Hírek Robbant a kormánybuktató botrány, ez elviszi Orbánt

A választások előtti utolsó héten robbant be a hír: a Külügyminisztériumunk számítógépeit Magyarországon és a világ valamennyi országában évekkel ezelőtt feltörték az oroszok, és azóta gyakorlatilag MINDENT tudnak, látnak, olvasnak. És nem csak azt, amit a magyar külügyön belül megy, hanem azt is, amit az EU-tól, NATO-tól kapunk. Mindent.

  • Orosz hekkerek már a 2010-es évek elején feltörték a külügyet, de akkor nemzetközi segítséggel sikerült visszaverni a támadást.
  • Ebben az időben fejlett kibervédelemmel rendelkezett Magyarország, siker viszonttámadást is teljesítettünk.
  • 2014 után, mikor Orbán megállapodott PAKS2-ről Putyinnal és meghirdette a keleti nyitás politikáját, fokozatosan ellehetlenítette és leépítette a magyar kormányzat a kibervédelmünket, aminek következtében rendkívül meggyengült.
  • Újabb orosz hekkertámadások következtek, miközben már dúlt a szerelem Orbán és Putyin között, a lerohasztott magyar kibervédelem pedig nem tudta kivédeni ezeket, sőt, nem is észlelték őket.
  • Miután kiderült, hogy ismét feltörték a külügyi kormányzati hálózatot és ki-be járkálnak az oroszok, alig tett valamit a külügy, nem szüntette meg ezt az állapotot, a dolgozókat sem értesítette.
  • Nem értesítette erről a nyugati partnereinket a probléma fennállásáról, nem kért segítséget a probléma felszámolásában és nem tiltakozott nyilvánosan Oroszországnál, noha minden kibertámadott EU-s és NATO-s partnerünk megtette ezeket az intézkedéseket, amikor őket támadták az oroszok – mert erre is volt bőven precedens.
  • Azért tudták feltörni könnyen a külügy rendszereit az oroszok, mert rendkívül gyenge védelemmel és felkészítettséggel voltak ellátva ezek a hivatalok és az ott dolgozó munkatársak.

Mindebből a Napnál is világosabban látszik: Orbán Viktor és Szijjártó Péter kéz a kézben hagyta, hogy Putyin besurranjon a meggyengített kiskapun, és mindenről de mindenről tudjon, ami kis hazánkban zajlik. Ugyanúgy kapta reggel a kávé mellé a jelentést a magyar ügyek állásáról, ahogy a magyar miniszterelnök és külügyminiszter.


Orbánnak Oroszország az első.
Ez nem más, mint hazaárulás.

1648571376317.png
 
Hm...most meg már olvas....
A miniszterelnök a 444 beszámolója szerint Jordan Petersonhoz hasonlóan előadta a saját 12 szabályát az élethez.
A felsorolt 12 pont közül a nyolcadik nem más, minthogy minden nap olvassunk ("A book a day, keeps the defeat away", azaz napi egy könyv távol tartja a vereséget). Orbán saját bevallása szerint minden héten kijelöl egy napot, amit csak olvasásra fordít. "Bonyolult a világ, de még mindig az olvasással lehet a legjobban megérteni.
na ez egy legenda a heti egy nap olvasásról. Ilyen valóban volt a 90-s éves elején majd 2002 után, s mai is van annyi hogy olvas, de az egész nap az egy legenda, ami a programjából is kiderül, hogy lehetetlenség. De tény, hogy a A-ból B-be a kisbuszban is dolgozik, olvas.
 
na ez egy legenda a heti egy nap olvasásról. Ilyen valóban volt a 90-s éves elején majd 2002 után, s mai is van annyi hogy olvas, de az egész nap az egy legenda, ami a programjából is kiderül, hogy lehetetlenség. De tény, hogy a A-ból B-be a kisbuszban is dolgozik, olvas.
De, így keletkeznek a legendák amik példamutatásnak nem rosszak!!
Hisz az hogy olvasásra buzdít egy politikus az csak pozitívum.
 
