Stephen Hawking szerint önmagát irthatja ki az emberiség

Ille István (HaR) · 2016 Január 24

én azért arra gondolok, hogy ez talán nem az egész emberiség (gyűjtőfogalom) működésének következménye lehet, hanem jó néhány, gazdasági és/vagy politikai befolyással rendelkező, felelőtlen hatalomuralóé.

baggins · 2016 Január 24

Ha valakinek már annyira nincs veszteni valója mint neki, az könnyen riogatja az emberiséget mindenfélével. (Bár van igaza pár dologban)

analema · 2016 Január 24

Valami hasonlót akartam én is mondani. Bár nagyra értékelem Hawking tudását azt gondolom, hogy a fenti sorok inkább olyan víziók, melyek akkor keletkeznek az emberben, ha leül és rendez egy Terminator maraton vetítést.
Nem jelenti ez azt, hogy ne lenne veszély, de az nem a technikai fejlődésben rejlik.

Bezsongár_királyfi · 2016 Január 24

Nos én amondó vagyok, ha az emberiség olyan hülye hogy kiirtja magát, akkor NEM IS KÁR ÉRTE. És nem, igazán nem kell könnyeket hullatni utána. (Nem is lenne aki megsiratná). Majd esetleg néhány millió év múlva kievolveálódik valami más értelmes faj, mondjuk a patkányokból, vagy a szárazföldre költözött polipokból (nagyon értelmes lények, felismerik a gazdájukat is, sőt önmagukat is tükörben, azaz van ÉNTUDATUK...), és kellő technikai fejlettséget elérve felfedezik az előző, emberi civilizáció emlékmorzsáit. És lehet hogy tanulnak majd a sorsunkból...

Azaz ha az emberiség ki is irtja önmagát, akkor se élt hiába: mert mindenki jó valamire, a hülye is: legrosszabb esetben legalább ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK...

GeoCracker · 2016 Január 24

Kedves Anatéma,
A fizikához keveset konyítok. A biológiához kicsit többet. Meg az informatikát is megugatgatom.
Az ember biológiailag egy elég érzékeny szerkezet. Azon lehet vitatkozni és moralizálni, hogy jó, vagy rossz, de ettől még tény, hogy az anno "Taigetosz-effektusnak" elnevezett jelenséget, ami az evolúciós szelekciót (is) takarja, az emberiség jórészt kiiktatta. Ezzel sérülékenyebbé is vált, valamint nőtt a technológiai kitettsége. A biológiailag manipulált vírusok, bacik okozta fenyegetettség egyáltalán nem eltúlzott szerintem. De az emberiséget még a saját génmanipulációja is veszélyeztetheti.
Az AI -veszély sem lebecsülendő. Szó szerint talán nem is okozná az emberiség kihalását, de a stagnálását igen.
Az előzővel együtt elvezethet az "Orchideák bolygójához" esetleg. De kétségtelenül nem száz év alatt...

Bezsongár_királyfi · 2016 Január 25

GeoCracker írta:
Kedves Anatéma,
A fizikához keveset konyítok. A biológiához kicsit többet. Meg az informatikát is megugatgatom.
Az ember biológiailag egy elég érzékeny szerkezet. Azon lehet vitatkozni és moralizálni, hogy jó, vagy rossz, de ettől még tény, hogy az anno "Taigetosz-effektusnak" elnevezett jelenséget, ami az evolúciós szelekciót (is) takarja, az emberiség jórészt kiiktatta. Ezzel sérülékenyebbé is vált, valamint nőtt a technológiai kitettsége. A biológiailag manipulált vírusok, bacik okozta fenyegetettség egyáltalán nem eltúlzott szerintem. De az emberiséget még a saját génmanipulációja is veszélyeztetheti.
Az AI -veszély sem lebecsülendő. Szó szerint talán nem is okozná az emberiség kihalását, de a stagnálását igen.
Az előzővel együtt elvezethet az "Orchideák bolygójához" esetleg. De kétségtelenül nem száz év alatt...

Látom, te is az én korosztályomból való lehetsz... Az ifjak akik csak a tévét bámulják, nem hiszem hogy ismernék azt a könyvet amire hivatkoztál. Holott nekem nagyon tetszett...

GeoCracker · 2016 Január 25

Bezsongár_királyfi írta:
Látom, te is az én korosztályomból való lehetsz... Az ifjak akik csak a tévét bámulják, nem hiszem hogy ismernék azt a könyvet amire hivatkoztál. Holott nekem nagyon tetszett...

