: egy fiatal férfi, aki kívülről a kerítésbe kapaszkodva a rendőrökkel vitatkozott.

Nem sokkal később kiderült, hogy jó volt a megérzésem: a férfi segélyszervezeti munkásként érkezett, a vita pedig pont a kitiltásokról szólt. De azt is megtudtam, hogy nem valami különleges pillanatot sikerült elkapnom.


Galéria: Csecsemőket tart a mocsokban a magyar állam (15 kép)Fotó: Földes András / Index
„Segélyszervezeteknek dolgozom, segélyszervezeti munkások napi működését koordinálom. Én tartom számon, hogy mik a problémák, milyen eszközökre van szükség, hova kell menni – magyarázta a rendőröktől távolabb sétálva. – De a közelmúltban kiderült, hogy a tranzitzónába már én sem léphetek be, így sokkal nehezebb lett a munkám”.

Kezdett felsejleni előttem a területet igazgató rendszer, amikor a férfi elárulta: nem indokolták meg kitiltását, csak elméletei vannak az okokról. Mélyebben nem tudtunk belemenni ezek elemzésébe, mert egészen gyorsan kiderült, hogy valójában mi áll a kitiltások mögött. A területet igazgató önkény.


Galéria: Csecsemőket tart a mocsokban a magyar állam (15 kép)Fotó: Földes András / Index
De mielőtt ebbe mélyebben belemennénk, gyorsan elmagyarázzuk, hogy néz ki a déli határon kialakított menekültellenes rendszer. A zóna három részből áll:

  1. Kerítés a szerb–magyar határon
  2. Két tranzitzóna: Ez egy kapu a kerítésen, amelynek magyar oldalán egy 40-50 ember befogadására alkalmas, börtönszerű ketrec van.
  3. Senki földje a kerítés Szerbia felőli oldalán
A kerítést nem kell magyarázni.


Törvényes menekülteket hagyunk szenvedni a senki földjén
Éheznek a gyerekek a határon kialakított senkiföldjén, de a katonák nem engedik, hogy enni adjanak a segélyszervezetek. Sok a beteg, de orvosok sem mehetnek a közelükbe. Ön szerint ilyen nem történhet Magyarországon? Meg fog lepődni. A helyszínen jártunk.Tovább
A tranzitzónára azért van szükség, mert nem lehet megtenni, hogy egyáltalán ne engedjük be azokat az embereket, akik menedéket kérnek. A kerítésen két helyen – Röszkén és Tompán – ajtók épültek, ahol a kormány elmondása szerint bebocsátást kapnak azok, akik legálisan szeretnének bejönni Magyarországra. Az ajtók azonban egy ketrecbe vezetnek, ahol napokig aszalják mindenfajta ok nélkül a menekülteket, akik aztán nyílt táborba kerülnek. Erről bővebben itt írtunk.

A senki földje a magyar kormány igazi fejlesztése. Az ajtókon csak napi tizenöt embert engednek be, így a kerítés másik oldalán, de magyar területen, ezrek kényszerülnek hetekig, hónapokig várakozni. A menekültek a földön alszanak és segélyeken élnek, egyetlen vízcsapon és a túléléshez elegendő élelmen túl semmit nem kapnak: nincs szállás, se bolt, se vécé. Néhány hete a szerb hatóságok állítottak fel pár toi-toi vécét. Ez az a terület, ahol nem engedik, hogy a Migszol és az Oltalom munkatársai segíthessenek a rászorulókon.

Önkény, káosz
Csatlakozzunk vissza történetünkbe, hogy rögtön kiderüljön: a menekültek fogadására kialakított terület legfontosabb jellemzője a káosz és az önkény.

Át akartunk kelni a kerítés másik oldalára, a senki földjére, de az ott strázsáló rendőr a közeli tranzitzónához irányított minket. A segélyszervezet dolgozója meglepődött, mert eddig ez az ember volt felelős az átengedésért. A tranzitzónában, a kerítés mögött álldogálók hosszasan telefonálgattak, majd azt mondták, kísérőm átmehet, én nem. Miért? Ez nem derült ki, ahogy az sem, miért tiltják meg a fotózást, noha a megyei rendőrségtől engedélyt kaptam, hogy a tranzitzóna kerítésén kívül állva bármit fotózhatok. Később azt állították, csak a rendőröket nem fotózhatom, noha ilyen jogszabály sem létezik.


