1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

  2. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

  3. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    A gyalogló professzor, aki túlélte a haláltábort és a müncheni terrortámadást


    A magyar származású Saul Ladany egy igazi túlélő, sem a nácik, sem pedig a terroristák nem tudták megállítani az izraeli sport egyik legnagyobb alakját. Ladany professzor két olimpián is képviselte Izraelt távgyaloglásban, nyert világbajnokságot és egy 44 éves világrekord is a nevéhez fúződik.

    Néhány hónappal a bypass műtétje után, Saul Ladany professzor egy 80 kilométeres gyaloglással ünnepelte meg 80. születésnapját. Minden egyes kilométer egy év az életéből, minden egyes lépésben ott a megpróbáltatások és a győzelmek emléke. „Van egy mondás, amely úgy látszik már belém ivódott az évek során” – mondja. „A mondás így hangzik: a győztes nem adja fel, aki feladja, nem győz”. Ez a mondás remekül passzol a Ladany által űzött versenyszerű gyalogláshoz, ahhoz a sporthoz, amely résztvevőinek egyik legfontosabb tulajdonsága a kitartás.

    [​IMG]

    Saul Ladany az 50 mérföldes gyaloglás világcsúcsának megdöntésekor 1972-ben


    Saul Ladany, egy holokauszt túlélő, aki ötéves korában menekülni kényszerült belgrádi otthonából, két olimpián is képviselte Izraelt: 1968-ban Mexikóban és 1972-ben Münchenben. Pontosan, azon a bizonyos müncheni olimpián. Ladany számos izraeli gyaloglóversenyen győzött, nyert aranyérmet világbajnokságon, és a mai napig ő tartja az 50 mérföldes (80 km) gyaloglás világcsúcsát. Mindennek a tetejében Ladany egy sok publikációval rendelkező tudós és az ipari tervezés professzora.

    „Sietve kellett otthonról elmenekülnünk, a 65 éves nagymamám vezette a hat nőből és két gyerekből álló csoportot” – írja memoárjában Ladany. A házat, amelyet édesapja épített bombatalálat érte egy német légitámadás során, ezért egy Belgrádtól délre eső kis faluba mentek. Annak ellenére, hogy az út során a felnőttek sokat vitték a gyerek Ladanyt, ez a 20 kilométeres út volt az első igazi távgyaloglása. Öt éves volt ekkor.

    A család ezután Budapest felé vette az irányt, ahol Ladany apja a helyi cionista szervezet aktivistájaként tevékenykedett. Ennek a tevékenységnek köszönhetően a család helyet kapott a Kasztner-vonaton. Kasztner Rezső, egy magyar zsidó szervezet vezetője a nácikkal kötött alkut arról, hogy kiválasztott zsidó családok egy neutrális országba, majd pedig Palesztinába távozhassanak teherautókért cserébe. A nácik azonban a vonatot a Bergen-belseni koncentrációs táborba irányították. Ladany és családja hat hónapot töltöttek a szögesdrót kerítés mögött, ennyi idő kellett Kasztnernek az egyezség érvényesítéséhez. 1944 decemberében aztán a vonat utasai folytathatták útjukat Svájcba.
    [​IMG]

    Saul Ladany a müncheni olimpián


    A kis Saul egy svájci bentlakásos iskolába járt a többi zsidó gyerekkel együtt. Egyszer egy kirándulás után megkérdezték, ki szeretne gyalog visszatérni az iskolába, Ladany habozás nélkül emelte fel a kezét, hogy saját lábán tegye meg a 32 kilométeres utat. „Élveztem, de a vége nehéz volt” – emlékszik vissza. „Nagyon büszke voltam magamra, hogy megcsináltam.”

    Ez a büszkeség vitte előre később távgyalogló karrierjét, és ez a büszkeség tört a felszínre, amikor 1972-ben a müncheni olimpia helyszínére érkezett. Ladany volt az izraeli csapatban az egyetlen holokauszt túlélő, és a német média nem felejtette el kiemelni ezt a tényt. „Büszke voltam arra, hogy az izraeli delegáció tagja lehetek, hogy megmutathattuk a németeknek: megpróbáltatok elpusztítani minket, de mi itt vagyunk, és képesek vagyunk felvenni a versenyt a többi nemzettel” – meséli Ladany.

