A betegségek és alternatív gyógyításuk
Mit csinálhat az ember egy szép esős, hideg délután, amikor otthon mindent megtett, amit ilyenkor szokás, azaz megszámolta a pénzt, kettyintett egyet, aztán még mielőtt még egyre ráhangolnák, gyorsan pórázon fogja a kutyuskát, és elindul sétálni.
Egy ilyen délután sétálgattam és a kirakatokat nézegettem, azaz nézegettem volna, ha lett volna mit, ugyanis a hajdani üzletsor valahogy így nézett ki: lehúzott redőny, bank, gyógyszertár, bank, bank, gyógyszertár, bank, gyógyszertár és ismét lehúzott redőnyök sora. Ezeket bámulva, hirtelen bokán rúgott egy fájdalmas felismerés, éspedig az, hogy életpályám párhuzamosan fut a jól jövedelmező pályák mellett, és ezért sétáltatom én a kutyát, ahelyett hogy más sétáltatná helyettem.
Azért, hogy fájdalmam szüntessem, azonnali hatállyal eldöntöttem, pályatévesztett leszek és átváltok egy nem stresszes, és nem igazán túlzott felelősséggel járó, de hasznos pályára. Bankárnak lenni sosem volt az álmom, a sok rizikó faktor, az ember feje fölött lebegő csődveszély, stressz, ezt nem nekem találták ki, gyógyszerész nem lehetek, mert oda tudtommal nagy kémia tudás szükséges, nekem meg ezt csak tanították, és sosem maradt meg semmi belőle.
Ezért olyan mesterségre esett a választásom, amelyiket mindkét jó jövedelmező üzletág felhasznál és kedvemre való, így lettem volna orvos. Hazafelé menet már a cégérem felirata is megvolt, és valahogy így hangzott: Dr. „ÉN” kül- és belgyógyász, idegesítő agysebész, pszichológus a szerelmi intrikák, elő és utójátékok professzora, bármely létező, vagy nem létező betegség alternatív gyógyítója.
Gondolom, ezzel magába foglaltam az orvosi szakma minden ágát, mert nem akartam, csak egy vonalon szaladgálni, hisz a rengeteg reklámból tanulva, már majdnem minden betegségnek ismerem a gyógyítását gyógyszerrel, így csak az alternatív megoldást kell megtaláljam, és állomásba futott ember vagyok.
Az alternatív gyógymódokra azonban kell vigyázni, hisz számos olyan esetről hallottam, amelyekben híres orvosokból ex orvosok lettek, mert megpróbáltak kilépni a gyógyszeripar karmaiból, azaz inkább lebeszélték az embereket a sok drága gyógyszer szedéséről, olcsóbb és hatékonyabb gyógymódokat alkalmazva. Ez a hozzáállás nemigen tetszik a gyógyszergyártóknak, mert féltik a jól menő üzletáguk jövőjét, ugyanis a gyógyszeripar jelenleg az egyik legjobban menő üzletek egyike, és ha minden jól megy, azaz tovább szaporodunk, meg betegedünk, szerintem az első helyre fog felkapaszkodni.
Ehhez azonban szüksége van orvosokra, akik a receptet írják, tulajdonképpen így kihasználva őket saját javára, csak ezt kevesen veszik észre. Ezért nem tetszenek a nem gyógyszeres kezeléssel próbálkozók, és mindent megtesz a jelzett ipar, hogy mellékvágányra terelje őket.
Mivel én is félek, nehogy mellékvágányra tereljenek a fővágányról, még mielőtt ráálltam volna, ezért olyan kezeléseket kell kitaláljak, amelyek mindenkinek hasznosak. Leírok néhány gyógymódot, igaz még nincsenek szabadalmazva, ezért ha valaki kipróbálja és nem tapasztal javulást, ne reklamáljon, mert úgysincs kinek.
Kezdeném talán a fájdalomra ajánlott kezelésekkel, mivel ebből van a legtöbb, hisz annyi -féle fájdalmunk van, hogy fel se lehet sorolni, ezért meg se próbálom. Sok fajtája létezik, de itt én csak a fizikai, lelki és képzeletbeli fájdalmakra összpontosítanék, és ajánlanék néhány megoldást.
