Szaktanácsadás - szakértés - tanfelügyelet II.

Gagamail · 2017 Február 21

selmec írta:
Most kérdezi egy kolléga: minősítési eljárása lesz, az intézmény kijelölte a delegáltat, aki behív az irodájába más kollégákat, és nekik mutogatja a portfólióját. Teljesen fel van háborodva!!!
Szerintetek kinek mutathatja meg a delegált? Kérhet véleményt egy másik szakostól, esetleg a munkaközösség vezetőtől? Minket köt a titiktartás, de a delegáltakat milyen etikai szabályok szabályozzák???

A felháborodása jogos! Szigorúan tilos, etikai vétség!
"A minősítőbizottság tagjai a minősítővizsga/minősítési eljárás során egyenrangú szakértők:
különböző feladattal megbízva, de közös felelősséggel végzik munkájukat.
Az e-portfólió vizsgálatakor, az óramegbeszéléseken és a portfólióvédésen megismert tényekre és
adatokra, valamint az eljárás folyamán elhangzottakra is vonatkozik a titoktartási kötelezettség, amelyet
sem a résztvevők, sem a dokumentumokat hivatalból megismerők nem szeghetnek meg. A titoktartás
minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, valamint az azokból kikövetkeztethető
információra vonatkozik. Az információkat se saját célra nem használhatók fel, se harmadik félnek nem
adhatók ki.
A pedagógus jóváhagyásával az intézményvezető nyilvánosságra hozhatja a minősítés eredményét a
nevelőtestület számára. "
(3. Útmutató 96.o.)

Somi62 · 2017 Február 21

BAJ írta:
Kedves jogolvasó, jogértő gyógypedagógus kollégák!
A következő eset történt. Egyik kolléganőm mondta, hogy megkérték, korrepetáljon angolból egy 9.-es tanulót, mert nagy a gond. A gyerek félévkor elégtelent kapott, és már amúgy is évek óta kínlódik az angollal. A szülők elvitték a Nev. Tan.-ba, ahol megvizsgálták. A szülőknek azt mondták, diszlexiás a gyerek, adnak neki mentességet az írásbeli számonkérés alól idegen nyelvből, de nem küldik tovább a szakértőihez, mert az új törvények szerint azzal rosszabbul jár. Gondolom, akkor a diagnózisba nem az lesz, hogy diszlexiás (mivel a Nev. Tan. ilyet nem állíthat ki), hanem az, hogy olvasászavara van. Nem ugyanaz. A gyereknél jó IQ-t mértek (nem tudom pontosan, mert a papír 3 hét múlva várható), de a kolléganő is azt mondja, értelmes a gyerek, akár felsőbb szinten is továbbtanulhat. De ahhoz először le kellene érettségiznie angolból (erre azt mondták a Nev. Tan.-ban, hogy az általuk kiállított papír alapján nem kell írásbelit írni, hanem két tételt húz a szóbelin.). Ez mind rendben van, de tudtommal az SNI-s plusz pontot kap a felvételinél, valamint az egyetemi vizsgáknál is figyelembe kell venni a problémáját (pl. nem írásban, hanem szóban vizsgáztatják), és mentesülhet a nyelvvizsga kötelezettsége alól is. Persze vannak olyan szakok, amelyek kivételek, ahol bizony szükség van a nyelvtudásra, de ez egy más eset. Rosszul tudom? Mlyen törvényi változsáról beszélhetek a Nev. Tan.-ban?
Én ezeket találtam:
https://www.felvi.hu/felveteli/jele...dokumentumok/33_tobbletpont/337_fogyatekossag
https://www.felvi.hu/felveteli/jele...pontok/233_eselyegyenloseg/2332_fogyatekossag
http://www.literacyportal.eu/hu/mindennapi-elet.html&contentid=39
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1500087.kor
Ide vonatkozó idézet a negyedikből:
(6) Pszichés fejlődési zavarral küzdő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:
a) a diszlexiás-diszgráfiás-diszortográfiás hallgatónál:
aa) az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga,
ab) írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő,
ac) a vizsgán a szükséges segédeszközök (különösen számítógép, írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítása,
ad) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól;
Az idézet ebből a törvényből van:
87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
Szerintem ezek élő lehetőségek. Miért lehet jobb a diáknak egy Nev. Tan.-os olvasásnehézségről szóló diagnózis, mint egy szakértőis diszlexia diagnózis? Nem értem.