...és ez sem viszi el Orbánt...
A cseh belügyminiszter azonban nemrég megerősítette, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező menekülők nem jogosultak szociális juttatásokra Csehországban sem.
sok kárpátaljai magyar ajkú roma is kettős állampolgárságot kapott. Ez sokáig előnyt jelentett, mostanra azonban problémává vált számukra – olvasható a német lap írásában.

A lapnak nyilatkozók nem akarnak Magyarországra menni, mert ott elutasításra, rasszizmusra és semmiféle segítségre nem számítanak
Magyar állampolgárként kezelnék őket, és legfeljebb tíz napig kapnának élelmiszer-utalványokat. „Ha egyáltalán” – mondta Lee.

Az Orbán-kormány az elmúlt években tömegesen csökkentette a szociális juttatásokat Magyarországon” – mutatott rá Lee. Vit Rakusan cseh belügyminiszter nemrég megerősítette, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezők nem jogosultak átmeneti védelemre és szociális juttatásokra.
(erre a válasz a komment szekcióban a következő( FB) Ha ezt lefordítjuk hétköznapi magyar nyelvre, akkor úgy hangzik: a magyaroknál rengeteg betöltetlen állás van, segély egészséges, munkaképes korú felnőttnek nem jár, a felnőtteknek dolgozni kell, a gyerekeknek pedig iskolába járni. Ez rasszizmus )
 
Nyugati fény...ki is finanszirozza?
A Nyugati Fény egy nem létező, vagy ha mégis, akkor egy bedarált, (el)nyomott ellenzéki netes média.
Boncz Géza jut róla eszembe.
Egy romániai haknin éjszaka leálltak a hegyekben pihenni. Egyik oldalukon a hold, majdnem teljesen egy felhő mögé rejtőzve, csillagok pislákoló fénye, a másikon, a távolban egy mindent elborító koromfekete sötétéség. Géza hívta fel rá a többiek figyelmét - Nézzétek csak, azok ott már Bukarest fényei!
 
Utoljára módosítva:
Tudom lesz aqki kapasbol el sem olvasva a cikket sovinizmust, revansizmust emleget majd!
De a toirtenelem az tortenelem!
Ami megtortent, arrol bármit irun k is tény marad!
Mielott beidezem, talán nem érdektelen elolvasni a költő, Juhasz Gyula Trianon cimu versét:

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.

