A világ legnagyobb olajexportálójának számító Szaúd-Arábia vezetése úgy döntött, hogy az ország lemond a szénalapú energiatermelésről, és 25 éven belül teljes egészében a megújulókra állítja át a belső energiagazdaságot. A meglepő lépés mögött az a megfontolás áll, hogy a napenergia belátható időn belül olcsóbb lesz az olajnál, és nagyobb profitot lehet rajta elérni.
Az átállás ötletével a szaúdi olajminiszter, Ali al-Naimi lepte meg a világot. A miniszter szerint Szaúd-Arábia nem egyszerűen arra készül, hogy alkalmazkodjon a zöldenergia terjedésének trendjéhez. A cél kifejezetten a térségbeli vezető szerep megszerzése. (És talán az sem érdektelen, hogy a hírre az energiabizniszben és vállalati tanácsadásban érdekelt ifj. Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterének fia hívta fel a magyar közvélemény figyelmét.)
2014-ben világszinten 16 százalékkal nőtt a megújuló energiaforrásokba érkezőbefektetések mértéke, és a többlet több mint fele napenergia-projektekbe vándorolt. A napenergiára épülő infrastruktúra költségei mintegy 80 százalékkal csökkentek az elmúlt hat év során. Szaúd-Arábia földrajzi adottságai a napenergia terén messze kedvezőbbek számos leendő versenytársánál: a sivatagi napsütéses órák száma és a napsugárzás ereje sokszorosan meghaladja a világ más pontjain, például a Németországban vagy a skandináv országokban tapasztaltakat.
Ha az arab monarchia tevékenyen beszáll az energiaszektor megújuló energiaforrásokra való átállításába, az hatalmas lökést adhat a már jelenleg is zajló átállási folyamatnak, aminek komoly társadalmi hatásai is lehetnek. Amíg ugyanis az olaj és egyéb fosszilis energiahordozók üzletága egy centralizált, általában egy szűk elit tulajdonlására alapuló rendszert hozott létre, addig a megújuló energiaforrásokra épülő szisztéma az eddigi tapasztalatok nyomán inkább a közösségi menedzsment és tulajdonlás elvét követi. Jellemző adalék, hogy amíg Németországban el nem indult az atomerőművek leállítását és a zöldenergia előretörését eredményező „Energiawende", az energiaellátás négy nagyvállalat kezében összpontosult, ma viszont több tízezer mezőgazdasági szövetkezet és kistermelő szállítja az áramot és a biogázt az ország energiahálózatába.
Ami pedig a változás tempóját illeti, a Greenfo környezetvédelmi hírportál összeállítása szerint a közép-amerikai Costa Rica az idei év első 75 napján kizárólag megújuló forrásokból termelte meg az energiaszükségletét. A kőolajtermelő Texas egyik kisvárosa, az 50 ezres Georgetown nemrég úgy döntött, hogy 2017-re száz százalékig a napfényből és a szélből állítja elő áramigényét. A kínai szélfarmok immár több energiát termelnek, mint az amerikai atomerőművek. Dániában tavaly volt olyan nap, amikor az áramot teljes egészében a szélturbinák generálták.
Itt mintha szándékosan akadályoznák
Magyarországon jelenleg 8 százalék körül alakul a megújuló energiaforrások részesedése, az a hányad azonban szinte kizárólag a fatüzelésre átállított régi szenes erőművek termeléséből, vagyis egy erősen vitatott környezeti hatású energiatermelési gyakorlatból származik. Új szélerőmű építésre utoljára 2007-ben adtak ki engedélyt az országban, az Orbán-kormány pedig a 2010-es működését egy korábban kiírt és már elbírást kapacitás-pályázat visszavonásával kezdte, azóta de facto szélerőműépítési tilalom van érvényben. Napelemek beépítéséhez szinte kizárólag abban az esetben igényelhető támogatás, ha valamilyen állami vagy önkormányzati intézmény a megrendelő – mintha a kormány szándékosan akadályozni akarná, hogy a lakossági energiafelhasználásban nagyobb szerephez jussanak az autonómiát biztosító megújulók.
Otthoni napelem-beruházásokra, illetve egy-egy település energiaellátásának napelemes biztosítására alig-alig írnak ki pályázatokat, és azokra is a minimális keretösszeg, illetve a nagyon alacsony támogatási arány és a nagy önrész-igény jellemző. Ezért is keltett nagy feltűnést, amikor a napokban átadták a mindenfajta támogatás nélkül létrehozott jászágói naperőművet. Az 500 kW teljesítményű naperőművet piaci alapon építette föl a Newergies Kft. A mintaprojekt fő célja annak bebizonyítása, hogy még így is megéri. A jászágói naperőmű 2000 darab polikristályos napelemből épül fel, a teljes termelő kapacitás megközelítőleg 550-580 ezer kWh évente, ami több mint 200 családi ház (vagyis az egész település) éves fogyasztását képes lenne fedezni. A 185 milliós költséggel létesült erőmű várhatóan 10 éven belül megtérül, a tervezett élettartama 35 év.
