Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország...

fanyar témája a 'Fotó album' fórumban , 2010 Február 28.

  1. hanu75

    hanu75 Állandó Tag

    Nagykálló Harangod
    [​IMG]


    [​IMG]


    [​IMG]

     
  2. fanyar

    fanyar Vendég

    Csobánka

    Csobánka

    [​IMG]


    [​IMG]
     
  3. hangya1944

    hangya1944 Állandó Tag

    <O:p</O:p
    Nagykálló Harangod
    Csatolás megtekintése 450364

    Maga a szó együttesen jelenti a térben egymáshoz közeli -az egykori ősfolyammeder mélyedésében megbújó- utcányi tanyát a lovas pályával, az egykori iskolaépületből lett varrodával, és a vonzó majálisok, az egyre ismertebb nyári Kaláristáborok helyszínéül szolgáló Harangod - pusztát.

    Hogy a táj ősidők óta lakott, sokféle jel sejteti: az autópálya építése előtt (2005) talált kút, ősrégi edénytöredékek, kőbaltadarab. Azt, hogy az Árpád korban már lakott hely volt, írásos dokumentumok igazolják, ám az a település elpusztult a tatárjárás idején.

    A hely elnevezéséhez fűződik Nagykálló környékének legősibb legendája, amely szerint az 1200-as években a <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com[​IMG]</st1:personName>mai Nagykállótól délre volt egy falucska, Búzna Dada nevű. Amikor a hírnökök jelentették, hogy gyilkolva, fosztogatva, mindent felégetve közelednek a tatárok, a lakosság élelmét, állatait, munkaeszközeit mentve a mocsárba menekült. Amint a templomhoz érkeztek, megállította őket az öreg pap.

    -Mentsétek a harangot is fiaim, mert ha a tatárok felgyújtják a falut, a tűzben lezuhan a haranglábról, és tönkre megy, megolvad. – mondta.

    Szekérre engedték hát a harangot, majd ahol lehetett, tutajra emelték, és eveztek észak felé. Már közel jártak egy biztonságosnak látszó, dombok védelmében lévő helyhez, amikor miért, miért nem, megbillent a tutaj, és a harang a vízbe csúszva elmerült a mocsárban.

    Telt-múlt az idő. A tatárok által teljesen elpusztított Búzna Dada egykori lakói új, mocsarakkal körül vett, védett helyen felépítették az új települést, Kállót. Lett új fatemplom is, kupolás, magas toronnyal. Csak a harang hiányzott sokáig. Ám néha, ködös őszi estéken észak felől harangszót hozott a szél. Az emberek hite szerint abból az irányból, ahol a harang elveszett. S ilyenkor babonás félelemmel mondogatták az öreg papnak: -Hallod Atya? Ott, arra szól a harangod!

    És azt a helyet, amely mellett a harang elmerült, így nevezik azóta: Harangod.
    (részlet Harsányi Gézáné leírásából)


    Csatolás megtekintése 450346 Csatolás megtekintése 450347
    Csatolás megtekintése 450348 Csatolás megtekintése 450349
    Csatolás megtekintése 450350 Csatolás megtekintése 450351
     
    hanu75 és cathy222 kedveli ezt.
  4. fanyar

    fanyar Vendég

    Kékes

    A Kékes vagy Kékes tető Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. 1014 méter magas, a Mátra hegységben (Északi-középhegység) található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája (1,8 km). Tetején tv-torony található, amely kilátóként látogatható. A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. Közigazgatásilag Kékestető néven Gyöngyöshöz tartozik.
    <table border="0" cellpadding="0" cellspacing="1" width="500"><tbody><tr><td>
    </td></tr><tr class="bevezeto"><td height="40">A Mátrában megbúvó települések
    Látnivalók, hírességek, nevezetességek, közérdekű információk kapnak helyet az egyes települések leírásaiban.

    </td></tr></tbody></table><table background="fotok/alap.jpg" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="500"><tbody><tr><td align="center">Gyöngyös</td></tr><tr><td align="center">Pásztó</td></tr><tr><td align="center">Pétervására</td></tr><tr><td align="center">Bátonyterenye</td></tr><tr><td>
    </td></tr></tbody></table><table background="fotok/alap.jpg" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="500"><tbody><tr><td rowspan="20" width="25">
    </td></tr><tr><td align="left" width="150">Abasár</td><td align="left" width="150">Maconka</td><td align="left" width="150">Parád</td></tr><tr><td align="left" width="150">Apc</td><td align="left" width="150">Markaz</td><td align="left" width="150">Parádfürdő</td></tr><tr><td align="left" width="150">Bagolyirtás</td><td align="left" width="150">Mátraalmás</td><td align="left" width="150">Parádóhuta</td></tr><tr><td align="left" width="150">Bodony</td><td align="left" width="150">Mátraballa</td><td align="left" width="150">Parádsasvár</td></tr><tr><td align="left" width="150">Bükkszék</td><td align="left" width="150">Mátraderecske</td><td align="left" width="150">Pálosvörösmart</td></tr><tr><td align="left" width="150">Domoszló</td><td align="left" width="150">Mátrafüred</td><td align="left" width="150">Recsk</td></tr><tr><td align="left" width="150">Dorogháza</td><td align="left" width="150">Mátraháza</td><td align="left" width="150">Rózsaszentmárton</td></tr><tr><td align="left" width="150">Fallóskút</td><td align="left" width="150">Mátrakeresztes</td><td align="left" width="150">Sámsonháza</td></tr><tr><td align="left" width="150">Galyatető</td><td align="left" width="150">Mátramindszent</td><td align="left" width="150">Sástó</td></tr><tr><td align="left" width="150">Gyöngyösoroszi</td><td align="left" width="150">Mátranovák</td><td align="left" width="150">Sirok</td></tr><tr><td align="left" width="150">Gyöngyöspata</td><td align="left" width="150">Mátraszentimre</td><td align="left" width="150">Szajla</td></tr><tr><td align="left" width="150">Gyöngyössolymos (új!)</td><td align="left" width="150">Mátraszentistván</td><td align="left" width="150">Szuha</td></tr><tr><td align="left" width="150">Gyöngyöstarján</td><td align="left" width="150">Mátraszentlászló</td><td align="left" width="150">Szurdokpüspöki</td></tr><tr><td align="left" width="150">Hasznos</td><td align="left" width="150">Mátraterenye</td><td align="left" width="150">Szücsi</td></tr><tr><td align="left" width="150">Károlytáró</td><td align="left" width="150">Mátraverebély</td><td align="left" width="150">Tar</td></tr><tr><td align="left" width="150">Kékestető</td><td align="left" width="150">Nagybátony</td><td align="left" width="150">Tarnaszentmária</td></tr><tr><td align="left" width="150">Kisfüzes</td><td align="left" width="150">Nagyréde</td><td align="left" width="150">Terpes</td></tr><tr><td align="left" width="150">Kisnána</td><td align="left" width="150">Nádújfalu</td><td align="left" width="150">Verpelét</td></tr><tr><td align="left" width="150">Kisterenye</td><td align="left" width="150">Nemti</td><td align="left" width="150">
    </td><td rowspan="20" width="25">
    </td></tr></tbody></table>

    [​IMG]

    [​IMG]


    [​IMG]

    [​IMG]
    Ez az épület Kékestető környékén van.Számomra ismeretlen célú


    Mátraszentimre:
    Mellékletek:

    Kékestető, Dr. Vass József kilátótorony. 1014 m
    Parádfürdő, kékestetői kilátótorony 1010 m
    Kékes-tető a Mátra-bérc útvonalról
    Szlovák Tájház A Tájház ismét várja látogatóit Mátraszentimrén a Szabadság úton, egy-két kép ízelítőül.
     