A kétféle vizsgálat és szakértői javaslat között különbség van. A Nev.tan -s vizsgálatok olyan részképességzavarokra vonatkoznak, ahol feltehetően az idegrendszer funkcionális zavarára vezethető vissza az adott részképességzavar vagy hiány. Ezek általában enyhe részképességproblémát okozhatnak, jól fejleszthetők , esetleg idővel tünetmentesek is lehetnek. Ezek a tanulók nem kerülnek SNI-s státuszba, nem illeti meg őket az ezzel járó kedvezmények. A szakértői bizottságnál végzett vizsgálatok a tartósabb , organikus eredetű részképességzavarokra , hiányokra irányulnak, melynek hátterében idegrendszeri , tartós sérülés van. Ezek általában fejleszthetők, enyhülhetnek de a részképességzavarok az egyén számára egész élete folyamán meghatározza a megismerő folyamatok működését. Nagyon nehéz őket differenciálni , általában a megismerési folyamat más területén is jelentkeznek a problémák. Őket megilleti a fenti jogszabályokban felsorolt kedvezmények + a gyógypedagógus által végzett habilitációs tevékenység legalább a középiskolai tanulmányok befejezéséig. Ha az elsődleges Nev-tanos vizsgálat feltételezi az organikus eredet meglétét általában javasolja a szakértői bizottságban történő vizsgálat elvégzését. Mindenképpen ott történik a súlyosabb esetek vizsgálata.

Gagamail · 2017 Február 21

BAJ írta:
A szülőknek azt mondták, diszlexiás a gyerek, adnak neki mentességet az írásbeli számonkérés alól idegen nyelvből, de nem küldik tovább a szakértőihez, mert az új törvények szerint azzal rosszabbul jár.

A dyslexia nem korlátozódik a nyelvtanulásra - biztos, hogy "diszes"?

BAJ · 2017 Február 21

Jázmin05 írta:
Február 1-én megnyílt a felület, az első áttekintéskor szembesültem vele, hogy nincs még meg a nyelvvizsgája a kolléganőnek. Egyszerre jeleztem az elnöknek, aki felvette a kapcsolatot az intézménnyel, és kiderült, hogy február 3-án ment nyelvvizsgázni írásbelire, aztán egy hétre rá, 10-én a szóbelire. POK-tól egyszerre véleménykérés, nem tudták, türelmet kértek.
Tegnap megjött tőlük az e-mail, ha van nyelvvizsga bizonyítvány mehet az eljárás, ha nincs, törlés.
Ezt követően az intézmény kérjen új időpontot, mert a a gyakornoki idő végéig (március 31) nem minősül, el kell bocsátani.
De ha most törlik, hogy írják ki újra március 31-ig?!
És a hab a tortán, hogy a kolléganő gyermeket vár, az intézményvezető meg nyugdíjba megy...

És persze mit tegyünk mi?! Mi mondjuk ki és jegyzőkönyvezzük, hogy nem lehet minősíteni, vagy a POK? Meg persze mikor?
Várjuk az aznapi postát, jön e a bizonyítvány?!
Bocsánat, ha ingerült vagyok, de nem tudom felfogni, hogy lehet valaki ennyire felelőtlen!

Úgy látom, nagyon sokan halogatták a vizsgát azok közül, akiknek nem volt meg az államvizsga idején. Aztán szembesültek vele, hogy ez nagy probléma. Majd elkezdtek kapkodni. Ez bizony felelőtlenség önmagukkal szemben is. Mi olyan bonyolult rajta? Jó, nekem nincs, mert akkor még nem kellett. Ha kellett volna, biztosan megcsinálom. Mindkét gyermekemmel megcsináltattam a középiskola alatt, azt mondtam, nem érdekel, hányszor megy, egyszer majd csak sikerül, de ez ne legyen akadálya majd a diplomájuknak. Pedig a fiamnak nagyon nehezen ment az idegen nyelv (enyhén szólva nem egy nyelvzseni, neki is van tanulási problémája, mégis meg tudta csinálni). Viszont felelősségteljes szülőként hajtottam őket ezért, és nem hagytam, hogy elmismásolják.