Ott van pl. a fejfájás, ami kezd népbetegséggé válni, hisz alig lehet olyan embert találni, akinek valamiért ne fájna a feje. Az, hogy kinek hol fáj, a „figyelmet elterelő” kezelésnél teljesen lényegtelen, ezzel a módszerrel az ember megpróbálja elköltöztetni a fájdalmat tudatosan egy kevésbé lényegesebb testrészébe, nem engedve meg neki a szabad járást.( vonatkoztatás itt a közmondásra: „Jár, mint a zsidóban a fájdalom”). Kiválasztja tehát, mondjuk a kisujját, erre ráüt a hús potyolóval, de csak akkorkát, mint egy szopóborjúból vágott flekkenszeletre, és garantáltan felejti a fejfájást. Innen a fájdalom kiűzése már egyszerűbb, addig rázzuk, míg egyszer csak kiugrik, ezért érdemes a test periferikus részeibe irányítani, mert innen hamarabb megmenekülünk tőle.
Használhatjuk a helyi érzéstelenítő módszert, ez azon a közmondáson alapszik, amelyik azt tanácsolja, hogy: „kutyát szőrével” és nagyon egyszerű, mert csak annyiból áll, hogy egy jól kiégetett téglát törünk szét, homlokkal vagy a fejünk búbjával, ez attól függ hol lüktet a fájdalmunk. Sose próbálkozzunk a fej más részével törni, mert olyan mellékhatások jelentkeznek, mint szédülés, hányinger sőt ájulás is bekövetkezhet! Ennek a módszernek az előnye, hogy sokszori használat után Kung Fu mesterré válhat az ember, ez meg nagy előny mai erőszakos világunkban.
Ha mindez nem használna, akkor felőlem akárki szedhet aszpirint, nurofent, sharidont sőt prosztamol unot is, de inkább ajánlanám a káposztalevél borogatást, mert ezt utólag megfőzve nagyszerű fogyókúrás ételt rögtönözhet bárki belőle, szükségtelenné téve a kapszula használatát. Aki többet akar megtudni a tesi betegségek alternatív gyógymódjairól, annak levélben kell érdeklődnie, és én közben letéve a hippokratészi esküt, teljesen díjmentesen válaszolok, ami nagy dolog a pénzéhes jelenben.
A lelki betegségek gyógyítása sokkal komplexebb és egyénre szabott, ezért itt nem részletezem. Ha valaki ilyesmiben szenved, bizalommal forduljon felém, és ha nem fordul el miután elemeztem lelke összetevő elemeinek százalékát, a tűz és víz esetenként tüzes víz keveredési arányát, akkor személyeskedő kezelésben részesülhet, ha akar. Egy példát azért adnék, már csak a reklámom kedvéért is, például a szerelmi bánatra legjobb megoldás a lélek kiöntés, olcsóbb ha papírra öntjük, mondjuk szomorú szerelmes vers formájában és drágább, ha egy hirtelenszőke, útszéli pacsirtának, vagy izompacsirtának mellét öntözzük vele.
Utoljára hagytam a képzelt fájdalmakat, mivel ezek különleges kezelést igényelnek, a gyógyszeres kezelés legtöbb esetben mit sem ér, hacsak nem magasabb rendű gyógyszereket alkalmazunk hosszú távon, gondolok itt kokain, marihuána, morfium, stb., de alkoholos beöntések is megteszik, ám ezeket nem ajánlom a káros mellékhatások miatt. Ezen fájdalmak megszüntetése hosszú és fáradságos munkát igényel hagyományos módszerekkel, hisz nehéz megszüntetni egy nem létező valamit. Itt az egyetlen hatásos módszer a kibeszexelés, a beképzelt fájdalmat kibeszéljük magunkból két órán keresztül, utána a szünetben szexuális zsibbasztás, megint beszéd és ismét szex. Az időintervallumokat lassacskán megpróbáljuk felcserélni, és amikor eljut a képzelt fájdalmas, hogy két óráig szexel és egy percig beszél, akkor én gyógyultnak nyilvánítom. Aki nem hiszi nyugodtan kipróbálhatja, a mellékhatásokról nem kell megkérdezni senkit!
Mindezen alternatív kezelések jelenleg teljesen díjmentesek, de csúszópénzt elfogadok, sőt melegen ajánlom mindenkinek a csúsztatást, hisz a hippokratészi eskü erről nem tesz említést és nem ellenzi, no meg én is kell fizessem a kutyuskám sétáltatását valamiből!
