Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország...

F

fanyar

Vendég
Csobánka

Csobánka





Kilátás az Oszolyról


A Csobánka felett emelkedő több, mint 40 m magas mészkő sziklaletöréses Oszoly-csúcsról gyönyörű kilátás nyílik a Pilis és a Visegrádi-hegység vonulataira. A sziklafal-láncolat csaknem 20 kis barlangot, kőfülkét rejt.
A sziklafal emellett az ország egyik legismertebb, leglátogatottabb sziklamászó iskolája. Az Oszoly orma a rendszeres mászás miatt nem omladékos. Nagyjából négy részre tagolódik: a hátsó gerincekre (Óvoda - a legkönnyebb mászóútvonalakkal), a Delago falra, az Óratorony környékére (a nyugatról sütő nap az önálló torony árnyékát napórához hasonlóan felvetíti a mögötte lévő sziklafalra), majd északabbra, a gerincvonulat végén van az Orr.
12605052002Crw_9496_rj.jpg
 

hangya1944

Állandó Tag

<O:p</O:p
Nagykálló Harangod
Csatolás megtekintése 450364

Maga a szó együttesen jelenti a térben egymáshoz közeli -az egykori ősfolyammeder mélyedésében megbújó- utcányi tanyát a lovas pályával, az egykori iskolaépületből lett varrodával, és a vonzó majálisok, az egyre ismertebb nyári Kaláristáborok helyszínéül szolgáló Harangod - pusztát.

Hogy a táj ősidők óta lakott, sokféle jel sejteti: az autópálya építése előtt (2005) talált kút, ősrégi edénytöredékek, kőbaltadarab. Azt, hogy az Árpád korban már lakott hely volt, írásos dokumentumok igazolják, ám az a település elpusztult a tatárjárás idején.

A hely elnevezéséhez fűződik Nagykálló környékének legősibb legendája, amely szerint az 1200-as években a <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com
><st1:PersonName alt=
</st1:personName>mai Nagykállótól délre volt egy falucska, Búzna Dada nevű. Amikor a hírnökök jelentették, hogy gyilkolva, fosztogatva, mindent felégetve közelednek a tatárok, a lakosság élelmét, állatait, munkaeszközeit mentve a mocsárba menekült. Amint a templomhoz érkeztek, megállította őket az öreg pap.


-Mentsétek a harangot is fiaim, mert ha a tatárok felgyújtják a falut, a tűzben lezuhan a haranglábról, és tönkre megy, megolvad. – mondta.

Szekérre engedték hát a harangot, majd ahol lehetett, tutajra emelték, és eveztek észak felé. Már közel jártak egy biztonságosnak látszó, dombok védelmében lévő helyhez, amikor miért, miért nem, megbillent a tutaj, és a harang a vízbe csúszva elmerült a mocsárban.

Telt-múlt az idő. A tatárok által teljesen elpusztított Búzna Dada egykori lakói új, mocsarakkal körül vett, védett helyen felépítették az új települést, Kállót. Lett új fatemplom is, kupolás, magas toronnyal. Csak a harang hiányzott sokáig. Ám néha, ködös őszi estéken észak felől harangszót hozott a szél. Az emberek hite szerint abból az irányból, ahol a harang elveszett. S ilyenkor babonás félelemmel mondogatták az öreg papnak: -Hallod Atya? Ott, arra szól a harangod!

És azt a helyet, amely mellett a harang elmerült, így nevezik azóta: Harangod.
(részlet Harsányi Gézáné leírásából)


Csatolás megtekintése 450346Csatolás megtekintése 450347
Csatolás megtekintése 450348Csatolás megtekintése 450349
Csatolás megtekintése 450350Csatolás megtekintése 450351
 
F

fanyar

Vendég
Kékes

A Kékes vagy Kékes tető Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. 1014 méter magas, a Mátra hegységben (Északi-középhegység) található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája (1,8 km). Tetején tv-torony található, amely kilátóként látogatható. A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. Közigazgatásilag Kékestető néven Gyöngyöshöz tartozik.
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="1" width="500"><tbody><tr><td>
</td></tr><tr class="bevezeto"><td height="40">A Mátrában megbúvó települések
Látnivalók, hírességek, nevezetességek, közérdekű információk kapnak helyet az egyes települések leírásaiban.

</td></tr></tbody></table><table background="fotok/alap.jpg" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="500"><tbody><tr><td align="center">Gyöngyös</td></tr><tr><td align="center">Pásztó</td></tr><tr><td align="center">Pétervására</td></tr><tr><td align="center">Bátonyterenye</td></tr><tr><td>
</td></tr></tbody></table><table background="fotok/alap.jpg" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="500"><tbody><tr><td rowspan="20" width="25">
</td></tr><tr><td align="left" width="150">Abasár</td><td align="left" width="150">Maconka</td><td align="left" width="150">Parád</td></tr><tr><td align="left" width="150">Apc</td><td align="left" width="150">Markaz</td><td align="left" width="150">Parádfürdő</td></tr><tr><td align="left" width="150">Bagolyirtás</td><td align="left" width="150">Mátraalmás</td><td align="left" width="150">Parádóhuta</td></tr><tr><td align="left" width="150">Bodony</td><td align="left" width="150">Mátraballa</td><td align="left" width="150">Parádsasvár</td></tr><tr><td align="left" width="150">Bükkszék</td><td align="left" width="150">Mátraderecske</td><td align="left" width="150">Pálosvörösmart</td></tr><tr><td align="left" width="150">Domoszló</td><td align="left" width="150">Mátrafüred</td><td align="left" width="150">Recsk</td></tr><tr><td align="left" width="150">Dorogháza</td><td align="left" width="150">Mátraháza</td><td align="left" width="150">Rózsaszentmárton</td></tr><tr><td align="left" width="150">Fallóskút</td><td align="left" width="150">Mátrakeresztes</td><td align="left" width="150">Sámsonháza</td></tr><tr><td align="left" width="150">Galyatető</td><td align="left" width="150">Mátramindszent</td><td align="left" width="150">Sástó</td></tr><tr><td align="left" width="150">Gyöngyösoroszi</td><td align="left" width="150">Mátranovák</td><td align="left" width="150">Sirok</td></tr><tr><td align="left" width="150">Gyöngyöspata</td><td align="left" width="150">Mátraszentimre</td><td align="left" width="150">Szajla</td></tr><tr><td align="left" width="150">Gyöngyössolymos (új!)</td><td align="left" width="150">Mátraszentistván</td><td align="left" width="150">Szuha</td></tr><tr><td align="left" width="150">Gyöngyöstarján</td><td align="left" width="150">Mátraszentlászló</td><td align="left" width="150">Szurdokpüspöki</td></tr><tr><td align="left" width="150">Hasznos</td><td align="left" width="150">Mátraterenye</td><td align="left" width="150">Szücsi</td></tr><tr><td align="left" width="150">Károlytáró</td><td align="left" width="150">Mátraverebély</td><td align="left" width="150">Tar</td></tr><tr><td align="left" width="150">Kékestető</td><td align="left" width="150">Nagybátony</td><td align="left" width="150">Tarnaszentmária</td></tr><tr><td align="left" width="150">Kisfüzes</td><td align="left" width="150">Nagyréde</td><td align="left" width="150">Terpes</td></tr><tr><td align="left" width="150">Kisnána</td><td align="left" width="150">Nádújfalu</td><td align="left" width="150">Verpelét</td></tr><tr><td align="left" width="150">Kisterenye</td><td align="left" width="150">Nemti</td><td align="left" width="150">
</td><td rowspan="20" width="25">
</td></tr></tbody></table>

taj01.jpg


attachment.php



Időjárás, klimatikus viszonyok:

A napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000-et, különösen magas a napsütéses órák száma szeptember-októberben és januártól-március végéig. A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a 26 °C-ot, míg télen nem süllyed -15 °C alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A légnyomás 10%-kal alacsonyabb, ingadozása viszont kiegyenlített. A levegő por- és pollenszegény, a háziporatka ezen a magasságon már nem él meg.
taj12.jpg


taj10.jpg

Ez az épület Kékestető környékén van.Számomra ismeretlen célú


Mátraszentimre:
Tengerszint feletti magassága: 750 - 820 m Magyarország legmagasabban, 800 m magasan fekvő önálló települése. Kiváló túrainduló és célpont Galya-tető, a Mátra-bérc és az Ágasvár felé. Közigazgatásilag Mátraszentimre része Mátraszentistván és Mátraszentlászló, valamint Galyatető, Bagolyirtás, Fallóskút üdülőtelepek. Az 1944-ig Hasznos területéhez tartozó hegyi telep eredeti neve Ötházhuta volt. Ez 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján változott Mátraszentimrére. Ekkor kapta új nevét Mátraszentistván és Mátraszentlászló is. Mindhárom helység neve az Árpád-házi szentek nevét őrzi. Az üvegfúvással foglalkozó szlovák lakosság alapította község mára a Magas-Mátra egyik legkedvesebb üdülőhelyévé vált. Szlovák jellegét már csak néhány régi lakóház és a híres Szlovák csárda, valamint idősebb lakói őrzik.
Mellékletek:

Kékestető, Dr. Vass József kilátótorony. 1014 m
Parádfürdő, kékestetői kilátótorony 1010 m
Kékes-tető a Mátra-bérc útvonalról
Szlovák Tájház A Tájház ismét várja látogatóit Mátraszentimrén a Szabadság úton, egy-két kép ízelítőül.
 
F

fanyar

Vendég
Szentes

Szentes
A honfoglalás előtt
A térség az újkőkor óta lakott hely. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szomszédos Szegvár-Tűzkövesi feltárási területen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfi alakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I–VI. sz.) különböző népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai tanúsítják. Egyes feltevések szerint Szentes térségében, a Tisza–Körös szögletében állott Attila (433–453) sátorvárosa, vélhetően a hun fejedelem sírja is ezen a vidéken keresendő. Árpád-kori sírok a város határának több pontján is előkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi.
koszta-szentes-b.jpg