  5. fanyar

    fanyar Vendég

    Szentes

    Szentes
    A honfoglalás előtt
    A térség az újkőkor óta lakott hely. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szomszédos Szegvár-Tűzkövesi feltárási területen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfi alakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I–VI. sz.) különböző népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai tanúsítják. Egyes feltevések szerint Szentes térségében, a Tisza–Körös szögletében állott Attila (433–453) sátorvárosa, vélhetően a hun fejedelem sírja is ezen a vidéken keresendő. Árpád-kori sírok a város határának több pontján is előkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi.
    [​IMG]
    Koszta József Múzeum

    <table class="szoveg11" border="0" cellpadding="3" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr></tr><tr> <td colspan="2" class="szoveg_bordo">


    Magyar fürdőtörténet
    </td></tr></tbody></table>
    [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]Dr. Bugyi István Kórház [/FONT][/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]Szentes
    [​IMG]
    [/FONT]
    [/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]
    [/FONT]
    [/FONT]
    [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif] [​IMG]

    [/FONT]
    [/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]Donáti szélmalom[/FONT][/FONT]
    [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]Donáti [/FONT][/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]szélmalom most[/FONT][/FONT]Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark KHT.
    [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif] [​IMG]
    [/FONT]
    [/FONT]A zsinagóga a felújítás előtt

    [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif][​IMG]
    [/FONT]
    [/FONT]A zsinagóga ma

    csatolások:
    fürdőutca
    szélmalom
    [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]
    [/FONT]
    [/FONT]főtér
    városcímer


    [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]
    [/FONT]
    [/FONT]
     
  6. hangya1944

    hangya1944 Állandó Tag

    Az Azaleás-völgy (1)

    (idézet a Wikipédiából)
    Zalaegerszeg térképén:
    Csatolás megtekintése 456768

    A rododendronok és az azáleák mindketten a növényvilág egyik legnépesebb nemzetségéhez, a Rhododendron genushoz tartoznak. Az azálea nevet a gyakorlatban valamennyi lombhullató fajra és azok hibridjeire, illetve sok törpe, apró levelű, örökzöld Rhododendronra alkalmazzuk. A magas, nagy levelű örökzöldeket pedig általában rododendron névvel illetjük. A Rhododendron nemzetség tagjai méretben a néhány cm-es havasi fajoktól az akár 24 méteres magasságot is elérő terebélyes fákig terjednek.

    [​IMG]


    [​IMG]

    A völgy:
    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]


    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]


    <O:p</O:p
     
  7. hangya1944

    hangya1944 Állandó Tag

    Azáleás-völgy (2)

    Életemben először a Bubamamától kapott mélben olvastam az Azáleás-völgyről. Ez felkeltette az érdeklődésemet, mint azt az előző hozzászólásban mutatott képek is jelzik. Megosztom veletek is a mél tartalmát és a csatolt videót.

    <EMBED height=405 type=application/x-shockwave-flash width=500 src=http://www.youtube.com/v/Jt_Prtu7bDQ&hl=hu_HU&fs=1&rel=0&color1=0x006699&color2=0x54abd6&border=1 allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always"></EMBED>
     
  8. hangya1944

    hangya1944 Állandó Tag

    A Szarvasi arborétum


    Az Arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József - akit "Pepinek" becéztek - a <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com[​IMG]</st1:personName>mai Arborétum magasabban fekvő részein - amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte. Emellett nagybátyjától, Bolza Józseftől megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő "ligetes, fás legelőt", ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel.


    A gyűjtemények közül három látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert", a Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, ún. "Konyhakerti" rész. Nem látogatható a parkerdő és a törzsültetvény a faiskolával.

    A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből <st1:metricconverter w:st="on" ProductID="1200 a">1200 a</st1:metricconverter> lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az "élő" génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő az Arborétum területén. Fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő. Élnek itt emlősállatok is: apróbb rágcsálók, vakondok, sünök, nyulak, s néhány őz és róka.

    Az arborétum történetét Fekete István - Pepi-kert című könyvében írja le.

    Hoztam néhányat mutatóba az arborétum növányei közül, megjelenésük, virágzásuk sorrendjében, februártól egészen novemberig. Az arborétum képtárában nem találtam csatolható képeket, így az egyes fajok képeit máshonnan idézem be.


    Teltvirágú hóvirág
    Latin név: Galanthus nivalis 'Flore Pleno'

    [​IMG][​IMG]


    Bogláros szellőrózsa
    Latin név: Anemone ranunculoides




    Kikeleti bangita
    Latin név: Viburnum x bodnantense


    2-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="3 m←ter">3 méter</st1:metricconverter> magas lombhullató cserje. Vesszői felállók, barnák. Dísze rózsaszín illatos virága, ami akár novembertől márciusig is nyílhat.

    [​IMG]




    Jeneszter
    Latin név: Spartium junceum


    1-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="2 m←ter">2 méter</st1:metricconverter> magasságú cserje. Felálló vesszőiről a levelek korán lehullanak. Virágai citromsárgák, illatosak. Április-májusban virágzik. Hazánkban először a Balaton környékén ültették, ahol már vadon is megtalálható.

    [​IMG]


    Liliomfa
    Latin név: Magnolia 'Susan'

    <O:p</O:pA magnólia, vagy más néven liliomfa Dél-Amerikából került Európába, ahol először a mediterrán térségben, később az egész kontinensen meghonosodott.
    Neve bizonyos Pierre Magnol, dél-francia botanikus emlékét őrzi.
    A liliomfák között van örökzöld és lombhullató egyaránt. Ez utóbbi terjedt el hazánkban, mert az örökzöld fajt (M. grandiflora) érzékenyen érintik a keményebb telek.
    A lombhullató fajok a levelek kihajtása előtt virágoznak fehér és általában pasztell színekben, azt az élményt keltve, mintha menyasszony lépett volna a kertbe. A szirmok előbb csésze alakúak, később kiterülnek, de van olyan fajta is, amely csillag alakú virágokat bont (M. stellata).
    [​IMG]



    Aranyeső
    Latin név: Laburnum anagyroides
    <O:p</O:p
    5-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="7 m←ter">7 méter</st1:metricconverter> magas, felálló ágú bokor, amely egytörzsű fácskává is nevelhető. Sárga virágzata illatos, hosszú, lecsüngő fürtökben május-júniusban nyílik. Hajtása és a levelek fonáka rásimuló selyemszőrös. A növény minden része mérgező! Dél-Európából származik, de vadon a Dunántúlon is előfordul meleg tölgyesekben, cserjésekben.

    [​IMG]


    Cserszömörce
    Latin név: Cotinus coggygria

    3-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="4 m←ter">4 méter</st1:metricconverter> magasra növő cserje. Levele kerekded, ősszel narancsvörösre, skarlátvörösre, ritkán sárgára színeződik. Virágzás után a termés nélküli kocsányokon liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld bolyhok fejlődnek, amik látványos díszei a növénynek.

    [​IMG]


    Illatos barátcserje
    Latin név: Vitex agnus-castus

    1-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="3 m←ter">3 méter</st1:metricconverter> magasra növő terebélyes, lombhullató cserje. Levele 5-7 levélkéből összetett, aromás illatú. Virágzata ibolyakék, 10-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="15 cm">15 cm</st1:metricconverter> hosszú fürt. Augusztustól októberig virágzik, amikor sok más cserje már elvirágzott.

    [​IMG]



    <O:p</O:p




    <object width="640" height="385"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/o_wcfupqNjQ&hl=hu_HU&fs=1&"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/o_wcfupqNjQ&hl=hu_HU&fs=1&" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="640" height="385"></embed></object>
     
  9. sjandi

    sjandi Kitiltott (BANned)

    <TABLE border=0 cellPadding=0 width="27%"><TBODY><TR><TD width="78%">Kárpát-medencei harangzúgás“
    </TD><TD width="8%">
    [​IMG]
    </TD><TD width="8%">
    [​IMG]
    </TD></TR></TBODY></TABLE>

    <TABLE border=0 cellPadding=0><TBODY><TR><TD vAlign=top>2010.05.13.
    </TD></TR><TR><TD vAlign=top>[​IMG]Révkomáromból indult el az a civil kezdeményezés,
    melynek neve „Kárpát-medencei harangzúgás“. Ennek lényege, minél több helység harangjának megszólaltatása a történelmi Magyarország területén június 4-én 16 óra 30 perckor.

