Az ottawai kormány azt akarja elérni, hogy saját részvényeik visszavásárlása helyett inkább a hazai beruházásokra és munkavállalókra költenének a vállalatok.
A vállalati saját részvények visszavásárlását sújtó adó kivetésére készül Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kormánya annak érdekében, hogy a cégek inkább a hazai beruházásokra, illetve munkavállalókra költsenek – írja a Canadian Press.
A Bloomberg szerint pontos az értesülés, sőt Chrystia Freeland pénzügyminiszter várhatóan már (ottani idő szerint) csütörtök délután előáll az elképzeléssel költségvetési beszámolójának ismertetésekor.
A kanadai elképzelés az amerikai példát követné, ahol a Joe Biden elnök által augusztusban aláírt inflációcsökkentő törvény részeként 1 százalékos adót vetettek ki a saját részvények vásárlására.
Freeland az említett törvényjavaslaton kívül állítólag reagálni kíván a Biden-kormányzat által meghozott további törvényekre is, köztük például a tiszta energiával kapcsolatos új ösztönző szabályokra is.
Sőt, az ottawai kabinet költségvetési támogatást is nyújtana az emelkedő megélhetési költségekre tekintettel. Freeland a Globe and Mail szerint az energiahordozókban gazdag észak-amerikai ország extra bevételeiből főként a diákok és az alacsony jövedelmű munkavállalók megsegítését tervezi.
Márciusban ugyanis Trudeau hatalommegosztási megállapodást kötött a baloldali Új Demokrata Párttal, amely vállalta, hogy támogatja a liberálisok kisebbségi kormányzását, cserébe a szociális programok nagyvonalúbb finanszírozásáért.
Trudeau és Freeland azonban egyensúlyra törekszik a rászoruló kanadaiak segélyezése és az üzleti beruházások ösztönzése között, miközben az esetlegesen túlzott kiadásokkal az inflációt sem akarják növelni.
Helyzetüket megkönnyíti, hogy az elemzők szerint az állami bevételek a vártnál nagyobb növekedésének köszönhetően az idei költségvetési hiány az áprilisban tervezett 53 milliárd dollárral szemben csupán 20 és 30 milliárd kanadai dollár (1 kanadai dollár = 303 forint) közé esik majd.
Szeptemberben egyébként Freeland már bejelentett egy intézkedéscsomagot, amely többek között az alacsonyabb jövedelmű kanadaiak forgalmiadó-visszatérítésének ideiglenes emelését tartalmazza 2,5 milliárd dollár értékben, valamint kiegészítették a bérlakás-támogatásokat is nagyjából 700 millió dollárral.
Eközben az Egyesült Államok példája nyomán az üzleti szféra is folyamatosan követeli, hogy Kanada is nyújtson bőkezűbb támogatást a környezetbarát üzemek építéséhez, az olaj- és gázipari ágazat pedig azt szeretné, ha az ország felzárkózna déli szomszédjához a karbonmentesítési technológiára nyújtott adójóváírások terén is.
Az még nem világos, hogy Kanadában mekkora adót vetnének ki a részvények visszavásárlására, ám gazdasági vezetők szerint a Washington által kirótt 1 százalékos adó semmiképpen sem jelent szignifikáns visszatartó erőt.
A vállalati saját részvények visszavásárlását sújtó adó kivetésére készül Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kormánya annak érdekében, hogy a cégek inkább a hazai beruházásokra, illetve munkavállalókra költsenek – írja a Canadian Press.
A Bloomberg szerint pontos az értesülés, sőt Chrystia Freeland pénzügyminiszter várhatóan már (ottani idő szerint) csütörtök délután előáll az elképzeléssel költségvetési beszámolójának ismertetésekor.
A kanadai elképzelés az amerikai példát követné, ahol a Joe Biden elnök által augusztusban aláírt inflációcsökkentő törvény részeként 1 százalékos adót vetettek ki a saját részvények vásárlására.
Freeland az említett törvényjavaslaton kívül állítólag reagálni kíván a Biden-kormányzat által meghozott további törvényekre is, köztük például a tiszta energiával kapcsolatos új ösztönző szabályokra is.
Sőt, az ottawai kabinet költségvetési támogatást is nyújtana az emelkedő megélhetési költségekre tekintettel. Freeland a Globe and Mail szerint az energiahordozókban gazdag észak-amerikai ország extra bevételeiből főként a diákok és az alacsony jövedelmű munkavállalók megsegítését tervezi.
Márciusban ugyanis Trudeau hatalommegosztási megállapodást kötött a baloldali Új Demokrata Párttal, amely vállalta, hogy támogatja a liberálisok kisebbségi kormányzását, cserébe a szociális programok nagyvonalúbb finanszírozásáért.
Trudeau és Freeland azonban egyensúlyra törekszik a rászoruló kanadaiak segélyezése és az üzleti beruházások ösztönzése között, miközben az esetlegesen túlzott kiadásokkal az inflációt sem akarják növelni.
Helyzetüket megkönnyíti, hogy az elemzők szerint az állami bevételek a vártnál nagyobb növekedésének köszönhetően az idei költségvetési hiány az áprilisban tervezett 53 milliárd dollárral szemben csupán 20 és 30 milliárd kanadai dollár (1 kanadai dollár = 303 forint) közé esik majd.
Szeptemberben egyébként Freeland már bejelentett egy intézkedéscsomagot, amely többek között az alacsonyabb jövedelmű kanadaiak forgalmiadó-visszatérítésének ideiglenes emelését tartalmazza 2,5 milliárd dollár értékben, valamint kiegészítették a bérlakás-támogatásokat is nagyjából 700 millió dollárral.
Eközben az Egyesült Államok példája nyomán az üzleti szféra is folyamatosan követeli, hogy Kanada is nyújtson bőkezűbb támogatást a környezetbarát üzemek építéséhez, az olaj- és gázipari ágazat pedig azt szeretné, ha az ország felzárkózna déli szomszédjához a karbonmentesítési technológiára nyújtott adójóváírások terén is.
Az még nem világos, hogy Kanadában mekkora adót vetnének ki a részvények visszavásárlására, ám gazdasági vezetők szerint a Washington által kirótt 1 százalékos adó semmiképpen sem jelent szignifikáns visszatartó erőt.