Lebuktam....

Az 1960-as időkapun léptem ki

Könyvileg: Dédnagymamám (krimi és scifikedvelőként) nyomta a kezembe a Pirx kalandjait és az Ossian küldetését (úgy tíz lehettem, mert 11 éves koromban örökre itthagyott). Aztán az ő kollekciójűból olvastam először tizenévesen. Még a feketeborítóst (rémlik kiadták azóta is). Naná, hogy nem értettem

Pár évvel később, újraolvasva viszont már igen. Közben persze Asimov, Galaktika és társai.

Szerintem is nagyon jó könyv.

Ernoe · 2016 Január 25

Erdekes, hogy menyire foglalkoztat bennünket, hogy mi lesz az emberiséggel a halálunk után.

Amikor a tulélést propagáljuk, egy olyan érzésünk van mindha az nekünk is jo lenne. Furcsa nemde?
-
Eddig számos ragadozo állat ugy pusztult ki, hogy megette az összes táplálékul szolgálot. Ha nem fogott volna hozzá az ember az állat tenyésztéshez és növény-termesztéshez hát akkor még ma is csak hordákban élnénk korlátolt képességgel, vagy ki is haltunk volna a pucérságunk miatt.
-

Csillagözön · 2016 Január 25

Ernoe írta:
Erdekes, hogy menyire foglalkoztat bennünket, hogy mi lesz az emberiséggel a halálunk után.
Amikor a tulélést propagáljuk, egy olyan érzésünk van mindha az nekünk is jo lenne. Furcsa nemde?
-
Eddig számos ragadozo állat ugy pusztult ki, hogy megette az összes táplálékul szolgálot. Ha nem fogott volna hozzá az ember az állat tenyésztéshez és növény-termesztéshez hát akkor még ma is csak hordákban élnénk korlátolt képességgel, vagy ki is haltunk volna a pucérságunk miatt.
-

Ha már a pucérságnál tartunk: mivel magyarázod, hogy az ember az egyetlen élőlény a Földön, aki ruha nélkül a Föld egyetlen pontján sem marad életben. Ahogyan szerinted a véletlen megteremtette az embert.

Vagy nagykabátban teremtette?

Ernoe · 2016 Január 25

Csillagözön írta:
Ha már a pucérságnál tartunk: mivel magyarázod, hogy az ember az egyetlen élőlény a Földön, aki ruha nélkül a Föld egyetlen pontján sem marad életben. Ahogyan szerinted a véletlen megteremtette az embert.

Vagy nagykabátban teremtette?

Az ember nem teremtmény, hanem egy hosszu fejlödési folyamat eredménye.
Valoban ha ugy lett volna a földre helyezve mind ahogy a biblia irja akkor rengeteg nyitott kérdés lenne.
-
Az állatok nem állnak reggeltöl estig, évszakokon keresztül a szabadban, sokan téli állmot alszanak elbujva, melegebb környezetben, napoznak ha fáznak...
-
Az ember nélkül nem lenne ruhatetü... ha mi kihalunk akkor ök is veszélyeztetve vannak.

tornando · 2016 Január 25

Csillagözön írta:
Ha már a pucérságnál tartunk: mivel magyarázod, hogy az ember az egyetlen élőlény a Földön, aki ruha nélkül a Föld egyetlen pontján sem marad életben. Ahogyan szerinted a véletlen megteremtette az embert.

Vagy nagykabátban teremtette?

Nem kell mindent magyarázni.
Nos a válaszom: Nem volt az isten nagykabátban amikor az embert teremtette,se alsó gatyában.
Mert nem volt ott senki a fejlődési folyamatnál, csak a tudás fejlődés

Csillagözön · 2016 Január 25

tornando írta:
Nem kell mindent magyarázni.
Nos a válaszom: Nem volt az isten nagykabátban amikor az embert teremtette,se alsó gatyában.
Mert nem volt ott senki a fejlődési folyamatnál, csak a tudás fejlődés

A darwinizmus kizárólag az anyag létezését fogadja el. A tudomány mára elért odáig, hogy olyan, mint anyag, nem létezik......

Amúgy tényleg nem kell mindent magyarázni. Talán Darwin is ezen az állásponton volt, hiszen "művében" több, mint 800-szor szerepel a "feltételezhető" szó. Milyen tudomány az, amelyet csupa feltételezésekre építenek?