A szerzo Vujity Tvrutko

Különös nyomozás: a legnagyobb Trianon-legendák, hitek és tévhitek, titkok ...és a tények...
Holnap lesz a magyar történelem egyik legszomorúbb évfordulója. Ne kutass emlékezetedben, nem nagyon hallhattál róla, a gyászos május 23-ról. 1920-ban ezen a napon közölték hivatalosan a magyarokkal, hogy június 4-én kötelesek megjelenni a trianoni békediktátum aláírására. Mi lett volna, ha nem írjuk alá? Igaz, hogy van egy titkos záradék, amely szerint a szerződés 100 év múlva érvényét veszti és 3 év múlva minden elvett területet visszakapunk? Igaz, hogy a Római Pápa semmisnek nyilvánította? Hát az, hogy a csehszlovákok távoli tábortüzeket gőzhajóknak hazudtak, vagy, hogy a francia miniszterelnök annyira utálta magyar menyét, hogy ezért adta Erdélyt Romániának? Most mindenre válaszolok. Mindenre, amit tudok.
Megnéztem a szerződést- rázott a hideg
Több mint hat év telt el azóta, hogy kinyitották előttem a Párizs közeli kisváros, Le Courneuve börtönszerű szigorúsággal őrzött épületének földalatti páncéltermét, s 10 hónap kutatómunka után, valószínűleg első magyarként megnézhettem a békediktátum egyetlen eredeti példányát. Maga a szerződés egy 524 oldalas könyv és a hozzácsatolt térképmelléklet, amely Magyarország új határait mutatja. S jöjjön is az első megdöbbentő tény: a csatolt térképet egy magyar nyelvű térképből csinálták. A város, falu és folyónevek, a hegyek és dombok elnevezései mind-mind magyarok voltak. Nem volt ott még Oradea, Hurbanovo vagy Subotica; Nagyvárad, Ógyalla és Szabadka volt helyettük. S ami igazán szíven ütött: Sopron egy kelet-ausztriai kisváros volt a térképen, s ott már a név is adott volt: Ödenburg (A későbbi Hűség Városa a környékbeli településekkel együtt, jó másfél évvel később, 1921. december 14-én szavazta magát vissza Magyarországra, egészen pontosan 7107 „szótöbbséggel”).
Amikor a hivatalos alkalmazott fehér kesztyűjében hajtogatta a könyvet, a térkép középső részénél beszakadt. Nem éreztem semmi különöset, talán icipicit jobban megdobbant a szívem a korábbiaknál. Később sokan kérdezték, miért nem téptem szét a könyvet a térképpel együtt. Nos, eszembe sem jutott, ráadásul hatalmas diplomáciai botrány is kerekedett volna egy ilyen akcióból. Nem tettem semmi rendkívülit, hiszen – bármilyen furcsán is hangzik – ez egy műtárgy, ráadásul az érvényessége is lejárt, szerepét a II. Világháborút lezáró párizsi békeszerződések vették át.
Magáról a szerződésről
Ahogy írtam, a trianoni békediktátum egy 524 oldalas, vaskos könyv. Három nyelven, angolul, franciául és olaszul íródott, nagyon szép, nyomtatott betűkkel. Az utolsó oldalak külön fűzöttek, a lapok oldalán futó vörös szalagon viaszpecsétek vannak, mellettük az aláírások. Különösen megrázó, hogy az egész szerződés két legutolsó aláírása a magyaroké: Drasche Lázár Alfrédé és Benárd Ágostoné, akiket tulajdonképpen erre a szomorú eseményre neveztek ki, utána gyakorlatilag véget is ért a komolyabb politikai pályafutásuk, ma már szinte csak emiatt a tragikus eseménysor miatt ismerjük őket (az akkori miniszterelnök, Simonyi-Semadam Sándor is mindössze 1920. március 15-től 1920. július 19-ig volt hivatalában). A magyarok aláírása fölött, a lap tetején egyébként Eduárd Benes csehszlovák államelnök szignója olvasható.
Bizarr érdekesség, hogy a szerződéssel négy órát lehettem egy teremben, biztonsági személyek és a lapozgató alkalmazott társaságában. Amikor egy pillanatban kimentek mosdóba, engem is kitessékeltek, az ajtót kulcsra zárták, majd csak velük együtt léphettem be újra a terembe. Ezért a négy óráért amúgy 100.000 forintot kellett fizetnem (a Budaörsi OTP-ből utaltam, a megjegyzés rovatba ezt írtam: „Trianon”). Elmesélem még, hogy azért tartott 10 hónapig a kutatás, mert a francia hatóságok először azt sem tudták, hogy mit keressenek, egy félreolvasás miatt valamilyen északi-tengeri olajmezőkről szóló szerződést találtak meg a keresett jegyzékszámon.
Legendák, pletykák, és a valóság...
Amióta filmemet leforgattam, könyvemet megírtam, záporoznak felém a kérdések. Sokan tudni vélnek valamit, vagy éppen biztosan tudják azt, ami nem is igaz. Most röviden, gyakorlatiasan megválaszolom a legnépszerűbb legendákat, mítoszokat és pletykákat.
1. A szerződésnek van egy titkos, csatolt záradéka, amely szerint az egész 100 évvel az aláírás után érvényét veszti, Magyarország pedig visszakapja az elcsatolt területek.
VÁLASZ: Megnéztem, nincs semmilyen csatolt záradék. A trianoni békeszerződés egyébként sem hatályos már, 1947-ben érvényét vesztette (az akkori új szerződés három Pozsony környéki kisfalut is átcsatolt Csehszlovákiához).
2. Sátoraljaújhelyet azért választották ketté, mert a csehszlovákok tábortüzek feletti pokrócmutatvánnyal, vagyis füsteregetéssel elhitették a szemlebizottsággal, hogy a Ronyva patak nemzetközi hajózható folyó.