Hargitai Miklós
Az átállás ötletével a szaúdi olajminiszter, Ali al-Naimi lepte meg a világot. A miniszter szerint Szaúd-Arábia nem egyszerűen arra készül, hogy alkalmazkodjon a zöldenergia terjedésének trendjéhez. A cél kifejezetten a térségbeli vezető szerep megszerzése. (És talán az sem érdektelen, hogy a hírre az energiabizniszben és vállalati tanácsadásban érdekelt ifj. Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterének fia hívta fel a magyar közvélemény figyelmét.)
2014-ben világszinten 16 százalékkal nőtt a megújuló energiaforrásokba érkezőbefektetések mértéke, és a többlet több mint fele napenergia-projektekbe vándorolt. A napenergiára épülő infrastruktúra költségei mintegy 80 százalékkal csökkentek az elmúlt hat év során. Szaúd-Arábia földrajzi adottságai a napenergia terén messze kedvezőbbek számos leendő versenytársánál: a sivatagi napsütéses órák száma és a napsugárzás ereje sokszorosan meghaladja a világ más pontjain, például a Németországban vagy a skandináv országokban tapasztaltakat.
Ha az arab monarchia tevékenyen beszáll az energiaszektor megújuló energiaforrásokra való átállításába, az hatalmas lökést adhat a már jelenleg is zajló átállási folyamatnak, aminek komoly társadalmi hatásai is lehetnek. Amíg ugyanis az olaj és egyéb fosszilis energiahordozók üzletága egy centralizált, általában egy szűk elit tulajdonlására alapuló rendszert hozott létre, addig a megújuló energiaforrásokra épülő szisztéma az eddigi tapasztalatok nyomán inkább a közösségi menedzsment és tulajdonlás elvét követi. Jellemző adalék, hogy amíg Németországban el nem indult az atomerőművek leállítását és a zöldenergia előretörését eredményező „Energiawende", az energiaellátás négy nagyvállalat kezében összpontosult, ma viszont több tízezer mezőgazdasági szövetkezet és kistermelő szállítja az áramot és a biogázt az ország energiahálózatába.
Ami pedig a változás tempóját illeti, a Greenfo környezetvédelmi hírportál összeállítása szerint a közép-amerikai Costa Rica az idei év első 75 napján kizárólag megújuló forrásokból termelte meg az energiaszükségletét. A kőolajtermelő Texas egyik kisvárosa, az 50 ezres Georgetown nemrég úgy döntött, hogy 2017-re száz százalékig a napfényből és a szélből állítja elő áramigényét. A kínai szélfarmok immár több energiát termelnek, mint az amerikai atomerőművek. Dániában tavaly volt olyan nap, amikor az áramot teljes egészében a szélturbinák generálták.
Itt mintha szándékosan akadályoznák
Magyarországon jelenleg 8 százalék körül alakul a megújuló energiaforrások részesedése, az a hányad azonban szinte kizárólag a fatüzelésre átállított régi szenes erőművek termeléséből, vagyis egy erősen vitatott környezeti hatású energiatermelési gyakorlatból származik. Új szélerőmű építésre utoljára 2007-ben adtak ki engedélyt az országban, az Orbán-kormány pedig a 2010-es működését egy korábban kiírt és már elbírást kapacitás-pályázat visszavonásával kezdte, azóta de facto szélerőműépítési tilalom van érvényben. Napelemek beépítéséhez szinte kizárólag abban az esetben igényelhető támogatás, ha valamilyen állami vagy önkormányzati intézmény a megrendelő – mintha a kormány szándékosan akadályozni akarná, hogy a lakossági energiafelhasználásban nagyobb szerephez jussanak az autonómiát biztosító megújulók.
Otthoni napelem-beruházásokra, illetve egy-egy település energiaellátásának napelemes biztosítására alig-alig írnak ki pályázatokat, és azokra is a minimális keretösszeg, illetve a nagyon alacsony támogatási arány és a nagy önrész-igény jellemző. Ezért is keltett nagy feltűnést, amikor a napokban átadták a mindenfajta támogatás nélkül létrehozott jászágói naperőművet. Az 500 kW teljesítményű naperőművet piaci alapon építette föl a Newergies Kft. A mintaprojekt fő célja annak bebizonyítása, hogy még így is megéri. A jászágói naperőmű 2000 darab polikristályos napelemből épül fel, a teljes termelő kapacitás megközelítőleg 550-580 ezer kWh évente, ami több mint 200 családi ház (vagyis az egész település) éves fogyasztását képes lenne fedezni. A 185 milliós költséggel létesült erőmű várhatóan 10 éven belül megtérül, a tervezett élettartama 35 év.
Hargitai Miklós