selmec · 2017 Február 21

Gagamail írta:
A felháborodása jogos! Szigorúan tilos, etikai vétség!
"A minősítőbizottság tagjai a minősítővizsga/minősítési eljárás során egyenrangú szakértők:
különböző feladattal megbízva, de közös felelősséggel végzik munkájukat.
Az e-portfólió vizsgálatakor, az óramegbeszéléseken és a portfólióvédésen megismert tényekre és
adatokra, valamint az eljárás folyamán elhangzottakra is vonatkozik a titoktartási kötelezettség, amelyet
sem a résztvevők, sem a dokumentumokat hivatalból megismerők nem szeghetnek meg. A titoktartás
minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, valamint az azokból kikövetkeztethető
információra vonatkozik. Az információkat se saját célra nem használhatók fel, se harmadik félnek nem
adhatók ki.
A pedagógus jóváhagyásával az intézményvezető nyilvánosságra hozhatja a minősítés eredményét a
nevelőtestület számára. "
(3. Útmutató 96.o.)

Köszönöm a válasz, én is így gondoltam.
De mit tehet a kolléga a saját főnöke ellen??? Persze élhet panasszal...DE a bizottság megy, ő, marad....

BAJ · 2017 Február 21

selmec írta:
Most kérdezi egy kolléga: minősítési eljárása lesz, az intézmény kijelölte a delegáltat, aki behív az irodájába más kollégákat, és nekik mutogatja a portfólióját. Teljesen fel van háborodva!!!
Szerintetek kinek mutathatja meg a delegált? Kérhet véleményt egy másik szakostól, esetleg a munkaközösség vezetőtől? Minket köt a titiktartás, de a delegáltakat milyen etikai szabályok szabályozzák???

Szerintem ő sem mutogathatja, legfeljebb ha engedélyt kér a portfólió írójától azzal, hogy ez olyan szuper, meg szeretné mutatni másoknak is. Akkor is csak úgy tartom etikusnak, ha az író is jelen van. De esetleg ezt sem ártana írásban lefektetni odafönn. Amúgy is fura számomra ez az intézményi delegáltság kérdéskör. Ti ezt tanultátok. Ők nem. Mégis meg tudják csinálni. Milyen színvonalon? Mennyire tudja, mégis mire, hogyan, mennyi pontot ad? (Az igazi gondom nem a felülpontozás a delegált részéről, hanem az, amikor a főnök nagyon nem bírja a beosztottját, és bosszúból jól lehúzza a pontokat.) Ráadásul esetleg ő nem is írt soha. Az sem mindegy szerintem, hogy kipróbálta-e a másik oldalt (az írást). Persze kivétel a szakértő vezető (akár papírral, akár anélkül, a szakértő szó minden értelmében értendő

).

BAJ · 2017 Február 21

Gagamail írta:
A felháborodása jogos! Szigorúan tilos, etikai vétség!
"A minősítőbizottság tagjai a minősítővizsga/minősítési eljárás során egyenrangú szakértők:
különböző feladattal megbízva, de közös felelősséggel végzik munkájukat.
Az e-portfólió vizsgálatakor, az óramegbeszéléseken és a portfólióvédésen megismert tényekre és
adatokra, valamint az eljárás folyamán elhangzottakra is vonatkozik a titoktartási kötelezettség, amelyet
sem a résztvevők, sem a dokumentumokat hivatalból megismerők nem szeghetnek meg. A titoktartás
minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, valamint az azokból kikövetkeztethető
információra vonatkozik. Az információkat se saját célra nem használhatók fel, se harmadik félnek nem
adhatók ki.
A pedagógus jóváhagyásával az intézményvezető nyilvánosságra hozhatja a minősítés eredményét a
nevelőtestület számára. "
(3. Útmutató 96.o.)

Most gondold el. Az illető kolléga valószínűleg úgy hallotta valakitől. Ezek után, a minősítése előtt, odamegy a főnökéhez az itt szereplő idézettel, az orra alá nyomja, és számon kéri rajta, miért is mutogatja az ő engedélye nélkül. Utána pedig elmegy új munkahelyet keresni.