VÁLASZ: Kétségtelenül jól hangzó variáció, de nem igaz. Ezt a történetet egy magyar újság írta meg még a kilencszázhúszas évek végén, onnan terjedt el. Ettől még a csehszlovákok durván csatak, meghamisítottak etnikai térképeket és számarányokat, de a fenti legendára semmilyen történelmi adat nem merült fel.
3. Georges Clemenceau francia miniszterelnök annyira utálta a magyar menyét, hogy bosszúból büntette meg a magyarokat.
VÁLASZ: NEM IGAZ! Az tény, hogy Clemenceau fiának magyar volt az egykori felesége (Mihnai Ida). A házasságkötésre a ma Szlovákiához tartozó Galántán került sor, s ezen az „örömapa” is részt vett. A házasság később megromlott, a Clemenceau fiú el is vált nejétől, de Mihnai Ida haláláig jóban maradt egykori apósával, aki a szerződéseknél a francia érdekeket tartotta szem előtt, személyes érzelmei nem befolyásolták.
4. A francia aláírók olyan részegek voltak az aláíráskor, hogy véletlenül fordítva írták alá a szerződést.
VÁLASZ: Ezt külön is megnéztem, minden aláírás normálisan szerepelt a könyvben, a franciáké sem volt fejjel lefelé.
5. Az egyik utódország prostituáltakkal kényeztette a küldötteket a kedvezőbb eredmény reményében.
VÁLASZ: Nincs erre vonatkozó adat!
6. II. János Pál bekérette a békeszerződést, majd megállapította, hogy ez annyira igazságtalan, hogy meg kell semmisíteni.
VÁLASZ: Nem valószínű, hogy ilyen történt volna. Egyrészt nincs rá adat, másrészt a római pápának nem volt joghatósága az irat felett rendelkezni, s nem ismert olyan kezdeményezés sem, amelyet ez ügyben tett.
Menjünk tovább: sokan nem is tudják, hogy hol is írták valójában alá a békeszerződést. Abban mindenki egyetért, hogy az aláírásra 1920. június 4-én délután került sor, de sokan úgy tudják, hogy a Kis-Trianon kastélyban, vagy egy folyosón írták alá. Megint mások a Nagy-Trianon kastélyt említik az aláírás helyszíneként. Olyannyira eluralkodott a tévedés egyeseknél, hogy előfordult: tiltakozó magyar szervezetek rossz helyre mentek tüntetni.
A békediktátum aláírásának pontos helyszíne a Versaillesben található Nagy-Trianon kastély, annak is az utolsó terme, a 7 méter széles és 57 méter hosszú, gyönyörű csillárokkal díszített Galérie des Cotelle. Nagyon mellbevágott, amikor láttam, hogy a díszes terem sarkában, egy A4-es nagyságú lapon, az ismertető szöveg félmondata említi csak meg, hogy 1920. június 4-én itt írták alá a nevezett dokumentumot. A dokumentumot, amely feldarabolta Magyarországot.
Végezetül az apropóról. Holnap május 23-a lesz. 97 évvel ezelőtt a Nagykövetek Konferenciája ezen a napon juttatta el a magyar küldöttséghez az egy nappal korábban megfogalmazott feltételeket. Ebben azt is utasításba adják, hogy a magyar kormánynak egy vagy több tagjának kell aláírnia a diktátumot. Az aláíróknak legkésőbb június 2-ig meg kell érkezniük az aláírás helyszínére. Ott voltak. Drasche Lázár Alfréd és Benárd Ágoston. Utóbbiról ma is élő leszármazottai úgy tudják, hogy az aláírás után mérgében és tiltakozásképpen földhöz vágta a tollát. Gondosan megnéztem a Csehszlovák Filmhíradó kópiáját - érthető okokból a magyarok nem filmezték az eseményt- nem látszik rajta semmilyen hasonló sem. Talán később tette. Talán ez is csak egy legenda, szomorú mítosz.
Mostani írásom mindössze egy apró szelete az akkor történteknek. Mivel 96 évvel az aláírás után megnézhettem a trianoni diktátum egyetlen eredeti példányát, úgy éreztem, hogy talán hozzájárulhatok a tények tárgyilagos megismeréséhez. Trianon a magyarság sorscsapása, rengetegen megszenvedték.
Elmentem a kettévágott magyar településhez, a tó fenekére süllyesztett magyar faluhoz, a drótkerítéssel és országhatárral szétválasztott utcához, Trianon megannyi szörnyű emlékéhez. S elmentem az ezeréves határra, az utolsó faluba, ahol drága székely nagymamám egykor megszületett.
Trianon fájó seb volt, s talán marad még sokáig. Örök mementója annak, hogy az erő birtokosai mi mindenre képesek. S itt most a kiváltó okokat, magyar felelősöket (mert voltak olyanok is), a borzalmas politikát és környezetet nem is említettem. Saját képeimet adom közre, és mellettük tényeket közlök, talán van, aki tanul belőlük.
Barátsággal: Vujity Tvrtko
u.i.: Nagyon köszönöm, hogy elolvastad írásomat. Ha érdekesnek találtad, kérlek, osszad meg barátaid között. KÖSZÖNÖM, HOGY VELEM TARTOTTÁL!
u.i.2.0: Írásaim és filmjeim során az általam elérhető legmagasabb újságírói sztenderdeket tartom szem előtt. Következő nagy projektem az "ALOHA-borodalom"-filmje, amelyet csak itt, az oldalamon láthatsz és amelyre ITT iratkozhatsz fel: https://fb.me/e/2gbxxyNGn
(Az adás a résztvevők számára a premier után is korlátlanul visszanézhető)
281357187_554495409370020_6266176908892413149_n.jpg