    A csatlakozóknak a lakóhelyükön kell megszervezniü<WBR>k a harangozást. Mivel a harangok többsége az egyházak tulajdonát képezi ezért a cél is rajtuk keresztül érhető el. Amennyiben a helyi pap, lelkész nemzeti érzelmű, remélhetőleg ez nem okoz gondot. Ha mégis, meg lehet rendelni a harangozást (pl. elhunyt szerettünkért, vagy házassági évfordulóra, esetleg egyszerűen hálaadásért,stb.<WBR>). „Hangsúlyozni szeretnénk eme kezdeményezés a magyarság lelki összefogását igyekszik elősegíteni és nem irányul egyetlen nemzet ellen sem.” - áll a felhívásban.
    Időközben több felvidéki és magyarországi civil szervezet is megfogalmazza a saját felhívását a harangok megszólaltatásá<WBR>val, illetve nemzeti imanappal, szentségimádás tartásával kapcsolatban.
    Szerkesztőségünkbe eljuttatta felhívását a nagykanizsai Nagy-Magyarorszá<WBR>gért Szoborbizottsá<WBR>g, valamint a Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem elnevezésű szervezet is. Mindkét társaság igényét fejezi ki, hogy június 4-én, Trianon gyászos 90. évfordulóján konduljanak meg a harangok az egész Kárpát-medencében.
    Fekete Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Sopron vármegyei szervezetének képviselője az egyházközségekhez intézett felhívásában Nemzeti imanap megtartását, egész napos szentségimádást javasol. „Szent István királyunk hazánkat a Szűzanya oltalmára bízta. A Kárpát-medence egésze Regnum Marianummá lett, a Szűzanya védelmét semmilyen békediktátum és határrendezés el nem veheti a Kárpát-medencében élő magyaroktól és nem magyaroktól egyaránt. A sok szenvedés ellenére Isten segítségével mindig talpra álltunk. Ez történt Trianon után is. A feleszmélésnek kell bekövetkeznie napjainkban is, hiszen június 4. nem csak Trianon gyászos évfordulója. 1956-ban ezen a napon fogadták el államilag az abortusztörvényt is. Ötven év alatt hat milliónál is több ártatlan magzatot gyilkoltak meg hazánkban. Isten azt várja nemzetünktől, hogy bár dolgozhatunk a Trianonban elkövetett igazságtalansá<WBR>g helyreállításán, amíg az meg nem történik, ajánljuk fel a Trianon okozta szenvedést és megpróbáltatást, továbbá az eddigi fájdalmainkat nemzetünk és az emberiség bűneiért engesztelésül. Ha szenvedéseink miatt Isten ellen zúgolódunk, azzal csak a gonoszt szolgáljuk, de ha a legapróbb fájdalmunkat, örömünket is felajánljuk Istennek, azzal mi sokat teszünk, hogy a szenvedéseinket is a javunkra fordítsa” - olvasható a felhívásban.
    1920. június 4-e elsőpéntekre, Jézus Szíve ünnepére esett. Hazánkból öt részt szakítottak ki, öt sebet kapott, mint Krisztus Urunk a kereszten. „Csak így, megalázva, földi hatalom és elismerés nélkül lehetett Magyarország is a Megfeszítetthez hasonlóvá. Csak így nyerhette el teljes értelmét az Apostoli Kereszt, amit Szent István Magyarország részére kapott, a trianoni szerződéssel Jézus Szíve péntekén.” (P.Láng Siegfried M. ORC-A magyarság öt-seb titka 49.o) Pió atya - aki ötven éven át viselte Jézus sebeit - nyilatkozta, hogy irigyli a magyarokat, küldetésük miatt.
    Felvidék Ma
    </TD></TR></TBODY></TABLE>

     
  10. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Cserépfalu

    [​IMG]


    1196-ban említik először a települést, Cheryp néven. A 13.
    századtól kezdve az egri püspökség birtoka volt.​

    A falu lakossága egész történelme folyamán szőlő-, gyümölcstermesztéssel,
    mészégetéssel foglalkozott.
    Pincesorok veszik körül, melyekben a múltban nemcsak bort tároltak, hanem a
    II. világháború idején menedéket is nyújtottak a falu népének.​


    [​IMG]


    [​IMG]

    a berezdi pincesor

    [​IMG]

    Nem mindennapi látvány található a falakon: katona-szobrok, első
    világháborús honvédek állig felfegyverkezve, életnagyságban őrzik
    a boroshordókat.

    [​IMG]


    Hór - völgye kapujában található Cserépfalu már évszázadok óta lakott település. ​
    A falu – 1248-ból származó első okleveles említése alapján – 1998-ban ünnepelte
    fennállásának 750. évfordulóját, jóllehet története a 12. század elejéig nyomon követhető.​
    Alapítója egy délvidéki származású birtokos, Crispinus (Csrepinus) lehetett, s a község
    nevét is tőle örökölte.

    A 13. század elején már Katapán egri püspök tulajdona lett, akinek a halálával a birtok a püspökségre szállt.
    Az egri püspökség tulajdonosi jogát előbb II. András, majd IV. Béla, s végül 1326-ban

    Károly Róbert is megerősítette, jóllehet Nagy Lajostól (vagy Károly Róberttől) már királyi (királynéi)
    birtokként tartják számon.

    Árpád-kori templomáról 1332-ben kelt okiratban olvashatunk először.​
    Az Anjou-korban épült Cserépvárát még Zsigmond idején is királyi (királynéi) várként tartják számon.
    1443-ban I. Ulászló Berzeviczi Pohárnok Istvánt iktatja a Cserépvára és a falu birtokába,
    amely 1462-ben bekövetkezett halálával Rozgonyiak kezére szállt.
    1495-ben a falu birtokosa már Hédervári Ferenc, 1523-ban pedig II. Lajos a Báthoryak kezébe adja. ​
    A falu 1554-ben lett a törököké.

    A Báthoryak nyomán Cserép lakói valószínű már az 1560-as évektől áttértek a református hitre.

    Eger eleste után, 1596-ban Cserépvára ellenállás nélkül, bár csak időlegesen került török kezére.​
    A 17–18. században a földesúr személye gyorsan változott.
    A bedegi Nyáriak után
    Homonnai – Drugeth Zsigmond és felesége Eszterházy Mária birtokolta.
    Őt követte az Orlik család, majd a L’Hullier, a Forgách és az Esterházy család.
    Az egri püspök, Szalai Barkóczy Ferenc, 1753-ban szerette volna visszaszerezni Cserépfalut, ​
    kísérlete azonban csődöt mondott.

    A 19. század elején már Dessewffi Ferenc a földesúr. ​
    Halálával az uradalom a koronára szállt, majd hitbizománnyá válásával először a Koháryaké,
    majd Szász-Coburg Góthai hercegi uradalom lett egészen 1945-ig.​


    A falu megtartó ereje a rendszerváltás után néhány évvel ismét növekedni kezdett.
    Ennek kézzelfogható jelei a nagy volumenű infrastrukturális fejlesztések (vezetékes víz,
    szennyvízcsatorna hálózat és gázvezeték kiépítése) és a vállalkozói kedv megélénkülése
    (például: falusi turizmusba számos család bekapcsolódott).
    Ennek nyomán nőtt a faluba költözők száma.
    Az üresen álló házak iránti kereslet megnövekedése azonban elsősorban a rekreációs célokat
    szolgáló „hétvégi házak” elszaporodásával hozható kapcsolatba.​

    ***​

    [​IMG]

    Subalyuk-sziklabarlang


    A falu határában található a Subalyuk-barlang, Közép-Európa egyik legrégibb ősemberleletének helye. ​

    [​IMG]


    1932-ben Dancza János vezetésével ásatások kezdődtek meg, és egy 25-35 éves nő és egy
    3 év körüli gyermek csontjait (nem teljes leletek) találták meg.
    Az ősembermaradványok előkerülése után Kadić Ottokár által folytatott feltárás
    18 réteget különített el.​

    A csontmaradványokat neandervölgyi embernek azonosította a tudomány, azon belül is a kelet-európai
    neandervölgyi-leletekkel mutatnak rokonságot.
    Pontosan még nem tudták megmondani, hogy mikor éltek, de nagyjából 71000-61000 évvel előttire
    teszik, egy eljegesedés hidegebb periódusa alatt.​



    [​IMG]


    Műtárgymásolatok és dokumentumok segítségével mutatja be a
    subalyuki ősember életmódját.​


    [​IMG]

    Gyermek koponya és felső állkapocs.​

    [​IMG]


    Kaptárkövek

    [​IMG]


    Az elmúlt századokban sokan próbálták megfejteni e különleges földtani képződmények titkát,
    ám nagy bizonyossággal egyelőre annyi tudható, hogy a vakablakok egy része még jóval a
    honfoglalás előtt keletkeztek, és hogy azokat mind a magyarok előtti népek, mind pedig a honfoglalók
    közvetlen leszármazottai kultikus célzattal is használhatták.
    Míg a kaptárkő igen eltérő méretű, maguk a fülkék hasonló nagyságúak, átlagos méretük 60x30cm körüli.
    A szájhagyomány igen érdekes történeteket őrzött meg a kaptárkövekkel kapcsolatban.
    Az egyik legenda szerint a kereszténység felvétele és az államalapítás idejében zajlott polgári
    forradalmak vezetőinek hamvait ilyen fülkékbe temették.
    Mások pogány oltárköveknek tartják a képződményeket, ami alátámaszthat az, hogy Szent László
    törvényei valóban felléptek a pogány szertartások ellen, megtiltva a fáknál, köveknél
    bemutatott áldozatokat.​


    [​IMG] [​IMG]


    [​IMG]



    A milleniumi kilátó

    [​IMG]


    A kaptárkövek alakját követve épült.

    *******
    ***

    [​IMG]
     
    cathy222, hangya1944 és Kis Sarkcsillag kedveli ezt.
  11. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Sirok

    [​IMG]


    Sirok község Heves megye Pétervásárai kistérségében,
    Recsktől 6 kilométerre, Egertől 22 kilométer távolságra.​

    A falu a Mátra és a Bükk szélénél fekszik.
    A dél felé tartó Tarna völgye itt összeszűkül, majd kiszélesedik. Valószínű, hogy erről kapta a település a nevét, hiszen a Sirok szláv szó, jelentése: széles.
    A falu első írásos említése 1302-ben történt.