Koszta József Múzeum

<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> A Koszta József Múzeum a megye második legnagyobb gyűjteményét őrzi. (Egyedileg beleltározott műtárgyainak száma 93375). Létrejöttétől (1897) 1951-ig vármegyei múzeum volt, régészeti gyűjtőterülete Szeged és Hódmezővásárhely határán kívül az akkori Csongrád vármegye egész területére kiterjedt. A múzeumot létrehozó Csallány Gábor haláláig egyben igazgatta is az intézményt, ahol addigra nagyértékű néprajzi anyag is felhalmozódott. Utóda, Zalotay Elemér a régészeti feltárások mellett szorgalmazta a helytörténeti anyag gyűjtését is. 1951-ben került Szentes városához, majd a múzeumba az 1949-ben elhunyt Koszta József festőművész hagyatéka, akiről 1951-ben nevezték el a múzeumot. Az 1954-1969 közt igazgató Csalog József elsősorban a Szegvár-tűzkövesi (nemzetközi hírű) neolit település feltárásával írta be nevét a magyar múzeumtörténetbe. Hegedűs Katalin működése alatt (1970-1982) nagyarányú neolit telepásatások, ill. avar- és honfoglalás kori temetőfeltárások zajlottak le, ezidőben került sor a végül is meghiúsult Tisza-III. vízlépcsőhöz csatlakozó megelőző feltárásokra is. Ugyanő rendezte az azóta lebontott "Irániak és germánok a Dél-Alföldön" c. nagysikerű régészeti kiállítást. 1983-1998 között a múzeum valamennyi osztálya egyenletes fejlődésnek indult, a császárkori Alföld régészeti kutatása mellett erre az időszakra esik a helytörténeti gyűjtemény (Péter Pál Polgárház, Fridrich-fényírda) felfejlesztése is. 1998-ban a várost elkerülő út építéséhez csatlakozva került sor nagy volumenű ásatásokra.
A Rákóczi-szabadságharctól a reformkorig
A törökök után 1709-ben a pestis érkezett a városba. Közel 1000 halálos áldozata volt. Szentesen 1715-ben összesen 230 családot vettek jegyzékbe, ebből 121 jobbágy, 58 házas zsellér és 51 házatlan zsellér család volt. A 18. század elején báró Harruckern János György fellendítette a város gazdaságát: itt látták el élelemmel a császári katonákat. A fia Ferenc pedig katolikus iparosokat hozatott a városba, így a város népessége gyorsan nőtt.
1773-ban már 7249 lakost írtak össze, akik közül 5283 fő a református, 1901 fő a római katolikus, 49 fő az evangélikus és 16 fő az ortodox egyházhoz tartozott. A hitfelekezetek száma az elkövetkező évtizedekben újabbakkal szaporodott, jelezve, hogy háttérbe szorultak a vallási alapon történő kirekesztő törekvések.
A város ügyeit intéző főbíró és a 12 esküdtből álló tanács a hivatalos leveleket 1730-tól a város pálmafát ábrázoló pecsétjével hitelesítette, mely ábra utóbb a település címerképévé vált. A pálmafa szimbólum a református egyház közvetítésével került a város címerébe. A kortársak – a közelmúlt gyötrelmeire gondolva – az örökzöld pálmával a szentesi nép szívós élni akarását, a megpróbáltatásokkal szembeni dacos kiállását és örökös megújulását kívánták kifejezni. Ahogy a biblikus mondás tartja: Palma sub pondere crescit = Teher alatt nő a pálma.
1820-as évek szerint a város lakosainak száma 16 134 fő (férfi 8277, nő 7857); a családok száma 2979; a házak száma 2282. Foglalkozás szerinti megoszlás: értelmiségi 5, telkes gazda 625, zsellér 1491, házatlan zsellér 729, cseléd 253, cselédlány 70, iparos 320, segéd 93, kalmár 7, kereskedő 17. A férfiak felekezeti megoszlása: református 5298, római katolikus 2499, evangélikus 197, ortodox 178, zsidó 76.
1836. január 10-én a földesurak megbízottai és Szentes birtokos lakói aláírták az örökváltsági és a legelőelkülönítési szerződést. Ennek értelmében a földesurak átadják a törvényhatóságot (közigazgatást és a jogszolgáltatást), a külső és a belső telkeket, az uradalom Szentesen lévő épületeit és mindezek jövedelmét, mindenféle haszonvételt és a birtoklással járó kötelezettségeket. Mindezért Szentes fizet 1000 császári aranyat azonnal, 1 357 072 forintot ezüstben, két részletben, legkésőbb 1837. január 1-jéig. Ez a summa 25 évi földesúri szolgáltatás összege volt.
E rendkívül magas összeg vállalásával Szentes óriási terhet vett magára. Az adósságok halmozódtak, újabb kölcsönökből régieket törlesztett a város. Az örökváltság veszélybe került. Megmentése érdekében a szentesi birtokosok 1837. április 19-én pótszerződést kötöttek a grófokkal. Ez az örökváltság legtöbb pontját érintetlenül hagyta, de a törlesztés módjában gyöke*res változást hozott. A váltságösszeget 20 év alatt kellett letörleszteni 5%-os kamattal. A tartozás zálogául Szentes 20 000 hold földet lekötött a grófok számára. A pótszerződés szerint, ha a váltság így sem sikerülne, a város visszaesik régi, úrbéres állapotába. Az örökváltsági szerződés emléktáblája ma a városháza falán látható.
<table class="szoveg11" border="0" cellpadding="3" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr></tr><tr> <td colspan="2" class="szoveg_bordo">


Magyar fürdőtörténet
</td></tr></tbody></table>
Természeti adottságok Ma Magyarország a világon az ötödik leggazdagabb termálvízkészlettel rendelkezik: 147 minősített gyógyvízzel, 39 gyógyfürdővel, 13 gyógyhellyel, 47 gyógyszállóval, 40 wellness-szállodával, öt gyógybarlanggal. Összesen 1300 hévíz kutat tartanak nyilván, amelyeknek azonban nagy részét nem használjuk ki.
Annak oka, hogy ez a kis ország ilyen előkelő helyen szerepel ezen a listán a Kárpát-medence geológiai adottságaiban keresendő: a földkéreg mintegy 10 kilométerrel vékonyabb a világátlagnál, ezért a forró magma közelebb van a felszínhez. A geotermikus grádiens - vagyis az a mutató, amely azt jelzi, hogy a Föld középpontja felé haladva hány méterenként növekszik a hőmérséklet egy Celsius fokkal - Európában átlagosan 33 méter, míg Magyarországon átlagosan 20, sőt vannak helyek, ahol csak 15 méter. Ebből adódóan sokkal kisebb mélységből lehet hévizet nyerni, mint a kontinens más pontjain. További szerencsés adottság, hogy az ország ezekből a vizekből bőséges mennyiséggel rendelkezik. Jelenleg több mint 300 ezer köbméter termálvíz kerül felszínre naponta. Ez a készlet azonban nem kiapadhatatlan...
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]Dr. Bugyi István Kórház [/FONT][/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]Szentes
gyogyfurdo.JPG
[/FONT]
[/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]
[/FONT]
[/FONT]
A XX. század és napjaink A korábban virágzó vidéki fürdőhelyek életében jelentős visszaeséssel járt az első világháború. A magyar fürdőélet központja Budapest lett, azonban az ország fürdőkultúrájának elismeréseképpen 1937-ben a Nemzetközi Gyógyfürdőhelyi Klimatológiai és Tengergyógyászati Egyesület Budapestet választotta székhelyéül. Sajnos a II. világháború után újjáalakult szervezet székhelye Svájc lett.
A XX. században a fürdők száma mellett kínálatuk is szélesedett. A természetes módon feltörő termálvizek mellett egyre több alkalommal hol a tervszerűen a mélyből felszínre hozott, hol a kőolajkutatás eredményeként felszínre tört vizekre épültek fürdők. Ilyen módon létesült többek között Bükfürdő, Zalakaros és Hajdúszoboszló fürdője is.
A múlt század közepétől már nemcsak a gyógyulni vágyók, hanem a kikapcsolódást igénylők is kezdték látogatni a fürdőket. Megváltoztak a szokások is és a társadalmi összetétel is. Míg XIX. század végéig a fürdők látogatása inkább az előkelők szokása volt, akik gyakran egy egész idényt is eltöltöttek egy-egy gyógyhelyen, a XX. század második felében a fürdőzés tömegjelenséggé és mindenki számára elérhetővé vált. Az itt eltöltött idő azonban jelentősen lerövidült. Ma már nem csupán a néhány, hanem az egy napos látogatások a leggyakoribbak.
A XXI. század elején újabb lendületet kapott a fürdőkultúra Magyarországon; a turizmus fejlesztésének egyik kiemelt ágazata lett. Számos fürdőt kibővítettek felújítottak korszerűsítettek, néhány helyen új fürdőkomplexumok épültek-épülnek, és megkezdődött a műemlékfürdők felújítása is. Ezt a trendet az is erősíti, hogy egyre inkább előtérbe kerül az egészség megőrzése, illetve természetes úton történő visszaszerzése, amelyben kulcsszerepet játszhatnak a fürdők.
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]
20070524105544_szentes_termalfurdo1.jpg


[/FONT]
[/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]Donáti szélmalom[/FONT][/FONT]
Donáttornya (más alakban: Dónát-tornya) egy középkori mezőváros volt Szentestől keletre. A Mágocs-ér és a Kórógy-ér összefolyásánál állt<sup class="reference" id="cite_ref-0">[1]</sup> – az ásatások szerint mindhárom parton. A Kórógytól keletre 2-300 méter hosszan folytatódott. A „Donát” nevet feltehetőleg első tulajdonosáról kapta – bár egyéb ismeretünk nem maradt fent ilyen nevű földbirtokosról – míg a „-tornya” utótag templomára utal. A város a tizenötéves háború idején pusztult el véglegesen. Területe ma Szentes Dónát nevű határrészét alkotja.
Az első szélmalmokat Magyarországon a XVIII. század első felében építették. A hollandi típusú tornyos szélmalom az 1790-1800-as években terjedt el hazánkban. A legtöbb szélmalmot az Alföldön, a vízfolyásban szűkölködő Duna-Tisza közén építették.

Szentes a Tiszához közel települt, ezért 1850-ben még hajómalmokban és lóval hajtott szárazmalmokban őrölték a gabonát és csak 2 szélmalom működött. 1865-ben azonban a város szélén már 12, a tanyák között 4 szélmalom őrölt.

A szabadtéri néprajzi gyűjteménybe telepített szentesi szélmalmot egy tanyai gazda építtette 1866-67-ben. A felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, amelyek négy szintesek: a földszinttől felfelé haladva lisztespadból, kőpadból, sebeskerékpadból és nagykerékpadból áll.
A tornyos szélmalom előnye, hogy a malom teteje elforgatható, ezáltal a vitorlák aránylag rövid idő alatt a szélirányba állíthatók.

A szentesi szélmalom két pár kővel őrölt, s a szélmolnárok nem választották el egymástól a különféle őrleményeket, hanem korpás lisztet őröltek. Csak az 1800-as évektől, a gőzmalmok példáját követve, alkalmaztak szitákat.
1875-ben Szentesen 30 szélmalmot vettek számba, 1896-ban azonban már csak 13 őrölt. A szélmalmokat kiszorították a gabonaőrlésből a kiváló lisztet őrlő, nagy teljesítményű helyi gőzmalmok. A fennmaradt szélmalmokban már csak kukoricát és árpát daráltak.
A szélmalmot az 1950-es évek közepén ipari műemlékké nyilvánították, és 1986-87-ben telepítették az emlékparkba.
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]Donáti [/FONT][/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]szélmalom most[/FONT][/FONT]Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark KHT.
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]
kep3.jpg

[/FONT]
[/FONT]A zsinagóga a felújítás előtt

A régi templom

A hitközösség a végleges szervezettségbe 1817 körül érkezett el. Ekkor már lényegében tulajdonosa volt a Sarkadi-féle háznak (csak lényegében, hiszen ekkoriban az elzálogosítás volt az eladás formája, ha valakinek, mint pl. a zsidóknak ingatlanvételi joga még nem volt elismerve), néhány év múlva azonban szabályosan is rendezodött a tulajdonjog. Gróf Károlyi György ispánja 1829. február 18.-án kelt nyomtatványában elismerte, hogy "3 szentesi izraelita" név szerint Erchlinger Ábrahám (valójában valószínuleg: Reichlinger Ábrahám, a korabeli elnök), Szand Leopold és Lévi Ábrahám, 400 váltó rhénusi forintot fizettek be azért, "hogy az általuk a IV. tizedben eddig is Sarkadi név alatt bírt imádkozóház és kóser korcsma az conscriptióban nevekre irattason."

A Sarkadi-féle házat már 1818-ban átalakították, majd 1829-ben újra, sot 1848 előtt ki is bővítették. Ez a régi templom a ma is fennálló zsinagógaépület északi és nyugati falától 2-2 ölnyivel kijjebb esett. A templommal egy épületben, ennek keleti oldalán voltak a fürdő és egyéb lakások, a nyugati oldalán pedig a szoba a pászkasütés számára. A bejárat nem a nyugati oldalon, hanem délfélöl volt. A "női karzat" csak kb. egy méterrel magasabb, elkülönített szűk helyiség volt a férfi templom mellett.

A zsinagóga

A régi templom már az 1850-es évek elején is szuk volt és omladozott, ezért 1854. június 18.-án elvi határozat született új templom építésérol, "mivel a régit kijavítani is veszélyes". Létrehoztak egy 22 tagú bizottságot, melynek feladata az új templom építési tervének kidolgozása lett. A bizottság kapcsolatba is lépett egy csongrádi építomesterrel. Terveik szerint 4-5 év alatt fizették volna ki a 400 férfi-ülésre méretezett templom építési költségeit. Azonban 1856. május 16.-án a templom-alap meg nem létére, valamint a gazdasági pangásra hivatkozva, úgy döntöttek, hogy le kell mondani a templomépítésrol és a régi templom javításáról kell gondoskodni.

Az 1860-as években még néhányszor felmerül a templomépítés szükségessége, de az építkezés megkezdésérol csak 1868-ban született határozat. Hat tagú bizottságot hoztak létre az építkezési munkálatok koordinálására. Az anyagi fedezetet a kor szokásától eltéroen nem az ország többi hitközségétol érkezo könyöradományok révén szerezték meg, hanem önerobol (helyi adományok, átcsoportosítások, hitelek segítségével) oldották meg.

Halász István nagykorösi építo-vállalkozó Knabe Ignác budai építomester (a budai zsinagóga építoje) tervei alapján 1869. július közepén fogott hozzá az új templom építéséhez a régi templom udvarában, két öl távolságra a templom déli oldalától. A komuvesmunkák befejezésére 1870. november folyamán került sor, ezt követoen kezdodhettek meg a belso munkálatok, melyekkel véglegesen 1872-re készültek el. A templom ünnepélyes felavatása azonban örökre elmaradt a belso felekezeti harcok miatt.

Nem egészen hiteles számadás szerint az összes költségek 42.378 forintot tettek ki.

