Senki nem írta még le úgy a korrupciót, mint két magyar

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2014 Augusztus 21.

Melitta - 2014 Augusztus 21, 16:09
  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Magyarországon meg sem akarták jelentetni a tanulmányukat a korrupcióról, az Egyesült Államokban viszont habozás nélkül közölték, és a cikkel rangos díjat nyert a két magyar kutató szociológus szerző. Itthon lényegében senkit sem érdekel, amit csinálnak, pedig az amerikaiak szerint azt írták le, amit még senkinek sem sikerült: azt, hogy hogyan működik hatékonyan egy szervezetben a korrupció.

    Magyarországon évek óta nem tudta leközöltetni két korrupciókutató szociológus az egyik kutatásáról szóló cikket, az Egyesült Államokban viszont nemcsak megjelent egy rangos folyóiratban, de idén augusztusban elnyerte a szervezetszociológia területén mértékadó tudományos szervezet, az Academy of Management legjobb tavalyi cikkért járó díját is. Az amerikai bírálók nagy újdonságként fogadták a kutatást, és most úgy látják, hogy a korrupciót olyan megközelítésből sikerült bemutatniuk a magyar kutatóknak, amit még sose írt le senki. A vizsgálódásuk során megalkotott fogalomra az egyik amerikai bíráló például azt írta, hogy ez a felfedezés a legérdekesebb eleme a tanulmánynak, és ez valószínűleg olyasmi, amire a jövőben más kutatók hivatkozni fognak.

    Jávor István, az ELTE Szociológia Tanszékének egyetemi docense és Jancsics Dávid, aki szintén az ELTE-n végzett szociológus, jelenleg a City University of New York kutatója a szervezeteken belüli korrupció működését próbálta meg tudományosan leírni a szervezetek hatalmi viszonyai alapján. Ehhez 42 mélyinterjút készítettek 2009 decembere és 2010 júliusa között felső vezetőkkel, középszintű menedzserekkel és szakemberekkel, alacsonyabb beosztású alkalmazottakkal, politikusokkal és oknyomozó újságírókkal. (2012-ben mindkét kutató írt a hvg.hu korrupcióval foglalkozó cikksorozatába, Jávor cikke itt, Jancsicsé itt olvasható. Arról, hogy mi idézi elő Magyarországon a korrupciót, itt olvashat.).

    A tanulmány megállapításaira sokan lehet, hogy legyintenek, mondván, „de hát ez evidens, ezt én is tudom, nem találták fel a spanyolviaszt a kutatók”, Magyarországon így működik a korrupció. Az elemzésnek viszont épp az adja a jelentőségét, hogy a korrupció ilyen valósághű, pontos leírására kevesen – sőt a kutatópáros állítása szerint rajtuk kívül mások nem is – vállalkoztak idehaza (hiszen konkrét esetek képezik a kutatás kiindulópontját). A tanulmány kiindulópontja lehet például annak, hogy egy szervezet felépítésénél mire kell figyelni ahhoz, hogy a korrupciót kizárják vagy minimálisra szorítsák a szervezet létrehozói (a cég tulajdonosai, esetleg állami szervnél az állam). Rámutat az anyag arra is, hogyan torzul el a hierarchikus irányítás, hogyan alakulnak a függőségi viszonyok, és hogyan válik átláthatatlanná a szervezet. De mintául szolgálhat azoknak is, akik a közbeszerzési kiírásokat bogarásszák, arra vadászva, hogy azokat kire írták ki, mely paraméterek, pályázati feltételek azok, amelyeknek csak egyetlen – már kiszemelt – pályázó fog megfelelni.

    [​IMG]
    Jávor István és Jancsics Dávid díja

    Fotó: Jávor István

    Magyarország korrupt ország
    Az újszerű korrupciós tanulmány hányattatott sorsa idehaza azért is furcsa, mert Magyarországon burjánzik a korrupció.