/: Azért engem érdekelne, ha az ember a Föld szülötte, miért nem tud ruha és fedél nélkül megmaradni szülő bolygóján? :/

Éppen ezért butaság elfogadni Stephen Hawking fantazmagóriáit, hiszen mára lemaradt kora tudományáról is. Nála még mindig az anyag az elsődleges, illetve kizárólagos....

Ő egyébként az az ember - amit végig lehet követni nála az utóbbi néhány évben - aki mindig valami nagy durranással akar előállni. Egy darabig a kollégái - gondolom tiszteletből - ilyenkor csendben voltak, ma már ez sincs így.

Rafael Yuste azt mondta: "....brit kollégája nem tudja, mit beszél, amikor az emberiség bukását jövendöli a tudomány és a technika szerinte veszélyesség váló fejlődése miatt....."

tornando · 2016 Január 25

Csillagözön írta:
A darwinizmus kizárólag az anyag létezését fogadja el. A tudomány mára elért odáig, hogy olyan, mint anyag, nem létezik......

Amúgy tényleg nem kell mindent magyarázni. Talán Darwin is ezen az állásponton volt, hiszen "művében" több, mint 800-szor szerepel a "feltételezhető" szó. Milyen tudomány az, amelyet csupa feltételezésekre építenek?

/: Azért engem érdekelne, ha az ember a Föld szülötte, miért nem tud ruha és fedél nélkül megmaradni szülő bolygóján? :/

Éppen ezért butaság elfogadni Stephen Hawking fantazmagóriáit, hiszen mára lemaradt kora tudományáról is. Nála még mindig az anyag az elsődleges, illetve kizárólagos....

Ő egyébként az az ember - amit végig lehet követni nála az utóbbi néhány évben - aki mindig valami nagy durranással akar előállni. Egy darabig a kollégái - gondolom tiszteletből - ilyenkor csendben voltak, ma már ez sincs így.

Rafael Yuste azt mondta, brit kollégája nem tudja, mit beszél, amikor az emberiség bukását jövendöli a tudomány és a technika szerinte veszélyesség váló fejlődése miatt.

Kár hogy mind ennek semmi köze ahhoz, hogy istenen nem volt nagykabát
Hisz nincs kire ráadni.
Ezzel istent el is intéztem.
Te csak adogasd rá a kabátot és ragozd idézetekkel és videóval
Úgyis állami erőteljes szorgalmazás (már kényszer szinte) lett az országra a vallás

Bezsongár_királyfi · 2016 Január 25

Csillagözön írta:
A darwinizmus kizárólag az anyag létezését fogadja el. A tudomány mára elért odáig, hogy olyan, mint anyag, nem létezik......

Amúgy tényleg nem kell mindent magyarázni. Talán Darwin is ezen az állásponton volt, hiszen "művében" több, mint 800-szor szerepel a "feltételezhető" szó. Milyen tudomány az, amelyet csupa feltételezésekre építenek?

/: Azért engem érdekelne, ha az ember a Föld szülötte, miért nem tud ruha és fedél nélkül megmaradni szülő bolygóján? :/

Éppen ezért butaság elfogadni Stephen Hawking fantazmagóriáit, hiszen mára lemaradt kora tudományáról is. Nála még mindig az anyag az elsődleges, illetve kizárólagos....

Ő egyébként az az ember - amit végig lehet követni nála az utóbbi néhány évben - aki mindig valami nagy durranással akar előállni. Egy darabig a kollégái - gondolom tiszteletből - ilyenkor csendben voltak, ma már ez sincs így.

Rafael Yuste azt mondta: "....brit kollégája nem tudja, mit beszél, amikor az emberiség bukását jövendöli a tudomány és a technika szerinte veszélyesség váló fejlődése miatt....."

Megpróbálok érdemben válaszolni neked. Bontsuk ketté a dolgot.

1. ház
2. ruha.

1.: Háza van sok állatnak is: földbevájt lyukak, odúk, fészkek. Nézz meg bennszülött törzseket - kunyhóikon elég jól felismerhető, hogy építési technikájuk sok rokon vonást mutat a fészeképítéssel... Az ősemberek meg ugye eleinte barlangokban laktak, ami megfelel a földbe vájt lyukaknak az állatoknál. Remélem nem kell indokolni, hogy a technika fejlődésével az ember az „odúépítési színvonalat” is megemelte.
Az tehát miért van háza a modern embernek, világos: mert van a legtöbb állatnak is.

