Hírek Rendkívüli: az összes helyreállítási EU-pénzt kéri Orbán Viktor Brüsszeltől

A magyar kormány tavaly átmenetileg lemondott róla, most viszont maradéktalanul kéri az Európai Bizottságtól azt a mintegy 3400 milliárd forintnyi EU-hitelt is, ami járna a magyar helyreállítási programból .

az Orbán Viktor magyar kormányfő által múlt pénteken Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levélből. Sőt, a magyar kormányfő nemcsak annyi pénzt kér, mint amennyire a jelenlegi szabályok szerint a támogatási lábban jogosultak lennénk (kb. 2070-2080 milliárdot), hanem annál érdemben többet (kb. 2511 milliárd). Sőt, a lap információi szerint a helyreállítási források jelentős részét nem is azokra a célokra költené a kormány (zöld átállás, digitalizáció, járvány hatásainak enyhítése), mint amire eredetileg szánták, hanem az orosz-ukrán háború hatásainak enyhítésével összefüggő célokra. Közben viszont Brüsszel nem erre, hanem az orosz energetikai függőség leépítésére lenne inkább hajlandó pénzt adni az első jelek szerint.


A koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási programból Magyarországnak a korábbi számítások szerint mintegy 5900 milliárd forintnyi forrás járt volna, eredetileg ekkora keretösszegre készült el a fejlesztési tervünk, de amikor tavaly tavasszal be kellett adni a konkrét programot, akkor a kormány váratlanul lemondott a 3400 milliárd forintnyi hitel részről a kötöttségek miatt, aztán ősszel egy gigantikus kötvénykibocsátás keretében ennél drágábban vont be forrást a piacról. Fontos, hogy a kormány már akkor is kommunikálta, hogy csak átmenetileg mondott le a helyreállítási hitelekről, és egyébként is esélyes volt, hogy amint a 2021-es gazdasági adatok alapján végleg felosztják a teljes uniós helyreállítási keretet, akkor Magyarország (részben) bejelentkezik majd a hitelekért is.

Ehhez képest tehát

nem teljes meglepetés, hogy most a kormány az összes hitelkeretet is kéri a Bizottságtól, de mégiscsak érzékelteti, hogy mennyire kellenek a források az ukrán háború durva következményei mellett.

Sőt, most a lap információi szerint a kormány azt is megígérte, hogy teljesíteni fogja azokat a feltételeket, amelyek eddig akadályát képezték, hogy egyáltalán a támogatási lábról szóló programot jóváhagyja a Bizottság (korrupció elleni küzdelem, közbeszerzési rendszer hiányosságai). A lap információi szerint a magyar kormány többek között felajánlotta, hogy észt mintára felállítanának egy korrupciós problémákkal foglalkozó új szervezetet, ami évente beszámolna a legfőbb ügyésznek, aki évenkénti parlamenti meghallgatásakor erről tájékoztatná a képviselőket.

Nagy kérdés, hogy ha a feltételek jóváhagyása után el is fogadja az áthangolt fejlesztési programjainkat Brüsszel, lesz-e belőlük egyelőre folyósítás, mert időközben a jogállamisági rendeletet jóváhagyta az Európai Bíróság és az áprilisi választások után várhatóan el is indítaná azt a Bizottság.

Az is nagyon érdekes viszont, hogy Orbán Viktor a levél szerint elsősorban nem azokra a célokra akarja költeni a helyreállítási alap teljes keretét, mint amire azokat eredetileg szánták az uniós közös döntés alapján, hanem a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására, illetve a háború okozta gazdasági károk enyhítésére.

Ehhez képest érdekes, hogy a lap információi szerint a miniszterelnöki levéllel párhuzamosan Ágostházy Szabolcs uniós pénzekért felelős államtitkár Brüsszelben egyeztetett és azzal az üzenettel tért vissza a magyar kormányhoz, hogy

akkor nyílhat meg a hitelkeret Magyarország előtt, ha a pénzt elsősorban az orosz energiafüggőség felszámolására használnák fel.

Ismeretes, hogy a minap meglebegtetett ötödik uniós szankciós csomagot is többek között azért utasította el hevesen a magyar kormány, mert túlságosan kitett az orosz olajnak, gáznak. A jelek szerint ennek a függőségnek az oldására is át lehetne majd hangolni a helyreállítási pénzek elköltését, igaz a részletek, a Bizottság teljes reakciója nem ismert.