A második világháborúig rendszeresen használták a templomot, az 1960-as évektől azonban használaton kívül állt. 1967-ben a hitközség az épületet kiürítette, majd a Magyar Izraeliták Szövetségétől 3,6 millió Ft-ért megvásárolta a város, elbontotta az életveszélyes tetőt, és konzerválta az épületet. Az 1970-es évek végén hasznosítására és a környék rendezésére tervpályázatot írtak ki.

1992-ben került sor a tetoszerkezet helyreállítására. 1996-ban pedig képviselotestületi döntés született a zsinagóga könyvtári célú felújításáról, a költségek teljes biztosítása mellett. A meghirdetett tervpályázatot a Terney László vezette tervezo kollektíva nyerte el. A kivitelezést a Szegedi Muréna Kft. végezte, a munkák 1997 szeptemberében kezdodtek meg és 1998 augusztusában fejezodtek be. A bekerülési költség több mint 150 millió Ft, melyet a város saját pénzeszközeibol finanszírozott.
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]
kep5.jpg

[/FONT]
[/FONT]A zsinagóga ma
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]A város ékessége volt[/FONT][/FONT] [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]:[/FONT][/FONT]

A Zsigmondy Béla által fúrt ártézi kút (1885/86-1934) Szentes főterén





Szentes első ártézi kútja (1885/86) a Kossuth téren, a Megyeháza előtt. Forrás: a Szentesi Levéltár fotóarchívuma.A levéltár kutatótermét évtizedek óta díszíti a mellékelt fénykép nagyméretű, eredeti példánya, amely Szentes első ártézi kútját ábrázolja. Az intézményben megfordulók elidőznek előtte, s szinte senki sem mulasztja el megkérdezni: -- Mi lett a kúttal? Mikor és miért bontották el? Nem lehetne-e újból felállítani? Az általános érdeklődés hatására az 1980-as évek elején kutatni kezdtünk a kút után. Építésének és elbontásának történetét viszonylag könnyen sikerült feltárni, annál nagyobb gondot okozott és okoz a harmadik kérdés megválaszolása. A Szentesi Élet 1981 márciusi számában közzétett ismertetőmet még abban a reményben írtam, hogy a hajdani díszkút születésének 100. évfordulóját már az újjáépített kút körül ünnepelhetik a város lakói; most pedig abban bizakodom, hogy a 110. évfordulóra ismét állni fog a város egykori ékessége.
2004-01-15_diszkut-1900.jpg

csatolások:
fürdőutca
szélmalom
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]
[/FONT]
[/FONT]főtér
városcímer


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]
[/FONT]
[/FONT]
 

hangya1944

Állandó Tag
Az Azaleás-völgy (1)

Az Azaleás-völgy a zalaegerszegi Alsóerdő botanikailag védett területe.
Fatalin Gyula vezetésével a Jeli arborétum példájára hozták létre egy átjárhatatlan akácosból. A hatvanas-hetvenes években egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel a sajátos mikroklímájú völgybe. Elsősorban Jeliből szerezték be a csemetéket. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált.
A völgyben megtalálható a kolorádói jegenyefenyő,mamutfenyő, szerbluc, szitkaluc, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld- és kékduglasz, valamint különböző tuják.
Szép látvány a tavasszal virágba boruló azálea-gyűjtemény, amelyről a völgy a nevét is kapta (rododendron - havasszépe).
(idézet a Wikipédiából)
Zalaegerszeg térképén:
Csatolás megtekintése 456768

A rododendronok és az azáleák mindketten a növényvilág egyik legnépesebb nemzetségéhez, a Rhododendron genushoz tartoznak. Az azálea nevet a gyakorlatban valamennyi lombhullató fajra és azok hibridjeire, illetve sok törpe, apró levelű, örökzöld Rhododendronra alkalmazzuk. A magas, nagy levelű örökzöldeket pedig általában rododendron névvel illetjük. A Rhododendron nemzetség tagjai méretben a néhány cm-es havasi fajoktól az akár 24 méteres magasságot is elérő terebélyes fákig terjednek.

5218_467x366_QWYGaS.jpg


azalea1.JPG

A völgy:
az%C3%A9lea12.JPG

azar045.jpg

azar011.jpg


azar029.jpg

azar001.jpg

az%C3%A9lea32.JPG


<O:p</O:p
 

hangya1944

Állandó Tag
Azáleás-völgy (2)

Életemben először a Bubamamától kapott mélben olvastam az Azáleás-völgyről. Ez felkeltette az érdeklődésemet, mint azt az előző hozzászólásban mutatott képek is jelzik. Megosztom veletek is a mél tartalmát és a csatolt videót.

Azáleás-völgy​

Már közel félszáz éve, hogy Zalaegerszeg mellett, egy átjárhatatlan akácos helyén arborétumot hoztak létre.
Eleinte elsősorban örökzöldeket telepítettek, majd később rengeteg azáleát ültettek ide. Mára több száz bokor díszíti a völgyet. Nevét is róluk kapta: Azáleás-völgy.
Ha teheti, látogasson el ide családjával most hétvégén, hiszen most virágoznak a növények, sokféle csodálatos színben pompázik a táj! De nem csak a szemnek élmény a kirándulás, hanem az orrnak is: a völgyet belengi a virágok illata!
A völgy közepén padokat és asztalokat is találnak, meg is pihenhetnek itt, és elfogyaszthatják elemózsiájukat.
A völgy autóval is megközelíthető, húsz perces séta után már meg is csodálhatják a virágokat.

Készítettem Önnek egy videót!
Üdvözlettel:
Kazal Kolos

<EMBED height=405 type=application/x-shockwave-flash width=500 src=http://www.youtube.com/v/Jt_Prtu7bDQ&hl=hu_HU&fs=1&rel=0&color1=0x006699&color2=0x54abd6&border=1 allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always"></EMBED>
 

hangya1944

Állandó Tag
A Szarvasi arborétum


Az Arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József - akit "Pepinek" becéztek - a <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com
><st1:PersonName alt=
</st1:personName>mai Arborétum magasabban fekvő részein - amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte. Emellett nagybátyjától, Bolza Józseftől megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő "ligetes, fás legelőt", ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel.


A gyűjtemények közül három látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert", a Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, ún. "Konyhakerti" rész. Nem látogatható a parkerdő és a törzsültetvény a faiskolával.

A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből <st1:metricconverter w:st="on" ProductID="1200 a">1200 a</st1:metricconverter> lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az "élő" génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő az Arborétum területén. Fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő. Élnek itt emlősállatok is: apróbb rágcsálók, vakondok, sünök, nyulak, s néhány őz és róka.

Az arborétum történetét Fekete István - Pepi-kert című könyvében írja le.

Hoztam néhányat mutatóba az arborétum növányei közül, megjelenésük, virágzásuk sorrendjében, februártól egészen novemberig. Az arborétum képtárában nem találtam csatolható képeket, így az egyes fajok képeit máshonnan idézem be.


Teltvirágú hóvirág
Latin név: Galanthus nivalis 'Flore Pleno'

gal.jpg
2342689041_2a8004e6c7.jpg


Bogláros szellőrózsa
Latin név: Anemone ranunculoides




Kikeleti bangita
Latin név: Viburnum x bodnantense


2-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="3 m←ter">3 méter</st1:metricconverter> magas lombhullató cserje. Vesszői felállók, barnák. Dísze rózsaszín illatos virága, ami akár novembertől márciusig is nyílhat.

PICT1440.jpg




Jeneszter
Latin név: Spartium junceum


1-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="2 m←ter">2 méter</st1:metricconverter> magasságú cserje. Felálló vesszőiről a levelek korán lehullanak. Virágai citromsárgák, illatosak. Április-májusban virágzik. Hazánkban először a Balaton környékén ültették, ahol már vadon is megtalálható.

hotdogjeneszter.jpg


Liliomfa
Latin név: Magnolia 'Susan'

<O:p</O:pA magnólia, vagy más néven liliomfa Dél-Amerikából került Európába, ahol először a mediterrán térségben, később az egész kontinensen meghonosodott.
Neve bizonyos Pierre Magnol, dél-francia botanikus emlékét őrzi.
A liliomfák között van örökzöld és lombhullató egyaránt. Ez utóbbi terjedt el hazánkban, mert az örökzöld fajt (M. grandiflora) érzékenyen érintik a keményebb telek.
A lombhullató fajok a levelek kihajtása előtt virágoznak fehér és általában pasztell színekben, azt az élményt keltve, mintha menyasszony lépett volna a kertbe. A szirmok előbb csésze alakúak, később kiterülnek, de van olyan fajta is, amely csillag alakú virágokat bont (M. stellata).
dscf5629cs250.jpg



Aranyeső
Latin név: Laburnum anagyroides
<O:p</O:p
5-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="7 m←ter">7 méter</st1:metricconverter> magas, felálló ágú bokor, amely egytörzsű fácskává is nevelhető. Sárga virágzata illatos, hosszú, lecsüngő fürtökben május-júniusban nyílik. Hajtása és a levelek fonáka rásimuló selyemszőrös. A növény minden része mérgező! Dél-Európából származik, de vadon a Dunántúlon is előfordul meleg tölgyesekben, cserjésekben.

laburnum_anagyroides_3dd.jpg


Cserszömörce
Latin név: Cotinus coggygria

3-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="4 m←ter">4 méter</st1:metricconverter> magasra növő cserje. Levele kerekded, ősszel narancsvörösre, skarlátvörösre, ritkán sárgára színeződik. Virágzás után a termés nélküli kocsányokon liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld bolyhok fejlődnek, amik látványos díszei a növénynek.

cserszomorce_bokor.jpg


Illatos barátcserje
Latin név: Vitex agnus-castus

1-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="3 m←ter">3 méter</st1:metricconverter> magasra növő terebélyes, lombhullató cserje. Levele 5-7 levélkéből összetett, aromás illatú. Virágzata ibolyakék, 10-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="15 cm">15 cm</st1:metricconverter> hosszú fürt. Augusztustól októberig virágzik, amikor sok más cserje már elvirágzott.

Vitex_agnus-castus.JPG



<O:p</O:p




<object width="640" height="385"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/o_wcfupqNjQ&hl=hu_HU&fs=1&"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/o_wcfupqNjQ&hl=hu_HU&fs=1&" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="640" height="385"></embed></object>
 

sjandi

Kitiltott (BANned)
<TABLE border=0 cellPadding=0 width="27%"><TBODY><TR><TD width="78%">Kárpát-medencei harangzúgás“
</TD><TD width="8%">
</TD><TD width="8%">
</TD></TR></TBODY></TABLE>

<TABLE border=0 cellPadding=0><TBODY><TR><TD vAlign=top>2010.05.13.
</TD></TR><TR><TD vAlign=top>
trianonfaklya.jpg
Révkomáromból indult el az a civil kezdeményezés,
melynek neve „Kárpát-medencei harangzúgás“. Ennek lényege, minél több helység harangjának megszólaltatása a történelmi Magyarország területén június 4-én 16 óra 30 perckor.