Lehet, hogy egy kép erről: térkép
 
Tudom lesz aqki kapasbol el sem olvasva a cikket sovinizmust, revansizmust emleget majd!
De a toirtenelem az tortenelem!
Ami megtortent, arrol bármit irun k is tény marad!
Mielott beidezem, talán nem érdektelen elolvasni a költő, Juhasz Gyula Trianon cimu versét:

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.

A szerzo Vujity Tvrutko

Különös nyomozás: a legnagyobb Trianon-legendák, hitek és tévhitek, titkok ...és a tények...
Holnap lesz a magyar történelem egyik legszomorúbb évfordulója. Ne kutass emlékezetedben, nem nagyon hallhattál róla, a gyászos május 23-ról. 1920-ban ezen a napon közölték hivatalosan a magyarokkal, hogy június 4-én kötelesek megjelenni a trianoni békediktátum aláírására. Mi lett volna, ha nem írjuk alá? Igaz, hogy van egy titkos záradék, amely szerint a szerződés 100 év múlva érvényét veszti és 3 év múlva minden elvett területet visszakapunk? Igaz, hogy a Római Pápa semmisnek nyilvánította? Hát az, hogy a csehszlovákok távoli tábortüzeket gőzhajóknak hazudtak, vagy, hogy a francia miniszterelnök annyira utálta magyar menyét, hogy ezért adta Erdélyt Romániának? Most mindenre válaszolok. Mindenre, amit tudok.
Megnéztem a szerződést- rázott a hideg
Több mint hat év telt el azóta, hogy kinyitották előttem a Párizs közeli kisváros, Le Courneuve börtönszerű szigorúsággal őrzött épületének földalatti páncéltermét, s 10 hónap kutatómunka után, valószínűleg első magyarként megnézhettem a békediktátum egyetlen eredeti példányát. Maga a szerződés egy 524 oldalas könyv és a hozzácsatolt térképmelléklet, amely Magyarország új határait mutatja. S jöjjön is az első megdöbbentő tény: a csatolt térképet egy magyar nyelvű térképből csinálták. A város, falu és folyónevek, a hegyek és dombok elnevezései mind-mind magyarok voltak. Nem volt ott még Oradea, Hurbanovo vagy Subotica; Nagyvárad, Ógyalla és Szabadka volt helyettük. S ami igazán szíven ütött: Sopron egy kelet-ausztriai kisváros volt a térképen, s ott már a név is adott volt: Ödenburg (A későbbi Hűség Városa a környékbeli településekkel együtt, jó másfél évvel később, 1921. december 14-én szavazta magát vissza Magyarországra, egészen pontosan 7107 „szótöbbséggel”).
Amikor a hivatalos alkalmazott fehér kesztyűjében hajtogatta a könyvet, a térkép középső részénél beszakadt. Nem éreztem semmi különöset, talán icipicit jobban megdobbant a szívem a korábbiaknál. Később sokan kérdezték, miért nem téptem szét a könyvet a térképpel együtt. Nos, eszembe sem jutott, ráadásul hatalmas diplomáciai botrány is kerekedett volna egy ilyen akcióból. Nem tettem semmi rendkívülit, hiszen – bármilyen furcsán is hangzik – ez egy műtárgy, ráadásul az érvényessége is lejárt, szerepét a II. Világháborút lezáró párizsi békeszerződések vették át.
Magáról a szerződésről
Ahogy írtam, a trianoni békediktátum egy 524 oldalas, vaskos könyv. Három nyelven, angolul, franciául és olaszul íródott, nagyon szép, nyomtatott betűkkel. Az utolsó oldalak külön fűzöttek, a lapok oldalán futó vörös szalagon viaszpecsétek vannak, mellettük az aláírások. Különösen megrázó, hogy az egész szerződés két legutolsó aláírása a magyaroké: Drasche Lázár Alfrédé és Benárd Ágostoné, akiket tulajdonképpen erre a szomorú eseményre neveztek ki, utána gyakorlatilag véget is ért a komolyabb politikai pályafutásuk, ma már szinte csak emiatt a tragikus eseménysor miatt ismerjük őket (az akkori miniszterelnök, Simonyi-Semadam Sándor is mindössze 1920. március 15-től 1920. július 19-ig volt hivatalában). A magyarok aláírása fölött, a lap tetején egyébként Eduárd Benes csehszlovák államelnök szignója olvasható.