    Magyarország évek óta változatlanul abba az országcsoportba tartozik, amelyik az Európai Unió legkorruptabb harmada: az EU 28 tagállamából a 20. helyen áll a Transparency International (TI) tavalyi korrupciós jelentése szerint. A jelentésben szereplő 177 ország között a 47. helyen vagyunk, magyarán világviszonylatban a tisztább első harmadba sorolnak minket. Azonban az utóbbi eredmény csalóka: a felmérésben az országok 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának érzékelt) között kapnak valamilyen pontszámot, és Magyarországot tavaly 54 pontra értékelték a jelentésben. A régiónkon belül ez a középmezőny: Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia megelőz minket.

    A rossz eredménynek a TI szerint leginkább az az oka, hogy az Orbán-kormány iránt elkötelezett vezetők irányítják az állami intézményeket, amelyeknek a kormány hatalmát kellene ellenőrizniük, és szinte teljesen felszámolták a fékek és az ellensúlyok rendszerét, ami nagy korrupciós kockázat. Emellett a jogalkotás a közérdek helyett a politikai hatalom pillanatnyi érdekeit szolgálja, jogszabályi akadályokat gördítenek a civil kontroll útjába vagy egyes gazdasági érdekcsoportokat hoznak helyzetbe.

    A díjnyertes kutatás eredményeit összegző cikk 2011-re készült el, de hiába próbálkoztak aSzociológiai Szemlénél és a Közgazdasági Szemlénél. Érdeklődtünk mindkét folyóiratnál, hogy miért zárkóztak el egy ilyen cikk megjelentetésétől, de csak a Közgazdasági Szemle válaszolt. A szemle főszerkesztője azt írta, szó sem volt elzárkózásról, csak a cikk tárgya és megközelítésmódja miatt átirányították aSzociológiai Szemléhez. Ott viszont Jávor István elmondása szerint majd egy évig nem bírálták el a cikket, elsikkadt, és még most is egy újabb bírálatra vár.

    Jávor a hvg.hu-nak azt mondta, hogy idehaza ez a két folyóirat jöhet szóba a tanulmány publikálására, ezért nem is próbálták utána más folyóiratnál lehozni a munkát, de más lehetőségük sem adódott.

    Mindenki sáros

    A két magyar kutató által javasolt új szemlélet szerint a korrupt viselkedés és a szervezeten belüli korrupció nagymértékben attól függ, hogy milyenek egy szervezeten belül a hatalmi viszonyok és milyen olyan erőforrásai vannak a szervezetnek, amit esetleg illegálisan használhat fel valaki a saját javára, illetve értékesítheti a piacon.

    Ilyen erőforrás lehet például a pénz, a pozíció, a mérlegelési jogkör és döntési lehetőség. Egy hétköznapi példa: a rendőr elfogad 10 ezer forintot és elengedi a gyorshajtót. Vagyis értékesít egy hatósági jogosítványt, és eladja, illetve átteszi a saját zsebébe a bírságkassza egy részét. Egy ügyintéző felgyorsítja egy építési engedély kiadását, és cserébe ő is kap valamit. Vagy egy hatóság vezetője segít elintézni egy cég adózási problémáját, és később a kapcsolatait felhasználva jó állást kap a piacon. A bonyolult adok-kapokot gyakorlatilag lehetetlen követni, csak annyi érzékelhető, hogy valami nem stimmel.

    Egy budapesti belvárosi önkormányzati képviselő mesélte a következő esetet:

    „Volt ez az épület, ami utcaképi védettséget élvezett, ami azt jelenti, hogy a homlokzatot meg kell tartani, de mögötte bármit lehet csinálni. Magasságot sem lehet emelni. Egyik nap az építkezésen a markoló véletlenül belebontott a homlokzatba. Emiatt az önkormányzat életveszélyessé nyilvánította az egész homlokzatot és le kellett bontani. Úgy tettek, mintha egy véletlen baleset lett volna, de ezzel megúszták az egész homlokzat-megóvási hercehurcát. A markoló vezetője talán még prémiumot is kapott.” (Részlet a tanulmányból)

    Ezek azonban csak a gyakran emlegetett és sokat vizsgált esetek. A két magyar kutató szemléletében az az egyik fontos újítás, hogy a korrupció működésének megértéséhez nem elég azzal foglalkozni, hogy a kisrendőrt hogyan és miért „veszik meg”, vagy a nagybankár, a nagyvállalkozó, a politikus mit lop el. Azzal senki nem foglalkozik, hogy a szervezeten belül mi történik és mi teszi ezt lehetővé és hatékonnyá – mondja Jávor István.