A magyar kormányfő a levelében emellett további változtatásokat is kér a Bizottság elnökétől, így azt, hogy az ukrajnai háború közelsége miatt ne csökkenjen számunkra a helyreállítási programban a támogatási keret, hanem maradjon 2511 milliárd forint. A meglepően gyors tavalyi magyar GDP-növekedés miatt, a már 2020 nyarán rögzített szabályok alapján, a Pénzügyminisztérium számításai alapján csak kb. 2070-2080 milliárd forintnyi, Darvas Zsolt, a Bruegel kutatójának frissebb becslése alapján 2080 milliárd forintnyi támogatás jár Magyarországnak, de a jelek szerint ezt szeretné feltornászni az eredetileg gondolt összegre a kormányfő. Emellett minél magasabb összegű előleget is szeretne belőle lehívni az ország számára, illetve rugalmasabb forrásfelhasználási szabályokat is szeretne.

A helyreállítási program szabályrendszere szerint a Magyarországnak összesen jóváhagyott pénzt 2023 végéig kellene kiosztani idehaza a nyertes projektekre és 2026 végéig kellene megcsinálni a beruházásokat. Mivel a Bizottság még a támogatási lábra vonatkozó programot se hagyta jóvá, így ez fokozott kihívásokat jelent, főleg akkor, ha a háború miatt most más célrendszerre lehetne/kellene újabb tervet kidolgoztatni és jóváhagyatni a Bizottsággal. Megjegyzendő persze, hogy bár a helyreállítási program körül egy éve tart a huzavona, aközben idehaza már mintegy kéttucatnyi fejlesztésre kiírták a pályázatokat is, köztük a nagy kacskaringókat leíró lakossági napelemes pályázatra is. Pénzt persze Brüsszelből még nem kaptunk, ahogy idehaza se volt még nagy volumenű kifizetés a nyerteseknek a helyreállítási program terhére.

Mindezt a folyamatot tehát meggyorsítaná az, ha olyan hatalmas összegű fejlesztésekre kérhetne pénzt a magyar kormány, amelyek beleillenek az uniós célokba is (zöld átállás, digitalizáció) és közben az új geopolitikai helyzet kihívásainak kezelésére is szolgálhatnak, azaz az orosz fosszilis energiahordozókról 2027-ig történő leválást is segítik. Kézenfekvőnek tűnik nagy energetikai beruházásokra gondolni, amelyek az orosz fosszilis energiahordozók keresletét csökkentik (pl. nagy épületfelújítási programok, ipari szerkezet átalakítása), illetve ahogy az Bizottság illetékese jelezte a magyar államtitkárnak: az orosz energetikai függőséget általánosságban is oldják. A minap módosított taxonómia rendelet miatt így felmerülhet akár nagy energetikai beruházási tételként a paksi kapacitásfenntartó beruházás uniós forrásokból finanszírozása is, hiszen a háború kitörése után a kormányfő továbbra is hangsúlyozta annak megvalósulása fontosságát. A projekt egyébként a jelenlegi orosz finanszírozású hátterű konstrukcióban egyébként is összedőlt az egyik szakértő szerint, egy másik biztonsági és etikai aggályokat emlegetett, a Fidesz EP-frakciója
pedig a projekt ellen szavazott.


1648078503481.png
 
Mivel van rá egy indok, az ukrán helyzet, amivel megint el lehet engedni egy kicsit a hiánycélt, mint a coviddal. Úgy érzem a Mészáros cégcsoport állami hitelből most veszi majd meg Ferihegi reptért.
Tudtommal a menekültek miatt a befogadó országok mindenképp kapnak uniós támogatást, ennek semmi köze a helyreállítási alaphoz, ami többek között azért is nem talált kedvező fogadtatásra, mert a kormány sz...t pl. az önkormányzatokkal egyeztetni. Azért ez a pálfordulás a korrupció elleni harcban érdekes, bár saját hatóság helyett -- az, ugye, elvileg már van, mármint az ügyészség, stb., és állítólag olyan jól állunk az agitprop beszélő fejek szerint - inkább be kellene lépni a KE izébe, amibe a tagországok nagy része már belépett.
 
