A kanadai kutatócsoport a természetes hangok pszichére gyakorolt hatását vizsgálta.
“Hajlamosak vagyunk megközelíteni az akusztikus környezetet a zajszennyezés vadon élő állatokra, természetbe látogató emberekre és egészségre gyakorolt ártalmai szempontjából. Sok természetvédelmi biológust pont az ellenkezője érdekli: milyen előnyöket jelent a természetes hangkörnyezet?” – magyarázta Rachel Buxton, a kutatás vezetője.
Kutatócsoportja olyan korábbi tanulmányokat elemzett statisztikailag, amelyek nagy részét laboratóriumban vagy kórházi környezetben végezték, önkéntesek fejhallgatón át hallgattak meg felvételeket. A 36 tanulmány közül hét vizsgálta a hagyományos egészségügyi mutatókat, többek között a pulzust, a vérnyomást, a fájdalomérzékelést, ami az érzelmi felfokozottsággal függ össze, a kortizol stresszhormon szintjét, valamint a szív egészségével kapcsolatos, úgynevezett T-hullámot. A többi kutatás a gyógyulás más lehetséges előjelzőit, többek között az észlelést, a közérzetet és a kognitív teljesítményt mérte meg.
A természetes hangokat hallgatók körében összesen 184 százalék egészségi javulást és más pozitív változást tapasztaltak a kontrollcsoportokkal összevetve. A természetből származó hangok a stresszt és a bosszúság érzését is 28 százalékkal csökkentették. A lejátszott természetes zajok között a legnagyobb hatása a víznek volt, ezt követte a madárdal, majd a kettő együttes hangzása.
Buxton feltevése szerint a természet hangjai azért hatnak kedvezően az egészségre, mert az evolúció során a sok természetes hangot tartalmazó akusztikus környezet a biztonságos viszonyok jó előjelzője lehetett.
“Hajlamosak vagyunk megközelíteni az akusztikus környezetet a zajszennyezés vadon élő állatokra, természetbe látogató emberekre és egészségre gyakorolt ártalmai szempontjából. Sok természetvédelmi biológust pont az ellenkezője érdekli: milyen előnyöket jelent a természetes hangkörnyezet?” – magyarázta Rachel Buxton, a kutatás vezetője.
Kutatócsoportja olyan korábbi tanulmányokat elemzett statisztikailag, amelyek nagy részét laboratóriumban vagy kórházi környezetben végezték, önkéntesek fejhallgatón át hallgattak meg felvételeket. A 36 tanulmány közül hét vizsgálta a hagyományos egészségügyi mutatókat, többek között a pulzust, a vérnyomást, a fájdalomérzékelést, ami az érzelmi felfokozottsággal függ össze, a kortizol stresszhormon szintjét, valamint a szív egészségével kapcsolatos, úgynevezett T-hullámot. A többi kutatás a gyógyulás más lehetséges előjelzőit, többek között az észlelést, a közérzetet és a kognitív teljesítményt mérte meg.
A természetes hangokat hallgatók körében összesen 184 százalék egészségi javulást és más pozitív változást tapasztaltak a kontrollcsoportokkal összevetve. A természetből származó hangok a stresszt és a bosszúság érzését is 28 százalékkal csökkentették. A lejátszott természetes zajok között a legnagyobb hatása a víznek volt, ezt követte a madárdal, majd a kettő együttes hangzása.
Buxton feltevése szerint a természet hangjai azért hatnak kedvezően az egészségre, mert az evolúció során a sok természetes hangot tartalmazó akusztikus környezet a biztonságos viszonyok jó előjelzője lehetett.