    Egy magáncég felső vezetője a középső szint korrupcióban való közreműködéséről így fogalmazott:

    „Mindig szükség van beosztottakra, akik a korrupciót megcsinálják... és mindig találsz valakit, aki elvégzi neked a piszkos munkát. Ők is magasabbra akarnak jutni és ezért megcsinálják. Sokszor csak azért asszisztálnak a vezető korrupciójához, mert ez a ’nyugodt élet titka’. Megcsinálom azt, amit a főnök mond és a többi nem érdekel... szóval nem érdekük a konfliktus.”

    Ahhoz ugyanis, hogy a korrupció hatékonyan működjön, szükség van a középső szint tevékeny hozzájárulására és korrumpálódására is. A két magyar kutató szerint ezen a szinten zajlik a korrupció oroszlánrésze, ők legalizálják a visszaéléseket és kapcsolják ki a belső és külső kontrollt az elit elvárásainak és a saját érdekeiknek, félelmeiknek megfelelően, hogy elkerüljék a saját lebukásukat és a főnökeikét.

    Egy nagy állami vállalat HR menedzsere említette a következő esetet, amikor egy új felső vezető pozíciója megszilárdításához használta fel eszközként a korrupciót:

    „Amikor az új vezérigazgató szemben találta magát egy kemény ellenállással a vezetők és szakszervezetek részéről, akkor elhatározta, hogy nem keménykedik többet. Nem ismert senkit egy olyan cégnél, ahol a vállalati kultúra teljesen a 70-es évek szocializmusát őrzi és mindenki legalább 20 éve ott dolgozik. Az egyetlen módja az volt, hogy legitimitást és szövetségeseket szerezzen magának, hogy néhány régi igazgatónak elnézte, hogy a saját sleppjüknek adtak megbízásokat. Ezek komoly tételek voltak, a gázolajbeszerzéstől, a gumi- és csapágybeszállításon keresztül a szegek beszerzéséig. Ezzel két legyet ütött egy csapásra, először is lojális barátokat szerzett, akiket mindenki szeretett a cégnél. Másodszor ezek az igazgatók kiszolgáltatottá is váltak amiatt, hogy ő tudott az ügyeskedéseikről.” (Részlet a tanulmányból)

    [​IMG]
    Jávor István

    Így írják ki a pályázatokat

    Vegyük például a közbeszerzéseket. A két magyar kutató szerint egy korrupciós helyzet általában nem olyan egyszerű, hogy egy szervezet vezetője vagy a politikus megállapodik egy baráti céggel, és a cég megkapja a megbízást. Ebben tevékenyen részt kell vennie egy apparátusnak is, amelyik érti, tudja, hogy miről van szó, és megoldja, hogy a közbeszerzés legális legyen, műszaki szempontból ne legyen szakmaiatlan, és jogilag is felépített legyen, amiben ott van a kiskapu, amit előre megbeszéltek a vezetőik.

    Azt, hogy a résztvevők mit miért csinálnak ebben a rendszerben, egy bonyolult alkurendszer és hatalmi viszonyok határozzák meg. Ha kiírnak egy közbeszerzési pályázatot, ami arra van, hogy egy kiszemelt cégnek juttassanak állami pénzt, ahhoz az kell, hogy két vezető, például egy polgármester vagy politikai vezető megegyezzen a baráti vállalkozóval. Utána viszont a pályázati dokumentációt valakiknek úgy kell megírniuk, hogy az működjön. Ők a középszintű dolgozók, szakértők a minisztériumban vagy a hatóságnál, akik például kikeresik azokat a műszaki paramétereket, amelyek alapján a kiírás csak az X Kft.-re fog passzolni.