Mit csinálhat az ember egy szép esős, hideg délután, amikor otthon mindent megtett, amit ilyenkor szokás, azaz megszámolta a pénzt, kettyintett egyet, aztán még mielőtt még egyre ráhangolnák, gyorsan pórázon fogja a kutyuskát, és elindul sétálni.
Egy ilyen délután sétálgattam és a kirakatokat nézegettem, azaz nézegettem volna, ha lett volna mit, ugyanis a hajdani üzletsor valahogy így nézett ki: lehúzott redőny, bank, gyógyszertár, bank, bank, gyógyszertár, bank, gyógyszertár és ismét lehúzott redőnyök sora. Ezeket bámulva, hirtelen bokán rúgott egy fájdalmas felismerés, éspedig az, hogy életpályám párhuzamosan fut a jól jövedelmező pályák mellett, és ezért sétáltatom én a kutyát, ahelyett hogy más sétáltatná helyettem.
Azért, hogy fájdalmam szüntessem, azonnali hatállyal eldöntöttem, pályatévesztett leszek és átváltok egy nem stresszes, és nem igazán túlzott felelősséggel járó, de hasznos pályára. Bankárnak lenni sosem volt az álmom, a sok rizikó faktor, az ember feje fölött lebegő csődveszély, stressz, ezt nem nekem találták ki, gyógyszerész nem lehetek, mert oda tudtommal nagy kémia tudás szükséges, nekem meg ezt csak tanították, és sosem maradt meg semmi belőle.
Ezért olyan mesterségre esett a választásom, amelyiket mindkét jó jövedelmező üzletág felhasznál és kedvemre való, így lettem volna orvos. Hazafelé menet már a cégérem felirata is megvolt, és valahogy így hangzott: Dr. „ÉN” kül- és belgyógyász, idegesítő agysebész, pszichológus a szerelmi intrikák, elő és utójátékok professzora, bármely létező, vagy nem létező betegség alternatív gyógyítója.
Gondolom, ezzel magába foglaltam az orvosi szakma minden ágát, mert nem akartam, csak egy vonalon szaladgálni, hisz a rengeteg reklámból tanulva, már majdnem minden betegségnek ismerem a gyógyítását gyógyszerrel, így csak az alternatív megoldást kell megtaláljam, és állomásba futott ember vagyok.
Az alternatív gyógymódokra azonban kell vigyázni, hisz számos olyan esetről hallottam, amelyekben híres orvosokból ex orvosok lettek, mert megpróbáltak kilépni a gyógyszeripar karmaiból, azaz inkább lebeszélték az embereket a sok drága gyógyszer szedéséről, olcsóbb és hatékonyabb gyógymódokat alkalmazva. Ez a hozzáállás nemigen tetszik a gyógyszergyártóknak, mert féltik a jól menő üzletáguk jövőjét, ugyanis a gyógyszeripar jelenleg az egyik legjobban menő üzletek egyike, és ha minden jól megy, azaz tovább szaporodunk, meg betegedünk, szerintem az első helyre fog felkapaszkodni.
Ehhez azonban szüksége van orvosokra, akik a receptet írják, tulajdonképpen így kihasználva őket saját javára, csak ezt kevesen veszik észre. Ezért nem tetszenek a nem gyógyszeres kezeléssel próbálkozók, és mindent megtesz a jelzett ipar, hogy mellékvágányra terelje őket.
Mivel én is félek, nehogy mellékvágányra tereljenek a fővágányról, még mielőtt ráálltam volna, ezért olyan kezeléseket kell kitaláljak, amelyek mindenkinek hasznosak. Leírok néhány gyógymódot, igaz még nincsenek szabadalmazva, ezért ha valaki kipróbálja és nem tapasztal javulást, ne reklamáljon, mert úgysincs kinek.
Kezdeném talán a fájdalomra ajánlott kezelésekkel, mivel ebből van a legtöbb, hisz annyi -féle fájdalmunk van, hogy fel se lehet sorolni, ezért meg se próbálom. Sok fajtája létezik, de itt én csak a fizikai, lelki és képzeletbeli fájdalmakra összpontosítanék, és ajánlanék néhány megoldást.