Galéria: Csecsemőket tart a mocsokban a magyar állam (15 kép)Fotó: Földes András / Index
Egyre erősebb lett a gyanúm, hogy a határszélen a harmincas évek csendőrvilága uralkodik, ahol a kakastollas tiszt mondja meg, mit szabad, és mit nem. Ez egybevágott a segítő történetével, aki elmondta: a két segélyszervezetet egy helyi tiszt küldte el, erről papírt sem kaptak. „Lehet, hogy ha holnap kérdezitek, simán átmehettek ételt vagy ruhát osztani?” „Lehet” – bólintott, majd nyomatékul elmesélte: a napokban érkezett a területre egy angol önkéntes, aki teherautóból ruhát osztott a menekülteknek. Másnap ugyanebből az autóból cukrot és teát akartak eljuttatni az embereknek, de hiába. Az aznapi tiszt elzavarta őket. Miért? Csak.

Központi utasítás vagy helyi önkény?
A röszkei határszélen tapasztalt állapotokról megkérdeztük a Belügyminisztériumot is (BM). A tárca sajtóosztályának ezeket a kérdéseket küldtük el, válaszokat cikkünk megjelenéséig nem kaptunk:

– A kitiltás központi utasításra történt-e, vagy az ott szolgálatot teljesítők határoztak így?

– Ha az utóbbi, akkor milyen döntési jogosítványaik vannak a helyben szolgálóknak: kitilthatnak egyéb szervezeteket, a sajtót, orvosokat is?

Hiba lenne azt gondolni az esetlegesség okának, hogy a terület távol van a fővárostól, és a vad pusztában már csak ilyen kaotikusan mennek a dolgok. A rendszer védelmi oldalát ugyanis olyan precízen rakták össze, hogy ha az adórendszerünk nézne ki így, akkor Magyarország fektetne be Németországban, és nem fordítva. A határ mentén néhány száz méterenként egy katona, és egy rendőr párosa strázsált. A kerítés és a pengés drót akkurátusan elhelyezve. A kerítés előtti terület homokkal felszórva és elgereblyézve. A rendőrök már érkezésem előtt megkapták adataimat, csak biccenteni kellett a kocsiból, hogy végigdöcöghessünk a határzónán.

Ezek után nehéz elképzelni, hogy a kerítés másik oldalán tomboló állapot a véletlen műve lenne, nem pedig a kormány szándékos akciója.

Katasztrófaövezet kormányutasításra

Menekültlázadás a görög határon: így ejtették túszul a szíreket
Vascsövekkel felfegyverzett marokkóiak támadnak a szírekre. Menekülő rendőrök. Kifosztott segélyszervezetek. Elmagyarázzuk, hogyan lehet néhány egyszerű lépésben katasztrófát okozni. Riportunk a macedón határ válságzónájából.Tovább
Megdöbbentő volt ugyanis, amit a senki földjén láttam. A helyzet még a macedón–görög határ hírhedt tábornál is vadabb volt. Idomeniben ugyanis legalább sátrakban laktak az emberek.Magyarország szélén, az olimpiarendezésre készülő Budapesttől 200 kilométerre azonban ágakból, pokrócokból, nejlonlapokból épült egy egész falu. Csak néhány sátrat láttam.

„A rendőrök jellemzően nem engedik, hogy sátrakat vigyünk be” – magyarázta a segítő olyan hangon, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy a rendőrök védtelen emberek szívatásával vannak elfoglalva.


Galéria: Csecsemőket tart a mocsokban a magyar állam (15 kép)Fotó: Földes András / Index
Kísérőm gyors léptekkel járta körbe a telepet: tudakolta, kinek milyen ruhára van szüksége, begyűjtötte az angolul jól beszélő afgán újságírólány elromlott mobilját, végül pedig egy égett lábú gyereket keresett meg, hogy kiderítse, át kell-e kötözni a sebét.

A 700-1000 embernek otthont adó nyomortelepen bolyongva megállapítottam, hogy lehetetlen lenne itt olyan felvételt készíteni, amelyiken nem látszanak sem nők, sem gyerekek. A sátrak közt rengeteg gyerek játszott, egy ajtón bepillantva zöldségeket szeletelő nőket láttam, az apró gödrökben rakott tűz felett spagetti főtt. Kisgyerekek mosogattak a röszkei senki földje egyetlen vízcsapjánál, a férfiak pedig műanyag palackban hordták a vizet a sátorhoz.