A csatlakozóknak a lakóhelyükön kell megszervezniü<WBR>k a harangozást. Mivel a harangok többsége az egyházak tulajdonát képezi ezért a cél is rajtuk keresztül érhető el. Amennyiben a helyi pap, lelkész nemzeti érzelmű, remélhetőleg ez nem okoz gondot. Ha mégis, meg lehet rendelni a harangozást (pl. elhunyt szerettünkért, vagy házassági évfordulóra, esetleg egyszerűen hálaadásért,stb.<WBR>). „Hangsúlyozni szeretnénk eme kezdeményezés a magyarság lelki összefogását igyekszik elősegíteni és nem irányul egyetlen nemzet ellen sem.” - áll a felhívásban.
Időközben több felvidéki és magyarországi civil szervezet is megfogalmazza a saját felhívását a harangok megszólaltatásá<WBR>val, illetve nemzeti imanappal, szentségimádás tartásával kapcsolatban.
Szerkesztőségünkbe eljuttatta felhívását a nagykanizsai Nagy-Magyarorszá<WBR>gért Szoborbizottsá<WBR>g, valamint a Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem elnevezésű szervezet is. Mindkét társaság igényét fejezi ki, hogy június 4-én, Trianon gyászos 90. évfordulóján konduljanak meg a harangok az egész Kárpát-medencében.
Fekete Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Sopron vármegyei szervezetének képviselője az egyházközségekhez intézett felhívásában Nemzeti imanap megtartását, egész napos szentségimádást javasol. „Szent István királyunk hazánkat a Szűzanya oltalmára bízta. A Kárpát-medence egésze Regnum Marianummá lett, a Szűzanya védelmét semmilyen békediktátum és határrendezés el nem veheti a Kárpát-medencében élő magyaroktól és nem magyaroktól egyaránt. A sok szenvedés ellenére Isten segítségével mindig talpra álltunk. Ez történt Trianon után is. A feleszmélésnek kell bekövetkeznie napjainkban is, hiszen június 4. nem csak Trianon gyászos évfordulója. 1956-ban ezen a napon fogadták el államilag az abortusztörvényt is. Ötven év alatt hat milliónál is több ártatlan magzatot gyilkoltak meg hazánkban. Isten azt várja nemzetünktől, hogy bár dolgozhatunk a Trianonban elkövetett igazságtalansá<WBR>g helyreállításán, amíg az meg nem történik, ajánljuk fel a Trianon okozta szenvedést és megpróbáltatást, továbbá az eddigi fájdalmainkat nemzetünk és az emberiség bűneiért engesztelésül. Ha szenvedéseink miatt Isten ellen zúgolódunk, azzal csak a gonoszt szolgáljuk, de ha a legapróbb fájdalmunkat, örömünket is felajánljuk Istennek, azzal mi sokat teszünk, hogy a szenvedéseinket is a javunkra fordítsa” - olvasható a felhívásban.
1920. június 4-e elsőpéntekre, Jézus Szíve ünnepére esett. Hazánkból öt részt szakítottak ki, öt sebet kapott, mint Krisztus Urunk a kereszten. „Csak így, megalázva, földi hatalom és elismerés nélkül lehetett Magyarország is a Megfeszítetthez hasonlóvá. Csak így nyerhette el teljes értelmét az Apostoli Kereszt, amit Szent István Magyarország részére kapott, a trianoni szerződéssel Jézus Szíve péntekén.” (P.Láng Siegfried M. ORC-A magyarság öt-seb titka 49.o) Pió atya - aki ötven éven át viselte Jézus sebeit - nyilatkozta, hogy irigyli a magyarokat, küldetésük miatt.
Felvidék Ma
</TD></TR></TBODY></TABLE>

 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Cserépfalu

view_images.php


1196-ban említik először a települést, Cheryp néven. A 13.
századtól kezdve az egri püspökség birtoka volt.​

A falu lakossága egész történelme folyamán szőlő-, gyümölcstermesztéssel,
mészégetéssel foglalkozott.
Pincesorok veszik körül, melyekben a múltban nemcsak bort tároltak, hanem a
II. világháború idején menedéket is nyújtottak a falu népének.​


556679_86220af6aafda051db41a5362512a5d9_m.jpg


pincesor01.jpg

a berezdi pincesor

katonak.jpg

Nem mindennapi látvány található a falakon: katona-szobrok, első
világháborús honvédek állig felfegyverkezve, életnagyságban őrzik
a boroshordókat.

falufel6_small.JPG


Hór - völgye kapujában található Cserépfalu már évszázadok óta lakott település.​
A falu – 1248-ból származó első okleveles említése alapján – 1998-ban ünnepelte
fennállásának 750. évfordulóját, jóllehet története a 12. század elejéig nyomon követhető.​
Alapítója egy délvidéki származású birtokos, Crispinus (Csrepinus) lehetett, s a község
nevét is tőle örökölte.

A 13. század elején már Katapán egri püspök tulajdona lett, akinek a halálával a birtok a püspökségre szállt.
Az egri püspökség tulajdonosi jogát előbb II. András, majd IV. Béla, s végül 1326-ban

Károly Róbert is megerősítette, jóllehet Nagy Lajostól (vagy Károly Róberttől) már királyi (királynéi)
birtokként tartják számon.

Árpád-kori templomáról 1332-ben kelt okiratban olvashatunk először.​
Az Anjou-korban épült Cserépvárát még Zsigmond idején is királyi (királynéi) várként tartják számon.
1443-ban I. Ulászló Berzeviczi Pohárnok Istvánt iktatja a Cserépvára és a falu birtokába,
amely 1462-ben bekövetkezett halálával Rozgonyiak kezére szállt.
1495-ben a falu birtokosa már Hédervári Ferenc, 1523-ban pedig II. Lajos a Báthoryak kezébe adja.​
A falu 1554-ben lett a törököké.

A Báthoryak nyomán Cserép lakói valószínű már az 1560-as évektől áttértek a református hitre.

Eger eleste után, 1596-ban Cserépvára ellenállás nélkül, bár csak időlegesen került török kezére.​
A 17–18. században a földesúr személye gyorsan változott.
A bedegi Nyáriak után
Homonnai – Drugeth Zsigmond és felesége Eszterházy Mária birtokolta.
Őt követte az Orlik család, majd a L’Hullier, a Forgách és az Esterházy család.
Az egri püspök, Szalai Barkóczy Ferenc, 1753-ban szerette volna visszaszerezni Cserépfalut,​
kísérlete azonban csődöt mondott.

A 19. század elején már Dessewffi Ferenc a földesúr.​
Halálával az uradalom a koronára szállt, majd hitbizománnyá válásával először a Koháryaké,
majd Szász-Coburg Góthai hercegi uradalom lett egészen 1945-ig.​


A falu megtartó ereje a rendszerváltás után néhány évvel ismét növekedni kezdett.
Ennek kézzelfogható jelei a nagy volumenű infrastrukturális fejlesztések (vezetékes víz,
szennyvízcsatorna hálózat és gázvezeték kiépítése) és a vállalkozói kedv megélénkülése
(például: falusi turizmusba számos család bekapcsolódott).
Ennek nyomán nőtt a faluba költözők száma.
Az üresen álló házak iránti kereslet megnövekedése azonban elsősorban a rekreációs célokat
szolgáló „hétvégi házak” elszaporodásával hozható kapcsolatba.​

***​

szurdok.jpg


Subalyuk-sziklabarlang


A falu határában található a Subalyuk-barlang, Közép-Európa egyik legrégibb ősemberleletének helye.​

suba_lyuk.jpg


1932-ben Dancza János vezetésével ásatások kezdődtek meg, és egy 25-35 éves nő és egy
3 év körüli gyermek csontjait (nem teljes leletek) találták meg.
Az ősembermaradványok előkerülése után Kadić Ottokár által folytatott feltárás
18 réteget különített el.​

A csontmaradványokat neandervölgyi embernek azonosította a tudomány, azon belül is a kelet-európai
neandervölgyi-leletekkel mutatnak rokonságot.
Pontosan még nem tudták megmondani, hogy mikor éltek, de nagyjából 71000-61000 évvel előttire
teszik, egy eljegesedés hidegebb periódusa alatt.​



subalyuk_muzeum1.jpg


Műtárgymásolatok és dokumentumok segítségével mutatja be a
subalyuki ősember életmódját.​


0856_p1523_maxi.jpg

Gyermek koponya és felső állkapocs.​

cserepfalu_img_3845_thumbnail.jpg


Kaptárkövek

kaptarko4_hn.jpg


Az elmúlt századokban sokan próbálták megfejteni e különleges földtani képződmények titkát,
ám nagy bizonyossággal egyelőre annyi tudható, hogy a vakablakok egy része még jóval a
honfoglalás előtt keletkeztek, és hogy azokat mind a magyarok előtti népek, mind pedig a honfoglalók
közvetlen leszármazottai kultikus célzattal is használhatták.
Míg a kaptárkő igen eltérő méretű, maguk a fülkék hasonló nagyságúak, átlagos méretük 60x30cm körüli.
A szájhagyomány igen érdekes történeteket őrzött meg a kaptárkövekkel kapcsolatban.
Az egyik legenda szerint a kereszténység felvétele és az államalapítás idejében zajlott polgári
forradalmak vezetőinek hamvait ilyen fülkékbe temették.
Mások pogány oltárköveknek tartják a képződményeket, ami alátámaszthat az, hogy Szent László
törvényei valóban felléptek a pogány szertartások ellen, megtiltva a fáknál, köveknél
bemutatott áldozatokat.​


kaptar4.jpg
_kimg_0ko_021_kaptarko_thumbnail.jpg


kaptarko03.jpg



A milleniumi kilátó

12.jpg


A kaptárkövek alakját követve épült.

*******
***

cserepfalu.jpg
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Sirok

sirok_ejjel.jpg


Sirok község Heves megye Pétervásárai kistérségében,
Recsktől 6 kilométerre, Egertől 22 kilométer távolságra.​

A falu a Mátra és a Bükk szélénél fekszik.
A dél felé tartó Tarna völgye itt összeszűkül, majd kiszélesedik. Valószínű, hogy erről kapta a település a nevét, hiszen a Sirok szláv szó, jelentése: széles.
A falu első írásos említése 1302-ben történt.


sirok-2-m.jpg


Hogy honnan ered a falu neve, arról a lakosságnak sokáig más elképzelése volt, mint a tudósoknak.
Él ugyanis ezzel kapcsolatban egy legenda.
A siroki vár romjától csak 400 méter a „Barát és Apáca” néven ismert kőbálvány.
Egy népmonda szerint Tarnát, aki Darnó tündérkirály lánya volt, megszerette a fiatal Bodony.
A gonosz apa haragjában megölte a fiatal szerelmeseket, akik kővé változtak.
Valójában őket láthatjuk a bálványban.
És mivel Darnó azóta is keservesen sír, innen származik a falu neve is.
Másik legendát is őriz a néphagyomány, mely szerint Országh Kristófné, az utolsó várasszony,
egyetlenegy gyermekét a dajka kiejtette az ablakon, a búsuló édesanya pedig e szavakra fakadt:
„Sírok, sírok, örökké sírok, s így legyen neved, szerencsétlen hely! Sirok.”​

A siroki vár

Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival.​


sirok.jpg

A vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlik vissza, akik a védelemre oly kitűnően alkalmas Várhegyet megerősítették, és állandó állomáshelyet telepítettek ide.​

***​

Sirok várának utolsó ostromát a Rákóczi szabadságharc idején, omladozó falai közé magukat befészkelő
labancok kifüstölése jelentette, amit 1710-ben Réthey Ferenc egri vicekapitány fegyveresei végeztek el.
A következő évszázadokban gazdátlanul pusztultak falai, az időjárás rombolta tető nélküli épületeit.
Reménysugár megmentésére az 1960-as években csillant fel, amikor az Egri Múzeum régészei feltárták
a vulkáni tufába vájt járatait.
A helyreállítására csak az 1990-es esztendőkben tettek lépéseket, napjainkban már jól járható műút vezet
fel a Várhegyre, ahol az alsóvár falait konzerválták.​


matra2006norcsikaekal%20071_400.jpg


Barlanglakások

A falu fő utcájában érdekes látnivaló a Bükk hegység falvaiban egykor elterjedt,
riolittufába vájt barlanglakások sora.​

sbarlang7.jpg


A barlanglakásokat a múlt század első harmadában vágták a külön ezzel foglalkozó kőfaragók.
A barlanglakásokban olyan szegény emberek családjai éltek, akik tavasszal elszegődtek summásnak,
így nyáron ezeket csak az öregek és a gyerekek lakták.
A barlanglakások általában egy helyiségből álltak.
A mindenütt jelen lévő követ a berendezés során is hasznosították, a vájható kő alkalmat
adott arra, hogy ülő- és fekvő padkákat képezzenek ki a falak mentén.

xxxxxxx
1220-o.jpg


Barokk templom


stemp13.jpg



Az 1332. évi pápai tized jegyzék szerint plébánia, következésképpen templom is állt
ezen a helyen, erről tanúskodnak a vár falába beépített románkori templomkövek.
1596-ban a magyar őrség a várat elhagyta, a török 91-évig portyázott és pusztított a környéken,
a templomot is lerombolta.
1732-ben még fából épült imaháza volt az újra népesedő községnek.
1743-ban kezdték építeni a jelenlegi templomot.
A tornyot 1887-ben építették a templomhajóhoz


stemp14.jpg
seml3.jpg


1823-ban készült a templomkertben álló Nepomuki Szt. János szobor.


