És, most úgy nem is tudom pontosan mi van mert annyira azért nem követtem az eseményeket... akarnak mégegy blokkot építeni azon blokk MELLÉ, ami már most is SÜLLYED?!
Még ha feltételezzük is a legjobbakat, hogy nem süllyed annyira hogy veszélyes legyen - amint a közelébe építenek mégegyet, az is simán elkezdhet süllyedni, illetve, megnő a nyomás a környező talajrétegeken, ami arra a területre is kihatással lesz ahol a MÁR SÜLLYEDŐ akármicsoda áll. Nem azt mondom hogy kétszer jobban fog süllyedni, elvégre nem a „feje tetejére” építik az újat. Ellenben, ha a „közelébe” építik, akkor a közelében nyomni fogja a talajt, meg építés közben is történik ott mindenféle, ami megváltoztatja például a környező talaj vízháztartását. Tudjátok, hogy merre mennek a „vízerek” meg minden. Nem kell semmi misztikus csodára gondolni, nem olyasmire gondolok amit varázsvesszővel kimérnek, egyszerűen ha valahová építenek valamit jó mélyen megbolygatva a talajt, akkor a környező vizek a talajban hajlamosak irányt váltani. Emiatt telnek meg az ásott gödrök is szívesen vízzel. Ha valahova odamegy a víz, akkor máshol kevesebb lesz belőle, emiatt ott a talaj hajlamos megsüllyedni. Vagyis simán lehet hogy az új blokk építése miatt - legyen az akár sok száz méterre is - a régi mégjobban megsüllyed.
Eddig úgy voltam vele hogy inkább támogatom Paks bővítését, legfeljebb az nem tetszett hogy ruszkik építik a bővítést és nem amerikaiak. Ezek után azonban úgy vagyok vele hogy inkább felejtsük el az ötletet... Nem azért mintha egy atomerőmű eleve és okvetlenül annyira veszélyes volna, de ha ezek így állnak hozzá, akkor dilettáns barmok amikre nem lehet rábízni hogy felelősen építsék meg. Süllyedő talajra én még egy hőerőművet se építenék, nemhogy atomerőművet. Pláne nem kezdeném el bővíteni azon a tájon.
Nem szokásom összeesküvéselméletekben hinni, de ha a süllyedés valóban jelentéktelen, azonnal meg kellett volna mondani hogy az mennyi. Ha nem mondják meg, hajlamos vagyok azt hinni hogy talán mégsem jelentéktelen.
És ne csak azt mondják meg mennyi, hanem azt is hogy HOL mennyi. melyik részén. Manapság az ilyesmit prímán le lehet mérni lézeres eszközökkel, ezredmilliméterre. Számomra cseppet se mindegy hogy 30 centit süllyed egy irodaépület közelében, vagy egy tized millimétert a reaktorkamra 10 méteres közelségében. Utóbbit messze veszélyesebbnek tartom.
Lehet hogy valaki jópofának tartja hogy a Pisai ferde torony után Magyarországnak is lesz nevezetessége, mint a Paksi Ferde Erőmű, de én nem igazán tudok ezen nevetni.
Én komolyan hiszek benne hogy egy atomerőmű LEHET biztonságos, de akkor azt úgy kell megépíteni, úgy kell üzemeltetni, ellenőrizni, stb.
Természetesen, simán lehet hogy az építés óta eltelt évtizedek alatt következtek be olyan talajszerkezeti változások, ami miatt most kezd süllyedni, s korábban nem süllyedt. Ez azonban akkor is olyasmi amihez nem lehet úgy hozzáállni hogy „ez nem vészes, még nem is tudjuk a pontos számokat, még vizsgálódunk, de már előre tudjuk hogy nem vészes. Ja, az eddigi mérési eredményeket se közöljük, minek, ne terheljétek vele az agyatokat, a lényeg hogy nem vészes. Sőt, még újabb izémizét is építünk ide mellé, még úgyse lesz vészes. Nem tudjuk pontosan mennyit süllyed, de azt igen hogy semmi ok az aggodalomra”.
Ehhez nem lehet így hozzáállni, ez dilettantizmus és felelőtlenség. Oké, én nem vagyok atomerőművi szakember, én igazából nem sokat tudok a témáról, annyit csak amennyi rámragadt amikor odapofátlankodtam kíváncsiskodni midőn édesapám a hegesztéstechnológiákat készítette, de az épp elég is ahhoz hogy azzal tisztában legyek: ez nem olyasmi mint amikor egy dísznek való csúcsot odahegesztünk a szomszéd bácsi kerítésének tetejére! Itt hihetetlenül komoly dolgokról van szó, iszonyatos precizitásról... Ehhez képest az hogy süllyed, hát nem hangzik jól.
Mondok konkrét sztorit amire emlékszem abból az időből. Volt egy csővezeték, azt hiszem épp a primer körben (ott ami megy az még radioaktív...), ezt kellett meghegeszteni. (az építési időszakról van szó, szóval akkor még nem volt rádioaktív). A hegesztési technológiát apám készítette, azon adatok alapján amiket megadtak neki. Megy aztán a hír idővel, hogy ez így nem lesz jó. Miért? Apám leutazik, nézi... Hát ez botrány, nem azonosak a méretek a valóságban azzal amiket neki megadtak! Kiderült ugyanis, az a tartály (ha jól emlékszem épp a reaktorkamra...) amihez a csővezeték kellett csatlakozzék, több CENTIVEL távolabb volt attól a helytől, ahol lennie kellett volna! Vagy lehet hogy a cső volt rövidebb... És nem lehetett kicserélni a csövet se, mert ahhoz mindent vissza kellett volna bontani óriási távolságban, ami iszonyatos költség, nemcsak a munka miatt, de mert ezek speciális csövek voltak, különleges ötvözetek.
Na végül apám csinált valami tervet, miféle hegesztési módszerrel lehet kitölteni azt a hézagot hogy erős is legyen, meg minden... Ez nem volt egyszerű ügy, kellett komolyan konzultálni is mindenkivel. Na aztán a terv megvolt, de apám mondta, ennek muszáj jónak lenni ELSŐRE! Itt nem lehet olyasmi, hogy ha rossz, sebaj, majd kiköszörülik a varratot és újrahegesztik! Nem lehet, mert akkor a hézag is megnő, és különben is, olyan hőhatás éri a tartály falát is amit csak egyszer visel el.
Erre megkeresték az ország akkori legislegjobb hegesztőjét, elvitték oda, mondták hogy most alszik 2 napot hogy biztosan kipihent legyen, aztán adnak neki néhány gyakorló munkadarabot ugyanolyan fémekből és környezetben, pozícióban hogy benne legyen a stílusban, a próbadarabjait is megvizsgálják minden módszerrel, ultrahanggal, röntgennel, töréspróbával, festékdiffúziós vizsgálattal, mindennel amivel csak lehet hogy istenbizony jó-e, majd megint pihen egy teljes napot, és akkor nekikezdhet a lényegi melónak...
Sikerült. De kicsin múlott...
Szóval ez ilyen játék, itt nem lehet hanyagnak lenni... „semmi baj ha süllyed, jól van az úgy”...
Ezek egyszerűen barmok. Ehhez nem szabad így hozzáállni... Ha így csinálják, hát ÍGY egy atomerőmű valóban veszélyes...