Szívszorító volt látni, hogy a sárban, porban tartott emberek még itt is megpróbálnak civilizáltan élni. A sátrak előtt mindenhol levetett cipők álltak, hiszen a lakásba nem trappolunk be sáros lábbal.


Galéria: Csecsemőket tart a mocsokban a magyar állam (15 kép)Fotó: Földes András / Index
Kormánypropaganda a csecsemők nyomorával
A hely brutalitása mégis akkor mutatkozott meg teljes valójában, amikor csatlakozott hozzánk az egyik segélyszervezetnél dolgozó gyermekorvos. A fehér ruhás, sztetoszkópos nő révén a tábor egy addig nem látott oldala tárult fel előttem.

Tíznapos csecsemőket hoztak elénk, az orvos a még meglévő köldökcsonkot fertőtlenítette, és szemcseppel ápolta a babák begyulladt szemét. Egyedül a tompai senki földjén négy, egy hónaposnál fiatalabb csecsemőt kellett ellátni. Családjaik három-négy hete táboroztak a porban, pokrócokból és lombokból tákolt viskókban, és még ugyanennyi várt rájuk a bebocsátásig.


Tíznapos a kisbaba, mutatja az anyja a doktornőnekGaléria: Csecsemőket tart a mocsokban a magyar állam (15 kép)Fotó: Földes András / Index
Ismételjük át: nem azért kell a kisgyerekeknek a porban lakniuk, mert nincs számukra más lehetőség. A menekülttáborokban van elég férőhely, és a családok a hosszú várakozás után mindenképpen bebocsátást nyernek valamelyik állomásra. De a magyar állam – vélhetően a menekültek elriasztása végett – igyekszik olyan mostoha körülményeket teremteni, amilyet csak lehet.

A magyar szervek nemtörődömsége már a tranzitzónába beléptetésnél kézzelfogható. Az oda belépni jogosult 15 embert ugyanis nem a rendőrség vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) választja ki, hanem három menekült végzi a helyszínen, miközben a magyar hatóságok a helyiek elmondása szerint egyáltalán nincsenek képben: ki mennyi ideje várakozik, ki családos, és kinek vannak egészségügyi problémái. Természetesen arról is megkérdeztük a BM-et, hogy miért ilyen módon zajlik az adminisztráció, illetve mi lesz később, ha ezek az önkéntesek átjutnak, ki állítja majd össze a listákat, amelyekben számon van tartva, ki mikor érkezett, családdal érkezett-e, van-e egészségügyi problémája. A cikk megjelenéséig erre sem kaptunk választ.


Galéria: Csecsemőket tart a mocsokban a magyar állam (15 kép)Fotó: Földes András / Index
Az angolul jól beszélő Mosan, Hanif és az Afganisztánban újságíróként dolgozó Katira állítják össze a várakozók listáját, rangsorolják az embereket családi és egészségügyi állapot szerint, és ők számítják ki azt is, hogy kire mikor kerülhet sor. A több ezer nevet tartalmazó papírokat a kerítésnél adják le a rendőröknek. Az ügyintézés persze nem mindig megy zökkenőmentesen. Néhány napja is nagy kavarodás volt a nevekkel, tudtam meg a helyszínen. A magyar hatóságok ugyanis véletlenül összekeverték a papírokat.

Földes András
roszke.jpg
 
T
A világ leghatalmasabb Fradi-sasát építi a magyar szobrász az Atlanta Falcons új stadionja elé

Az Egyesült Államokban is vágtat a stadionprogram, igaz, ott nem az adófizetők állják a teljes cechet: 1,5 milliárd dollárért épül új stadion Atlantában. A georgiai nagyváros amerikaifutball-csapatának, a Falconsnak és európaifutball-csapatának, a Unitednek is ez lesz az otthona 2017-től. (A két csapat közös tulajdonosa Arthur M. Blank, a Home Depot alapítója.) A Mercedes-Benz stadion (ez lesz a neve) költségeinek nem egész egy nyolcadát, körülbelül 200 millió dollárt fizetnek közpénzekből, a többi magántőke.


A hipermodern stadion azért is lesz különleges, mert 53 nemzetközileg elismert művészt kértek fel arra, hogy egy-egy alkotással diszítse a helyet. A munkálatokról hírt adó USA Today megjegyzi, hogy ezek az alkotások azért nem lesznek túl elvontak, inkább a futballközönség igényeihez igazodó, népszerű, könnyebben műveket rendeltek.

