Swinger/párcsere, egy kis kaland (egy férfi szemével)

Mágikus erők vagy csak egyszerű véletlen, de bármerre nézek, bárkivel beszélek, előbb utóbb belefutok a párcsere vagy swinger klub témájába. Na jó, talán túlzok egy kicsit, de itt lebeg a téma mostanában. Következzen erről néhány gondolat, mielőtt belekezdenének ebbe a világba, fontolják meg!

Tudják mi a legnagyobb különbség a klasszikus megcsalásban és a swinger-ben? Hát az, hogy jó esetben a megcsalásnál nem látják a párjukat, még „jobb” esetben, nem is tudnak róla, hogy történt valami. Na most ez a swinger esetében kevésbé igaz. Mivel közös a döntés, így tudnak a lehetséges aktusról és nagy százalékban látják is, mi történik vele. Illetve általa.

Ez vonatkozik a párcserére is részben vagy egészben.

Otthon a kanapén ülve jó és izgalmas ötletnek tűnik, és ismernek olyat, akiknek bejött, akik rákaptak, akik élvezik. És talán kevésbé híresztelik azok, akiknek nem jött be. Mert én pont kettő ilyen férfiemberrel beszéltem a napokban, és a blogokon is utána olvasva, van kudarc bőven.

Nem mondom, hogy ne tegyék, de ha megtörtént, akkor nem tudják semmissé tenni. Megéri hát picit rágódni azon, hogy mi lesz a történés után.

Coco Chanel szerint „Minden férfi életében, csak egy nő létezik, a többi csupán az árnyéka”. Na most ha pont Ön ez a Nő az adott férfi életében (adott időszakban ), tegyen le erről a tervéről. Nem bocsájtják meg soha, ha meglátják a szerelmüket egy másik férfi ölelésében. Még akkor sem, ha egy másik hölgy, vagy több is volt a játékban. És persze, ha igazi a szerelem.

Ez elmondható Önökről is, hiszen birtokolni szeretnek, szeretni, érezni, számítani valakire kizárólagosan. Ezt egy kicsit megbolygatja a swinger vagy a párcsere. Ha jó élmény volt, akkor azért, ha kudarc, akkor azért, ha meg az egyik félnek ilyen, a másiknak olyan, na az kezelhetetlen.

Meg ugye rá is lehet kattanni, kinyit olyan szelencéket, amiket utána győzzünk bezárni.

Hozzám többnyire azok futottak be mostanában, akiknél nem jött be a program. A tapasztalatuk egyértelműen az, hogy nem mennek utána a hétköznapok, valami óhatatlanul megváltozott.

Nem recept és nem ajánlás, de gondolják meg kétszer, nem mindenkinek való ez a kaland.

Jók legyenek,


Dr. Csé

"Coco Chanel szerint „Minden férfi életében, csak egy nő létezik, a többi csupán az árnyéka”. Na most ha pont Ön ez a Nő az adott férfi életében (adott időszakban ), tegyen le erről a tervéről. Nem bocsájtják meg soha, ha meglátják a szerelmüket egy másik férfi ölelésében. Még akkor sem, ha egy másik hölgy, vagy több is volt a játékban. És persze, ha igazi a szerelem."

Saját tapasztalatom szerint, teljesen felesleges óvva inteni bárkit is ettől, mert aki valóban szereti a párját és én most a szeretetről írok, a valódi szeretetről, (mert bizony; sokáig én is abban a hitben éltem, hogy én egész biztosan tudok szeretni, én tudom hogyan kell szeretni, aztán úgy 4 évvel ez előtt; amikor minden összeomlott körülöttem és már az öngyilkossággal foglalkoztam, de persze nem meghalni vágytam igazán, hanem élni, csak épp fogalmam se volt már lassan semmiről, mert amiben eddig hittem az mind összedőlt, az mind csak kártyavár volt, ma már tudom. Ekkor nyílt meg előttem egy lehetőség; elkezdtem tanulni a lelkemről, ami mindannyiunknak van, mégis; szinte se mennyi időt nem szánunk a lelkünkre, a tanulmányaim nyomán kezdet felderengni nekem, hogy mennyire érzéketlen is voltam régebben).
Amikor társat kerestem, akkor valójában nem társat kerestem, hanem olyan valakit kerestem, aki kielégíti a testi, a fizikai, vagyis a materiális vágyaimat, de ezt én régebben még nem tudtam.
Az volt fontos nekem, hogy főzzön, mosson, takarítson, meg lehessen vele jelenni és persze jó legyen vele az ágyban, de ez mind, mind materiális elvárás.
Pedig én már régebben is igyekeztem a párom kedvére tenni az ágyban és azon kívül is, de ez még mindig nem elegendő egy jól működő kapcsolathoz.
A jó kapcsolathoz kell a másik nagyra becsülése, a másik tettei - megnyilvánulásai iránt érzett hála, a megértés, a szeretet.
Akiben felmerül a gondolat, ami egyben vágy is a párcserés kapcsolat kipróbálására, az csak materiális szempontokat vesz figyelembe, annak jelenleg a fizikai - a testi kielégülés a fontos és nem veszi figyelembe ennek a lelki - érzelmi hatását.
Pedig a lelki kielégülés; nagyon nagy mértékben fokozza a testi együttlét élményét.
Aki ezt még nem élte át, az nem tudhatja, hogy én miről is írok itt.

Csak egy példa:
Amikor még nem volt senkivel se szexuális élményed, addig másoktól már hallottál erről, és amiket hallottál, az alapján megpróbáltad elképzelni, hogy milyen is lesz majd ez neked.
Amiket elképzeltél az volt a nagyszerűbb, vagy az volt a nagyszerűbb amikor már saját élményed volt ?

