A magyar kormány tavaly átmenetileg lemondott róla, most viszont maradéktalanul kéri az Európai Bizottságtól azt a mintegy 3400 milliárd forintnyi EU-hitelt is, ami járna a magyar helyreállítási programból .
az Orbán Viktor magyar kormányfő által múlt pénteken Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levélből. Sőt, a magyar kormányfő nemcsak annyi pénzt kér, mint amennyire a jelenlegi szabályok szerint a támogatási lábban jogosultak lennénk (kb. 2070-2080 milliárdot), hanem annál érdemben többet (kb. 2511 milliárd). Sőt, a lap információi szerint a helyreállítási források jelentős részét nem is azokra a célokra költené a kormány (zöld átállás, digitalizáció, járvány hatásainak enyhítése), mint amire eredetileg szánták, hanem az orosz-ukrán háború hatásainak enyhítésével összefüggő célokra. Közben viszont Brüsszel nem erre, hanem az orosz energetikai függőség leépítésére lenne inkább hajlandó pénzt adni az első jelek szerint.
A koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási programból Magyarországnak a korábbi számítások szerint mintegy 5900 milliárd forintnyi forrás járt volna, eredetileg ekkora keretösszegre készült el a fejlesztési tervünk, de amikor tavaly tavasszal be kellett adni a konkrét programot, akkor a kormány váratlanul lemondott a 3400 milliárd forintnyi hitel részről a kötöttségek miatt, aztán ősszel egy gigantikus kötvénykibocsátás keretében ennél drágábban vont be forrást a piacról. Fontos, hogy a kormány már akkor is kommunikálta, hogy csak átmenetileg mondott le a helyreállítási hitelekről, és egyébként is esélyes volt, hogy amint a 2021-es gazdasági adatok alapján végleg felosztják a teljes uniós helyreállítási keretet, akkor Magyarország (részben) bejelentkezik majd a hitelekért is.
Ehhez képest tehát
nem teljes meglepetés, hogy most a kormány az összes hitelkeretet is kéri a Bizottságtól, de mégiscsak érzékelteti, hogy mennyire kellenek a források az ukrán háború durva következményei mellett.
Sőt, most a lap információi szerint a kormány azt is megígérte, hogy teljesíteni fogja azokat a feltételeket, amelyek eddig akadályát képezték, hogy egyáltalán a támogatási lábról szóló programot jóváhagyja a Bizottság (korrupció elleni küzdelem, közbeszerzési rendszer hiányosságai). A lap információi szerint a magyar kormány többek között felajánlotta, hogy észt mintára felállítanának egy korrupciós problémákkal foglalkozó új szervezetet, ami évente beszámolna a legfőbb ügyésznek, aki évenkénti parlamenti meghallgatásakor erről tájékoztatná a képviselőket.
Nagy kérdés, hogy ha a feltételek jóváhagyása után el is fogadja az áthangolt fejlesztési programjainkat Brüsszel, lesz-e belőlük egyelőre folyósítás, mert időközben a jogállamisági rendeletet jóváhagyta az Európai Bíróság és az áprilisi választások után várhatóan el is indítaná azt a Bizottság.
Az is nagyon érdekes viszont, hogy Orbán Viktor a levél szerint elsősorban nem azokra a célokra akarja költeni a helyreállítási alap teljes keretét, mint amire azokat eredetileg szánták az uniós közös döntés alapján, hanem a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására, illetve a háború okozta gazdasági károk enyhítésére.
Ehhez képest érdekes, hogy a lap információi szerint a miniszterelnöki levéllel párhuzamosan Ágostházy Szabolcs uniós pénzekért felelős államtitkár Brüsszelben egyeztetett és azzal az üzenettel tért vissza a magyar kormányhoz, hogy
akkor nyílhat meg a hitelkeret Magyarország előtt, ha a pénzt elsősorban az orosz energiafüggőség felszámolására használnák fel.
Ismeretes, hogy a minap meglebegtetett ötödik uniós szankciós csomagot is többek között azért utasította el hevesen a magyar kormány, mert túlságosan kitett az orosz olajnak, gáznak. A jelek szerint ennek a függőségnek az oldására is át lehetne majd hangolni a helyreállítási pénzek elköltését, igaz a részletek, a Bizottság teljes reakciója nem ismert.
A magyar kormányfő a levelében emellett további változtatásokat is kér a Bizottság elnökétől, így azt, hogy az ukrajnai háború közelsége miatt ne csökkenjen számunkra a helyreállítási programban a támogatási keret, hanem maradjon 2511 milliárd forint. A meglepően gyors tavalyi magyar GDP-növekedés miatt, a már 2020 nyarán rögzített szabályok alapján, a Pénzügyminisztérium számításai alapján csak kb. 2070-2080 milliárd forintnyi, Darvas Zsolt, a Bruegel kutatójának frissebb becslése alapján 2080 milliárd forintnyi támogatás jár Magyarországnak, de a jelek szerint ezt szeretné feltornászni az eredetileg gondolt összegre a kormányfő. Emellett minél magasabb összegű előleget is szeretne belőle lehívni az ország számára, illetve rugalmasabb forrásfelhasználási szabályokat is szeretne.