A stadion bejárata előtti főhelyen lesz majd a világ legnagyobb madárszobra: egy gigantikus tojáslabdán álló (talán azt elragadni készülő?) fémsólyom, amit – hatalmas magyar sportképzőművészeti siker! – Szőke Gábor Miklós tervezett és építhet meg. Szőke az elmúlt évek legsikeresebb fiatal szobrásza, óriási állatszobrai igen népszerűek, Budapesten van belőlük több mint egy tucat (itt föl van sorolva az összes). Ő készítette Európa legnagyobb lószobrát is, amely a szlovákiai Somorján látható. Leghíresebb alkotása alighanem az Üllői úti Fradi-stadion előtt álló óriássas.

Hasonló lesz az atlantai sólyom is, de még sokkal nagyobb: a magassága 12,5 méter lesz, legnagyobb szélessége (szárnyfesztávolsága) pedig 19,5 méter. A szobor elemeit Budapesten gyártják le, innen darabokban szállítják majd Atlantába. Összesen száz ember vesz majd részt az elkészítésében és összeállításában. (USA Today)


Forrás: http://444.hu/2016/09/09/a-vilag-le...-szobrasz-az-atlanta-falcons-uj-stadionja-ele

 
A világ leghatalmasabb Fradi-sasát építi a magyar szobrász az Atlanta Falcons új stadionja elé

Az Egyesült Államokban is vágtat a stadionprogram, igaz, ott nem az adófizetők állják a teljes cechet: 1,5 milliárd dollárért épül új stadion Atlantában. A georgiai nagyváros amerikaifutball-csapatának, a Falconsnak és európaifutball-csapatának, a Unitednek is ez lesz az otthona 2017-től. (A két csapat közös tulajdonosa Arthur M. Blank, a Home Depot alapítója.) A Mercedes-Benz stadion (ez lesz a neve) költségeinek nem egész egy nyolcadát, körülbelül 200 millió dollárt fizetnek közpénzekből, a többi magántőke.


A hipermodern stadion azért is lesz különleges, mert 53 nemzetközileg elismert művészt kértek fel arra, hogy egy-egy alkotással diszítse a helyet. A munkálatokról hírt adó USA Today megjegyzi, hogy ezek az alkotások azért nem lesznek túl elvontak, inkább a futballközönség igényeihez igazodó, népszerű, könnyebben műveket rendeltek.

A stadion bejárata előtti főhelyen lesz majd a világ legnagyobb madárszobra: egy gigantikus tojáslabdán álló (talán azt elragadni készülő?) fémsólyom, amit – hatalmas magyar sportképzőművészeti siker! – Szőke Gábor Miklós tervezett és építhet meg. Szőke az elmúlt évek legsikeresebb fiatal szobrásza, óriási állatszobrai igen népszerűek, Budapesten van belőlük több mint egy tucat (itt föl van sorolva az összes). Ő készítette Európa legnagyobb lószobrát is, amely a szlovákiai Somorján látható. Leghíresebb alkotása alighanem az Üllői úti Fradi-stadion előtt álló óriássas.

Hasonló lesz az atlantai sólyom is, de még sokkal nagyobb: a magassága 12,5 méter lesz, legnagyobb szélessége (szárnyfesztávolsága) pedig 19,5 méter. A szobor elemeit Budapesten gyártják le, innen darabokban szállítják majd Atlantába. Összesen száz ember vesz majd részt az elkészítésében és összeállításában. (USA Today)


Forrás: http://444.hu/2016/09/09/a-vilag-le...-szobrasz-az-atlanta-falcons-uj-stadionja-ele


bocsanat tuncu, de nekem csak az jutott eszembe hogy ez a szobor allati szép, nekem is kell :))) - csak elöb elbontom a szomszéd keritését, hogy elferjen:))
 
rabszolga munka alatt termeszetesen nem azt értettem amit az 1800-as evekben csinaltak. hanem azt, hogy idejonnek autogyarak, összeszereloüzemek és itt mivel olcsobb a munkaero mint Némethonban busasan megéri nekik. itt nem azt a bert kapjak a dolgozok Melitta, mint Nemetorszagban. pedig az eu-nak arrol is kellene szolni a nagy egyenlőseg mellett, hogy ez a berekben is megmutatkozik.

