Bár se nem drága, se nem csillag, de még csak özön sem vagyok, de ezt nem tudtam szó nélkül hagyni.
A frekvencia - így a Schumann frekvencia vagy rezgés is - valóban egy számérték, ami AZT mutatja, hogy az adott jel másodpercenként hányszor ismétlődik! Nem pediglen azt, hogy hányszor képes megkerülni a földet.
És korántsem csupán erről van szó.
Amiről te beszélsz, pontosabban írsz, az a féding (angolul fading) jelenség, ami gyakorlatilag azt jelenteti, hogy a hőmérséklet változásával változik a közeg, ezáltal a rádió jel hullámhossza, ami e miatt az ionoszféráról visszaverődve hol gyengíti, hol erősíti (összegződve) az eredeti jel erősségét.
Na ezt ha kérhetném kifejteni, mert úgy látszik ennél a leckénél hiányozhattam…
Mi az az elektromágneses tartomány? Ennél is hiányozhattam…
Mi az az elektromágneses megosztás? (Hú de hülye lehetek, de úgy látom más nem akarta/merte megkérdezni - Maxwell segíts!)
Persze ha frekvenciatartományt írtál volna, meg kölcsönhatás nélkül áthatol-t, akkor talán, de nem akkor sem érteném.
(Menthetetlen lennék?)
Mindig tanul az ember. Én azt hittem azért tudunk telefonálni, mert van telefonunk, előfizetésünk, no meg egy rakás 900/1800/1900 MHz FRAKVENCIATARTOMÁNYBAN működő átjátszónk, meg egy csomó számítógép alapú telefonközpontunk.
Ja és nem befér az ablakon, hanem kis jelveszteséggel áthatol az anyagon - igaz csak rövid távolságra. (Ezért is kell a nagyobb frekire több átjátszó.)
És nem vagyok meggyőződve, hogy egy ilyen többszörösen bonyolult feltételrendszerben - ahol a földi élet kialakulhatott - a Schumann rezgéseknek nincs-e fontos szerepük, mint például a föld mágnesességének a napkitörések és egyéb mágneses viharok által keltett sugárzások elleni védelemben.
Kedves Flamingo, ha te sem érted miröl van szo a Schumann-jelenségnél akkor nem csoda, hogy a Csillagözön sem tudja..
-
Schumann-hullámoknak azokat az elektromágneses hullámokat nevezzük amiknek a hollámhossza a Föld kerületének egészszámu tört része. A legnagyobb Schumann- hullám hossza 40 000 km, a következöjé ennek a fele, a harmadik felharmonikus a harmada stb.
-
A Schumann-frequentia nem egy "jel", ahogy mondod, mégcsak nem is valami különleges phänomen mind a föld mágnesesség, sarki fény, ozonlyuk, vagy a Van Allen övezet.
-
Miröl van szo: Közismert dolog, hogy az elektromágneses hullámok egy spektruma nem hagyja el a Földet. (igazolás: ezért nem hül ki a Föld gyorsan, létezik egy üvegházhatás, ezért lehet hosszuhullámu adokat nagy messzeségböl is fogni, a "halászsáv" vészjelzésekre ebbe a tartományban lett helyezve...)
-
A Schumann-hullámok ennek a spektrumnak egy szükebb része. Ismétlem:
mégpedig azok a hullámok amik a Földkörül szaladgálva mindig azonos fázisban találkoznak magukkal, tehát képesek lehetnek állohullámot kialakitani.
-
Az ilyen rendszereket a rádiotechnikában "üregrezonatoroknak" nevezik. Az azonos fázisban valo találkozás feltétele, hogy a hullámhosz a terem hosszának az egésszámu többszöröse.
-
Frequentiában átszámitva ez ugy néz ki, hogy az elsö Schuman-frequentia a fénysebességböl és Föld kerületéböl 300 000 km/s osztva földkerület 40 000 km = 7,5 Hz.
-
A Föld ügye nem gömb alaku hanem ugy néz ki mind egy krumpli, az ionoszféra a nappalok és az éjszaka, az évszakok változásával különbözö magasságban van, a hullámok egyszer tenger másszor szárazföld felett haladnak ezért nehéz egy konkrét számot mondani a magát fenttartani képes hullám frequentiájárol, maradjunk a kb 7,5 Hz-nél
-
Minden üres szoba, cipösdoboz, tér kétház között egy "üregrezonatornak" tekinthetö. A dob hangja is a geometriai méretektöl függ,
de hangot csak akkor ad ha megüti valaki a dobot.
