Olyan szívszorító amit írtál...A hímzés része nekem is készen van.
Olyan felkavaró érzés!Hajni munkatársam emlékére készült,aki maga volt az élet,33 évesen ment el ,gyomorrákban.
Szerette a szórakozást,mulatást,színeket!.A házat sárgára festették,hogy éjszaka is világos legyen.90kg is rózsaszínt,lilát,pirosat hordott.Időnként begorombult,hogy ő aztán le fog fogyni,ilyenkor szólt,hogy bolond vagyok,de szép leszek,majd meglátjátok 40kg ,kopaszon mondta,nem így képzeltem a fogyást..12éves fiát hagyta itt,aki egy" bulibaleset "következménye.Utolsó években orvostó-orvosig járt,teherbe akart esni.Mindenhol egészségesnek találták.A fiáért sokáig aggódtunk,ki se lehetett ásni a gép elől,de most rendbe jön.15.én huga született.Nagyon örül a tesónak,csak a kórházaktól fél továbbra is.
Sokszor volt előttem ,míg varrtam,így bontogattam serényen.A színeken változtattam,a kép pocsék,de hajnalban így sikerült.
Nekem már négy fiatal "anyukám"ment el,pici gyerekeket hagyva maguk után...