2. ruha
Ez már valóban jó kérdés, elismerem hogy magyarázatra szorul! Ugyanis, még a majmoknak, azaz legközelebbi rokonainknak sincs ruhájuk.

Van ellenben szőrzetük... Náluk, mint a többi emlősállatnál is, a szőrzet felel meg a ruhának. Az embernek tehát amiatt kell ruha, mert nincs szőrzete. Az ember az „a csupasz majom”.

E ponton tehát belátható, a helyes kérdés nem az, miért kell az embernek a ruha (mert arra a válasz könnyű: mert nincs bundája), hanem a helyes kérdés az:
MIÉRT VESZTETTE EL A BUNDÁJÁT (szőrzetét) AZ EMBERI FAJ?!

Na de szerencsére a választ erre már megtalálták. Ez pedig az, hogy az emberi faj kialakulásának kezdetén e faj átment egy részleges és be nem fejezett vízi alkalmazkodási perióduson. Ez úgy tűnik Kelet-Afrika partjainál történt. Ott éldegélt az a néhányezer fős embercsoport, amikből a mai ember kialakult. Arrafelé nemigen volt erdő, rákényszerűltek hogy a sekélky vizekben halászgassanak, meg kagylókat eszegessenek. Ez segítette a két lábra állást is, mert két lábon messzebbre lehet bemenni a tengerbe, mint négy lábon, tehát nagyobb területről tudnak táplálékot gyűjteni. Ujjaink közt ki is alakult csökevényes úszóhártya - a majmoknál ez nincs. A vízi élethez való alkalmazkodás közben pedig ugyanúgy elvesztettük a szőrzetünket, mint a többi, szintén vízi életmódra áttért emlősállat: a bálnák, delfinek, fókák...
Jellemző hogy a szőrzetünk szinte csak a fejtetőn maradt meg, ami ugye nem merült állandóan a vízbe, ellenben itt jól jött a szőr, hogy védje a fejünket az égető napsugárzástól!
Az is jellemző, a kutyával ellentétben mi tudunk izzadni. Ez is amiatt jó, mert így közben megszabadulunk rengeteg felesleges sótól, amit a tengeri táplálék eszegetése közben lenyelünk.

Továbbá, a legtöbb majom iszonyodik a víztől. Az ember nem. Az emberiség legkedvesebb szórakozása a víz közelségének keresése: tengeri nyaralások, a strandok látogatása, meg aki csak teheti épít fürdőszobát is magának fürdőkáddal, hogy legyen egy saját „minitengere”... Az emberi faj imádja a vizet! Más majomfajok nem. Egyetlen kivételről tudok csak, Japánban él egy majomcsapat amik gyakran fürdenek habár szőrösek - de ezek is csak amiatt mert nagyon hideg helyen laknak, s ha bereccsen a nagy hideg, bebújnak a közeli hőforrás vizébe melegedni. Semmi más majomfaj nincs oda a vízért, inkább félnek tőle. Az ember ebben abszolút kivétel.

Csillagözön · 2016 Január 25

http://canadahun.com/blogbejegyzes/véletlen.13634/

GeoCracker · 2016 Január 26

Csillagözön írta:
Azért engem érdekelne, ha az ember a Föld szülötte, miért nem tud ruha és fedél nélkül megmaradni szülő bolygóján?

Már bocs, de miért ne tudna? A Homo nemzetség géncentruma Afrikában van. Ahol az ember vélhetőleg kialakult (Olduva és környéke) akkortájt mocsaras erdős területek voltak. Lucynak (ill. rokonainak) előbbtalálták meg a mocsárban, illetve vízparton hagyott lábnyomát, mint a csontjait. Ilyen helyen pucérpn sem kapott vesemedence-gyulladást. A bőséges szőrzet pedig inkább hátrán, mint előny lehet (gombás fertőzések, élősködők). Amikor a populációk szétrajtottak, akkor már genetikailag hozott anyagból "dolgoztak". Barlangokba költöztek a galyfészek helyett, és hűvösebb területeken magukra cibálták az állatbőröket. Az evolúciónak vannak szabályai. Az egyik ilyen, hogy a genetikusan rögzült képességvesztés nem jön vissza. Ahogy a delfinnek nem nőtt újra uszonya, az ősök sem szőrösödtek egy határ után vissza.