    [​IMG]


    Hogy honnan ered a falu neve, arról a lakosságnak sokáig más elképzelése volt, mint a tudósoknak.
    Él ugyanis ezzel kapcsolatban egy legenda.
    A siroki vár romjától csak 400 méter a „Barát és Apáca” néven ismert kőbálvány.
    Egy népmonda szerint Tarnát, aki Darnó tündérkirály lánya volt, megszerette a fiatal Bodony.
    A gonosz apa haragjában megölte a fiatal szerelmeseket, akik kővé változtak.
    Valójában őket láthatjuk a bálványban.
    És mivel Darnó azóta is keservesen sír, innen származik a falu neve is.
    Másik legendát is őriz a néphagyomány, mely szerint Országh Kristófné, az utolsó várasszony,
    egyetlenegy gyermekét a dajka kiejtette az ablakon, a búsuló édesanya pedig e szavakra fakadt:
    „Sírok, sírok, örökké sírok, s így legyen neved, szerencsétlen hely! Sirok.”​

    A siroki vár

    Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival. ​


    sirok.jpg

    A vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlik vissza, akik a védelemre oly kitűnően alkalmas Várhegyet megerősítették, és állandó állomáshelyet telepítettek ide. ​

    ***​

    Sirok várának utolsó ostromát a Rákóczi szabadságharc idején, omladozó falai közé magukat befészkelő
    labancok kifüstölése jelentette, amit 1710-ben Réthey Ferenc egri vicekapitány fegyveresei végeztek el.
    A következő évszázadokban gazdátlanul pusztultak falai, az időjárás rombolta tető nélküli épületeit.
    Reménysugár megmentésére az 1960-as években csillant fel, amikor az Egri Múzeum régészei feltárták
    a vulkáni tufába vájt járatait.
    A helyreállítására csak az 1990-es esztendőkben tettek lépéseket, napjainkban már jól járható műút vezet
    fel a Várhegyre, ahol az alsóvár falait konzerválták.​


    [​IMG]


    Barlanglakások

    A falu fő utcájában érdekes látnivaló a Bükk hegység falvaiban egykor elterjedt,
    riolittufába vájt barlanglakások sora.​

    [​IMG]

    A barlanglakásokat a múlt század első harmadában vágták a külön ezzel foglalkozó kőfaragók.
    A barlanglakásokban olyan szegény emberek családjai éltek, akik tavasszal elszegődtek summásnak,
    így nyáron ezeket csak az öregek és a gyerekek lakták.
    A barlanglakások általában egy helyiségből álltak.
    A mindenütt jelen lévő követ a berendezés során is hasznosították, a vájható kő alkalmat
    adott arra, hogy ülő- és fekvő padkákat képezzenek ki a falak mentén.

    xxxxxxx[​IMG]


    Barokk templom


    [​IMG]


    Az 1332. évi pápai tized jegyzék szerint plébánia, következésképpen templom is állt
    ezen a helyen, erről tanúskodnak a vár falába beépített románkori templomkövek.
    1596-ban a magyar őrség a várat elhagyta, a török 91-évig portyázott és pusztított a környéken,
    a templomot is lerombolta.
    1732-ben még fából épült imaháza volt az újra népesedő községnek.
    1743-ban kezdték építeni a jelenlegi templomot.
    A tornyot 1887-ben építették a templomhajóhoz


    [​IMG] [​IMG]

    1823-ban készült a templomkertben álló Nepomuki Szt. János szobor.


    A Nyírjes-tó


    [​IMG]


    Sirok község határában a Darnó-hegy északkeleti oldalában, 280 m tengerszint feletti magasságban, egy 2–3 m mély
    lefolyástalan mélyedésben található hazánk egyik legértékesebb tőzegmohás lápja, a siroki Nyírjes-tó.
    Hazánkban a klimatikus adottságok miatt csak igen kis területen találhatók meg ezen lápi élőhelyek, melyeket
    számos reliktum jellegű fajnak biztosítanak életteret.
    A lápot szegélyező nyílt vizű „lag-zóna” és rekettyefűz cserjés veszi körül a tőzegmohás lápot, amelyben
    7 tőzegmoha fajt is sikerült kimutatni.
    A gyepalkotó hüvelyes gyapjúsás mellett igazi botanikai kuriózumot jelent a gyapjasmagvú sás,
    a kereklevelű harmatfű és a molyhos nyír.
    Védetté nyilvánítás: 1961
    Terület: 22,5 ha


    [​IMG]


    A kőkúti Szent László kápolna

    xxx[​IMG]

    A Kormos gyula egri építész által tervezett kis kápolna külső megjelenésében és belső szerkezetében
    egyaránt szerencsésen ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit, jól illeszkedve
    az ideálisan szép környezetbe.


    [​IMG]


    Kútvölgy

    Mindenki számára igazi felüdülést, kikapcsolódást jelent a Kútvölgyi szabadidőpark.
    A közkedvelt kirándulóhelyet a Mátravidéki Fémművek alakította ki. 1993-tól a helyi önkormányzat kezelésébe került.
    Szép fekvése, jó levegője, zöldterülete játszótere faházaival a felnőttek és a gyermekek számára
    egyaránt vonzó, gyakran színhelye ünnepségeknek, hangulatos rendezvényeknek.
    A szabadidőpark egyéni látogatók előtt is nyitva áll egész évben.
    Érdekesség, hogy itt rendezik meg évente a motoros találkozókat, ahová határainkon
    túlról is többen érkeznek.

    [​IMG] [​IMG]

    .
     

    Csatolt fájlok:

  12. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Markaz

    [​IMG]


    Markaz egyedülálló adottsága a változatos domborzat és a nagy szintkülönbségek, hiszen területe egészen
    Kékestető szomszédságáig felnyúlik.

    A Mátra lábánál, Gyöngyöstől 14 km-re, a Verpeléten át Egerig vezető út mentén található.
    Északon - a hegyek karéjában megbúvó kis falut - az erdők ölelik, délen az 50 ha vízfelületű tó határolja.


    [​IMG]


    [​IMG]

    A falu mindennapi életéhez tartozott a „melegvíz”-nek nevezett szabadtéri mosoda.
    A tó vize télen-nyáron egyformán 16 hőfokos volt, télen erős párát lehelt magából.
    Az asszonyok a mosóköveken sulykolták a szennyest, télen is mezítláb álltak a vízben.
    Gyakran egyidejűleg 30-40 asszony lepte el fehérneműjével a köveket, közben folyt a duruzsolás,
    a véleménycsere.
    Évszázadokon át az asszonyok egyik fő hírforrásaként is betöltötte szerepét.
    A szabadtéri mosodát csak az 1950-es évek konfekcióipar és a mosógépek fosztották meg eredeti funkciójától.
    A mosáson túl nyári időben főleg a kisebb gyerekek szabadtéri strandolásának helyszíne volt,
    de gyakran mártóztak meg benne a poros testű cséplőmunkások is.
    Hogy mikor létesítették, nem tudjuk, csak valószínűsítjük, hogy a beköltözők első nemzedéke alakította ki,
    mivel az 1784-87 között készült katonai térképen már szerepel.


    [​IMG]


    [​IMG]


    A régi falu egyik központja a templom, a mellé épült faluháza, az iskola, valamint a kocsmával egybeépített
    szatócsbolt és mészárszék volt.
    A másik fontos közlétesítmény a „melegvíz” mellett épült vízimalom, és a „melegvízi” forrás volt.

    Közvetlenül a melegvízhez csatlakozott a malomtó és az alatta lévő vízimalom.
    A malomtó gátja a malom épülete mellett húzódott. A melegvíz és a millvölgyi patak vizét gyűjtötte össze,
    gátján csak gyalogút vezetett.
    Az 1735-37 között épült vízimalom Gosztonyi földbirtokostól a Tresó Pál (Tresopaja) családhoz került.
    Utolsó tulajdonosa, Tresó József a Donnál veszett, felesége, Hacsavecz Anna (Detko)
    1950-ig még esetenként üzemeltette.
    1950-ben államosították, lebontották, és anyagát elárverezték,
    helyén most lakóház áll.

    A forrás zsilippel elrekesztve kicsiny tóvá szélesedik, napjainkban partja hangulatos pihenőhellyé vált.


    A markazi várrom


    yy[​IMG]

    vvvvv[​IMG]


    „Markaz vára szintén csak rom.
    A falu lakói azt beszélik róla, hogy építését csak elkezdték de be nem fejezhették,
    mert amit nappal építettek azt éjjel szétszedték.”