A Nyírjes-tó


matra-048.jpg


Sirok község határában a Darnó-hegy északkeleti oldalában, 280 m tengerszint feletti magasságban, egy 2–3 m mély
lefolyástalan mélyedésben található hazánk egyik legértékesebb tőzegmohás lápja, a siroki Nyírjes-tó.
Hazánkban a klimatikus adottságok miatt csak igen kis területen találhatók meg ezen lápi élőhelyek, melyeket
számos reliktum jellegű fajnak biztosítanak életteret.
A lápot szegélyező nyílt vizű „lag-zóna” és rekettyefűz cserjés veszi körül a tőzegmohás lápot, amelyben
7 tőzegmoha fajt is sikerült kimutatni.
A gyepalkotó hüvelyes gyapjúsás mellett igazi botanikai kuriózumot jelent a gyapjasmagvú sás,
a kereklevelű harmatfű és a molyhos nyír.
Védetté nyilvánítás: 1961
Terület: 22,5 ha


001.jpg


A kőkúti Szent László kápolna

xxx
kokutk.jpg


A Kormos gyula egri építész által tervezett kis kápolna külső megjelenésében és belső szerkezetében
egyaránt szerencsésen ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit, jól illeszkedve
az ideálisan szép környezetbe.


kokutk2.jpg


Kútvölgy

Mindenki számára igazi felüdülést, kikapcsolódást jelent a Kútvölgyi szabadidőpark.
A közkedvelt kirándulóhelyet a Mátravidéki Fémművek alakította ki. 1993-tól a helyi önkormányzat kezelésébe került.
Szép fekvése, jó levegője, zöldterülete játszótere faházaival a felnőttek és a gyermekek számára
egyaránt vonzó, gyakran színhelye ünnepségeknek, hangulatos rendezvényeknek.
A szabadidőpark egyéni látogatók előtt is nyitva áll egész évben.
Érdekesség, hogy itt rendezik meg évente a motoros találkozókat, ahová határainkon
túlról is többen érkeznek.

foto_hely01.jpg
foto_hely03.jpg


.
 

Csatolások

  • 28_20040831_220822.jpg
    28_20040831_220822.jpg
    97.4 KB · Olvasás: 3
  • 28_20040831_220851.jpg
    28_20040831_220851.jpg
    98.1 KB · Olvasás: 4
  • 28_20040831_220921.jpg
    28_20040831_220921.jpg
    98.3 KB · Olvasás: 3
  • 28_20040831_220950.jpg
    28_20040831_220950.jpg
    99.5 KB · Olvasás: 4
  • 28_20040831_221142.jpg
    28_20040831_221142.jpg
    99.3 KB · Olvasás: 4
  • 28_20040831_221239.jpg
    28_20040831_221239.jpg
    99.6 KB · Olvasás: 4
  • 28_20040831_221332.jpg
    28_20040831_221332.jpg
    99.8 KB · Olvasás: 5
  • 28_20040831_221419.jpg
    28_20040831_221419.jpg
    98.3 KB · Olvasás: 4
  • Foldhaz-barlanglakas_11.jpg
    Foldhaz-barlanglakas_11.jpg
    86.6 KB · Olvasás: 5

zsuzsanna03

Állandó Tag
Markaz

uj4.jpg


Markaz egyedülálló adottsága a változatos domborzat és a nagy szintkülönbségek, hiszen területe egészen
Kékestető szomszédságáig felnyúlik.

A Mátra lábánál, Gyöngyöstől 14 km-re, a Verpeléten át Egerig vezető út mentén található.
Északon - a hegyek karéjában megbúvó kis falut - az erdők ölelik, délen az 50 ha vízfelületű tó határolja.


uj2.jpg


melegviz.jpg

A falu mindennapi életéhez tartozott a „melegvíz”-nek nevezett szabadtéri mosoda.
A tó vize télen-nyáron egyformán 16 hőfokos volt, télen erős párát lehelt magából.
Az asszonyok a mosóköveken sulykolták a szennyest, télen is mezítláb álltak a vízben.
Gyakran egyidejűleg 30-40 asszony lepte el fehérneműjével a köveket, közben folyt a duruzsolás,
a véleménycsere.
Évszázadokon át az asszonyok egyik fő hírforrásaként is betöltötte szerepét.
A szabadtéri mosodát csak az 1950-es évek konfekcióipar és a mosógépek fosztották meg eredeti funkciójától.
A mosáson túl nyári időben főleg a kisebb gyerekek szabadtéri strandolásának helyszíne volt,
de gyakran mártóztak meg benne a poros testű cséplőmunkások is.
Hogy mikor létesítették, nem tudjuk, csak valószínűsítjük, hogy a beköltözők első nemzedéke alakította ki,
mivel az 1784-87 között készült katonai térképen már szerepel.


legi1.jpg



Markaz.jpg


A régi falu egyik központja a templom, a mellé épült faluháza, az iskola, valamint a kocsmával egybeépített
szatócsbolt és mészárszék volt.
A másik fontos közlétesítmény a „melegvíz” mellett épült vízimalom, és a „melegvízi” forrás volt.

Közvetlenül a melegvízhez csatlakozott a malomtó és az alatta lévő vízimalom.
A malomtó gátja a malom épülete mellett húzódott. A melegvíz és a millvölgyi patak vizét gyűjtötte össze,
gátján csak gyalogút vezetett.
Az 1735-37 között épült vízimalom Gosztonyi földbirtokostól a Tresó Pál (Tresopaja) családhoz került.
Utolsó tulajdonosa, Tresó József a Donnál veszett, felesége, Hacsavecz Anna (Detko)
1950-ig még esetenként üzemeltette.
1950-ben államosították, lebontották, és anyagát elárverezték,
helyén most lakóház áll.

A forrás zsilippel elrekesztve kicsiny tóvá szélesedik, napjainkban partja hangulatos pihenőhellyé vált.


A markazi várrom


yy
P1030388.JPG


vvvvv
markaz.jpg



„Markaz vára szintén csak rom.
A falu lakói azt beszélik róla, hogy építését csak elkezdték de be nem fejezhették,
mert amit nappal építettek azt éjjel szétszedték.”

Bél Mátyás polihisztor


A várat feltehetően az Aba-nemzetség Kompolti-ágából származó II. Kompolt Pál nevű fia építtette
az 1270-80-as években.
Oklevelekből ismert első ura Kompolti Imre, a későbbi siroki várnagy volt (14. sz. első fele).
Fénykorát az 1200-as évek végétől 1421-ig élte.
A várat a középkorban szokásos módon mészhabarcsba „forrón” építették, mely a helyben bőven
található kőből épült falakat betonszilárdságúra fogta össze.
A falakkal körülvett belső terület 860-900 m2 nagyságú lehetett.
A vár vízellátását az alatta 200 méteres mélységben folyó várpatakon épített vártó biztosította.
Lényeges hadászati, katonai jelentősége nem volt, tulajdonosai főként menedékhelynek valamint pihenés,
vadászat céljára, főúri „víkendháznak” használták.
Nem ismerjük, hogy mikor, ki és miért rombolta le, de valószínűsíthetően a török betöréseknek
köszönhető pusztulása.
Az 1570-es évektől az okiratok már csak lerombolt palota, illetve várromként emlegették.
Ősi köveinek nagy része szétszóródott a környékére, főként a meredek völgybe, ahonnan falusi építkezések
házainak alapjaiba és útépítkezésekhez hordták el, ám még ma is – lerombolása után közel öt évszázaddal
később – dacol az idő pusztításával maradékaiban hirdetve az utókornak a történelmi múltat.

/ Megjegyzés: a teljes lepusztulása annak köszönhető, hogy a honvédség hosszú időn át gyakorló terepként használta !!!/





Tájház







vvvv
0434_intro01_med.jpg



A markazi Tájházat az 1870-es évek elején építette helyi mesterember.
A lakóépület szarufás, torokgerendás, vízvetős, deszkaoromzatos, nem típusos
háromosztatú ház.

Durván faragott patakkőből, agyagos földbe építették, teteje náddal fedett.
A belső terek alapzata "földes", amelyet lótrágya és agyag keverékéből tapasztottak össze.
Erre került föl egy vékony, tehéntrágya és markazi vörös föld ("híg massza") keverékéből álló réteg,
mely azt a célt szolgálta, hogy a felület egyenletesebb és színesebb legyen.
A falakat fehérre meszelték, a homlokzaton kék színű ablakkeretezéssel és lábazattal.





Bent szabad kéményes konyha és kemencés szoba található.
A lakóépülettel párhuzamosan húzódik egy kamrából és egy eszköztárolóból álló gazdasági épület.



Pusztatemplom

ccccc
ptempl1.jpg



A feltárás a templom építésének időpontját a tatárjárást követő évtizedekre keltezi
(XIII. sz. vége - XIV. sz. eleje) és a pápai tizedjegyzékben (1332-37) említett falu plébániatemplomával azonosítja.
Ez az időszak volt a régi Markaz virágzásának a korszaka, amikor a templomon kívül a várat is építették.



vvv



Romjainak maradványai egészen 1962-ig kökénybokrokkal benőve érintetlenül nyugodtak.
Az iszapból kiálló használható köveit 1961-62 telén a falusi építkezések alapjaiba széthordták,
majd a tározó tó 1968-as kialakítását követően a megmaradt falakat elfedte a víz.
Alacsony vízállásnál azonban a templom romjai ma is előbukkannak.
Az aszályosság miatt 1983. őszére a tó vize mintegy 60%-ára zsugorodott össze, ezáltal a pusztatemplom
környezete szárazra került, így Fodor László vezetésével egy régészcsoport fel tudta tárni
annak egy részét.
Az ásatás során egy egyhajós, félköríves szentélyű román kori templom körvonalai bontakoztak ki. A szentély a kor szokásainak megfelelően KNY-i tájolású volt,
azzal a céllal, hogy az imádkozók a felkelő napot, Krisztus jelképét láthassák.
66 m2-es belső tere 280-300 fő befogadását tette lehetővé.

Kápolna


vvvvv
Markaz_kapolna.jpg



A római katolikus kápolna a XVIII. század végén épültcopf stílusban.
Útmenti homlokzattornyos, későbarokk kápolna.
Fákkal körülvéve szabadon áll a község délnyugati vége előtt.
A homlokzati falat a kápolna egyetlen bejárata töri át.
A falazott, barokk vonalú tornyocskát gúla idomú, bádoglemezzel fedett sisak koronázza.
Kétoldalt barokk vonalú oromfalrész emelkedik.
A kápolna hosszoldalait egy-egy félköríves ablak töri át.
Az épület feletti nyeregtetőt bádoglemez fedi.

***​


Markaz_2D_36.jpg

.​

<SCRIPT type=text/javascript> var s1 = new SWFObject("http://www.purgej.hu/components/com_oziogallery/imagerotator.swf","rotator","600","400","7"); s1.addVariable("file","http://www.purgej.hu/components/com_oziogallery/imagerotator.xml"); s1.addVariable("width","600"); s1.addVariable("height","400"); s1.addVariable("transition","fade"); s1.addVariable("shownavigation","true"); s1.addVariable("kenburns",""); s1.addVariable("logo","http://www.purgej.hu/"); s1.addVariable("rotatetime","4"); s1.addVariable("volume","25"); s1.addVariable("screencolor","0x000000"); s1.addParam("wmode", "transparent"); s1.write("oziocontainer"); </SCRIPT><STYLE type=text/css> table.ozio { width: 100%; font-size: 9px; } </STYLE><TABLE class=ozio border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0><TBODY><TR><TD align=right></TD></TR></TBODY></TABLE>
 

Csatolások

  • Markaz_from_castle_ruins.jpg
    Markaz_from_castle_ruins.jpg
    144.7 KB · Olvasás: 5
  • 27744_20100525_093654.jpg
    27744_20100525_093654.jpg
    55.5 KB · Olvasás: 6
  • 27744_20100519_093354.jpg
    27744_20100519_093354.jpg
    75.1 KB · Olvasás: 4
  • 2YGs9FFg0PxnWhA2kHsD4vso0jegucqN.jpg
    2YGs9FFg0PxnWhA2kHsD4vso0jegucqN.jpg
    114.9 KB · Olvasás: 4
  • 27744_20100519_093218.jpg
    27744_20100519_093218.jpg
    82.5 KB · Olvasás: 4
  • 27744_20100519_093301.jpg
    27744_20100519_093301.jpg
    68 KB · Olvasás: 4

zsuzsanna03

Állandó Tag
Zirc

zirc_latkep.jpg


3132-kirandulas-zircre-a-magas.jpg


Festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa
(a városközponton a 400 m-es szintvonal halad át). Veszprémtől 25, a Balatontól 35, Győrtől 55 km
távolságra van.

Nevezettességei.

vvvvvvZirci apátság, ciszterci monostor


3.jpg



III. Béla király 1184-ben alapított itt a Bakony szívében, királyi erdőbirtokon és vadászterületen
monostort a cisztercieknek.
Az első szerzetesek Franciaországból, a clairvaux-i apátságból jöttek. Clairvaux alapító apátja
Szent Bernát volt, a 12. század legnagyobb embere és szentje.