    Egy magas beosztású kormányzati hivatalnok a következőképpen jellemezte a közbeszerzések testre szabását:

    „Amikor kiírsz egy pályázatot, azt nem könnyű úgy megcsinálni, hogy a barátod nyerje meg... akkor elkezdődik egy ilyen pár hónapos kavarás. Ezalatt te keresed a barátod cégében azokat az apró jellegzetességeket, amik a pályázatban majd elvárásként fognak megjelenni. Például, hogy az elmúlt X évben ilyen és ilyen speciális szaktudással rendelkező emberek dolgoztak a cégnél... meg ilyenek. Eléggé óvatosan kell ezt csinálni, mert egyrészt ki kell zárnod a konkurenciát ezzel, de közben védve kell, hogy maradj. Ki kell alakítanod egy követelményrendszert, aminek csak a barátod felel meg. Az egész tenderdokumentációt rá kell szabni, de mondom óvatosan, mert vannak olyan projektek, amiket nem csak a Közlönyben, hanem uniós közlönyökben is meg kell jelentetni.” (Részlet a tanulmányból)

    Előzetesen megkérdezik például a potenciális versenyzők körében, hogy kinek milyen referenciái vannak, kitalálják, hogy a baráti cégnek milyen egyedi műszaki paraméterei vannak, és azokat teszik bele a kiírásba. Lényegében ipari kémkedést végeznek. Megnézik azt is, hogy miben rossz a baráti cég, és azt nem teszik bele a pályázatba vagy csak alacsony pontozással. Erre a jelenségre Jávor István egy külön fogalmat is alkotott, és azt mondja, hogy a középszint korrupciós tevékenységének egyik fontos ismérve, hogy az elvárt eredmény érdekében technicizálja a kiírásokat.

    [​IMG]
    Jancsics Dávid

    Fotó:

    A fogalom, amely az amerikaiakat lázba hozta

    Az Egyesült Államokban most azt mondják, hogy a technicizálás jelenségének a leírása az egyik legígéretesebb tudományos gondolat a korrupciókutatásban.

    A technicizálás jelensége azért nagyon érdekes, mert egyszerre biztosíthatja a kitűzött illegális célt, de az elkövetőket is védi. Ugyanakkor jól jelezheti is, hogy valami nincs rendben. Kívülről úgy néz ki, mintha műszakilag, gazdaságilag, jogilag ki lenne dolgozva a kiírás, de ha alaposabban megnézzük, rájöhetünk, hogy pontosan ez a kidolgozás eredményezte azt, hogy egy szereplőn kívül mindenki mást előre kizártak a pályázatból.

    Jávor István szerint ez gyakorlatilag a közbeszerzések jelentős részénél így van Magyarországon. Ha például gépkocsi kell egy hatóságnak, akkor úgy írják ki a közbeszerzést, hogy a benyújtott ajánlatokban a gépkocsi mérete legfeljebb 3 centiméterrel térhet el a megadott mérettől, és aki ebbe nem fér bele, azt kizárják. Vagy ha emelő daru kell, akkor elvárás, hogy 37 méternél nem lehet alacsonyabb és 37 és fél méternél nem lehet magasabb.

    Így dolgoztak
    A kutatók összességében 63 óra interjúanyagot gyűjtöttek össze. Olyan interjúalanyokat kerestek meg, akik részt vettek már korrupciós tranzakciókban vagy közvetlen rálátásuk volt a szervezetben zajló korrupciós ügyletekre. Igyekeztek minden szervezeti szintet és szektort lefedni. Elsősorban az érdekelte őket, hogy hogyan jöttek létre a korrupt hálózatok, a felek hogyan találtak egymásra, hányan vettek részt az ügyletben, kinek mi volt a szerepe, ismétlődtek-e a korrupt cserék, milyen erőforrásokat használtak fel, hogyan próbálták meg elrejteni, legalizálni a korrupciót, hogyan kapcsolódott a korrupció a szervezet formális, legális tevékenységéhez. A kutatók szerint sokan szívesen és meglepően őszintén beszéltek a témáról. Végül egy olyan mintához jutottak, amely a különböző típusú szervezetek (kormányzati, állami és magán), valamint hierarchikus szervezeti pozíciók (felső, középső és legalsó szintek) széles skáláját magában foglalja. Az interjúkat Jancsics készítette, Jávor szervezeti hatalomelmélete alapján együtt dolgoztak ki valami újat, amelyre a szakma felfigyelt – az Egyesült Államokban.