Bizarr érdekesség, hogy a szerződéssel négy órát lehettem egy teremben, biztonsági személyek és a lapozgató alkalmazott társaságában. Amikor egy pillanatban kimentek mosdóba, engem is kitessékeltek, az ajtót kulcsra zárták, majd csak velük együtt léphettem be újra a terembe. Ezért a négy óráért amúgy 100.000 forintot kellett fizetnem (a Budaörsi OTP-ből utaltam, a megjegyzés rovatba ezt írtam: „Trianon”). Elmesélem még, hogy azért tartott 10 hónapig a kutatás, mert a francia hatóságok először azt sem tudták, hogy mit keressenek, egy félreolvasás miatt valamilyen északi-tengeri olajmezőkről szóló szerződést találtak meg a keresett jegyzékszámon.
Legendák, pletykák, és a valóság...
Amióta filmemet leforgattam, könyvemet megírtam, záporoznak felém a kérdések. Sokan tudni vélnek valamit, vagy éppen biztosan tudják azt, ami nem is igaz. Most röviden, gyakorlatiasan megválaszolom a legnépszerűbb legendákat, mítoszokat és pletykákat.
1. A szerződésnek van egy titkos, csatolt záradéka, amely szerint az egész 100 évvel az aláírás után érvényét veszti, Magyarország pedig visszakapja az elcsatolt területek.
VÁLASZ: Megnéztem, nincs semmilyen csatolt záradék. A trianoni békeszerződés egyébként sem hatályos már, 1947-ben érvényét vesztette (az akkori új szerződés három Pozsony környéki kisfalut is átcsatolt Csehszlovákiához).
2. Sátoraljaújhelyet azért választották ketté, mert a csehszlovákok tábortüzek feletti pokrócmutatvánnyal, vagyis füsteregetéssel elhitették a szemlebizottsággal, hogy a Ronyva patak nemzetközi hajózható folyó.
VÁLASZ: Kétségtelenül jól hangzó variáció, de nem igaz. Ezt a történetet egy magyar újság írta meg még a kilencszázhúszas évek végén, onnan terjedt el. Ettől még a csehszlovákok durván csatak, meghamisítottak etnikai térképeket és számarányokat, de a fenti legendára semmilyen történelmi adat nem merült fel.
3. Georges Clemenceau francia miniszterelnök annyira utálta a magyar menyét, hogy bosszúból büntette meg a magyarokat.
VÁLASZ: NEM IGAZ! Az tény, hogy Clemenceau fiának magyar volt az egykori felesége (Mihnai Ida). A házasságkötésre a ma Szlovákiához tartozó Galántán került sor, s ezen az „örömapa” is részt vett. A házasság később megromlott, a Clemenceau fiú el is vált nejétől, de Mihnai Ida haláláig jóban maradt egykori apósával, aki a szerződéseknél a francia érdekeket tartotta szem előtt, személyes érzelmei nem befolyásolták.
4. A francia aláírók olyan részegek voltak az aláíráskor, hogy véletlenül fordítva írták alá a szerződést.
VÁLASZ: Ezt külön is megnéztem, minden aláírás normálisan szerepelt a könyvben, a franciáké sem volt fejjel lefelé.
5. Az egyik utódország prostituáltakkal kényeztette a küldötteket a kedvezőbb eredmény reményében.
VÁLASZ: Nincs erre vonatkozó adat!
6. II. János Pál bekérette a békeszerződést, majd megállapította, hogy ez annyira igazságtalan, hogy meg kell semmisíteni.