    1972. szeptember 3-án Ladany az 50 kilométeres gyaloglásban indult, ahol 19. helyen végzett 4 óra 24 perces idővel. Két nappal később azonban egy valódi rémálomra ébredt. Nyolc, a Palesztinai Felszabadítási Szervezethez kapcsolható terrorista behatolt az olimpiai falu területére, ahol izraeli edzőket és versenyzőket tartott fogva több mint 20 órán keresztül. Ladanynak másokkal együtt sikerült elmenekülnie, miközben kifelé siettek az épületből próbálták a delegáció minél több tagját figyelmeztetni. A túszdráma végén hat izraeli edző, öt atléta és egy német rendőr vesztette életét.
    [​IMG]

    Ladany professzor szokásos reggeli „sétáján”


    Az 50 kilométeres gyaloglás a leghosszabb táv az olimpián, de ez korántsem Ladany legerősebb versenyszáma, a fizikai és szellemi adottságai ennél jóval nagyobb távolságok megtételére teszik képessé. Miután az olimpiáról hazatért Izraelbe, egy Hirsch Galitzky nevű ortodox zsidó azzal kereste meg Svájcból, hogy Ladany jó eséllyel indulhatna a 100 kilométeres gyalogláson a Novemberben Luganóban megrendezésre kerülő világbajnokságon. Az izraeli sportszövetség nem igazán rajongott az ötletért, hogy közvetlenül a müncheni események után Ladany Svájcba menjen versenyezni, de Galitzky támogatását élvező izraeli távgyalogló ennek ellenére úgy döntött, hogy részt vesz a versenyen. Ladany az első helyen ért célba, és életében először megszerezte az aranyérmet Izraelnek egy fontos világversenyen.

    Saul Ladanyt sem a nácik, sem a terroristák, sem az izraeli sportszövetség nem tudta megállítani. Ismerői igazi túlélőként jellemzik az idős professzort, aki annak ellenére, hogy már egy ideje nyugdíjba vonult és nem kap fizetést, még mindig naponta bejár a Ben Gurion Egyetemen lévő irodájába, fáradhatatlanul segíti a diákokat, kutatást vezet és publikál. És még mindig gyalogol.
    (NBC Olympics)
     
  4. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    A marokkói király, aki megmentette a zsidókat


    V. Mohamed marokkói király megvédte az ország zsidó lakosságát a II. világháború idején. Nemrég amerikai zsidó szervezetek elismerésüket fejezték ki a néhai uralkodó politikája és erkölcsi magatartása előtt.

    A New York-i Bnai Jeshurun zsinagóga nem egy esküvő vagy bár micvá miatt telt meg csordultig, ezúttal ugyanis egy királyt, méghozzá egy marokkói királyt jöttek megünnepelni. Az eseményt a Kivunim, a Hebraisztikai Tanulmányok Intézetének tizedik évfordulójára rendezett konferencia keretében tartották meg, ahol a Martin Luther King Jr. – Rabbi Abraham Heschel díjat is átadták. Elsőként a néhai V. Mohamed marokkói királynak, aki a II. világháború idején megvédte országa 250 ezer zsidó polgárát a megszálló francia Vichy és náci erőkkel szemben.

    [​IMG]

    V. Mohamed


    A korai 1940-es években Marokkó még mindig francia protektorátus volt a Vichy-kormányzat ellenőrzése alatt. 1941-ben a megszálló erők megpróbáltak a zsidókat diszkrimináló törvényeket bevezetni az országban, az akkor még csak 32 éves király azonban ezt nem volt hajlandó megtenni. „Marokkóban nincsenek zsidók, csak marokkóiak vannak” – mondta V. Mohamed.