Természetesen azt feltételezem, hogy nem azok akarnak párcserés kapcsolatba bonyolódni, akiknek amúgy sem nyújt, vagy nem nyújtott örömöt a szexuális együttlét.
Persze ilyen is lehet, mondjuk érdek házasság, stb.

Aki valóban szereti a párját, azt nem is kell óvva inteni a párcserés kapcsolattól, mert meg se fordul ilyesmi annak a fejében.
Akinek viszont eszébe jutott ez a lehetőség és nem hagyja békén, nem száll hamar tovább ez az ötlete, hanem ott motoszkál ez a gondolat a fejében folyamatosan, az nem szereti a párját, ezért felesleges bármiért is óvva inteni, mert előbb vagy utóbb, de biztosan meg foglya csalni, vagy ott fogja hagyni.
Én ma már arra is rádöbbentem, hogy bizony sok mindenben nem voltam őszinte, nem hogy mással; hanem még saját magammal sem, más szóval; hazudtam régebben magamnak.
Mert könnyebb, egyszerűbb volt hazudni magamnak, mint megkeresni az igazi válaszokat.
Mert bizony idő igényes megtalálni a válaszokat és manapság ki idő milliomos ?
Nekem sincs sok időm, de én már tudom, hogy ezek a legfontosabb kérdések az életünkben, ezért én már szánok rá időt.
Ma igen össze keveredett a szeretet a tárgyakkal.
Pedig semmi köze sincs egyiknek a másikhoz.
Vannak akik a szeretetüket azzal igyekeznek helyettesíteni - pótolni, hogy drága ajándékokat vásárolnak, pénzt adnak (ez semmi más, csak materiális - fizikai, csak látszat, külsőség).
A gyermekeknek és a felnőtteknek se drága ajándékokra lenne szükségük, hanem szeretetre.
A gyerekek azzal dicsekszenek az iskolába, hogy nézd mit kaptam névnapra, szülinapra, karácsonyra, stb, a birtokukban lévő telefon, a rajtuk lévő ruházat alapján ítélik meg egymást, ez menyire helyes ?
Ez menyire materiális ?
Csak a külsőség számít ?
Mit ér a szép tál, ha üres ?
Mit ér a szépen felöltözött ember, ha a lelkéről semmit se tud ?
Még annyit se, hogy van lelke.
Egy hús-bárba igyekeznek kelletni magukat az emberek, mintha csak test lennénk, mintha csak csontból, vérből, húsból lennénk .
Természetesen, mélységes tisztelet a kivételnek.

Szeretet nélkül; ilyen és ehhez hasonlókkal próbálkozik az ember, hogy öröm érzetet szerezzen magának, amíg rá nem döbben, hogy minden próbálkozás hiábavaló.
A szeretet hiánya, vagy a szeretet jelenléte az életünkben, mindent megváltoztat.

"bármerre nézek, bárkivel beszélek, előbb utóbb belefutok a párcsere vagy swinger klub témájába"
Csak mert allandoan cikkeznek rola az ujsagok, weboldalak, lasd itt is
Na hogy ez miert van, azt nem tudom: a szekesztok szerint noveli az olvasottsagot, vagy akinek ez erdekes (pl exhibicionistak) felulreprezentaltak a szorakoztatoiparban?

A valosagban en meg soha senkivel nem talalkoztam, akit ez a tema izgatna, ugyanugy, ahogy pl a kurvaz^H^H^H^H massza^H^H^H^H perdita kultusz sem, ami meg aztan tenyleg unalomig reklamoznak szinte minden ujsagban, filmben, videojatekban...

Hiába az már nem hir, ha valaki boldog hűséges párkapcsolatban él!

Serdülőkoromban állandóan a dugáson járt az eszem, mint minden fiúnak. Aztán amikor végre lett rá alkalmam, rájöttem, hogy bár ez tényleg jobb mint az önkielégítés, de egyáltalán nem jobb ANNYIVAL, hogy megérje belefeccölni azt a rengeteg energiát, ami kell ahhoz hogy elcsábítsunk egy leányzót, rávegyük a „mókára”.

Na most, akinek van felesége, annak ugye van módja kiélnie ezeket a fizikai késztetéseit. Ha más nővel is akarja, az plusz szervezés, kockázat, idő, energia, pénz, ráadásul kiderülhet a dolog s akkor lehet hogy odalesz a házassága is. Nem éri meg.

A swingerhez meg az kell hogy a párunk is beleegyezzen, ami nem mindig jön össze, sőt, ciki már megemlíteni is. De ha beleegyezik akkor is lehet hogy megbánja később, s akkor bennünket vádol hogy mi vittük bele őt, a „rossz utakra”... Meg akkor is plusz szervezés megfelelő partnerpárt találni, plusz idő, plusz pénz... Szóval, az egész egyszerűen NEM ÉRI MEG, na!

Oké, ezt úgy mondom hogy sosem próbáltam a swingert. De valahogy ennek az egésznek a gondolata is rém bizarr a szememben. Az efféléket csináló illetőket én furamukiknak tartom, nem is kicsit. Végeredményben én nem azért nősültem meg, hogy a feleségem mégse legyen az enyém! Sőt, a szexuális kizárólagosságot már akkor is elvárnám egy nőtől ha nem feleségem jogilag, csak úgy huzamosabban együtt él velem, mondjuk ha nálam lakik (vagy én lakok nála mert megengedi). Ha ez nincs meg, akkor a nő nem a társam, s akkor én csak egy pénzkeresőgép vagyok a számára. De ugyanez igaz fordítva is, ha meg mindketten félrekefélnek, akkor mindketten elismerik, hogy tulajdonképpen semmi közük igazán egymáshoz.