VÁLASZ: Nem valószínű, hogy ilyen történt volna. Egyrészt nincs rá adat, másrészt a római pápának nem volt joghatósága az irat felett rendelkezni, s nem ismert olyan kezdeményezés sem, amelyet ez ügyben tett.
Menjünk tovább: sokan nem is tudják, hogy hol is írták valójában alá a békeszerződést. Abban mindenki egyetért, hogy az aláírásra 1920. június 4-én délután került sor, de sokan úgy tudják, hogy a Kis-Trianon kastélyban, vagy egy folyosón írták alá. Megint mások a Nagy-Trianon kastélyt említik az aláírás helyszíneként. Olyannyira eluralkodott a tévedés egyeseknél, hogy előfordult: tiltakozó magyar szervezetek rossz helyre mentek tüntetni.
A békediktátum aláírásának pontos helyszíne a Versaillesben található Nagy-Trianon kastély, annak is az utolsó terme, a 7 méter széles és 57 méter hosszú, gyönyörű csillárokkal díszített Galérie des Cotelle. Nagyon mellbevágott, amikor láttam, hogy a díszes terem sarkában, egy A4-es nagyságú lapon, az ismertető szöveg félmondata említi csak meg, hogy 1920. június 4-én itt írták alá a nevezett dokumentumot. A dokumentumot, amely feldarabolta Magyarországot.
Végezetül az apropóról. Holnap május 23-a lesz. 97 évvel ezelőtt a Nagykövetek Konferenciája ezen a napon juttatta el a magyar küldöttséghez az egy nappal korábban megfogalmazott feltételeket. Ebben azt is utasításba adják, hogy a magyar kormánynak egy vagy több tagjának kell aláírnia a diktátumot. Az aláíróknak legkésőbb június 2-ig meg kell érkezniük az aláírás helyszínére. Ott voltak. Drasche Lázár Alfréd és Benárd Ágoston. Utóbbiról ma is élő leszármazottai úgy tudják, hogy az aláírás után mérgében és tiltakozásképpen földhöz vágta a tollát. Gondosan megnéztem a Csehszlovák Filmhíradó kópiáját - érthető okokból a magyarok nem filmezték az eseményt- nem látszik rajta semmilyen hasonló sem. Talán később tette. Talán ez is csak egy legenda, szomorú mítosz.
Mostani írásom mindössze egy apró szelete az akkor történteknek. Mivel 96 évvel az aláírás után megnézhettem a trianoni diktátum egyetlen eredeti példányát, úgy éreztem, hogy talán hozzájárulhatok a tények tárgyilagos megismeréséhez. Trianon a magyarság sorscsapása, rengetegen megszenvedték.
Elmentem a kettévágott magyar településhez, a tó fenekére süllyesztett magyar faluhoz, a drótkerítéssel és országhatárral szétválasztott utcához, Trianon megannyi szörnyű emlékéhez. S elmentem az ezeréves határra, az utolsó faluba, ahol drága székely nagymamám egykor megszületett.
Trianon fájó seb volt, s talán marad még sokáig. Örök mementója annak, hogy az erő birtokosai mi mindenre képesek. S itt most a kiváltó okokat, magyar felelősöket (mert voltak olyanok is), a borzalmas politikát és környezetet nem is említettem. Saját képeimet adom közre, és mellettük tényeket közlök, talán van, aki tanul belőlük.
Barátsággal: Vujity Tvrtko
u.i.: Nagyon köszönöm, hogy elolvastad írásomat. Ha érdekesnek találtad, kérlek, osszad meg barátaid között. KÖSZÖNÖM, HOGY VELEM TARTOTTÁL!
u.i.2.0: Írásaim és filmjeim során az általam elérhető legmagasabb újságírói sztenderdeket tartom szem előtt. Következő nagy projektem az "ALOHA-borodalom"-filmje, amelyet csak itt, az oldalamon láthatsz és amelyre ITT iratkozhatsz fel: https://fb.me/e/2gbxxyNGn
(Az adás a résztvevők számára a premier után is korlátlanul visszanézhető)
281357187_554495409370020_6266176908892413149_n.jpg