A pánspermia azonban kétségtelenül valószínű. De nem az ember,. hanem az ősleves szintjén. Az "idegen ember" csak akkor lenne lehetséges, ha feltételezed: ugyanonnan jött ahonnan az őslevesbe pottyant mikróbák.

Persze lehet, hogy az egész világunk egy nagy teljesítményű szimulátor. S akkor meg mindegy. Addig fog létezni, amíg Istent ki nem húzzák a konnektorból

Csillagözön · 2016 Január 26

GeoCracker írta:
Már bocs, de miért ne tudna? A Homo nemzetség géncentruma Afrikában van. Ahol az ember vélhetőleg kialakult (Olduva és környéke) akkortájt mocsaras erdős területek voltak. Lucynak (ill. rokonainak) előbbtalálták meg a mocsárban, illetve vízparton hagyott lábnyomát, mint a csontjait. Ilyen helyen pucérpn sem kapott vesemedence-gyulladást. A bőséges szőrzet pedig inkább hátrán, mint előny lehet (gombás fertőzések, élősködők). Amikor a populációk szétrajtottak, akkor már genetikailag hozott anyagból "dolgoztak". Barlangokba költöztek a galyfészek helyett, és hűvösebb területeken magukra cibálták az állatbőröket. Az evolúciónak vannak szabályai. Az egyik ilyen, hogy a genetikusan rögzült képességvesztés nem jön vissza. Ahogy a delfinnek nem nőtt újra uszonya, az ősök sem szőrösödtek egy határ után vissza.

A pánspermia azonban kétségtelenül valószínű. De nem az ember,. hanem az ősleves szintjén. Az "idegen ember" csak akkor lenne lehetséges, ha feltételezed: ugyanonnan jött ahonnan az őslevesbe pottyant mikróbák.

Persze lehet, hogy az egész világunk egy nagy teljesítményű szimulátor. S akkor meg mindegy. Addig fog létezni, amíg Istent ki nem húzzák a konnektorból

Csak ugye azt nem tudom felfogni, hogy amíg rá nem jött, hogy neki magára kell valamit cibálni, hogy éjjel meg nem fagyjon, nappal meg ne süljön, addig hogyan evolúciózott, ha meg erre volt szüksége, mi a fenéért veszítette el a szőrzetét, amivel csak egy addig nem ismert problémát ráncigált elő szintén az evolúció számára.

/: Arról nem beszélve, hogy nem tudom, milyen vastag szőr szükségeltetne az embernek, hogy egy éjjel meg ne fagyjon, mikor még az is kevés sok esetben, hogy házban van, takaró alatt - például mostanság, napjainkban - és reggelre kihűlt.....

:/

Meg aztán honnan volt annyi esze abban a "folyamatban"?

Mert mai ésszel könnyű mondani, hogy akkor mit kellett csinálni. Pedig a mai napig, ha valaki éjjel a szabadban alszik és el kezd vacogni, másnapra - sajnos legtöbbször - egy újsághír van belőle.....

Amúgy a szimulációra egy TUDOMÁNYOS elmélet:

GeoCracker · 2016 Január 26

Csillagözön írta:
Csak ugye azt nem tudom felfogni, hogy amíg rá nem jött, hogy neki magára kell valamit cibálni, hogy éjjel meg nem fagyjon, nappal meg ne süljön, addig hogyan evolúciózott

Ja, hogy Te úgy képzeled: az egyik éccaka még Olduvában hajtotta a fejét a lombfészek párnájára, és a másnap már a szétszóratva ébredt az Északi sarktől a Tűzföldig.
Bocs, de maradnék a realitások közelében, ha ez nem probléma.

Csillagözön · 2016 Január 26

GeoCracker írta:
Ja, hogy Te úgy képzeled: az egyik éccaka még Olduvában hajtotta a fejét a lombfészek párnájára, és a másnap már a szétszóratva ébredt az Északi sarktől a Tűzföldig.
Bocs, de maradnék a realitások közelében, ha ez nem probléma.

Stephen Hawking szerint önmagát irthatja ki az emberiség

Ille István (HaR)

baggins

analema

Bezsongár_királyfi

GeoCracker

Bezsongár_királyfi

GeoCracker

Ernoe

Csillagözön

Ernoe

tornando

Csillagözön

tornando

Bezsongár_királyfi

Csillagözön

GeoCracker

Csillagözön

GeoCracker

Csillagözön

Hasonló témák

Hírkategóriák

Hírdetőink

Friss üzenetek

Friss profil üzenetek

Statisztikák

Az oldal megosztása