Fel kell mondani a szerzodest es magyar cegeknel kell elhelyezni azt a tizezer embert. Semmi se kotelzo.
az auto gyar meg elkoltzik majd Romaniaba vagy Bulgariaba.
A szalag munka sehol nem a top fizetes.Kivetel az ilyen autogyarak repulogyarak stb.
 
Fel kell mondani a szerzodest es magyar cegeknel kell elhelyezni azt a tizezer embert. Semmi se kotelzo.
az auto gyar meg elkoltzik majd Romaniaba vagy Bulgariaba.
A szalag munka sehol nem a top fizetes.Kivetel az ilyen autogyarak repulogyarak stb.

csak itt jön a dolog fonákja: magas a munkanélküliség (persze azt mondják hogy a munkás kevés, holott munkás lenne csak azért a fizetésért nem, amit ajanlanak a munkaért) szóval a munkanelküliség az orszag egyes regioiban magas. a szerencsetlen embereknek még a szalagmunka is jobb a semminél mert ezen a vilagon mindenki pénzből él. nem tehetnek mast még ezt is elvallaljak. csak a gyarak nagyon keveset fizetnek. ugyanezért a munkaért Némethonban a 3x-at kapjak. ezért mennek el a saját embereink külföldre dolgozni. alapjaban van baj itt. tonkre lett teve egy csomo minden az elmúlt 25 évben.
 
Tonkre lett teve????micsoda????? Corvin aruhaz egyenruha uzlete?
vagy az egyszem autopalya ami ment a Balcsiig?
Mit gondolsz nemetbe vagy nalunk nem dolgoznak szalagmunkan es 12 oras siftekbe? A felet se tudja termelni az otthoni gyar mint a nemet. Kerdezd meg aki kint dolgozik , hogy is kell dolgozni azert a penzert.
Ma olvastam a lidl 227ezer Ft fizet, a legolcsobb uzlet.
itt egy link a fizetesekrol.

http://realista.hu/news/details/131465
 
csak itt jön a dolog fonákja: magas a munkanélküliség (persze azt mondják hogy a munkás kevés, holott munkás lenne csak azért a fizetésért nem, amit ajanlanak a munkaért) szóval a munkanelküliség az orszag egyes regioiban magas. a szerencsetlen embereknek még a szalagmunka is jobb a semminél mert ezen a vilagon mindenki pénzből él. nem tehetnek mast még ezt is elvallaljak. csak a gyarak nagyon keveset fizetnek. ugyanezért a munkaért Némethonban a 3x-at kapjak. ezért mennek el a saját embereink külföldre dolgozni. alapjaban van baj itt. tonkre lett teve egy csomo minden az elmúlt 25 évben.

Nem igazan vagy kepbe .
 
Tonkre lett teve????micsoda????? Corvin aruhaz egyenruha uzlete?
vagy az egyszem autopalya ami ment a Balcsiig?
Mit gondolsz nemetbe vagy nalunk nem dolgoznak szalagmunkan es 12 oras siftekbe? A felet se tudja termelni az otthoni gyar mint a nemet. Kerdezd meg aki kint dolgozik , hogy is kell dolgozni azert a penzert.
Ma olvastam a lidl 227ezer Ft fizet, a legolcsobb uzlet.
itt egy link a fizetesekrol.

http://realista.hu/news/details/131465

akkor vagy az újsag hazudik vagy a dolgozójuk... de kideritem majd. ha ez igaz akkor nem ertem miért nem ostromoljak ezeket a bolthalozatokat. mindig keresnek eladokat.. hmm. utanajarok!
 
T
  1. EGYRE TÖBB GYERMEK ÉL MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN MAGYARORSZÁGON – KI SEGÍT RAJTUK?
Könnyen megbetegednek, nehéz figyelniük az iskolában, lassabban tanulnak a többieknél – az éhezés Magyarországon körülbelül 50-60 ezer gyermeket érint, legalább ennyien élnek mélyszegénységben. Számukra az egyetlen biztos hely az étkezésre a bölcsőde, az óvoda vagy az iskola – tehát hétköznap esznek. Hétvégén viszont kétséges, hogy mennyi táplálékhoz jutnak hozzá.