Ott van pl. a fejfájás, ami kezd népbetegséggé válni, hisz alig lehet olyan embert találni, akinek valamiért ne fájna a feje. Az, hogy kinek hol fáj, a „figyelmet elterelő” kezelésnél teljesen lényegtelen, ezzel a módszerrel az ember megpróbálja elköltöztetni a fájdalmat tudatosan egy kevésbé lényegesebb testrészébe, nem engedve meg neki a szabad járást.( vonatkoztatás itt a közmondásra: „Jár, mint a zsidóban a fájdalom”). Kiválasztja tehát, mondjuk a kisujját, erre ráüt a hús potyolóval, de csak akkorkát, mint egy szopóborjúból vágott flekkenszeletre, és garantáltan felejti a fejfájást. Innen a fájdalom kiűzése már egyszerűbb, addig rázzuk, míg egyszer csak kiugrik, ezért érdemes a test periferikus részeibe irányítani, mert innen hamarabb megmenekülünk tőle.
Használhatjuk a helyi érzéstelenítő módszert, ez azon a közmondáson alapszik, amelyik azt tanácsolja, hogy: „kutyát szőrével” és nagyon egyszerű, mert csak annyiból áll, hogy egy jól kiégetett téglát törünk szét, homlokkal vagy a fejünk búbjával, ez attól függ hol lüktet a fájdalmunk. Sose próbálkozzunk a fej más részével törni, mert olyan mellékhatások jelentkeznek, mint szédülés, hányinger sőt ájulás is bekövetkezhet! Ennek a módszernek az előnye, hogy sokszori használat után Kung Fu mesterré válhat az ember, ez meg nagy előny mai erőszakos világunkban.
Ha mindez nem használna, akkor felőlem akárki szedhet aszpirint, nurofent, sharidont sőt prosztamol unot is, de inkább ajánlanám a káposztalevél borogatást, mert ezt utólag megfőzve nagyszerű fogyókúrás ételt rögtönözhet bárki belőle, szükségtelenné téve a kapszula használatát. Aki többet akar megtudni a tesi betegségek alternatív gyógymódjairól, annak levélben kell érdeklődnie, és én közben letéve a hippokratészi esküt, teljesen díjmentesen válaszolok, ami nagy dolog a pénzéhes jelenben.
A lelki betegségek gyógyítása sokkal komplexebb és egyénre szabott, ezért itt nem részletezem. Ha valaki ilyesmiben szenved, bizalommal forduljon felém, és ha nem fordul el miután elemeztem lelke összetevő elemeinek százalékát, a tűz és víz esetenként tüzes víz keveredési arányát, akkor személyeskedő kezelésben részesülhet, ha akar. Egy példát azért adnék, már csak a reklámom kedvéért is, például a szerelmi bánatra legjobb megoldás a lélek kiöntés, olcsóbb ha papírra öntjük, mondjuk szomorú szerelmes vers formájában és drágább, ha egy hirtelenszőke, útszéli pacsirtának, vagy izompacsirtának mellét öntözzük vele.
Utoljára hagytam a képzelt fájdalmakat, mivel ezek különleges kezelést igényelnek, a gyógyszeres kezelés legtöbb esetben mit sem ér, hacsak nem magasabb rendű gyógyszereket alkalmazunk hosszú távon, gondolok itt kokain, marihuána, morfium, stb., de alkoholos beöntések is megteszik, ám ezeket nem ajánlom a káros mellékhatások miatt. Ezen fájdalmak megszüntetése hosszú és fáradságos munkát igényel hagyományos módszerekkel, hisz nehéz megszüntetni egy nem létező valamit. Itt az egyetlen hatásos módszer a kibeszexelés, a beképzelt fájdalmat kibeszéljük magunkból két órán keresztül, utána a szünetben szexuális zsibbasztás, megint beszéd és ismét szex. Az időintervallumokat lassacskán megpróbáljuk felcserélni, és amikor eljut a képzelt fájdalmas, hogy két óráig szexel és egy percig beszél, akkor én gyógyultnak nyilvánítom. Aki nem hiszi nyugodtan kipróbálhatja, a mellékhatásokról nem kell megkérdezni senkit!
Mindezen alternatív kezelések jelenleg teljesen díjmentesek, de csúszópénzt elfogadok, sőt melegen ajánlom mindenkinek a csúsztatást, hisz a hippokratészi eskü erről nem tesz említést és nem ellenzi, no meg én is kell fizessem a kutyuskám sétáltatását valamiből!