Az apátság alapítása előtti időkből csak egyetlen történelmi feljegyzés maradt Zircről.
A Képes krónika leírása szerint 1060 decemberében I. András királyt – aki öccse, I. Béla elől menekülve
Mosonynál megsebesült – a Bakonyerdőbe, zirci udvarházába hozták.
Itt halt meg, itt ravatalozták fel, s innen szállították az általa alapított Tihanyi Apátságba, ahol az
altemplomban helyezték örök nyugalomra.


vvvvv
Zirc_konyvtar_belso_thumbnail.jpg



Monostor ad helyet a Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak ,

és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is.

vvvvv
zirc_bakonyi_muzeum_thumbnail.jpg



A múzeumban ez egész Bakonyra jellemző fafajták ismertetését (kérgét, leírását, fotókat) tekinthetjük
meg, a környékre jellemző geológiai ismeretanyaggal és emlékekkel együtt.

A könyvtár legnagyobb kincsei a ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságok.
A ciszterci papok évszázados szorgalommal őrizték meg ezeket, javították meg, védték, így napjainkban
is kiváló állapotban vannak, de látogató számára nem elérhetőek.


vvvvvvv
_050678i0.jpg



Állandó kiállításai a "A Bakony természeti képe" és "A Kárpát-medence ásványai".
A Zirci Galéria kap még helyet a kiállítások mellett, illetve Zirc nagyjai és Bakonykutatók Panteonja.


xxxxA Zirci arborétum


xxxx
zirc-arboretum-430x322.jpg


Hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét az 1182-ben Zircen letelepedett
ciszterci rend hozta létre.

DSCN0109.jpg y 100_1353.JPG


A Föld öt kontinenséről találhatunk itt 110 fa és cserjefajt, amelyek jelentős része a környező​


területeken nem őshonos.​
Az arborétumban található tó 600 éves mesterséges tó, eredetileg a ciszterciek halastónak alakították ki.
A kert ennél sokkal fiatalabb.
A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelynek jellemzője, hogy szabálytalan tisztások,
erdőfoltok váltakoznak.

tn_aid3469_20090503143451_61.jpeg

Az Arborétumot patak szeli át, itt éppen a Cuha-patak, a bejáratnál mindjárt
egy kis tavat táplál.


tn_aid3469_20090503143853_789.jpeg

A tó partján tarka egynyári és évelő virágok fogadnak.
Szép fűzfák hajlanak a tó fölé, a nádban vadkacsák laknak, békésen úszkálnak a tavon.​
A bejárattól távolabbi részen a tó partján két méter magas ernyős virágú növény csalogat, a levelei is hatalmasak,
esernyőként is használhatnánk akár...

zirc2.jpg
.​


Sokféle fenyő, lombhullató fa, rengeteg bokor él az arborétumban, köztük nagyon idős fák is,
érdekes alakú törzzsel, koronával.​

tn_aid3469_20090503144229_374.jpeg

A Bakonyban őshonos fafajták mind megtalálhatóak itt, de rengeteg különlegesség is van,
például atlaszcédrus .​


botanik.jpg


Sokféle boróka van, nehéz illatukat messzebbről is érezni, és érdekesek a csüngő ágú​
kisebb-nagyobb fák, például szilfa.



Gyönyörű a sokféle zöld árnyalat, szinte minden egyes fa lombja más-más zöld.
A park területén sokféle madár is él, az árnyas ösvényeken sétálva jólesik hallgatni a dalolásukat.



Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye - múzeum

xxxxxxxxxxx imagesCAH1A3A3.jpg


XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be​
az agrárműszaki emlékek gyűjteménye.

A gyűjtemény kialakítása az 1974/1975-ös tanévben kezdődött el.​


xxxxxxxx
traktorm2003_17.jpg


cccc0 km-es bakancs


cccccccccc
Zirc_kocipo.jpg


A Zirc központjában található "0 km-es bakancstól" indulnak a Magas-Bakony-i túraútvonalak ,​
és a kék-piros-sárga-zöld jelzéseket követve eljuthatnak a kirándulók a Bakony legszebb részeihez.



***
 

Csatolások

  • 800px-Reguly_konyvtar.jpg
    800px-Reguly_konyvtar.jpg
    149.6 KB · Olvasás: 3
  • 800px-ZircMonostor1813.jpg
    800px-ZircMonostor1813.jpg
    49.7 KB · Olvasás: 4
  • zirc_mkonyvtar_2.jpg
    zirc_mkonyvtar_2.jpg
    226.9 KB · Olvasás: 5
  • 0716_intro01_maxi.jpg
    0716_intro01_maxi.jpg
    133.3 KB · Olvasás: 6

hangya1944

Állandó Tag
Sárvár 1.

Sárvár 15518 lakosú városa 84-es és a 88-as főközlekedési utak találkozásánál, valamint a Rába két partján a Gyöngyös-patak torkolatánál Vas megye második legnagyobb városa.
<O:p</O:p


Sárvár, a nyugat-magyarországi régió dinamikusan fejlődő kisvárosa. Sokarcú és sokszínű, gazdag múlttal rendelkező város. Több mint ezer esztendős történelme során számos kézzelfogható és a kultúra által megőrzött értéket halmoztak fel itt elődeink.

A város Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két partján, a Gyöngyös patak torkolati térségében fekszik. A természeti adottságokban gazdag terület, az újkőkor óta lakott. A római légiók a Kr. u. I. század elején a birodalom számára megszállták a Borostyánkőút vidékét, így Sárvár területe is római igazgatás alá került, de a római uralom után is lakott vidék maradt.
<O:p</O:pA honfoglaló magyarok földvárat építettek német támadások ellen. A vár tulajdonosa az 1280-as évekig a király volt. A feudális anarchia idején 1327-ig a Kőszegi család birtokolta. Károly Róbert 1328-ban kiváltságokat adományozott a belváros területén fekvő Sársziget lakói számára. Sárvár 1390-ig királyi vár maradt. Luxemburgi Zsigmond 1390-ben a várat és az uradalmat Kanizsai Jánosnak adományozta. A Kanizsai család 1535-ig kisebb megszakításokkal birtokolta Sárvárt. Nádasdy Ferenc vezetésével a lakosság 1532-ben visszaverte a török ostromot. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1535-ben kötött házasságot, Sárvár a Nádasdy család tulajdona lett. A humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban. Megszületett az első hazánkban magyar nyelven nyomtatott könyv.
<O:p</O:p<O:p</O:p


Nádasdy Tamás udvarában szívesen látott vendégek voltak a kor tudósai, művészei, humanistái, orvosai, építészei. Tinódi Lantos Sebestyén 1556-ban Sárváron halt meg, és a város földjében nyugszik. Nádasdy Ferenc országbírót 1671-ben lefejezték, és Sárvár a Draskovich család birtokába került.

A Draskovichok és a 18. századi birtokosok idején Sárvár hanyatlásnak indult. A fejlődés 1803 után indult el, amikor az Este-Modenai család lett az uradalom tulajdonosa. Sárvár a dualizmus korában fénykorát élte. A vasúthálózatba 1871-ben kapcsolódott be, az elektromos energiát 1897-től kapta az ikervári erőműtől.

A ma Sárvár néven ismert város több, egymással összeépült, közigazgatásilag egyesített településből jött létre. Sárvárral 1902-ben Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, 1968-ban Rábasömjént egyesítették.

pu3xndv242pmsr7i9e5.jpg

A Nádasdy-vár épületegyüttese nemcsak történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része. A vár ad otthont a Nádasdy Ferenc Múzeumnak ahol számos értékes látnivaló várja a látogatókat.

A várkastély az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma. A vár első említése 1288-ból való. A következő nagy építkezések a XV. Század második felében, a gótika jegyében folytak. A Kanizsai család idején a mai déli szárny helyén háromszintes reprezentatív termekkel ékesített főúri lakóépület készült el. A XV. század végén készült el a mai kaputorony alsó szintje. A XVI. század elejére nagy kiterjedésű zárt udvar alakult ki, a védelmet a természeti adottságok mellett, a rótt palánkos földsáncok biztosították. A Nádasdy család 1534-1671 között birtokolta a várat. A reneszánsz stílusban folyó építkezések eredményeképpen kialakult a várpalota azon formája, amilyennek napjainkban ismerjük.
Csatolás megtekintése 478483
<O:p</O:p
Sarvar_img_0.jpg


<O:p</O:p
Sarvar_Nadasdy3.jpg

<O:p</O:p


Csatolás megtekintése 478502Csatolás megtekintése 478503



sarvar1_to.jpg


A díszterem mennyezetfreskói 1653-ban készültek el. A mai látható óolasz bástyás védelmi rendszer 1588 és 1615 között épült. A díszterem mennyezetfreskóit 1653-ban Hans Rudolf Miller készítette el, az oldalfalak ószövetségi témájú képeit Dorfmeister István festette 1769-ben. Estei Ferdinánd főherceg 1803-ban vásárolta meg a várat, amelyet utódja restauráltatott. A reneszánsz árkádsort a keleti szárnyon befalaztatta. Az emeleti szárnyon folyosók épültek, így a kastély körbejárhatóvá vált. A várárok vizét lecsapolták, s felépítették a ma is látható hidat. A XIX-XX. század folyamán csak kisebb átalakítások történtek, így a vár napjainkig is a XVI-XVII századi erődített későreneszánsz várkastélyok hatását kelti.

N%C3%A1dasdy%20v%C3%A1r%20barokk%20d%C3%ADszterem.jpg


000213022_4.jpg.jpg

nadasdy_2.jpg
<O:p</O:p

nadasdy_3.jpg

Sárvár_belso_medium.jpg

<O:p</O:p

<O:p</O:p
<O:p</O:p
 

hangya1944

Állandó Tag
Sárvár2

Sarvar_SztLtemplom.jpg


A Sárvár központi terén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. A kivitelező Pietro Orsolini. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A Rákóczi-szabadságharc idején a várossal együtt elpusztult templomot 1732-ben építették újjá, a tornyát pedig szintén 1732-ben építették fel. A barokk templom 1830-ban két boltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvá vált. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta. A város lakosságának növekedése, s a templom állagának rohamos romlása miatt 1926-27-ben átépítésre került sor. A toronytól keletre eső részeket lebontották, így elpusztult a templom legrégebbi része is. Az új templom két oldalhajóval növekedett, a szentély nyugati részre került, a keleti oldal pedig klasszicizáló homlokzatot kapott.



<O:p</O:p

Sárvár egykori plébániatemploma volt az 1912-ig közigazgatásilag önálló Sáron álló középkori eredetű katolikus templom. A mindenkori sárvári plébános 1767-ig Sáron lakott. A templom első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keleti tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok. Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el. Az 1830-as, vagy az 1868-os átalakítás során festett fa mennyezetét cseh- süvegboltozatra cserélték<O:p</O:p
Feltételezések szerint itt temették el Tinódi Lantos Sebestyént 1556-ban.<O:p</O:p
<O:p</O:p

ccccc
000213031_2.jpg.jpg

<O:p
<O:p</O:p
xxxxxx
000213032_3.jpg.jpg
<O:p</O:p


Hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; 1800-ban kapta mai formáját a két toronnyal.

19_11.jpg

4144.jpg
<O:p</O:p

<O:p</O:p


<O:p</O:p<O:p</O:p
A rábasömjéni Szent Márk templom a vár mellett az egyetlen Árpád-kori eredetű alkotás Sárváron. Első írásos említése 1288-ból való. A XIII. században még Szent Péter, a XVII. század végén már Szent Márk nevet viselte. Román kori eredetre emlékeztetnek tornyának ikerablakai, bélelt kapuzata, a sekrestye bejárataként használt román stílusú kapuzat, s az épület keletelt tájolása. Az 1933-as átalakítása során neoromán külsőt kapott. Az 1973-as tatarozás során újabb román kori részletek kerültek elő. A templomtérben Pruzdik József festőművész négy Szent Márk életéből, s egy Jézus életéből vett jelenetet festett meg freskó technikával.