A KSH – pénzhiányra hivatkozva – tavaly nem publikált felmérést a szegénység mértékéről európai összehasonlításban, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eurostat azonban 2014 őszén igen. Hazánkban 2009 és 2013 között 20,3 százalékról 26,8 százalékra nőtt a súlyosan depriváltak aránya. A szegénységben élő 7 év alatti gyermekek aránya 42,2 százalék. Ezzel Magyarország sereghajtó a visegrádi országok között, míg uniós viszonylatban az utolsó öt ország között áll. Ráadásul 2008 óta nem indexálták megfelelően sem a GYES-t, sem a nyugdíjt, sem a különféle segélyek összegét.

A mélyszegénységben élők kétharmada nem roma.

- Nagyon reális becslés az, hogy 50-60 ezer gyerek az, aki biztos súlyos mélyszegénységben él és nem jut kielégítő mennyiségű táplálékhoz – kezdte mesélni a sokkoló adatokat Herczog Mária szociológus, az Eurochild elnöke – több százezer gyermek él mélyszegénységben. A gyerekek egyharmada súlyos anyagi gondok között él, számuk egyre növekszik. A felnőtt lakosság egytizede, körülbelül 1 millió ember is ide számít, és legalább 4 millió embernek vannak súlyos anyagi gondjai.

Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió 27 tagjából – a szegénységet mérő legtöbb index szerint – Magyarország a 25. helyen áll, vagyis Bulgáriával és Romániával vagyunk egy csoportban.

Egyre több szociológus hívja fel a figyelmet arra, hogy a kormány szociális politikája nem segíti a szegénység felszámolását. A segélyek jogosultságát szigorították, így szűkült a támogatásra jogosultak köre. Az ország gazdasága közben nem indokolja a szegények növekvő számát.

- Magyarországon 2008 óta a tragikus következményekhez az vezetett, hogy nem indexálták megfelelően sem a GYES-t, sem a nyugdíjt, sem a különféle segélyek összegét. Egyre kevesebb ember kap egyre kevesebb támogatást és ugyanakkor nyilvánvalóan van egy szegény ellenes hangulat is, és ez nyilvánvalóan megkönnyíti azokat a politikai döntéseket, amik oda vezetnek, hogy büntetik azokat, akik szegények és ettől még katasztrofálisabb a helyzetük – mondta Herczog Mária.

Az Euronews meglátogatott két érintett családot. Olyan térségben élnek, ahol munka alig akad. Havi 15-18 ezer forint jut élelmiszerre az egész családnak. Amit tudnak, igyekeznek megtermelni maguknak, de segítség nélkül nem tudnák ellátni a gyermekeiket, és nem tudnák megvenni a szükséges gyógyszert.

Az egyik édesanya arról mesélt, hogy amikor két, egyébként koraszülött kislánya elkezdett bölcsődébe járni, akkor valójában többet voltak otthon a gyerekek betegen, mint a bölcsődében. A gyermekorvos szerint ez részben a megfelelő táplálkozás hiányára is visszavezethető. Az egyik kislány ráadásul tejfehérje allergiás. Neki speciális tápszerre van szüksége, ez heti forintba kerülne támogatás nélkül, amit az egyedülálló édesanya nem tudna kifizetni. A Gyermekétkeztetési Alapítvány által viszont ingyen hozzájut.

A Gyermekétkeztetési Alapítvány tavaly októberben indította a Szegények Patikája programot. Egyelőre kísérleti jelleggel működik Bátmonostoron, egy kis Bács-kiskun megyei faluban, júliustól már az egész országból pályázhatnak rá települések, ahol van háziorvosi szolgálat és gyógyszertár. Havi százezer forintot biztosítanak a rászorulók gyógyszereire.

- A Szegények patikája egy végtelenül egyszerű program. Odaadjuk az orvosnak a pénzt, hogy azoknak a gyerekeknek, illetve kismamáknak, akiknek nincs annyi pénzük, hogy kiváltsák a gyógyszert, a patika ki tudja adni a patikaszert és meggyógyuljanak az emberek – mondta Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke.

A program egyik ötletgazdája Bátmonostor háziorvosa, Gyulai Magdolna. Egy régi magyar közmondással illusztrálta a program indulásakor tapasztalt nehézségeket: „Aki dicsekszik, annak adni kell, aki sír, attól meg el kell venni”.