    Bél Mátyás polihisztor


    A várat feltehetően az Aba-nemzetség Kompolti-ágából származó II. Kompolt Pál nevű fia építtette
    az 1270-80-as években.
    Oklevelekből ismert első ura Kompolti Imre, a későbbi siroki várnagy volt (14. sz. első fele).
    Fénykorát az 1200-as évek végétől 1421-ig élte.
    A várat a középkorban szokásos módon mészhabarcsba „forrón” építették, mely a helyben bőven
    található kőből épült falakat betonszilárdságúra fogta össze.
    A falakkal körülvett belső terület 860-900 m2 nagyságú lehetett.
    A vár vízellátását az alatta 200 méteres mélységben folyó várpatakon épített vártó biztosította.
    Lényeges hadászati, katonai jelentősége nem volt, tulajdonosai főként menedékhelynek valamint pihenés,
    vadászat céljára, főúri „víkendháznak” használták.
    Nem ismerjük, hogy mikor, ki és miért rombolta le, de valószínűsíthetően a török betöréseknek
    köszönhető pusztulása.
    Az 1570-es évektől az okiratok már csak lerombolt palota, illetve várromként emlegették.
    Ősi köveinek nagy része szétszóródott a környékére, főként a meredek völgybe, ahonnan falusi építkezések
    házainak alapjaiba és útépítkezésekhez hordták el, ám még ma is – lerombolása után közel öt évszázaddal
    később – dacol az idő pusztításával maradékaiban hirdetve az utókornak a történelmi múltat.

    / Megjegyzés: a teljes lepusztulása annak köszönhető, hogy a honvédség hosszú időn át gyakorló terepként használta !!!/





    Tájház

    [​IMG]





    vvvv[​IMG]


    A markazi Tájházat az 1870-es évek elején építette helyi mesterember.
    A lakóépület szarufás, torokgerendás, vízvetős, deszkaoromzatos, nem típusos
    háromosztatú ház.

    Durván faragott patakkőből, agyagos földbe építették, teteje náddal fedett.
    A belső terek alapzata "földes", amelyet lótrágya és agyag keverékéből tapasztottak össze.
    Erre került föl egy vékony, tehéntrágya és markazi vörös föld ("híg massza") keverékéből álló réteg,
    mely azt a célt szolgálta, hogy a felület egyenletesebb és színesebb legyen.
    A falakat fehérre meszelték, a homlokzaton kék színű ablakkeretezéssel és lábazattal.


    [​IMG]



    Bent szabad kéményes konyha és kemencés szoba található.
    A lakóépülettel párhuzamosan húzódik egy kamrából és egy eszköztárolóból álló gazdasági épület.



    Pusztatemplom

    ccccc[​IMG]


    A feltárás a templom építésének időpontját a tatárjárást követő évtizedekre keltezi
    (XIII. sz. vége - XIV. sz. eleje) és a pápai tizedjegyzékben (1332-37) említett falu plébániatemplomával azonosítja.
    Ez az időszak volt a régi Markaz virágzásának a korszaka, amikor a templomon kívül a várat is építették.



    vvv[​IMG]



    Romjainak maradványai egészen 1962-ig kökénybokrokkal benőve érintetlenül nyugodtak.
    Az iszapból kiálló használható köveit 1961-62 telén a falusi építkezések alapjaiba széthordták,
    majd a tározó tó 1968-as kialakítását követően a megmaradt falakat elfedte a víz.
    Alacsony vízállásnál azonban a templom romjai ma is előbukkannak.
    Az aszályosság miatt 1983. őszére a tó vize mintegy 60%-ára zsugorodott össze, ezáltal a pusztatemplom
    környezete szárazra került, így Fodor László vezetésével egy régészcsoport fel tudta tárni
    annak egy részét.
    Az ásatás során egy egyhajós, félköríves szentélyű román kori templom körvonalai bontakoztak ki. A szentély a kor szokásainak megfelelően KNY-i tájolású volt,
    azzal a céllal, hogy az imádkozók a felkelő napot, Krisztus jelképét láthassák.
    66 m2-es belső tere 280-300 fő befogadását tette lehetővé.

    Kápolna


    vvvvv[​IMG]


    A római katolikus kápolna a XVIII. század végén épültcopf stílusban.
    Útmenti homlokzattornyos, későbarokk kápolna.
    Fákkal körülvéve szabadon áll a község délnyugati vége előtt.
    A homlokzati falat a kápolna egyetlen bejárata töri át.
    A falazott, barokk vonalú tornyocskát gúla idomú, bádoglemezzel fedett sisak koronázza.
    Kétoldalt barokk vonalú oromfalrész emelkedik.
    A kápolna hosszoldalait egy-egy félköríves ablak töri át.
    Az épület feletti nyeregtetőt bádoglemez fedi.

    ***​


    [​IMG]

    .​

    <SCRIPT type=text/javascript> var s1 = new SWFObject("http://www.purgej.hu/components/com_oziogallery/imagerotator.swf","rotator","600","400","7"); s1.addVariable("file","http://www.purgej.hu/components/com_oziogallery/imagerotator.xml"); s1.addVariable("width","600"); s1.addVariable("height","400"); s1.addVariable("transition","fade"); s1.addVariable("shownavigation","true"); s1.addVariable("kenburns",""); s1.addVariable("logo","http://www.purgej.hu/"); s1.addVariable("rotatetime","4"); s1.addVariable("volume","25"); s1.addVariable("screencolor","0x000000"); s1.addParam("wmode", "transparent"); s1.write("oziocontainer"); </SCRIPT><STYLE type=text/css> table.ozio { width: 100%; font-size: 9px; } </STYLE><TABLE class=ozio border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0><TBODY><TR><TD align=right></TD></TR></TBODY></TABLE>
     

    Csatolt fájlok:

  13. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Zirc

    [​IMG]


    [​IMG]


    Festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa
    (a városközponton a 400 m-es szintvonal halad át). Veszprémtől 25, a Balatontól 35, Győrtől 55 km
    távolságra van.

    Nevezettességei.

    vvvvvvZirci apátság, ciszterci monostor


    [​IMG]


    III. Béla király 1184-ben alapított itt a Bakony szívében, királyi erdőbirtokon és vadászterületen
    monostort a cisztercieknek.
    Az első szerzetesek Franciaországból, a clairvaux-i apátságból jöttek. Clairvaux alapító apátja
    Szent Bernát volt, a 12. század legnagyobb embere és szentje.

    Az apátság alapítása előtti időkből csak egyetlen történelmi feljegyzés maradt Zircről.
    A Képes krónika leírása szerint 1060 decemberében I. András királyt – aki öccse, I. Béla elől menekülve
    Mosonynál megsebesült – a Bakonyerdőbe, zirci udvarházába hozták.
    Itt halt meg, itt ravatalozták fel, s innen szállították az általa alapított Tihanyi Apátságba, ahol az
    altemplomban helyezték örök nyugalomra.


    vvvvv[​IMG]


    Monostor ad helyet a Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak ,

    és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is.

    vvvvv[​IMG]


    A múzeumban ez egész Bakonyra jellemző fafajták ismertetését (kérgét, leírását, fotókat) tekinthetjük
    meg, a környékre jellemző geológiai ismeretanyaggal és emlékekkel együtt.

    A könyvtár legnagyobb kincsei a ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságok.
    A ciszterci papok évszázados szorgalommal őrizték meg ezeket, javították meg, védték, így napjainkban
    is kiváló állapotban vannak, de látogató számára nem elérhetőek.


    vvvvvvv[​IMG]


    Állandó kiállításai a "A Bakony természeti képe" és "A Kárpát-medence ásványai".
    A Zirci Galéria kap még helyet a kiállítások mellett, illetve Zirc nagyjai és Bakonykutatók Panteonja.


    xxxxA Zirci arborétum


    xxxx[​IMG]

    Hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét az 1182-ben Zircen letelepedett
    ciszterci rend hozta létre.

    DSCN0109.jpg y 100_1353.JPG


    A Föld öt kontinenséről találhatunk itt 110 fa és cserjefajt, amelyek jelentős része a környező​


    területeken nem őshonos. ​
    Az arborétumban található tó 600 éves mesterséges tó, eredetileg a ciszterciek halastónak alakították ki.
    A kert ennél sokkal fiatalabb.
    A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelynek jellemzője, hogy szabálytalan tisztások,
    erdőfoltok váltakoznak.

    [​IMG]

    Az Arborétumot patak szeli át, itt éppen a Cuha-patak, a bejáratnál mindjárt
    egy kis tavat táplál.


    [​IMG]

    A tó partján tarka egynyári és évelő virágok fogadnak.
    Szép fűzfák hajlanak a tó fölé, a nádban vadkacsák laknak, békésen úszkálnak a tavon. ​
    A bejárattól távolabbi részen a tó partján két méter magas ernyős virágú növény csalogat, a levelei is hatalmasak,
    esernyőként is használhatnánk akár...

    [​IMG]. ​


    Sokféle fenyő, lombhullató fa, rengeteg bokor él az arborétumban, köztük nagyon idős fák is,
    érdekes alakú törzzsel, koronával.​

    [​IMG]

    A Bakonyban őshonos fafajták mind megtalálhatóak itt, de rengeteg különlegesség is van,
    például atlaszcédrus .​


    [​IMG]


    Sokféle boróka van, nehéz illatukat messzebbről is érezni, és érdekesek a csüngő ágú ​
    kisebb-nagyobb fák, például szilfa.