A helyreállítási program szabályrendszere szerint a Magyarországnak összesen jóváhagyott pénzt 2023 végéig kellene kiosztani idehaza a nyertes projektekre és 2026 végéig kellene megcsinálni a beruházásokat. Mivel a Bizottság még a támogatási lábra vonatkozó programot se hagyta jóvá, így ez fokozott kihívásokat jelent, főleg akkor, ha a háború miatt most más célrendszerre lehetne/kellene újabb tervet kidolgoztatni és jóváhagyatni a Bizottsággal. Megjegyzendő persze, hogy bár a helyreállítási program körül egy éve tart a huzavona, aközben idehaza már mintegy kéttucatnyi fejlesztésre kiírták a pályázatokat is, köztük a nagy kacskaringókat leíró lakossági napelemes pályázatra is. Pénzt persze Brüsszelből még nem kaptunk, ahogy idehaza se volt még nagy volumenű kifizetés a nyerteseknek a helyreállítási program terhére.
Mindezt a folyamatot tehát meggyorsítaná az, ha olyan hatalmas összegű fejlesztésekre kérhetne pénzt a magyar kormány, amelyek beleillenek az uniós célokba is (zöld átállás, digitalizáció) és közben az új geopolitikai helyzet kihívásainak kezelésére is szolgálhatnak, azaz az orosz fosszilis energiahordozókról 2027-ig történő leválást is segítik. Kézenfekvőnek tűnik nagy energetikai beruházásokra gondolni, amelyek az orosz fosszilis energiahordozók keresletét csökkentik (pl. nagy épületfelújítási programok, ipari szerkezet átalakítása), illetve ahogy az Bizottság illetékese jelezte a magyar államtitkárnak: az orosz energetikai függőséget általánosságban is oldják. A minap módosított taxonómia rendelet miatt így felmerülhet akár nagy energetikai beruházási tételként a paksi kapacitásfenntartó beruházás uniós forrásokból finanszírozása is, hiszen a háború kitörése után a kormányfő továbbra is hangsúlyozta annak megvalósulása fontosságát. A projekt egyébként a jelenlegi orosz finanszírozású hátterű konstrukcióban egyébként is összedőlt az egyik szakértő szerint, egy másik biztonsági és etikai aggályokat emlegetett, a Fidesz EP-frakciója
pedig a projekt ellen szavazott.
az Orbán Viktor magyar kormányfő által múlt pénteken Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levélből. Sőt, a magyar kormányfő nemcsak annyi pénzt kér, mint amennyire a jelenlegi szabályok szerint a támogatási lábban jogosultak lennénk (kb. 2070-2080 milliárdot), hanem annál érdemben többet (kb. 2511 milliárd). Sőt, a lap információi szerint a helyreállítási források jelentős részét nem is azokra a célokra költené a kormány (zöld átállás, digitalizáció, járvány hatásainak enyhítése), mint amire eredetileg szánták, hanem az orosz-ukrán háború hatásainak enyhítésével összefüggő célokra. Közben viszont Brüsszel nem erre, hanem az orosz energetikai függőség leépítésére lenne inkább hajlandó pénzt adni az első jelek szerint.
A koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási programból Magyarországnak a korábbi számítások szerint mintegy 5900 milliárd forintnyi forrás járt volna, eredetileg ekkora keretösszegre készült el a fejlesztési tervünk, de amikor tavaly tavasszal be kellett adni a konkrét programot, akkor a kormány váratlanul lemondott a 3400 milliárd forintnyi hitel részről a kötöttségek miatt, aztán ősszel egy gigantikus kötvénykibocsátás keretében ennél drágábban vont be forrást a piacról. Fontos, hogy a kormány már akkor is kommunikálta, hogy csak átmenetileg mondott le a helyreállítási hitelekről, és egyébként is esélyes volt, hogy amint a 2021-es gazdasági adatok alapján végleg felosztják a teljes uniós helyreállítási keretet, akkor Magyarország (részben) bejelentkezik majd a hitelekért is.
Ehhez képest tehát
nem teljes meglepetés, hogy most a kormány az összes hitelkeretet is kéri a Bizottságtól, de mégiscsak érzékelteti, hogy mennyire kellenek a források az ukrán háború durva következményei mellett.
Sőt, most a lap információi szerint a kormány azt is megígérte, hogy teljesíteni fogja azokat a feltételeket, amelyek eddig akadályát képezték, hogy egyáltalán a támogatási lábról szóló programot jóváhagyja a Bizottság (korrupció elleni küzdelem, közbeszerzési rendszer hiányosságai). A lap információi szerint a magyar kormány többek között felajánlotta, hogy észt mintára felállítanának egy korrupciós problémákkal foglalkozó új szervezetet, ami évente beszámolna a legfőbb ügyésznek, aki évenkénti parlamenti meghallgatásakor erről tájékoztatná a képviselőket.