Ugyanis valószínűleg főnökről van szó. Egy vezetőnek nem jut ilyen az eszébe, hogy mutogasson.

Drungyus · 2017 Február 21

Kedves Kollégák!
Biztos felmerült már korábban, de nem győzök visszaolvasni. Ezért kérésem a következő:
Akinek van tapasztalata iskolapszichológus minősítésében (pláne ha minősítő vizsga), kérem privátban keressen meg. Most kaptam egy ilyen kirendelést, lázasan olvasgatom a kézikönyvet, de nagyon hálás lennék gyakorlati tapasztalatokért! Előre is köszönöm!!!

BAJ · 2017 Február 21

Somi62 írta:
A kétféle vizsgálat és szakértői javaslat között különbség van. A Nev.tan -s vizsgálatok olyan részképességzavarokra vonatkoznak, ahol feltehetően az idegrendszer funkcionális zavarára vezethető vissza az adott részképességzavar vagy hiány. Ezek általában enyhe részképességproblémát okozhatnak, jól fejleszthetők , esetleg idővel tünetmentesek is lehetnek. Ezek a tanulók nem kerülnek SNI-s státuszba, nem illeti meg őket az ezzel járó kedvezmények. A szakértői bizottságnál végzett vizsgálatok a tartósabb , organikus eredetű részképességzavarokra , hiányokra irányulnak, melynek hátterében idegrendszeri , tartós sérülés van. Ezek általában fejleszthetők, enyhülhetnek de a részképességzavarok az egyén számára egész élete folyamán meghatározza a megismerő folyamatok működését. Nagyon nehéz őket differenciálni , általában a megismerési folyamat más területén is jelentkeznek a problémák. Őket megilleti a fenti jogszabályokban felsorolt kedvezmények + a gyógypedagógus által végzett habilitációs tevékenység legalább a középiskolai tanulmányok befejezéséig. Ha az elsődleges Nev-tanos vizsgálat feltételezi az organikus eredet meglétét általában javasolja a szakértői bizottságban történő vizsgálat elvégzését. Mindenképpen ott történik a súlyosabb esetek vizsgálata.

Épp ez a gond. A Nev. Tan.-ban azt mondják, szerintük diszlexia. Ha erre gyanítanak, akkor tovább kellene küldeniük a szakértőibe, erre irányuló vizsgálatra, ahol aztán majd kiderül, az-e. Ha igen, akkor SNI, ha nem, akkor visszautalják a Nev. Tan. hatáskörébe. Csakhogy itt az a helyzet, hogy felmerült bennük a diszlexia gyanúja, de nem akarják további vizsgálatra küldeni, mert szerintük a gyereknek a jelenlegi jogszabályok miatt (szerintük most változtak az erre vonatkozó törvények) előnyösebb a BTM besorolás az SNI-nél. Na, ezt nem értem én.

BAJ · 2017 Február 21

Gagamail írta:
A dyslexia nem korlátozódik a nyelvtanulásra - biztos, hogy "diszes"?

Tudom, hogy nem korlátozódik arra, csak ott csúcsosodik ki, gond van a magyarnál is a helyesírással, az olvasással is. Tehát nyugodtan lehet diszes, de ezt addig meg nem tudjuk, amíg a Nev. Tan. csak gyanít, de nem küld tovább, hanem meggyőzi a szülőket, hogy "ugyan mi úgy látjuk, akár tovább is küldhetnénk, de ez a gyereknek sok hátránnyal fog járni, többel, mint a BTM". Ezért érdeklődöm, hogy valóban akkorát változtak-e a törvények, hogy az SNI-snek nagy hátránya lesz, ha netán felvételizni akar? Mert ezt magyarázzák neki, én pedig nem így tudom.

BAJ · 2017 Február 21

selmec írta:
Köszönöm a válasz, én is így gondoltam.
De mit tehet a kolléga a saját főnöke ellen??? Persze élhet panasszal...DE a bizottság megy, ő, marad....

Most látom a beírásom után, hogy te is arra jutottál, mint én. Egy dolog a leírt miheztartás, más dolog a betartatása.

Gagamail · 2017 Február 21

selmec írta:
Köszönöm a válasz, én is így gondoltam.
De mit tehet a kolléga a saját főnöke ellen??? Persze élhet panasszal...DE a bizottság megy, ő, marad....