A magyar kormány tavaly átmenetileg lemondott róla, most viszont maradéktalanul kéri az Európai Bizottságtól azt a mintegy 3400 milliárd forintnyi EU-hitelt is, ami járna a magyar helyreállítási programból .

az Orbán Viktor magyar kormányfő által múlt pénteken Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levélből. Sőt, a magyar kormányfő nemcsak annyi pénzt kér, mint amennyire a jelenlegi szabályok szerint a támogatási lábban jogosultak lennénk (kb. 2070-2080 milliárdot), hanem annál érdemben többet (kb. 2511 milliárd). Sőt, a lap információi szerint a helyreállítási források jelentős részét nem is azokra a célokra költené a kormány (zöld átállás, digitalizáció, járvány hatásainak enyhítése), mint amire eredetileg szánták, hanem az orosz-ukrán háború hatásainak enyhítésével összefüggő célokra. Közben viszont Brüsszel nem erre, hanem az orosz energetikai függőség leépítésére lenne inkább hajlandó pénzt adni az első jelek szerint.


A koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási programból Magyarországnak a korábbi számítások szerint mintegy 5900 milliárd forintnyi forrás járt volna, eredetileg ekkora keretösszegre készült el a fejlesztési tervünk, de amikor tavaly tavasszal be kellett adni a konkrét programot, akkor a kormány váratlanul lemondott a 3400 milliárd forintnyi hitel részről a kötöttségek miatt, aztán ősszel egy gigantikus kötvénykibocsátás keretében ennél drágábban vont be forrást a piacról. Fontos, hogy a kormány már akkor is kommunikálta, hogy csak átmenetileg mondott le a helyreállítási hitelekről, és egyébként is esélyes volt, hogy amint a 2021-es gazdasági adatok alapján végleg felosztják a teljes uniós helyreállítási keretet, akkor Magyarország (részben) bejelentkezik majd a hitelekért is.

Ehhez képest tehát

nem teljes meglepetés, hogy most a kormány az összes hitelkeretet is kéri a Bizottságtól, de mégiscsak érzékelteti, hogy mennyire kellenek a források az ukrán háború durva következményei mellett.

Sőt, most a lap információi szerint a kormány azt is megígérte, hogy teljesíteni fogja azokat a feltételeket, amelyek eddig akadályát képezték, hogy egyáltalán a támogatási lábról szóló programot jóváhagyja a Bizottság (korrupció elleni küzdelem, közbeszerzési rendszer hiányosságai). A lap információi szerint a magyar kormány többek között felajánlotta, hogy észt mintára felállítanának egy korrupciós problémákkal foglalkozó új szervezetet, ami évente beszámolna a legfőbb ügyésznek, aki évenkénti parlamenti meghallgatásakor erről tájékoztatná a képviselőket.

Nagy kérdés, hogy ha a feltételek jóváhagyása után el is fogadja az áthangolt fejlesztési programjainkat Brüsszel, lesz-e belőlük egyelőre folyósítás, mert időközben a jogállamisági rendeletet jóváhagyta az Európai Bíróság és az áprilisi választások után várhatóan el is indítaná azt a Bizottság.

Az is nagyon érdekes viszont, hogy Orbán Viktor a levél szerint elsősorban nem azokra a célokra akarja költeni a helyreállítási alap teljes keretét, mint amire azokat eredetileg szánták az uniós közös döntés alapján, hanem a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására, illetve a háború okozta gazdasági károk enyhítésére.

Ehhez képest érdekes, hogy a lap információi szerint a miniszterelnöki levéllel párhuzamosan Ágostházy Szabolcs uniós pénzekért felelős államtitkár Brüsszelben egyeztetett és azzal az üzenettel tért vissza a magyar kormányhoz, hogy

akkor nyílhat meg a hitelkeret Magyarország előtt, ha a pénzt elsősorban az orosz energiafüggőség felszámolására használnák fel.

Ismeretes, hogy a minap meglebegtetett ötödik uniós szankciós csomagot is többek között azért utasította el hevesen a magyar kormány, mert túlságosan kitett az orosz olajnak, gáznak. A jelek szerint ennek a függőségnek az oldására is át lehetne majd hangolni a helyreállítási pénzek elköltését, igaz a részletek, a Bizottság teljes reakciója nem ismert.