4143o.jpg

<O:p</O:p
xxxxxxxxx
szentmarktemplom.jpg


xxxx
000213034_2.jpg.jpg


A Szent László templomtól délnyugatra áll Sárvár első iskolája, amelyet 1535-ben alapított Nádasdy Tamás, a későbbi nádor, s amelyről a reformáció európai jelentőségű alakja, Melanchton Fülöp is dicsérőleg emlékezik meg 1537-ben, Nádasdy Tamáshoz írt levelében. Az iskola neves tanára volt a bibliafordító Sylvester János és a "magyar Luther"-ként is nevezett Dévai Bíró Mátyás. Az iskola ekkor még egyszintes épület volt. Nádasdy Tamás maradandó alkotást hagyott az utókorra: az iskolaépület átvészelte a város 1705-ös pusztulását is. A mezőváros 1830-ban emeletessé bővíttette. Erről emlékezik meg a homlokzaton lévő "OP. SARVAR 1830." szövegű felirat. Az 1883/1884-es tanévben Gárdonyi Géza tanított falai között. Szolgálati lakása az emeleti szinten volt. Az új iskola felépítéséig 1889-ig folyt itt a tanítás. 1892-ben itt nyílt meg a város első óvodája, s azóta is a 3-6 éves korosztály nevelését szolgálja. A homlokzaton lévő Madonna szobor 1901 óta díszíti az épületet.

xxx
feed790d.jpg

<O:p</O:p


<O:p</O:p
<O:p</O:p

Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárvárról maradtak fenn. A mai arborétum elődjét 1546-ban alapították, gyümölcsös és zöldségeskertként. A kertészkedés egészen 1671-ig virágzott, amikor is az akkori tulajdonost, III. Nádasdy Ferencet, az akkori országbírót a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejezték és birtokait elkobozták. Ezzel a híres kertészet tönkrement, de néhány gyümölcsfa és közé keveredett tölgy megőrizte a kezdetek emlékét.

b8f013d6.jpg

Sárvári Arborétum1803-ban került a várkert ismét értő kezekbe. Habsburg Ferdinánd estei-modenai főherceg vette meg a várat a hozzá tartozó területekkel együtt. Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többi területen pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat.1868-ban örökléssel Lajos bajor királyi hercegtulajdona lett a kert (és természetesen a vár), aki magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait. A II. világháborúban komolyabb károk nem keletkeztek az arborétumban. A helyi erdőgazdaság vette át a kezelését, 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte. Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj-fajta található.

xx
Sarvar_arbor4.jpg


sarvar_arboretum-4-o.jpg


995-o.jpg
<O:p</O:p
<O:p</O:p

A kőolajkutatók 1961-ben az aranynál is értékesebb kincset leltek a föld méhében: a gyógyvizet. A jövőbeni Sárvár fejlődésében fontos szerepet kap a természeti kincsre alapozott gyógy-idegenforgalom.

A fürdő egyik legfontosabb vonzereje kétségtelenül az itt található kétféle gyógyvíz.
Az egyik az <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com
><st1:metricconverter alt=
</st1:metricconverter>1200 m mélységben található, 43°C-os alkáli hidrogén-karbonátos víz, amely mozgásszervi betegségek, reumatológiai panaszok kezelésére, valamint sportsérülések, törések, ortopéd műtétek utáni rehabilitációra alkalmas.<O:p</O:p

A másik a 83°C-os magas sótartalmú gyógyvíz, melynek nagyon kedvező a hatása egyes nőgyógyászati gyulladásos betegségek kezelésében. A magas sótartalmú gyógyvízből lepárlással állítják elő a híres Sárvári Termálkristályt.



<O:p</O:p<O:p</O:p
b82d7caa.jpg
<O:p</O:p

sarvar_furdo_2.jpg



http://www.dajkaapartman.hu/img/sarvar_furdo_2.jpg

<O:p</O:p
 

reveteg

Kitiltott (BANned)
Kisbalaton

Kisbalaton
Fekete István
Tüskevár c. ifj. regény helyszíne

Matula_b%C3%A1csi.jpg

Bánhidi László Matula bácsi
kep1.gif


<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} p.cim, li.cim, div.cim {mso-style-name:cim; mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
A múlt​

A XVIII. század végéig nem tettek különbséget a Balaton és a Kis-Balaton között, a Fenékpuszta-Balatonhídvég közötti térséget - a mai, tágabb értelemben vett Kis-Balatont - a Balatonhoz számították. Vitatlanul kiderül ez az 1761-ben készült térképről, melyen a balatonhídvégi híd mellett "Inciput lacus Balaton" (Itt kezdődik a Balaton tava) felírás található.
A "Kis-Balaton" elnevezés első ízben Zalavár 1805-ben készített térképén tűnik fel. Ez azonban csak a balatonhídvégi híd és a tőle mintegy 3 km-re ÉK-re lévő ún. "Lik" közötti területet öleli fel. A "Lik" és Fenékpuszta közötti rész már "Nagy-Balaton" néven szerepel.
A Fenékpuszta-Balatonhídvég közötti vízfelületet először a Balatonnak 1833-ban készült térképe nevezi Kis-Balatonnak. Erre az időre az egykori balatoni öböl nyilván már annyira eltérő jellegű volt a Balaton egyéb vízfelületeitől, hogy megkülönböztetése indokolttá vált. Ennek ellenére ezen a területen 1863-ig a vízborítás átlagosan 1,5-2 m volt. A Kisfaludy gőzösnek Balatonhídvég a kikötője volt. (Így a mai értelemben vett Kis-Balaton területén 12-15 km2 nyílt vízfelületű öböl alakult ki.) A vízszint változása a 3-4 métert is elérte, azaz a "Magyar Tengernek árvizei" voltak. Az I. katonai felmérés 1783-ból származó országleírásának Balatonhídvégre vonatkozó részében olvasható: "Hier flüsset dei Szala in Platten See, selbe ist sumpfigt und morastig ....". (Itt folyik a Zala a Balatonba, mely posványos és mocsaras ...). A leírás a Kis-Balaton és a Zala völgye mellett lévő községeknél is megjegyzi: "Hat einen unzuganglichen Morast ...". (Járhatatlan mocsár található.)


a_mult1.jpg


A Zala Balatonhídvég alatt beleveszett a nádasokkal és szabad vízfelületekkel tarkított mocsárba, így a vize a természetes mocsárvilágon át kellően megszűrve jutott a Balatonba. A Balaton átlagos vízmélysége és térfogata a XVIII. század vége óta a felére csökkent. Ebben nagy szerepe volt az 1863-ban megépített Sió-zsilipnek. A szabályozási munkák "eredményeként" a Kis-Balaton magasabban fekvő részei szárazra kerültek. Vízborítást a terület csak a Zala árvizeikor kapott az 1920-as évekig, ekkor a Zala árvédelmi töltéseivel gyakorlatilag a folyó árvizeit is kizárták a Kis-Balatonból. Ezt követően a csatornarendszer kialakításával megkísérelték a talajvízszintet csökkenteni, illetve szabályozni annak érdekében, hogy a területen mezőgazdasági tevékenységet lehessen folytatni. Ezek a munkálatok az 1960-as évekig tartottak, eredményre azonban valójában nem vezettek.
a_mult2.jpg

A Kis-Balatonon - a beavatkozások ellenére - nagykiterjedésű természetközeli állapotokat mutató növényzeti típusokat találunk, legfontosabbak: lebegő és gyökerező hínártársulások; nádasok; magassásosok; mocsárrétek; kaszálók és legelők; láperdők és fűzligetek. Az élőhelyek jellemzését a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszere (Á-NÉR) alapján állítottuk össze (FEKETE ET. AL. 1997). A Kis-Balaton védett és fokozottan védett gerinceseit HORVÁTH JENŐ 1997-ben megjelent Kis-Balaton és természetvédelem című munkája alapján állítottuk össze.
A nádasok főbb jellemzői
Az előző élőhelytípustól legfőképp abban tér el, hogy általában több faj alkotja, a fajok száma azonban még mindig alacsony. Általában egy uralkodó faj tömeges jelenléte jellemzi az élőhelyet, mellette általában több magassági szinten vannak jelen a társulásképző fajok. (Az úszólápokat is ebbe a csoportba soroljuk.)
Az élőhelytípust alkotó és jellemző növények:
nád (Phragmites australis); gyékény (Typha sp.); vízi harmatkása (Glyceria maxima); télisás (Cladium mariscus); mocsári galaj (Galium palustre); vízi peszérce (Lycopus europaeus); vízi menta (Mentha aquatica); nádi boglárka (Ranunculus lingua); mocsári tisztesfű (Stachys palustris); lápi csalán (Urtica kioviensis); tőzegpáfrány (Thelypteris palustris); réti füzény (Lythrum salicaria); sás fajok (Carex sp.) csomorika (Cicuta virosa); kálmos (Acorus calamus) helyenként a hínártársulások fajaival képez társulást (pl. tócsagaz (Ceratophyllum sp.); békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) stb.).
Az élőhely természetvédelmi jelentősége
Rendkívül fontos fészkelő és táplálkozó hely a nádi énekesmadarak serege számára, de a telepesen fészkelő gémfélék szempontjából is jelentős. A Kis-Balatont eredetileg az itt található hatalmas gémtelepei miatt nyilvánították védetté.
Az élőhelyen előforduló védett fajok: tőzegpáfrány; lápi csalán; csomorika; nádi boglárka; télisás, kálmos
Zsombéksásosok és nem zsombékoló magassásrétek jellemzői
A zsombéksásosok a „szárazföldi” és a vizes fázis növényzetének kisléptékű mozaikját alkotja. A „szárazföldi” fázist a vízből kiemelkedő zsombékok alkotják, míg a zsombékok közötti vizes fázist a semlyékek képezik. A zsombékok tetején a nádas és a láprétek növényeit találjuk (pl. réti füzény (Lythrum salicaria); tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) stb.) de gyakran szárazföldi gyomnövényeket is. A semlyékekben alámerült vízinövényeket (pl. tócsagaz, rence stb.). Leggyakoribb zsombékképző a zsombéksás (Carex elata).
A magassásréteket sűrű növésű sásfajok alkotják rendszerint egy helyen egy faj egyeduralkodó, leggyakoribb társulásalkotó faja a mocsári sás (Carex acutiformis) vagy a parti sás (Carex riparia). Az élőhelyre jellemző fajok: mocsári gólyahír (Caltha palustris); réti kakukktorma (Cardamine pratensis); sárga nőszirom (Iris pseudacorus).
Természetvédelmi jelentőség
A Kis-Balatonon a nádas mellett ez a másik legelterjedtebb élőhelytípus. A sásosok talán még veszélyeztetettebbek, mint a nádasok. A szocializmus erőltetett vízrendezései következtében jelentős állományai tűntek el. Védett növénye: tőzegpáfrány.
<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {color:purple; text-decoration:underline; text-underline:single;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->


A Hídvégi-tó<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {color:purple; text-decoration:underline; text-underline:single;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->



zsombekos.jpg

Zsombékos
<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {color:purple; text-decoration:underline; text-underline:single;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->

poganyvari_sziget.jpg

Pogányvári-sziget




Csatolás:

<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Nagykócsag
<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Szürke gém
<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {color:purple; text-decoration:underline; text-underline:single;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Kányavári-híd
Zala beömlés
 

Csatolások

  • gallery_10.jpg
    gallery_10.jpg
    7.9 KB · Olvasás: 77
  • gallery_5.jpg
    gallery_5.jpg
    30.1 KB · Olvasás: 4
  • kanyavari_hid.jpg
    kanyavari_hid.jpg
    86.7 KB · Olvasás: 3

reveteg

Kitiltott (BANned)
Szilvásvárad, Szalajka-völgy Fátyol vízesés!


fatyolvizeses_szalajka_volgy_117178_64535_n.jpg

Fátyol-vízesés, Szalajka völgy

A természeti értékek között tarthatjuk számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a Fátyol-vízesést vagy az erdei tanuló-sétautat, a történelmi nevezetességek között az istállóskői ősemberbarlangot, a vidék ipari történetét megidéző Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, a Mária-vasbányát és a közelben lévő történelmi várromokat: a tatárjárás előtti Éleskővár romjait és a Mátyás király korabeli lovagvár, a Gerennavár ma már alig felfedezhető maradványait.