Nyomtassa ki ezt a szöveget, és tegye ki a tanáriban (jó fennhangon ráirányítva a közelben lévők figyelmét), azzal a felirattal, hogy "Kedves Kollégák! Közzéteszem. Jó, ha ezt mindenki tudja! Sikeres minősülést kívánok Mindenkinek!"

BAJ írta:
Tudom, hogy nem korlátozódik arra, csak ott csúcsosodik ki, gond van a magyarnál is a helyesírással, az olvasással is. Tehát nyugodtan lehet diszes, de ezt addig meg nem tudjuk, amíg a Nev. Tan. csak gyanít, de nem küld tovább, hanem meggyőzi a szülőket, hogy "ugyan mi úgy látjuk, akár tovább is küldhetnénk, de ez a gyereknek sok hátránnyal fog járni, többel, mint a BTM". Ezért érdeklődöm, hogy valóban akkorát változtak-e a törvények, hogy az SNI-snek nagy hátránya lesz, ha netán felvételizni akar? Mert ezt magyarázzák neki, én pedig nem így tudom.

Nekem azért probléma ez az idegen nyelvi leszűkítés, mert ha tényleg ez a diagnózis, akkor valóban a szakértői vélemény a megoldás, hiszen történelem érettségin ugyanúgy gondja lehet ebből, mint a magyaron - ezekre is járnának az eltérő feltételek. A felsőoktatásban is figyelembe veszik ezeket a szakértői véleményeket.
"A rendelet 24.§ b. pontja- külső honlap szerint a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult az alap-, az osztatlan- és a mesterképzésen is. Ezt a többletpontot azonban csak akkor kapja meg a jelentkező, ha eléri az adott évben meghatározott minimum ponthatárt (2015-ben ez 280 pont)."
http://www.efiportal.hu/neveles-oktatas/szolgaltatasok-16-ev-felett/felsooktatas/felveteli-eljaras/
http://www.efiportal.hu/neveles-oktatas/szolgaltatasok-16-ev-felett/felsooktatas/sikeres-felvetel/
Szerintem is Neked van igazad, jelenleg úgy fest, hogy a Nevtan nem jót akar.

BAJ · 2017 Február 21

Gagamail írta:
Nyomtassa ki ezt a szöveget, és tegye ki a tanáriban (jó fennhangon ráirányítva a közelben lévők figyelmét), azzal a felirattal, hogy "Kedves Kollégák! Közzéteszem. Jó, ha ezt mindenki tudja! Sikeres minősülést kívánok Mindenkinek!"

Nekem azért probléma ez az idegen nyelvi leszűkítés, mert ha tényleg ez a diagnózis, akkor valóban a szakértői vélemény a megoldás, hiszen történelem érettségin ugyanúgy gondja lehet ebből, mint a magyaron - ezekre is járnának az eltérő feltételek. A felsőoktatásban is figyelembe veszik ezeket a szakértői véleményeket. Jelenleg úgy fest, hogy a Nevtan nem jót akar.

Ugye? Nekem is ez a véleményem. Jó lenne, ha a Nev. Tan. elküldené (ha már felvetődött bennük a diszklexia és a szülőkkel is közölték), aztán majd a legilletékesebb helyen, a szakértőnél, eldöntik. Köszönöm.

moniska · 2017 Február 21

Gagamail írta:
A felháborodása jogos! Szigorúan tilos, etikai vétség!
"A minősítőbizottság tagjai a minősítővizsga/minősítési eljárás során egyenrangú szakértők:
különböző feladattal megbízva, de közös felelősséggel végzik munkájukat.
Az e-portfólió vizsgálatakor, az óramegbeszéléseken és a portfólióvédésen megismert tényekre és
adatokra, valamint az eljárás folyamán elhangzottakra is vonatkozik a titoktartási kötelezettség, amelyet
sem a résztvevők, sem a dokumentumokat hivatalból megismerők nem szeghetnek meg. A titoktartás
minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, valamint az azokból kikövetkeztethető
információra vonatkozik. Az információkat se saját célra nem használhatók fel, se harmadik félnek nem
adhatók ki.
A pedagógus jóváhagyásával az intézményvezető nyilvánosságra hozhatja a minősítés eredményét a
nevelőtestület számára. "
(3. Útmutató 96.o.)