- Az emberek jó része szégyelli, hogy nem tudja megvenni, főleg azt szégyelli, hogy a gyerekének nem tudja megvenni a gyógyszert, hiszen a gyermek az a minden, az a központ és ha már arra sem jut, akkor ő úgy érzi, hogy nem egy teljes egész. Aki tartósan éhezik, de viszonylag normál a testsúlya, azok a gyerekek nehezebben tanulnak, figyelmetlenebbek, nehezen terelhető a figyelmük, nehezen oldanak meg matek feladatokat, nehezen megy az olvasás, nehezen tanulnak meg dolgokat, és sokszor ez áll a háttérben. Ha az ember elbeszélget a szülőkkel, sokszor kiderült, hogy hát igen, reggel nem volt időm reggelit adni, nem az, hogy nem volt idő, hanem nem tudott.

De honnan is jött az ötlet, hogy segítsenek a rászorulókon, ne kelljen választaniuk, hogy gyógyszert vagy ennivalót vesznek. Gyulai Magdolna mesélt erről.

- Az egész program egy késő esti beszélgetésből indult, ahol Király Gáborral arról beszélgettünk, milyen szörnyű, hogy az asztmás, allergiás gyermekektől elvették jó részétől a közgyógyellátási lehetőséget, és így sok szülő nem tudta megvenni gyermekének teljes áron a gyógyszert. Nekem volt egy kis becsületkasszám, aki rászorult, aki nem tudta éppen megvenni a gyógyszerét, annak ebből adtunk kölcsön. Erről beszélgettünk Gáborral, és azt mondta, mi lenne, ha megnövelnénk ezt a becsületkasszát egy kicsit nagyobbra.

A védőnő segítségével kiválasztottak 20 családot, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az 50 ezer forintot, vagy akinek előzőleg krónikus betegsége volt, de elvették tőle a közgyógyellátást. Bátmonostoron 25 gyermeket támogatnak.

Az Euronews-nak nyilatkozó édesanya szerint a kisebb gyerekek nem sokat érzékelnek a nélkülözésből, mert nem tudják felfogni. A nagyobbaknak viszont már el kell magyarázni, hogy bizonyos dolgokat nem vehetnek meg, mert nincs rá pénzük.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 3 milliárd forintot különített el a rászoruló gyermekek nyári étkeztetésére, szeptembertől pedig bővül azok köre, akik jogosultak az ingyenes közétkeztetésre, de a probléma forrását ez még nem oldotta meg.

Forrás: http://hu.euronews.com/2015/06/15/e...yszegenysegben-magyarorszagon-ki-segit-rajtuk
 
Ma olvastam a lidl 227ezer Ft fizet, a legolcsobb uzlet.
itt egy link a fizetesekrol.

http://realista.hu/news/details/131465

Hű, Melitta, ez nagyon nem igaz, ennek ne dőlj be!
Ismerek itt több Spárban dolgozó hölgyet, még a 100 ezret is alig éri el a nettó keresetük. Nincs is dolgozó a Spárban, sokszor fel sincs töltve áruval, mert nincs rá ember, a dolgozók állandóan túlóráznak, szabadnap nélkül nyomják, de már nem bírják, menekül, aki tud! De nem nagyon tud hová, mert máshol se fizetnek többet. Az egyik ismerősöm elment egy maszek cukrászdába, na ott valamivel többet kap. De a multik nem fizetnek!
Ezt most speckó személyesen tudom, nem cikkekből.
 
T
Hű, Melitta, ez nagyon nem igaz, ennek ne dőlj be!
Ismerek itt több Spárban dolgozó hölgyet, még a 100 ezret is alig éri el a nettó keresetük. Nincs is dolgozó a Spárban, sokszor fel sincs töltve áruval, mert nincs rá ember, a dolgozók állandóan túlóráznak, szabadnap nélkül nyomják, de már nem bírják, menekül, aki tud! De nem nagyon tud hová, mert máshol se fizetnek többet. Az egyik ismerősöm elment egy maszek cukrászdába, na ott valamivel többet kap. De a multik nem fizetnek!
Ezt most speckó személyesen tudom, nem cikkekből.
Sajnos ez is igaz!.... Itt a Coopba tavaly 76 ezret igértek az ott dolgozóknak...
 
T
Hű, Melitta, ez nagyon nem igaz, ennek ne dőlj be!
Ismerek itt több Spárban dolgozó hölgyet, még a 100 ezret is alig éri el a nettó keresetük. Nincs is dolgozó a Spárban, sokszor fel sincs töltve áruval, mert nincs rá ember, a dolgozók állandóan túlóráznak, szabadnap nélkül nyomják, de már nem bírják, menekül, aki tud! De nem nagyon tud hová, mert máshol se fizetnek többet. Az egyik ismerősöm elment egy maszek cukrászdába, na ott valamivel többet kap. De a multik nem fizetnek!
Ezt most speckó személyesen tudom, nem cikkekből.
Azt eltudom hinni,hogy a nagyfőnökök ennyit kapnak!... De,hogy a dolgozók nem az biztos!
 