A magyar kormányfő a levelében emellett további változtatásokat is kér a Bizottság elnökétől, így azt, hogy az ukrajnai háború közelsége miatt ne csökkenjen számunkra a helyreállítási programban a támogatási keret, hanem maradjon 2511 milliárd forint. A meglepően gyors tavalyi magyar GDP-növekedés miatt, a már 2020 nyarán rögzített szabályok alapján, a Pénzügyminisztérium számításai alapján csak kb. 2070-2080 milliárd forintnyi, Darvas Zsolt, a Bruegel kutatójának frissebb becslése alapján 2080 milliárd forintnyi támogatás jár Magyarországnak, de a jelek szerint ezt szeretné feltornászni az eredetileg gondolt összegre a kormányfő. Emellett minél magasabb összegű előleget is szeretne belőle lehívni az ország számára, illetve rugalmasabb forrásfelhasználási szabályokat is szeretne.

A helyreállítási program szabályrendszere szerint a Magyarországnak összesen jóváhagyott pénzt 2023 végéig kellene kiosztani idehaza a nyertes projektekre és 2026 végéig kellene megcsinálni a beruházásokat. Mivel a Bizottság még a támogatási lábra vonatkozó programot se hagyta jóvá, így ez fokozott kihívásokat jelent, főleg akkor, ha a háború miatt most más célrendszerre lehetne/kellene újabb tervet kidolgoztatni és jóváhagyatni a Bizottsággal. Megjegyzendő persze, hogy bár a helyreállítási program körül egy éve tart a huzavona, aközben idehaza már mintegy kéttucatnyi fejlesztésre kiírták a pályázatokat is, köztük a nagy kacskaringókat leíró lakossági napelemes pályázatra is. Pénzt persze Brüsszelből még nem kaptunk, ahogy idehaza se volt még nagy volumenű kifizetés a nyerteseknek a helyreállítási program terhére.

Mindezt a folyamatot tehát meggyorsítaná az, ha olyan hatalmas összegű fejlesztésekre kérhetne pénzt a magyar kormány, amelyek beleillenek az uniós célokba is (zöld átállás, digitalizáció) és közben az új geopolitikai helyzet kihívásainak kezelésére is szolgálhatnak, azaz az orosz fosszilis energiahordozókról 2027-ig történő leválást is segítik. Kézenfekvőnek tűnik nagy energetikai beruházásokra gondolni, amelyek az orosz fosszilis energiahordozók keresletét csökkentik (pl. nagy épületfelújítási programok, ipari szerkezet átalakítása), illetve ahogy az Bizottság illetékese jelezte a magyar államtitkárnak: az orosz energetikai függőséget általánosságban is oldják. A minap módosított taxonómia rendelet miatt így felmerülhet akár nagy energetikai beruházási tételként a paksi kapacitásfenntartó beruházás uniós forrásokból finanszírozása is, hiszen a háború kitörése után a kormányfő továbbra is hangsúlyozta annak megvalósulása fontosságát. A projekt egyébként a jelenlegi orosz finanszírozású hátterű konstrukcióban egyébként is összedőlt az egyik szakértő szerint, egy másik biztonsági és etikai aggályokat emlegetett, a Fidesz EP-frakciója
pedig a projekt ellen szavazott.


Csatolás megtekintése 1852118
... észt mintára felállítanának egy korrupciós problémákkal foglalkozó új szervezetet, ami évente beszámolna a legfőbb ügyésznek, aki évenkénti parlamenti meghallgatásakor erről tájékoztatná a képviselőket. Ez vicces! Szerintem a jelenlegi rendszerben, ez biztos nem fog semmit találni! A legfőbb ügyész nertárs, aki elsikálna mindent!
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Betty ipszilonnal wrote on rituevu's profile.
Szia, kersem Monica Murphy Ill always be with you című könyvét. Ha tudod, légyszíves küldd el, előre is köszönöm!
Bármit elviselek, csak a fájdalmat nem.
A két leggyakoribb válóok? A nő és a férfi.
Örökkévalóság-időpazarlás.
A való életben egy ember is elég a veszekedéshez.

Statisztikák

Témák
38,470
Üzenet
4,878,738
Tagok
620,448
Legújabb tagunk
Scottagody
Oldal tetejére