Lehet, hogy egy kép erről: térkép
Csak az a baj hogy ez nem ingatja meg az eddigi ˝hívőket˝mert jó összeesküvésekben hinni.
Amiket felsorolt és megcáfolt számomra eddig sem voltak kérdésesek.
Ami miatt is érdekes a megemlékezés az az hogy van egy közeli ország ami nem tárgyalásokon hanem csatatereken szerzi akarja visszaszerezni az úgy mond saját területeit.
Ezért is van ilyen sok-sok támogatója ennek a bizonyos agressziónak mert azt bizonyítja egyeseknek hogy nem íróasztal mellett kell a vitás kérdéseket eldönteni hanem erővel.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Zsengi wrote on doki104's profile.
Kedves Doki!

Ajánlom figyelmedbe a szabályzatot!


Köszönöm
Sziasztok!Keresném a Korall együttes Sötét hajó c. dalát,és az Eddától a Nevesincs lányt.Köszönöm!
vorosmart wrote on sziporka78's profile.
Köszönöm szépen az új fordítást, jó hétvégém lesz.
V.Márti wrote on sziporka78's profile.
Szia! Hálásan köszönöm a munkáidat és ezt a mostanit is!
Pityesz46 wrote on Sz László's profile.
Köszönöm a gyors segítséged hálás vagyok érte.

Statisztikák

Témák
37,253
Üzenet
4,573,584
Tagok
601,103
Legújabb tagunk
zu28
Oldal tetejére