T
Szervusz Tuncu ,
mi az az 50-60 ezer gyerek Magyarországon ?? hiszen Németországban vagy 2 millió , igen Két millió gyermek éhezik , alultáplált ! de erröl nem beszél a nyugati média mert ott ilyen nincsen ! Éhezni kérem tisztelettel csak a Szahel övezetben lehet !! A többi az kamú !!
Bizony bizony! Mint szokták mondani bajért nem kell a szomszédba menni!...DE ha a "szomszéd" ad tanácsot,akkor illik kalácsot is adni melléje :)
 
Mit gondolsz nemetbe vagy nalunk nem dolgoznak szalagmunkan es 12 oras siftekbe? A felet se tudja termelni az otthoni gyar mint a nemet. Kerdezd meg aki kint dolgozik , hogy is kell dolgozni azert a penzert.
Ma olvastam a lidl 227ezer Ft fizet, a legolcsobb uzlet.
itt egy link a fizetesekrol.

Az a gond, hogy lehet , hogy 10-15 éve ez még igaz volt, de ma egy magyarországi gyárban , többet kell melózni mint egy nyugatiba, és általában rosszabb körülmények között. Ezt mondja aki németbe jár, ezt mondja aki Angliába, franciába ,vagy mint ez egyik barátom apja aki építőiparban van ő Kanadába volt két évet onnan ment nyugdíjba.

Van barátnőm aki a Lidlinél pénztáros a nettója 128000 ft.

A tönkretételről pedig csak annyit , ha tömören akarunk fogalmazni , akkor a belső piacaidat lásd el a saját termeléseddel, a felesleget pedig add el , emeltet a lehető legkevesebb árut hozd be. Ez az alapja annak, hogy egy ország gazdag legyen.

Magyarország pont fordítva csinálta , a belső piacait kiárusította, termelését megszüntette, sőt megszünteti folyamatosan az uniós szabályozás miatt pedig már jogi alapja sincs a belső termelés és piacok védelmének.

Itt voltak vesztesei a rendszerváltásnak, a privatizációnak, az eus csatlakozásnak , ami állítólag egy természetes folyamat, csak ugye az a furcsa, hogy mindegyik esemény nyertese ugyan azok a politikai és gazdasági körök, az ország és a lakosság pedig csak bukott mindegyiken.
 
T
Az a gond, hogy lehet , hogy 10-15 éve ez még igaz volt, de ma egy magyarországi gyárban , többet kell melózni mint egy nyugatiba, és általában rosszabb körülmények között. Ezt mondja aki németbe jár, ezt mondja aki Angliába, franciába ,vagy mint ez egyik barátom apja aki építőiparban van ő Kanadába volt két évet onnan ment nyugdíjba.

Van barátnőm aki a Lidlinél pénztáros a nettója 128000 ft.

A tönkretételről pedig csak annyit , ha tömören akarunk fogalmazni , akkor a belső piacaidat lásd el a saját termeléseddel, a felesleget pedig add el , emeltet a lehető legkevesebb árut hozd be. Ez az alapja annak, hogy egy ország gazdag legyen.

Magyarország pont fordítva csinálta , a belső piacait kiárusította, termelését megszüntette, sőt megszünteti folyamatosan az uniós szabályozás miatt pedig már jogi alapja sincs a belső termelés és piacok védelmének.

Itt voltak vesztesei a rendszerváltásnak, a privatizációnak, az eus csatlakozásnak , ami állítólag egy természetes folyamat, csak ugye az a furcsa, hogy mindegyik esemény nyertese ugyan azok a politikai és gazdasági körök, az ország és a lakosság pedig csak bukott mindegyiken.
Nekem is van gyári munkás ismerősöm... a védőfelszerelést ,a bejárást,az ételt oldja meg,ahogy akarja.Amit a munkaadója ad az a hely,és talán a munka... (semmit nem finanszíroz!) Már ide jutottunk...És akkor egyből odavágáják az ember szemébe,hogy "Ha nem tetszik ellehet menni! "
 
Oldal tetejére