    Gyönyörű a sokféle zöld árnyalat, szinte minden egyes fa lombja más-más zöld.
    A park területén sokféle madár is él, az árnyas ösvényeken sétálva jólesik hallgatni a dalolásukat.



    Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye - múzeum

    xxxxxxxxxxx imagesCAH1A3A3.jpg


    XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be ​
    az agrárműszaki emlékek gyűjteménye.

    A gyűjtemény kialakítása az 1974/1975-ös tanévben kezdődött el.​


    xxxxxxxx[​IMG]


    cccc0 km-es bakancs


    cccccccccc[​IMG]


    A Zirc központjában található "0 km-es bakancstól" indulnak a Magas-Bakony-i túraútvonalak ,​
    és a kék-piros-sárga-zöld jelzéseket követve eljuthatnak a kirándulók a Bakony legszebb részeihez.



    ***
     

    Csatolt fájlok:

  14. hangya1944

    hangya1944 Állandó Tag

    Sárvár 1.

    Sárvár 15518 lakosú városa 84-es és a 88-as főközlekedési utak találkozásánál, valamint a Rába két partján a Gyöngyös-patak torkolatánál Vas megye második legnagyobb városa.
    <O:p</O:p


    Sárvár, a nyugat-magyarországi régió dinamikusan fejlődő kisvárosa. Sokarcú és sokszínű, gazdag múlttal rendelkező város. Több mint ezer esztendős történelme során számos kézzelfogható és a kultúra által megőrzött értéket halmoztak fel itt elődeink.

    A város Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két partján, a Gyöngyös patak torkolati térségében fekszik. A természeti adottságokban gazdag terület, az újkőkor óta lakott. A római légiók a Kr. u. I. század elején a birodalom számára megszállták a Borostyánkőút vidékét, így Sárvár területe is római igazgatás alá került, de a római uralom után is lakott vidék maradt.
    <O:p</O:pA honfoglaló magyarok földvárat építettek német támadások ellen. A vár tulajdonosa az 1280-as évekig a király volt. A feudális anarchia idején 1327-ig a Kőszegi család birtokolta. Károly Róbert 1328-ban kiváltságokat adományozott a belváros területén fekvő Sársziget lakói számára. Sárvár 1390-ig királyi vár maradt. Luxemburgi Zsigmond 1390-ben a várat és az uradalmat Kanizsai Jánosnak adományozta. A Kanizsai család 1535-ig kisebb megszakításokkal birtokolta Sárvárt. Nádasdy Ferenc vezetésével a lakosság 1532-ben visszaverte a török ostromot. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1535-ben kötött házasságot, Sárvár a Nádasdy család tulajdona lett. A humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban. Megszületett az első hazánkban magyar nyelven nyomtatott könyv.
    <O:p</O:p<O:p</O:p


    Nádasdy Tamás udvarában szívesen látott vendégek voltak a kor tudósai, művészei, humanistái, orvosai, építészei. Tinódi Lantos Sebestyén 1556-ban Sárváron halt meg, és a város földjében nyugszik. Nádasdy Ferenc országbírót 1671-ben lefejezték, és Sárvár a Draskovich család birtokába került.

    A Draskovichok és a 18. századi birtokosok idején Sárvár hanyatlásnak indult. A fejlődés 1803 után indult el, amikor az Este-Modenai család lett az uradalom tulajdonosa. Sárvár a dualizmus korában fénykorát élte. A vasúthálózatba 1871-ben kapcsolódott be, az elektromos energiát 1897-től kapta az ikervári erőműtől.

    A ma Sárvár néven ismert város több, egymással összeépült, közigazgatásilag egyesített településből jött létre. Sárvárral 1902-ben Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, 1968-ban Rábasömjént egyesítették.

    [​IMG]

    A Nádasdy-vár épületegyüttese nemcsak történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része. A vár ad otthont a Nádasdy Ferenc Múzeumnak ahol számos értékes látnivaló várja a látogatókat.

    A várkastély az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma. A vár első említése 1288-ból való. A következő nagy építkezések a XV. Század második felében, a gótika jegyében folytak. A Kanizsai család idején a mai déli szárny helyén háromszintes reprezentatív termekkel ékesített főúri lakóépület készült el. A XV. század végén készült el a mai kaputorony alsó szintje. A XVI. század elejére nagy kiterjedésű zárt udvar alakult ki, a védelmet a természeti adottságok mellett, a rótt palánkos földsáncok biztosították. A Nádasdy család 1534-1671 között birtokolta a várat. A reneszánsz stílusban folyó építkezések eredményeképpen kialakult a várpalota azon formája, amilyennek napjainkban ismerjük.
    Csatolás megtekintése 478483
    <O:p</O:p
    [​IMG]

    <O:p</O:p
    [​IMG]
    <O:p</O:p


    Csatolás megtekintése 478502 Csatolás megtekintése 478503



    [​IMG]

    A díszterem mennyezetfreskói 1653-ban készültek el. A mai látható óolasz bástyás védelmi rendszer 1588 és 1615 között épült. A díszterem mennyezetfreskóit 1653-ban Hans Rudolf Miller készítette el, az oldalfalak ószövetségi témájú képeit Dorfmeister István festette 1769-ben. Estei Ferdinánd főherceg 1803-ban vásárolta meg a várat, amelyet utódja restauráltatott. A reneszánsz árkádsort a keleti szárnyon befalaztatta. Az emeleti szárnyon folyosók épültek, így a kastély körbejárhatóvá vált. A várárok vizét lecsapolták, s felépítették a ma is látható hidat. A XIX-XX. század folyamán csak kisebb átalakítások történtek, így a vár napjainkig is a XVI-XVII századi erődített későreneszánsz várkastélyok hatását kelti.

    [​IMG]


    [​IMG]

    [​IMG]
    <O:p</O:p

    [​IMG]

    [​IMG]

    <O:p</O:p

    <O:p</O:p
    <O:p</O:p
     
    vandorcsillag és Kis Sarkcsillag kedveli ezt.
  15. hangya1944

    hangya1944 Állandó Tag

    Sárvár2

    [​IMG]

    A Sárvár központi terén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. A kivitelező Pietro Orsolini. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A Rákóczi-szabadságharc idején a várossal együtt elpusztult templomot 1732-ben építették újjá, a tornyát pedig szintén 1732-ben építették fel. A barokk templom 1830-ban két boltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvá vált. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta. A város lakosságának növekedése, s a templom állagának rohamos romlása miatt 1926-27-ben átépítésre került sor. A toronytól keletre eső részeket lebontották, így elpusztult a templom legrégebbi része is. Az új templom két oldalhajóval növekedett, a szentély nyugati részre került, a keleti oldal pedig klasszicizáló homlokzatot kapott.



    <O:p</O:p

    Sárvár egykori plébániatemploma volt az 1912-ig közigazgatásilag önálló Sáron álló középkori eredetű katolikus templom. A mindenkori sárvári plébános 1767-ig Sáron lakott. A templom első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keleti tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok. Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el. Az 1830-as, vagy az 1868-os átalakítás során festett fa mennyezetét cseh- süvegboltozatra cserélték<O:p</O:p
    Feltételezések szerint itt temették el Tinódi Lantos Sebestyént 1556-ban.<O:p</O:p
    <O:p</O:p

    ccccc[​IMG]

    <O:p
    <O:p</O:p
    xxxxxx[​IMG]
    <O:p</O:p


    Hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; 1800-ban kapta mai formáját a két toronnyal.

    [​IMG]

    [​IMG]
    <O:p</O:p

    <O:p</O:p


    <O:p</O:p<O:p</O:p
    A rábasömjéni Szent Márk templom a vár mellett az egyetlen Árpád-kori eredetű alkotás Sárváron. Első írásos említése 1288-ból való. A XIII. században még Szent Péter, a XVII. század végén már Szent Márk nevet viselte. Román kori eredetre emlékeztetnek tornyának ikerablakai, bélelt kapuzata, a sekrestye bejárataként használt román stílusú kapuzat, s az épület keletelt tájolása. Az 1933-as átalakítása során neoromán külsőt kapott. Az 1973-as tatarozás során újabb román kori részletek kerültek elő. A templomtérben Pruzdik József festőművész négy Szent Márk életéből, s egy Jézus életéből vett jelenetet festett meg freskó technikával.