    Nagyon sok ilyen műszaki paraméterrel lehet játszani: a gép teljesítményével, kapacitásával, fogyasztásával, vagy ha ez nem elég, akkor egy meghatározott terhelés alatti fogyasztásával, mert a kiíró megtudta, hogy a többi versenyző erre a terhelésre nem végzett tesztet. Pedig semmiféle gyakorlati értelme nincs egy ilyen paraméternek. Vagy előfordult olyan is, hogy csak az a cég nyert egy pályázaton, amelyiknek legalább 5 éve dolgozó csatornatervező-mérnöke volt, miközben csak egy csatornahosszabbításról van szó.

    El lehet ezt játszani gazdasági megtérülési mutatókkal, jogi feltételekkel, vagy garanciákkal is, és ha ez nem elég, akkor a súlyozással még lehet alakítani. Az egyik legegyszerűbb például az az eset volt, amikor egy pályázaton az a cég nyerhetett, amelyik az utóbbi három évben legalább egy 300 milliós szerződéssel rendelkezett az érintett területen. A nyertes egyetlen potenciális versenytársának csak 280 milliós szerződése volt ebből az időszakból.

    A technicizálás azért érdekes, mert egyértelműen rámutat a középszint felelősségére: a szakmai végrehajtónak is vannak érdekei, fél a lebukástól, vagy erkölcsi aggályai vannak. Az ügyekért általában ez a szint vállalja a felelősséget, például sok mindent ezen a szinten írnak alá. A vezérigazgatónak legfeljebb politikai felelőssége van, az alsóbb szinteken álló elkövetők viszont, ha rosszra fordul a helyzet, börtönbe is juthatnak. Ezért nekik is vannak érdekeik.

    A technicizálás nem csak azt jelenti, hogy a középvezetőt manipulálták a vezetői, hanem a saját érdekvédelmét is szolgálja. Itt, leegyszerűsítve például olyan alkuk vannak, hogy megcsinálom, amit kérsz, de cserébe én is kivehetem a magam részét. Vagy csak akkor vállalja, ha egy külső szakértő cég azt mondja, hogy ez a megoldás jó. Vagyis a végrehajtó védelmet kér, és saját zsebre is dolgozik: olyan baráti szakértő céget hoz, amelyik drágábban csinálja meg a szakértői munkát, és azon keresztül pénzt vesz ki az ügyletből.
    HVG
    Máriás Leonárd

    korupcio.jpg
     

Hozzászólás

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2014 Augusztus 21.

