Amikor először láttam ezt a címet, eléggé fennakadtam rajta. "TÖLTŐDJÖN FEL A NYÁRI SZÜNETBEN!" Nem is a címen, hanem azon, hogy mivel töltődjek fel. Én nem hiszem, hogy a nyári szünetben feltétlenül ilyenekkel kellene foglalkoznom. Tanév közben még éjfélkor is hajlandó vagyok ilyet olvasni, a nyári szünetben nem. Az oldalt elmentettem, jó lesz az augusztus végén is. Ez nekem nem feltöltődés. Az igen, hogy a férjemmel elmentünk most pár napra édes kettesben. Még majdnem az is feltöltődés, hogy végre kialmozom a házat, és szép ragyogó tisztaság lesz, olyan, amilyennek szeretem. Futkosom össze-vissza, hiszen a lányom férjhez megy. Ezek édes gondok, itthoniak, családiak. Nem és nem akarok foglalkozni a sulival, oktatással olyan szinten, ahogyan azon az oldalon ajánlják. Nyaralni elviszem a laptopot, rendezgetem a dokumentumaimat, átdolgozom, de csakis akkor, ha kedvem van, ha a rossz idő miatt esetleg beszorulunk a szobába. De ennyi, és nem több. A biztosítékot nálam azért verte ki a cím, mert a szabadságomban rám akarja tukmálni a munkát úgy, hogy azt sejteti, ez nekem jó. Vagy éppen kötelességem. Nem az. Úgy jöttem el szabadságra, hogy minden tanmenetem kész. Tudom, augusztusban jelenik meg a "súlytalanított" NAT. Nekem van egy tervem, amit már könnyen át fogok dolgozni, az ő átdolgozásuk alapján. De van egy alapom, és nem a szabadságom alatt készítem el. Az szigorúan az enyém és a családomé. (Persze azért a fórumot is olvasom, hiszen napra kész szeretnék maradni. De ez a szórakozás része. A házimunka kipihenése.) És éppen azért a teljes pihenésé, hogy a következő évet pihenten, új lendülettel tudjam végigvinni. Ugyanis ez a tanítványaim érdeke is. Mármint a pihentségem, tettrekészségem, lendületem, és legfőképpen a türelem, ami nagyon fáradt embernek nincs. Nem tudom, minden olyan érthető-e belőle, amilyennek szántam, de talán igen.