    [​IMG]

    <O:p</O:p
    xxxxxxxxx[​IMG]

    xxxx[​IMG]


    A Szent László templomtól délnyugatra áll Sárvár első iskolája, amelyet 1535-ben alapított Nádasdy Tamás, a későbbi nádor, s amelyről a reformáció európai jelentőségű alakja, Melanchton Fülöp is dicsérőleg emlékezik meg 1537-ben, Nádasdy Tamáshoz írt levelében. Az iskola neves tanára volt a bibliafordító Sylvester János és a "magyar Luther"-ként is nevezett Dévai Bíró Mátyás. Az iskola ekkor még egyszintes épület volt. Nádasdy Tamás maradandó alkotást hagyott az utókorra: az iskolaépület átvészelte a város 1705-ös pusztulását is. A mezőváros 1830-ban emeletessé bővíttette. Erről emlékezik meg a homlokzaton lévő "OP. SARVAR 1830." szövegű felirat. Az 1883/1884-es tanévben Gárdonyi Géza tanított falai között. Szolgálati lakása az emeleti szinten volt. Az új iskola felépítéséig 1889-ig folyt itt a tanítás. 1892-ben itt nyílt meg a város első óvodája, s azóta is a 3-6 éves korosztály nevelését szolgálja. A homlokzaton lévő Madonna szobor 1901 óta díszíti az épületet.

    xxx[​IMG]
    <O:p</O:p


    <O:p</O:p
    <O:p</O:p

    Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárvárról maradtak fenn. A mai arborétum elődjét 1546-ban alapították, gyümölcsös és zöldségeskertként. A kertészkedés egészen 1671-ig virágzott, amikor is az akkori tulajdonost, III. Nádasdy Ferencet, az akkori országbírót a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejezték és birtokait elkobozták. Ezzel a híres kertészet tönkrement, de néhány gyümölcsfa és közé keveredett tölgy megőrizte a kezdetek emlékét.

    [​IMG]

    Sárvári Arborétum1803-ban került a várkert ismét értő kezekbe. Habsburg Ferdinánd estei-modenai főherceg vette meg a várat a hozzá tartozó területekkel együtt. Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többi területen pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat.1868-ban örökléssel Lajos bajor királyi hercegtulajdona lett a kert (és természetesen a vár), aki magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait. A II. világháborúban komolyabb károk nem keletkeztek az arborétumban. A helyi erdőgazdaság vette át a kezelését, 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte. Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj-fajta található.

    xx[​IMG]

    [​IMG]


    [​IMG]
    <O:p</O:p
    <O:p</O:p

    A kőolajkutatók 1961-ben az aranynál is értékesebb kincset leltek a föld méhében: a gyógyvizet. A jövőbeni Sárvár fejlődésében fontos szerepet kap a természeti kincsre alapozott gyógy-idegenforgalom.

    A fürdő egyik legfontosabb vonzereje kétségtelenül az itt található kétféle gyógyvíz.
    Az egyik az <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com[​IMG]</st1:metricconverter>1200 m mélységben található, 43°C-os alkáli hidrogén-karbonátos víz, amely mozgásszervi betegségek, reumatológiai panaszok kezelésére, valamint sportsérülések, törések, ortopéd műtétek utáni rehabilitációra alkalmas.<O:p</O:p
    A másik a 83°C-os magas sótartalmú gyógyvíz, melynek nagyon kedvező a hatása egyes nőgyógyászati gyulladásos betegségek kezelésében. A magas sótartalmú gyógyvízből lepárlással állítják elő a híres Sárvári Termálkristályt.



    <O:p</O:p<O:p</O:p
    [​IMG]
    <O:p</O:p

    [​IMG]



    [​IMG]


    <O:p</O:p
     
  16. reveteg

    reveteg Kitiltott (BANned)

    Kisbalaton

    Kisbalaton
    Fekete István
    Tüskevár c. ifj. regény helyszíne

    [​IMG]
    Bánhidi László Matula bácsi
    [​IMG]

    <link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} p.cim, li.cim, div.cim {mso-style-name:cim; mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
    A múlt​

    A XVIII. század végéig nem tettek különbséget a Balaton és a Kis-Balaton között, a Fenékpuszta-Balatonhídvég közötti térséget - a mai, tágabb értelemben vett Kis-Balatont - a Balatonhoz számították. Vitatlanul kiderül ez az 1761-ben készült térképről, melyen a balatonhídvégi híd mellett "Inciput lacus Balaton" (Itt kezdődik a Balaton tava) felírás található.
    A "Kis-Balaton" elnevezés első ízben Zalavár 1805-ben készített térképén tűnik fel. Ez azonban csak a balatonhídvégi híd és a tőle mintegy 3 km-re ÉK-re lévő ún. "Lik" közötti területet öleli fel. A "Lik" és Fenékpuszta közötti rész már "Nagy-Balaton" néven szerepel.
    A Fenékpuszta-Balatonhídvég közötti vízfelületet először a Balatonnak 1833-ban készült térképe nevezi Kis-Balatonnak. Erre az időre az egykori balatoni öböl nyilván már annyira eltérő jellegű volt a Balaton egyéb vízfelületeitől, hogy megkülönböztetése indokolttá vált. Ennek ellenére ezen a területen 1863-ig a vízborítás átlagosan 1,5-2 m volt. A Kisfaludy gőzösnek Balatonhídvég a kikötője volt. (Így a mai értelemben vett Kis-Balaton területén 12-15 km2 nyílt vízfelületű öböl alakult ki.) A vízszint változása a 3-4 métert is elérte, azaz a "Magyar Tengernek árvizei" voltak. Az I. katonai felmérés 1783-ból származó országleírásának Balatonhídvégre vonatkozó részében olvasható: "Hier flüsset dei Szala in Platten See, selbe ist sumpfigt und morastig ....". (Itt folyik a Zala a Balatonba, mely posványos és mocsaras ...). A leírás a Kis-Balaton és a Zala völgye mellett lévő községeknél is megjegyzi: "Hat einen unzuganglichen Morast ...". (Járhatatlan mocsár található.)


    [​IMG]

    A Zala Balatonhídvég alatt beleveszett a nádasokkal és szabad vízfelületekkel tarkított mocsárba, így a vize a természetes mocsárvilágon át kellően megszűrve jutott a Balatonba. A Balaton átlagos vízmélysége és térfogata a XVIII. század vége óta a felére csökkent. Ebben nagy szerepe volt az 1863-ban megépített Sió-zsilipnek. A szabályozási munkák "eredményeként" a Kis-Balaton magasabban fekvő részei szárazra kerültek. Vízborítást a terület csak a Zala árvizeikor kapott az 1920-as évekig, ekkor a Zala árvédelmi töltéseivel gyakorlatilag a folyó árvizeit is kizárták a Kis-Balatonból. Ezt követően a csatornarendszer kialakításával megkísérelték a talajvízszintet csökkenteni, illetve szabályozni annak érdekében, hogy a területen mezőgazdasági tevékenységet lehessen folytatni. Ezek a munkálatok az 1960-as évekig tartottak, eredményre azonban valójában nem vezettek.
    [​IMG]
    <link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {color:purple; text-decoration:underline; text-underline:single;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->

    [​IMG]
    A Hídvégi-tó<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {color:purple; text-decoration:underline; text-underline:single;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->



    [​IMG]
    Zsombékos
    <link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {color:purple; text-decoration:underline; text-underline:single;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->

    [​IMG]
    Pogányvári-sziget




    Csatolás:

    <link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Nagykócsag
    <link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Szürke gém
    <link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {color:purple; text-decoration:underline; text-underline:single;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Kányavári-híd
    Zala beömlés
     

    Csatolt fájlok:

  17. reveteg

    reveteg Kitiltott (BANned)

    Szilvásvárad, Szalajka-völgy Fátyol vízesés!


    [​IMG]
    Fátyol-vízesés, Szalajka völgy

     
    vajo és vandorcsillag kedveli ezt.
  18. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Mátraszentimte

    Mátraszentimre község Heves megyében, a Gyöngyösi kistérségben.




    [​IMG]


    835 m magasságban, a Darázs-hegy és a Teréz-hegy oldalában helyezkedik el az ország legmagasabban
    fekvő községe, Mátraszentimre.
    Az ország legmagasabban fekvő településéhez közigazgatásilag hozzátartozik Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Galyatető, Fallóskút, Bagolyirtás.


    A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények, az egyik nézet szerint német,
    a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt.
    Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülők.


    xx[​IMG]


    [​IMG]


    Az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot.


    xxxxxxxxx[​IMG]

    Ennek állít emléket a mátraszentimrei üveghuta.
    Erre utal régi nevük: Ötházhuta-Mátraszentimre, Fiskalitáshuta-Mátraszentlászló, Felsőhuta-Mátraszentistván.
    Az első családok leszármazottai a ma is a falvakban élő Gubolák, Stullerek, Szabadok, Randliszekek,
    Szőkék.
    Ma is az eredeti szlovák nevek vannak többségben, hiszen a helyben élő őslakosokhoz
    beházasodottak hamar asszimilálódtak

    Szlovák tájház


    cccccc[​IMG]

    ccccccccccccccc[​IMG]

    1995 nyarán egy már használaton kívül álló lakóházban, a Deák Ferenc utcában avatták fel
    a mátraszentimrei tájházat, melynek előkészítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett
    id. Zakupszky László, a falu első tanítója.