    1. aniko45
      aniko45
      Miért csodálkoznánk?Magyarországon sikk volt mindig"Uram - bátyám" világban gondolkodni!:(
      Kicsi Fecske és pacisi kedveli ezt.
    2. E.P.Dowd
      E.P.Dowd
      C.Northcote Parkinson:Parkinson törvénye vagy az Érvényesülés Iskolája 1957
      Fordította:Szász Imre 1964
      Milyen újat írtak ezek ketten, hogy "rangos díjat" kaptak?
      Utoljára módosítva: 2014 Augusztus 22
      kágyula és Kicsi Fecske kedveli ezt.
    3. kágyula
      kágyula
      Szervusz Aniko ,
      magam nem tudok az "uram-bátyám" idökre , de az elvtársakra viszaemlékezni azt tudok ;) Különben Németország a 12. és Görögország meg a 80. helyen áll igy ez egy "jó közép" mezöny :)
      aniko45, Kyra_ és pacisi kedveli ezt.
    4. Kyra_
      Kyra_
      Nem csoda, hogy ebben a tudományágban mi magyarok alkottuk a legnagyobbat. Évszázadok óta műveljük eredményesen. :cool:
    5. Libretom
      Libretom
      A szerzők munkájának értékét elsősorban az adja, hogy a szervezeten belül okokat kutatják, ugyanis a mai magyar büntetőjogi szabályozás - bátran kimondható - alkalmatlan a korrupció elleni hatékony küzdelemre. Egyforma az érdeke annak, aki a pénzt adja és kapja, az ilyen eseteknél nincsenek tanúk, mindkét fél érdeke a teljes titoktartás. Az unios szabályok és szemlélet átvétele ezt a helyzetet tovább erősítette, márpedig Magyarországon szigorúbb, keményebb bűnüldözési eszközökre volna szükség. Pl. korábban büntetlenséget élvezett az az aktív vesztegető, aki feljelentést tett a passzív vesztegető, tehát pl. a vesztegetési pénzt elkérő rendőr, vagy állami tisztviselő ellen. Így a vesztegetésbe sokszor belekényszerített magánszemélynek lehetősége volt, hogy kitörjön egy megoldhatatlannak tűnő helyzetből, és a felderítés is eredményesebb volt. Jelenleg ez a szabály már nem él, tehát aki a pénzt adja, még ha kényszerűen tette is, büntethető, legfeljebb a büntetés enyhítésére van mód. A büntetőjog eszközei tehát szűkek, de ha a szervezeten belüli okokra valaki odafigyelne és tenne is valamit azok megszüntetésére, talán előbbre léphetnénk. Ehhez persze el kéne olvasni, és meg kéne szívlelni a szerzők megállapításait. Itthon.....
      cortes és attila7771 kedveli ezt.
    6. kágyula
      kágyula
      Szervusz Libretom ,
      most kissé zavart vagyok irásod olvasása után , akkor szerinted milyen jogszabájt kéne átvennünk vagy alaklmaznunk ?? Hiszen kérlek jönn ám a lökött dumma majd az ügyéségtöl , hogy pont az az ügy nem érdekletes a nyilvánosságra nézve . Illetve megvásárolják a biróságot mint lásd Helmuth Kohl , Wolfgang Schäuble, Berni Eccelston bocsánat azzoktól akik kimaradtak e felsorolásból . Addig azzok akik adták , vagy elfogadták mint "kis ember " az börtönben kerül . Mit Berni által megkennt Bank igazgató , vagy a Fegyverkereskedö ;) tehát csak inkább hallgassunk mindenhol . Tudod egyik kutya másik eb !
      pacisi és Libretom kedveli ezt.
    7. Libretom
      Libretom
      Nincs idő és mód belemenni részletekbe. Csak arra akartam utalni, hogy hatékonyabb szabályokra volna szükség a olyanokra, amik Magyarországra specifikusak. Az unió korrupció szempontjából sokkal, de sokkal jobban áll mint mi, tehát nem lehet(ne) azonos a szabályozás.
    8. kágyula
      kágyula
      Szervusz Libretom ,
      akkor kérlek mond már meg melyik országtól vegyünk át törvényeket ??? Nem a törvénnyel van baj hanem a "végrehajtással" mert nincsen vér a pucájukban egynek sem , mert mind megvásárolható . Ha nem pénzért akkor posztokért !!! Hol állnak jobban ? Legfeljebb a Skandinávok egyrésze illetve Új-Zéland ! Na tölük sokminden mást is átvennék ;)
    9. Yvy85
      Yvy85
      Azért nem semmi, ahogy megmutatkozik a magyar mentalitás. Mindenki hibás, mindenki sáros, csak mi nem. Ha a mieink közül valaki meg meri mondani, jelen esetben le meri írni, hogy baj van, hárítunk, titkolózunk, a tanulmányt nem közöljük. Végre igazán szembenézhetnénk saját magunkkal. Persze nem szép a tükörkép, egy kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk.
      eliza53, cortes, Melitta és 1 másik tag kedveli ezt.
    10. Vörös Rébék
    11. dedianyus
      dedianyus
      Hosszú ideig dolgoztam a magyar közigazgatásban, és valóban minden úgy van, ahogyan a tanulmányban leírják. A közbeszerzéseknél létezik még egy, a leírtnál kifinomultabb módszer is, amikor a kiírásnak nem csak 1 jelentkező tud megfelelni, de a pontozást úgy állítják össze, hogy az az előre kiválasztottnak kedvezzen.
      aniko45 kedveli ezt.
    12. Dimitru1
      Dimitru1
      Kiverekedték, hogy leírhassák!...
    13. magdusis
      magdusis
      Igazából,lehet,hogy csak arra fogják használni a munkájukat,hogy -most már konkrétan és részleteiben tudva az eddig kiderített dolgokat- ,hogyan lehet még ügyesebben korrupciózni.
    14. dedianyus
      dedianyus
      Egy konkrét országban megvalósuló gyakorlati működést írtàk le. A "technicizálás" meg egy teljesen új fogalom, amit ök vezettek be.
    15. dedianyus
      dedianyus
      Ez egy annyira tipikus magyar megnyilvánulás :(
      A "nagy hozzáértő" szerepében tetszelegve lekicsinyelni más sikerét és eredményét.
      Parkinson könyvét vélhetően azoknál az amerikai szakfolyóiratoknál is ismerik, amelyek dícsérik, és újdonságnak tartják a magyarok megállapításait.
      Libretom kedveli ezt.
    16. eliza53
      eliza53
      A 'Korrupció'-val kapcsolatosan szeretnék hozzászólni!
      Üdvözlök minden fórum társat'

