Értem én, és mégsem, mert úgy érzem, ezzel le is zártuk a dolgot, de ez nem jó se a gyerekeknek, se a felnőtt közösségnek. A világért nem akarom játszani a főokost, de pontosan ez a langyos lábvíz hoz ki legjobban a sodromból - amikor mindenki látja, hogy úgy, ahogy van, nem jó, aztán széttárja a karját, és azt mondja: mit tehetünk?! Ha elég sokan csinálják ezt, akkor tényleg semmit. Marad a mélyrepülés.Csakhogy pont az ilyenek nem kérik a segítséget, mert úgy gondolják, hogy ők tudják a tutit.
Amit Moniska írt, tünet. Hol a megoldás?
Neked, kedves BAJ, aki messze átlagon felüli mennyiségű feladatot vállalsz, értened kell, amit írok.