-
Igy van ez a Schumann hullámokkal is.
Ilyen hullámok csak akkor tudnak létrejönni ha valaki gerjeszti a rendszert, mondjuk egy villám.
-
Ez nem uj dolog, erre rájöttek az emberek már a rádiozás kezdetén is. Egészen biztos már Teszla is belegondolt. A probléma csak az, hogy
ilyen hullámok csak ritkán és nagyon, nagyon gyenge formában jelennek meg.
-
Ezért van az, hogy a Schumann-hullámok kimutatása csak az 1960-as években, nagyon érzékeny müszerek segitségével vált lehetövé.
-
Tehát semmi ok a pánikra. A kedves Csillagözön fözés közben, a villanytüzhely elött vagy vasalásnál, a vasalo melett sokkal de sokkal erösebb elektromágneses hatásnak van kitéve.
-
(
A föld mágnesesség egy kompaszt kitud mozditani, a Schumann-hullámok kimautatásához többszáz km-es távvezetékre van szükség.)
-
Es ide kapcsolodik az amit te sem értettél meg. Természetes, hogy nem vezetékes telefonrol beszéltem hanem handy-röl amikor mondtam, hogy
a handy rádiofrequentiával müködik aminek a hossza kisebb mind a házainkon levö ablakok, különben "nem férnének be a hullámok az ablakon."
-
A Schumann hullámok hossza ahogy láttuk akkora mind a Föld kerülete, a kontinensek, ezért nem kell félni attol, hogy bemegy a fülünkön és rezgésbe hozza az agyunkat.
-
Az EEG-hullámok nem rezonantia effektusok, semmi közük a Schumann hullámokhoz.
-
Harangszo csak akkor van ha megkongatjuk a harangot! A Schumann hullámok csillapitása nagy és nem lineáris, ha felis lépnének hamar elcsitulnának, elhangolodnának. Az ember a méteres tartományban létezik, a szerveink pedig mégkisebbb egységekböl, sejtekböl épülnek fel, tehát
többezer kilométeres hullámoktol nem kell nagyon félnünk, figyeljünk inkább a mikro, röntgen és a rádiaktiv sugárzásra.
-
Amiről te beszélsz, pontosabban írsz, az a féding (angolul fading) jelenség, ami gyakorlatilag azt jelenteti, hogy a hőmérséklet változásával változik a közeg, ezáltal a rádió jel hullámhossza, ami e miatt az ionoszféráról visszaverődve hol gyengíti, hol erősíti (összegződve) az eredeti jel erősségét.
-
A "fading" egyébként egészen más, ennek az oka,
ha egy rádiovevöhöz két különbözö helyröl jönnek a hullámok és itt interferencia lép fel (a rádio hirtelen halk, vagy erös. Mindenki megfigyelt már régi autoradioval, mégy egy métert és eltünik az ado) Fading nemcsak ionosphéra miatt jöhet létre, lehet egy ház, hegy vagy akármi más, a hullámhossznak megfelelöen.
-
Na ezt ha kérhetném kifejteni, mert úgy látszik ennél a leckénél hiányozhattam…
Mi az az elektromágneses tartomány? Ennél is hiányozhattam… Mi az az elektromágneses megosztás? (Hú de hülye lehetek, de úgy látom más nem akarta/merte megkérdezni - Maxwell segíts!) Persze ha frekvenciatartományt írtál volna, meg kölcsönhatás nélkül áthatol-t, akkor talán, de nem akkor sem érteném. (Menthetetlen lennék?)
-
A válasz egyszerü.
Egy felizgatott penisz hossza kb. akkora mind egy Wireless Lan-antenna, ugy hogy ott sokkal jobban kell félnünk egy "resonantiátol" Mechanikus rezgések frequentiája ezzel szemben a picolo-furujához hasonlithato. Az elsö többszáz MHz, a másik hallhato zaj.
-
Nemcsak elektromágneses rezgést ismerünk hanem mechanikusat is, pl. hangrezgést. A kettö között sok analogia van, A Schumann frequentia elektromágneses rezgésröl szol, az agyhullámok nem "kongatás" utján jönnek létre, hacsak nem üres valakinek a feje.
-
Hosszuhullámu rádiohoz, hosszu antenna kell, rövidhullámu rádiozáshoz rövid. A Schumann hullámok bazi hosszuak. A Schumann-frequentia a Föld méretéböl adodik ugyan ugy mind a tempom-harang hangja a harang méreteiben rejlik.
-