A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny nyomtávú kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön.
Vizek, pisztrángok

szalajka-volgy-2A 800-900 méter magas Bükk-fennsík töbreiben eltűnő víz egy hatalmas (mindmáig ismeretlen) barlangrendszert vájva, a hegy gyomrában 400-500 méter szintkülönbséget leküzdve tör elő a Szalajka-völgyben. A patakot három forrás táplálja. Egyik a Sós-forrás, amely egy nagy kősziklákból ered, és így vizét majd két méter magasról zuhogtatja le, és két meleg forrás, amelyek télen sem fagynak be. A Szikla-forrásból kiömlő, egész évben egyenletes hőmérsékletű víz (9-12 °C) kedvező lehetőséget teremt a pisztrángtenyésztéshez. A Szalajka-völgyben a pisztráng valószínűleg őshonos, intenzív tenyésztéssel csak 1957 óta foglalkoznak.

szalajka-volgy-2.jpg


Aki a szilvásváradi fogatos-bemutatók színteréről egyszer körbenéz, tekintetét elkerülhetetlenül magára vonják a sűrű erdők fedte hegyek. Ezek talán már sejtetik a szemlélődővel, hogy közöttük egy ritka szépségű völgy kanyarog, a Szalajka völgye, a Bükki Nemzeti Park bejárata. A lóverseny pályáktól a sziklaforrásig és a híres fátyolvízesésig kiépített túrista út vezet fel, de érdemes egyszer a zakatoló erdei kisvasutat is kipróbálni, amint az nyitott kocsijaival kanyarog a sűrű lombok között felfelé. Közben csak egyszer áll meg rövid pihenőre a halastavaknál.


A keskenyvágányú kisvasút eredetileg a faszállítást szolgálta a völgy alján fekvő
fatelepig.

1.jpg





<LINK rel=File-List href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><STYLE> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Book Antiqua"; panose-1:2 4 6 2 5 3 5 3 3 4; mso-font-charset:238; mso-generic-font-family:roman; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:647 0 0 0 159 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </STYLE>[FONT=&quot]És valaki akit képzőművészetben is megihletett:[/FONT]
[FONT=&quot]<O></O>[/FONT]

Szalajka%20v%F6lgy,%2090x70cm.JPG



item_42237.JPG
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Mátraszentimte

Mátraszentimre község Heves megyében, a Gyöngyösi kistérségben.




1629_20090531_155558.jpg


835 m magasságban, a Darázs-hegy és a Teréz-hegy oldalában helyezkedik el az ország legmagasabban
fekvő községe, Mátraszentimre.
Az ország legmagasabban fekvő településéhez közigazgatásilag hozzátartozik Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Galyatető, Fallóskút, Bagolyirtás.


A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények, az egyik nézet szerint német,
a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt.
Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülők.


xx
telepules-uveghuta-02.jpg



367_20030805_204300.jpg



Az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot.


xxxxxxxxx
_kimg_vvv_vagashuta2vv_thumbnail.jpg


Ennek állít emléket a mátraszentimrei üveghuta.
Erre utal régi nevük: Ötházhuta-Mátraszentimre, Fiskalitáshuta-Mátraszentlászló, Felsőhuta-Mátraszentistván.
Az első családok leszármazottai a ma is a falvakban élő Gubolák, Stullerek, Szabadok, Randliszekek,
Szőkék.
Ma is az eredeti szlovák nevek vannak többségben, hiszen a helyben élő őslakosokhoz
beházasodottak hamar asszimilálódtak

Szlovák tájház


cccccc
000961763_szlovak_tajhaz.jpg.jpg


ccccccccccccccc
MatraszentimreTajhaz.jpg


1995 nyarán egy már használaton kívül álló lakóházban, a Deák Ferenc utcában avatták fel
a mátraszentimrei tájházat, melynek előkészítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett
id. Zakupszky László, a falu első tanítója.


Mátraszentlászló- Vörös-kő kilátó.

A Vörös-kő kilátó Mátraszentlászlóhoz legközelebb eső gyönyörű panorámával szolgáló 2005-ben felújított kilátótorony.

xxx
vorosko_kilato_07k.jpg
x
vorosko_kilato_03k.jpg


781 m-es magas Vörös-kő hegyen található, amely megközelíthető Mátraszentlászló,
Kossuth Lajos utca alsó részén található játszótérről a sárga sáv jelzésen vagy a Kossuth Lajos utca
felső végéről induló sárga kereszt turistajelzésen.

ccccc
voros-ko_01n.jpg


A nevét a közelben található vörös színezetű kőről kapta.


Mátraszentistván

A mátraszentistváni sípark a Felső-Mátrában található az ország legmagasabban fekvő hegyi falvainak ölelésében,
Galyatetőtől 6, Budapesttől pedig alig 100 km-re.
A mátraszentistváni sípályarendszer kiváló minőségű gyepes hegyoldalon terül el, tervezésénél kiemelt
szempont volt a pályák változatossága, különféle nehézségi foka, s a gyönyörű panoráma.

ccccc
70162-matraszenti1.jpg



A sípályák és a síliftek kereszteződésénél hidakat emeltek, melyeket szibériai rönkfából építettek
- a környezetbe szépen illeszkedő, a táj arculatát nem nem zavaró - hegyikunyhókat, rönkbüfét.


ccccccc
800__sipark.jpg




Galyatető

cccc
103galyaK.jpg



Galyatető országos hírű üdülőhely a Mátrában.
Nevét a hasonló nevű Galya-tetőről kapta, amely 964 méter
magas.
1949 után a Nagyszálló kizárólag szakszervezeti beutalóval igénybe vehető zárt üdülő lett. /dolgozók részére!/


legi%20felvetel.jpg


Az 1990-es években mindenki előtt megnyíltak a Nagyszálló kapui, immár Hotel Galyatető néven.
/vagyis, aki meg tudja fizetni !!!/


Fallóskút

A település a Mátra fennsíkja, azaz az Óvártól az Ágasvárig, keletre a Galya-tetőig húzódó gerince, délre a Bagolyirtás-Tóthegyes vonulata és a nagyparlagpusztai medencerész között elterülő 700-800 méter magasra emelkedő területnek a közepén fekszik.


xx
0.jpg




A felső-mátrai templomok közül talán a legismertebb a fallóskúti Mária-kápolna, ahová jelzett turistaút visz.
Kényelmes sétával elérhető Mátraszentimréről. Az egyre bővülő Mária-kápolnát ezrek keresik fel évente,
ma már országszerte ismert zarándokhellyé vált.

cccccccc
cimkep_01_1470066942.jpg
8599198.jpg



Fallóskút sajátossága, hogy itt él Magyarország egyetlen főállású remetéje, Szél Sándor Paszkál,
90px-Paszk%C3%A1l.jpg

aki szívesen mesél a zarándokoknak a kápolna történetéről, Klára asszonyról, aki férjével meglelte a forrást.


Bagolyirtás.


ccccc
104.jpg



Igazi üdülőtelep hétvégi házakkal, nyaralókkal.
Bagolyirtás egyetlen nevezetessége a Názáret üdülőtelep temploma, melyet 1994-ben emeltek.


Három falu temploma

ccccvvc
300px-H%C3%A1rom_falu_temploma1.jpg



A templom építésének helyéről és körülményeiről megoszlanak a vélemények. Több nézet ismeretes.
Az egyik szerint az egri érsekség elképzelése az volt, hogy a három falunak
- Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván -
legyen közös temploma, mely köré majd települnek az emberek, így idővel centrum lehet a települések életében.
A három falu azonban sehogyan sem tudott megegyezni a pontos helyről, ezért az érsek kijelölte
a három falutól közel azonos távolságra lévő pontot.
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Várgesztes


IMG_2363_Vargesztes.jpg


527 lakosú zsákfalu Tatabányától 17 km-re déli irányban a Vértes egyik völgyében
a megye határán.

1730 körül Esterházy József katolikus vallású németekkel népesítette be a falut.
Az itt letelepültek a XVIII-XIX. században mész- és szénégetésbôl, favágásból éltek, néhányan kerekeket,
hordókat készítettek.
A falu 1917-ben vette fel a Várgesztes nevet.


xxxxxxx


vgesztes_rktemplom.jpg


Római katolikus templomát barokk stílusban építették a török pusztítás után beköltöző
németek az 1730-as évek után.


xx
galery_image.php



xxxxxxxxxxxxxxx
tn_2005_0624Image0119.JPG



Igazi nevezetessége azonban a község fölötti hegyen álló várrom.
A vár egyike volt a tatárjárás után emelt kőváraknak, s egészen a török hódításig épen állt.
A visszaköltöző lakosság sok kövét elhordta építkezéseihez, nem kevésbé rombolva ezzel a harcoknál.
Szerencsére 1932-ben turistaházzá alakították, majd a hatvanas években restaurálták,
mai formáját ekkor nyerte el.


xxxxxxxx
2007-10-29-Vertes_GL_300.jpg




Környéke nagyszerű kirándulási lehetőségeket nyújt a Vértesben.



3821-szakvezetes-tatan-az-agostyani-arboretumban.jpg



A Vértes a Magyar Középhegység dunajobbparti részének egy nagyobb tagja, mely Fejér és Komárom
vármegyékben terül el és DNy-ról ÉK. felé csap.
A mintegy 30 km. hosszu és 10-15 km. széles hegységet Ny-on a móri völgy és az Általér völgye választja el a
Bakonytól, K-en ugyancsak az Általér és a galla-szári horpadás, melyet a m. kir. államvasutak budapest-újszőnyi
vonala követ, választja el a Gerecsétől; É-on az Általér lapálya, D-en a Csákvár és Székesfejérvár
körüli lapály határolja.
A Vértes fő gerince Mór fölött a Csókaheggyel (479 m.) emelkedik; a gerinc magassága az
500 m.-t sehol sem éri el; főbb csúcsai a Csákivár (422 m.) és Körtvélyes (481 m.); a déli mellékágakban
a Vásárhely (398 m.) és Táborhegy (448 m.), az északi oldalágakban az Antoni hegy (400 m.),
Gesztesi hegy (433 m.) és Vitányi hegy (460 m.). Oldalágai nem hosszuak.


297-lovaglas-lovastura-lovas-oktatas-lovaspark-moron-a-bakony-es-vertes-hataran.jpg



A Vértes hátát leginkább bükkösök fedik, tövében szőllők díszlettek.
Emelkedéseit számos várrom (Csókakő, Gerencsér, Csákivár, Szt.-Kereszt, Gesztes, Vitány) ékíti.


image153jpg.jpg


xxxxxxxxxxxxxCsókakő


A hegységen keresztül vezet a székesfejérvár-tatai törvényhatósági út.
A Vértes leginkább triasz és rhaeti képletekből épült.
Hozzá két mellékcsoport csatlakozik: É-on a Tatai hegycsoport, mely Tatától DNy-ra emelkedik (294 m.)
és D-en a Velencei hegycsoport, Csákvártól a Velencei tóig terjed, leginkább gránitból áll és
a Meleghegyben 352 m. magasságot ér el


A falu melletti üdülőfalu

V%C3%A1rgesztes_l%C3%A9gifot%C3%B32.jpg



A 125 házból álló park, csendes zöldövezetben, friss levegőjű erdők és gyönyörű tavak közelében található.


xxxx
vargesztes_villa2.jpg



Gesztesi parkerdő

kilato-parkerdo-1.jpg



xxxxxxxx
2007_05_02__DDK_1_Dsc08364_out.jpg



Kis-tó

xxxx
Vit%C3%A1nyv%C3%A1r090413%20078.jpg_thumb.jpg


Zsigmond szikla


xxxxxx
20090419.jpg



.
 

Csatolások

  • P1180183.JPG
    P1180183.JPG
    310 KB · Olvasás: 3
  • parkerdo.jpg
    parkerdo.jpg
    297 KB · Olvasás: 3
  • vertes10.jpg
    vertes10.jpg
    138.8 KB · Olvasás: 3
  • vargesztes.jpg
    vargesztes.jpg
    217.7 KB · Olvasás: 3
  • gesztes28.jpg
    gesztes28.jpg
    28.9 KB · Olvasás: 3
  • gesztes080.jpg
    gesztes080.jpg
    333.6 KB · Olvasás: 3
  • kis to.jpg
    kis to.jpg
    116.7 KB · Olvasás: 3

hangya1944

Állandó Tag
Budapest, Keleti pályaudvar

A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nem a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolat miatt. A pályaudvar négy fő vasútvonal: (Budapest–Győr–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Szolnok-Békéscsaba–Arad (120-as), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. A főváros VIII. kerületében található, a Baross téren.

felszini_baross1.jpg



A Keleti pályaudvar eklektikus épülete 1881-1884 között épült. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. A fogadóépület tervezője Rochlitz Gyula, a csarnoké Feketeházy János és Than Mór volt.


Kerepesi út felől a homlokzat:
Csatolás megtekintése 495765

és a felüljáróról nézve:
5805.jpg



A csarnok:

Csatolás megtekintése 495767Csatolás megtekintése 495772

Feljárat a csarnokba az átépítés után:


Esti megvilágításban:


A restaurált, un. hatvani üvegfal:

%C3%BCvegfal.jpg
 
Oldal tetejére