    „Hála az uralkodó határozott döntésének, a marokkói zsidó közösség tagjai közül senkit sem tartóztattak le, deportáltalak vagy gyilkoltak meg koncentrációs táborokban” – mondja Serge Berdugo, a marokkói zsidó közösségek főtitkára. „Minden marokkói, zsidó és muszlim egyaránt a király teljes védelmét élvezhette.” Berdugo szerint a díj az 1961-ben elhunyt uralkodó bátor politikájának és erkölcsi megközelítésének elismerése az amerikai zsidó közösség részéről. A díjat Lalla Hasna hercegnő, V. Mohamed unokája, VI. Mohamed marokkói király testvére vette át.
    [​IMG]

    A dijatado unnepseg a New York i Bnai Jeshurun zsinagogaban


    „Ma mindennél jobban szükségünk van arra, hogy elgondolkozzunk ennek a kornak a tanulságain és jelentőségén, hogy minél erőteljesebben felléphessünk azon halálos aberrációkkal szemben, amelyek foglyul akarják ejteni a kultúránkat, a vallásunkat és a civilizációnkat. Most egy olyan korban és világban élünk, amelyben társadalmaink kollektív képzeletét túl gyakran károsítja, hogy ne mondjam mérgezi a regresszió és az avíttság. Felhasználva azt a mélységet és rugalmasságot, amelyet tisztelt nagyapám, őfelsége V. Mohamed hagyott ránk, együtt képesek lehetünk arra, hogy visszaszerezzük azt a kölcsönös tiszteletet, amely eltűnt a világ igen sok részéről” – tolmácsolta VI. Mohamed szavait Andre Azulay, a király zsidó ügyi tanácsadója.

    A király szavai különösen időszerűek, ugyanis a Simon Wiesenthal Központ nemrégiben aggodalmát fejezte ki az antiszemita megnyilvánulások terjedése miatt Marokkóban. Egy Casablancában tartott palesztinpárti tüntetésen például ortodox zsidónak öltözött férfiakat vittek egy megjátszott kivégzésre. 2013-ban pedig két olyan törvényjavaslat is beterjesztésre került, amely bűncselekménnyé nyilvánította volna az Izraellel való kereskedelmet. Igaz, egyik törvényt sem vezették be.
    (Forward)

     
  5. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    108 évesen elhunyt a magyar nő, aki beházasodott India vezérdinasztiájába

    A zsidó származású Friedmann Magdolna még 1935-ben elhagyta Magyarországot, de amíg családjának a holokauszttal kellett szembenéznie, ő már India politikai elitjének tagjaként aggódhatott a pakisztáni függetlenségi felkelések miatt.

    Friedmann Magdolna 1908. december 5-én született egy asszimilálódott budapesti zsidó családba, amely később Forbath-ra változtatta a vezetéknevét. A Magyarországon érvényben lévő numerus clausus miatt egyetemista korában inkább a London School of Economics-ra küldték szülei, itt találkozott Braj Kumar Nehruval, annak a Jawaharlal Nehrunak az unokatestvérével, aki később India első miniszterelnöke lett.

    B.K. Nehru memoárjai szerint a magyar nő szülei szkeptikusak voltak kettejük kapcsolatával: "Hogy mehetne hozzá a gyönyörű és bájos lányuk egy fekete férfihoz, aki egy olyan távoli országból jött, amiről semmit sem tudnak, és aki saját bevallása szerint börtöntöltelékek családjából származik?".

    1935-ben aztán összeházasodtak, és a nő felvette a Shobha Nehru nevet, amit haláláig viselt. Amíg Európát, és végül megmenekülő családtagjait a holokauszt veszélyeztette, addig Nehruéknak a véres pakisztáni függetlenségi mozgalmakkal kellett megküzdeniük.

    Shobha először 1949-ben tért vissza Magyarországra, három fiával együtt. Bár élete nagy részében Indiában élt a családjával, diplomata férjét több városba is követte: éltek Washingtonban és Londonban is.

    A nő férje halála után 17 évvel, a múlt héten 108 éves korában hunyt el – ahogy az a New York Times portréjából kiderül. Három fia mellett négy unokája és három dédunokája élte túl Shobha Nehrut, aki történész ismerőse elmondása szerint élete végéig bűntudatot érzett amiatt, hogy családjával ellentétben neki nem kellett hoszú éveken keresztül átélnie a zsidók elnyomását.

    [​IMG]


    upload_2017-4-30_17-53-7.jpeg
     

Megosztás