Nagy kérdés, hogy ha a feltételek jóváhagyása után el is fogadja az áthangolt fejlesztési programjainkat Brüsszel, lesz-e belőlük egyelőre folyósítás, mert időközben a jogállamisági rendeletet jóváhagyta az Európai Bíróság és az áprilisi választások után várhatóan el is indítaná azt a Bizottság.
Az is nagyon érdekes viszont, hogy Orbán Viktor a levél szerint elsősorban nem azokra a célokra akarja költeni a helyreállítási alap teljes keretét, mint amire azokat eredetileg szánták az uniós közös döntés alapján, hanem a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására, illetve a háború okozta gazdasági károk enyhítésére.
Ehhez képest érdekes, hogy a lap információi szerint a miniszterelnöki levéllel párhuzamosan Ágostházy Szabolcs uniós pénzekért felelős államtitkár Brüsszelben egyeztetett és azzal az üzenettel tért vissza a magyar kormányhoz, hogy
akkor nyílhat meg a hitelkeret Magyarország előtt, ha a pénzt elsősorban az orosz energiafüggőség felszámolására használnák fel.
Ismeretes, hogy a minap meglebegtetett ötödik uniós szankciós csomagot is többek között azért utasította el hevesen a magyar kormány, mert túlságosan kitett az orosz olajnak, gáznak. A jelek szerint ennek a függőségnek az oldására is át lehetne majd hangolni a helyreállítási pénzek elköltését, igaz a részletek, a Bizottság teljes reakciója nem ismert.
A magyar kormányfő a levelében emellett további változtatásokat is kér a Bizottság elnökétől, így azt, hogy az ukrajnai háború közelsége miatt ne csökkenjen számunkra a helyreállítási programban a támogatási keret, hanem maradjon 2511 milliárd forint. A meglepően gyors tavalyi magyar GDP-növekedés miatt, a már 2020 nyarán rögzített szabályok alapján, a Pénzügyminisztérium számításai alapján csak kb. 2070-2080 milliárd forintnyi, Darvas Zsolt, a Bruegel kutatójának frissebb becslése alapján 2080 milliárd forintnyi támogatás jár Magyarországnak, de a jelek szerint ezt szeretné feltornászni az eredetileg gondolt összegre a kormányfő. Emellett minél magasabb összegű előleget is szeretne belőle lehívni az ország számára, illetve rugalmasabb forrásfelhasználási szabályokat is szeretne.
A helyreállítási program szabályrendszere szerint a Magyarországnak összesen jóváhagyott pénzt 2023 végéig kellene kiosztani idehaza a nyertes projektekre és 2026 végéig kellene megcsinálni a beruházásokat. Mivel a Bizottság még a támogatási lábra vonatkozó programot se hagyta jóvá, így ez fokozott kihívásokat jelent, főleg akkor, ha a háború miatt most más célrendszerre lehetne/kellene újabb tervet kidolgoztatni és jóváhagyatni a Bizottsággal. Megjegyzendő persze, hogy bár a helyreállítási program körül egy éve tart a huzavona, aközben idehaza már mintegy kéttucatnyi fejlesztésre kiírták a pályázatokat is, köztük a nagy kacskaringókat leíró lakossági napelemes pályázatra is. Pénzt persze Brüsszelből még nem kaptunk, ahogy idehaza se volt még nagy volumenű kifizetés a nyerteseknek a helyreállítási program terhére.
Mindezt a folyamatot tehát meggyorsítaná az, ha olyan hatalmas összegű fejlesztésekre kérhetne pénzt a magyar kormány, amelyek beleillenek az uniós célokba is (zöld átállás, digitalizáció) és közben az új geopolitikai helyzet kihívásainak kezelésére is szolgálhatnak, azaz az orosz fosszilis energiahordozókról 2027-ig történő leválást is segítik. Kézenfekvőnek tűnik nagy energetikai beruházásokra gondolni, amelyek az orosz fosszilis energiahordozók keresletét csökkentik (pl. nagy épületfelújítási programok, ipari szerkezet átalakítása), illetve ahogy az Bizottság illetékese jelezte a magyar államtitkárnak: az orosz energetikai függőséget általánosságban is oldják. A minap módosított taxonómia rendelet miatt így felmerülhet akár nagy energetikai beruházási tételként a paksi kapacitásfenntartó beruházás uniós forrásokból finanszírozása is, hiszen a háború kitörése után a kormányfő továbbra is hangsúlyozta annak megvalósulása fontosságát. A projekt egyébként a jelenlegi orosz finanszírozású hátterű konstrukcióban egyébként is összedőlt az egyik szakértő szerint, egy másik biztonsági és etikai aggályokat emlegetett, a Fidesz EP-frakciója
pedig a projekt ellen szavazott.