    Mátraszentlászló- Vörös-kő kilátó.

    A Vörös-kő kilátó Mátraszentlászlóhoz legközelebb eső gyönyörű panorámával szolgáló 2005-ben felújított kilátótorony.

    xxx[​IMG]x[​IMG]

    781 m-es magas Vörös-kő hegyen található, amely megközelíthető Mátraszentlászló,
    Kossuth Lajos utca alsó részén található játszótérről a sárga sáv jelzésen vagy a Kossuth Lajos utca
    felső végéről induló sárga kereszt turistajelzésen.

    ccccc[​IMG]

    A nevét a közelben található vörös színezetű kőről kapta.


    Mátraszentistván

    A mátraszentistváni sípark a Felső-Mátrában található az ország legmagasabban fekvő hegyi falvainak ölelésében,
    Galyatetőtől 6, Budapesttől pedig alig 100 km-re.
    A mátraszentistváni sípályarendszer kiváló minőségű gyepes hegyoldalon terül el, tervezésénél kiemelt
    szempont volt a pályák változatossága, különféle nehézségi foka, s a gyönyörű panoráma.

    ccccc[​IMG]


    A sípályák és a síliftek kereszteződésénél hidakat emeltek, melyeket szibériai rönkfából építettek
    - a környezetbe szépen illeszkedő, a táj arculatát nem nem zavaró - hegyikunyhókat, rönkbüfét.


    ccccccc[​IMG]



    Galyatető

    cccc
    [​IMG]


    Galyatető országos hírű üdülőhely a Mátrában.
    Nevét a hasonló nevű Galya-tetőről kapta, amely 964 méter
    magas.
    1949 után a Nagyszálló kizárólag szakszervezeti beutalóval igénybe vehető zárt üdülő lett. /dolgozók részére!/


    legi%20felvetel.jpg


    Az 1990-es években mindenki előtt megnyíltak a Nagyszálló kapui, immár Hotel Galyatető néven.
    /vagyis, aki meg tudja fizetni !!!/


    Fallóskút

    A település a Mátra fennsíkja, azaz az Óvártól az Ágasvárig, keletre a Galya-tetőig húzódó gerince, délre a Bagolyirtás-Tóthegyes vonulata és a nagyparlagpusztai medencerész között elterülő 700-800 méter magasra emelkedő területnek a közepén fekszik.


    xx[​IMG]



    A felső-mátrai templomok közül talán a legismertebb a fallóskúti Mária-kápolna, ahová jelzett turistaút visz.
    Kényelmes sétával elérhető Mátraszentimréről. Az egyre bővülő Mária-kápolnát ezrek keresik fel évente,
    ma már országszerte ismert zarándokhellyé vált.

    cccccccc[​IMG] [​IMG]


    Fallóskút sajátossága, hogy itt él Magyarország egyetlen főállású remetéje, Szél Sándor Paszkál,[​IMG]
    aki szívesen mesél a zarándokoknak a kápolna történetéről, Klára asszonyról, aki férjével meglelte a forrást.


    Bagolyirtás.


    ccccc[​IMG]


    Igazi üdülőtelep hétvégi házakkal, nyaralókkal.
    Bagolyirtás egyetlen nevezetessége a Názáret üdülőtelep temploma, melyet 1994-ben emeltek.


    Három falu temploma

    ccccvvc[​IMG]


    A templom építésének helyéről és körülményeiről megoszlanak a vélemények. Több nézet ismeretes.
    Az egyik szerint az egri érsekség elképzelése az volt, hogy a három falunak
    - Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván -
    legyen közös temploma, mely köré majd települnek az emberek, így idővel centrum lehet a települések életében.
    A három falu azonban sehogyan sem tudott megegyezni a pontos helyről, ezért az érsek kijelölte
    a három falutól közel azonos távolságra lévő pontot.
     
    vajo, vandorcsillag és reveteg kedveli ezt.
  19. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Várgesztes


    [​IMG]

    527 lakosú zsákfalu Tatabányától 17 km-re déli irányban a Vértes egyik völgyében
    a megye határán.

    1730 körül Esterházy József katolikus vallású németekkel népesítette be a falut.
    Az itt letelepültek a XVIII-XIX. században mész- és szénégetésbôl, favágásból éltek, néhányan kerekeket,
    hordókat készítettek.
    A falu 1917-ben vette fel a Várgesztes nevet.


    xxxxxxx[​IMG]


    [​IMG]


    Római katolikus templomát barokk stílusban építették a török pusztítás után beköltöző
    németek az 1730-as évek után.


    xx[​IMG]


    xxxxxxxxxxxxxxx[​IMG]


    Igazi nevezetessége azonban a község fölötti hegyen álló várrom.
    A vár egyike volt a tatárjárás után emelt kőváraknak, s egészen a török hódításig épen állt.
    A visszaköltöző lakosság sok kövét elhordta építkezéseihez, nem kevésbé rombolva ezzel a harcoknál.
    Szerencsére 1932-ben turistaházzá alakították, majd a hatvanas években restaurálták,
    mai formáját ekkor nyerte el.


    xxxxxxxx[​IMG]



    Környéke nagyszerű kirándulási lehetőségeket nyújt a Vértesben.



    [​IMG]


    A Vértes a Magyar Középhegység dunajobbparti részének egy nagyobb tagja, mely Fejér és Komárom
    vármegyékben terül el és DNy-ról ÉK. felé csap.
    A mintegy 30 km. hosszu és 10-15 km. széles hegységet Ny-on a móri völgy és az Általér völgye választja el a
    Bakonytól, K-en ugyancsak az Általér és a galla-szári horpadás, melyet a m. kir. államvasutak budapest-újszőnyi
    vonala követ, választja el a Gerecsétől; É-on az Általér lapálya, D-en a Csákvár és Székesfejérvár
    körüli lapály határolja.
    A Vértes fő gerince Mór fölött a Csókaheggyel (479 m.) emelkedik; a gerinc magassága az
    500 m.-t sehol sem éri el; főbb csúcsai a Csákivár (422 m.) és Körtvélyes (481 m.); a déli mellékágakban
    a Vásárhely (398 m.) és Táborhegy (448 m.), az északi oldalágakban az Antoni hegy (400 m.),
    Gesztesi hegy (433 m.) és Vitányi hegy (460 m.). Oldalágai nem hosszuak.


    [​IMG]


    A Vértes hátát leginkább bükkösök fedik, tövében szőllők díszlettek.
    Emelkedéseit számos várrom (Csókakő, Gerencsér, Csákivár, Szt.-Kereszt, Gesztes, Vitány) ékíti.


    [​IMG]

    xxxxxxxxxxxxxCsókakő


    A hegységen keresztül vezet a székesfejérvár-tatai törvényhatósági út.
    A Vértes leginkább triasz és rhaeti képletekből épült.
    Hozzá két mellékcsoport csatlakozik: É-on a Tatai hegycsoport, mely Tatától DNy-ra emelkedik (294 m.)
    és D-en a Velencei hegycsoport, Csákvártól a Velencei tóig terjed, leginkább gránitból áll és
    a Meleghegyben 352 m. magasságot ér el


    A falu melletti üdülőfalu

    [​IMG]


    A 125 házból álló park, csendes zöldövezetben, friss levegőjű erdők és gyönyörű tavak közelében található.


    xxxx[​IMG]


    Gesztesi parkerdő

    [​IMG]


    xxxxxxxx[​IMG]


    Kis-tó

    xxxx[​IMG]

    Zsigmond szikla


    xxxxxx[​IMG]


    .
     

    Csatolt fájlok:

    vajo és vandorcsillag kedveli ezt.
  20. hangya1944

    hangya1944 Állandó Tag

    Budapest, Keleti pályaudvar

    A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nem a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolat miatt. A pályaudvar négy fő vasútvonal: (Budapest–Győr–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Szolnok-Békéscsaba–Arad (120-as), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. A főváros VIII. kerületében található, a Baross téren.

    [​IMG]



    A Keleti pályaudvar eklektikus épülete 1881-1884 között épült. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. A fogadóépület tervezője Rochlitz Gyula, a csarnoké Feketeházy János és Than Mór volt.


    Kerepesi út felől a homlokzat:
    Csatolás megtekintése 495765

    és a felüljáróról nézve:
    [​IMG]


    A csarnok:

    Csatolás megtekintése 495767 Csatolás megtekintése 495772

    Feljárat a csarnokba az átépítés után:


    Esti megvilágításban:


    A restaurált, un. hatvani üvegfal:

    [​IMG]
     
    Gyongyi54, vandorcsillag és hegyipatak kedveli ezt.

Megosztás