      Nekem nagyon tetszik a 'tanulmány'!!!!----- főleg, hogy voltak akik meg is merték írni.!!!!!!
      Az Én meglátásom szerint egyet is értek vele, teljes mértékben.
      Ha jól megnézzük a fő gond az ember!!!!
      Aki elfogadja ugyan olyan bűnös, mint aki megkísérti.
      Nekünk, embereknek kell ellenállni, s ha találkozunk vele , elutasítani, még ha az állásunkba is kerül.
      Az a baj, hogy többet beszélünk róla mint cselekszünk. Beletörődünk, hogy így van és kész!!!!!!!!.
      Nagy erőfeszítések vannak a korrupció felszámolására, de úgy látszik még ez is kevés. Én reménykedem, és bízom benne, hogy sikerülni fog.
    17. most
      most
      nem olyan egyszerü ez .... emberek vagyunk ...de elsősorban biológiai lények
      gyanakonjunk magunkra is....mi mit teszünk a munkahelyen ?
      koorupció hajlama a vérünkben ...van miért is ? ..
      mégkozvetlen haszon nélkül is ... a lojalitás... a cégünk iránt?
      a lojalitás a család iránt biologiai funkció a létfentartás fontos eszkoze...saját véremet táplálom,
      aztán a tágabb de kozvetlen kornyezetet...
      egy kozosség mely el- fenntart engem és családomat elsőbbséget élvez javak szétosztásánál...

      két rejtett példa , veszel két pizzát a két szelet hez két zacskó járna..de egy mozdulatal kevesebb ...a két pizzát egyzacskóba tenni és spórolsz a cégnek egy zacskót...h épp az árú élvezeti értéke sérül mert ossze ragad a sajt általa, vevő baja../a vevő lehet h a nagynéném sógora is.. nem tudom- városi elidegenedés... lojalitás a cégfelé fontosabb /
      - gimnaszkikai labda ... hibás méret jeloléssel..-vissza vittem szóltam h rossz méret, kédeztem mit tesz vele?
      válasz ...mit tennék kiteszem? majd felháborodott, mikor kozoltem vele h ez már o felelőssége...h kit téveszt meg
      nem a cégé-é...

      nem maga a koorupció a baj hiszen az biologiai inditatásu, hanem a társadalmi probléma amit jelez ...
      -elidegenedés- méginkább ha globalizálódással a lelkünk nem tud mit kezdeni... Csányi-t érdemes olvasni...
      szerinte 50- 150fős kozosségekre lettünk tervezve.. a megodásokat is ennek fényében kell keresni
      a civil kontroll is csak addig műkodhet mig az gyakori csere alatt áll ..
      külonben családtaggá válik... a kontroll személy is
      Utoljára módosítva: 2014 Szeptember 3

Megosztás