Vajon célzottan vizsgálják-e, hogy a delegált, - aki még nem minősült- felhasználja-e saját portfóliója készítésekor azokat az anyagokat, melyek a delegáltsága kapcsán "átmennek a kezén"?

Gagamail · 2017 Február 21

BAJ írta:
Ugye? Nekem is ez a véleményem. Jó lenne, ha a Nev. Tan. elküldené (ha már felvetődött bennük a diszklexia és a szülőkkel is közölték), aztán majd a legilletékesebb helyen, a szakértőnél, eldöntik. Köszönöm.

Ráadásul a szülő is léphet:
15/2013-as
13. § (1)28 A szakértői vizsgálat - a (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban, valamint a 40. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul.

BAJ · 2017 Február 21

Gagamail írta:
Ráadásul a szülő is léphet:
15/2013-as
13. § (1)28 A szakértői vizsgálat - a (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban, valamint a 40. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul.

Gagamail · 2017 Február 21

BAJ írta:

gasape · 2017 Február 21

Gagamail írta:
Azt is meg lehet csinálni, hogy a felvitt anyag elejére (jegyzőkönyv) illesztetek egy fedőlapot, s arra ráteszitek, hogy az önértékelés mikor zajlott, azonban az informatikai felület átalakítása miatt most kerül feltöltésre. Az óralátogatás valós dátuma: 2016. ....., a kérdőíveket ennyien töltötték ki, eredményüket az adatgyűjtő rögzítette az online felületen, és kész.

Kijelöltök egy óralátogatási dátumot, hogy a kérdőívezés meginduljon, s oda az adatgyűjtő begépeli egyenként (sok munka!!!) a már kitöltött kérdőíveket, kódonként egyet (annyi kódot kell generálni, ahány kérdőívetek van). Ennél azonban jobb, ha a tényleges online kérdőívet még egyszer ugyanúgy kitöltik a kollégák, és akkor az adatgyűjtő nem szakad bele a munkába.

Az önfejlesztési terv elejére is oda lehet tenni megjegyzést, hogy ez a 2016. ... eljárás alapján összeállított ilyen-olyan terv.
A feltöltés időpontjáig ez és ez valósult meg/került előkészítésre, stb. Esetleg az önfejlesztési terv a 2016. .... eljárást követően a 2017. ..... feltöltés idejére átdolgozásra került, módosítása az aktuális eredmények alapján (l. kérdőívezés) megtörtént.

Ez így minden későbbi eljárásnál tökéletes érthető, nem lehet belekötni, hogy mi mikor volt, hiszen egyértelmű. Minden feltöltve, minden látszik.

Nagyon köszönöm. Ezt fogom javasolni, így tényleg egyértelmű.

pron · 2017 Február 21

Gagamail írta:
Van egy másik útmutató, ahogy elnézem 1 nappal "újabb", dec.23. Csatoltam, ennek az oldalszámát írtam bele.
Most ennyit tudok (mert vár a munka!), de szerintem az útmutató alapján világos lesz. Ha mégsem, írj!

Köszönöm minden segítségeteket. Megtaláltam, s "heuréka" öröm helyetti kétségbeeséssel fedeztem fel sanyarú sorsomat, hogy újra 5 alapfeladat, kézikönyv és egyeztetés a saját elvárásokról, merthogy egyik kollégámat sem szeretném sem itt, sem majd szakértőként az elé állítani, hogy pont a sajátosságok ne jelenjenek meg. Köszönöm, ismét :dr_24:

Nagyon szépen köszönöm @BAJ -nak is.

zabla · 2017 Február 21

Már régen voltam minősíteni. Szeretném tudni, hogy alapdokumentumnál lehet-e tartalmi kiegészítést kérni (tanmenet van tematikus terv helyett)? Meghivatkozta a dolgot, így nem plágium. Ti mit tennétek? Pontozzam ami van, esetleg tartalmi kiegészítést legyen, melyben kérjem, hogy alakítsa a saját csoportjára a tanmenetet?? Más hiba is van, de majd azokra védésnél rákérdezek.

Szaktanácsadás - szakértés - tanfelügyelet II.

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák