Szép városok: PÉCS
Pécs, Baranya megyeszékhelye 160 ezer lakosával, Dél-Dunántúl legfontosabb tudományos oktatási, gazdasági és kereskedelmi központja. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a Mecsek-hegység kellemes éghajlatú déli lábánál már a kora kőkortól fogva megtelepedtek az emberek. A Római Birodalom Kr. u. első században az illír pannonok törzsét igázta le ezen a vidéken. Pécs római kori elődje,
Sopianae, a 3. század végén Valeria tartomány közigazgatási központja lett. Sopianae legfontosabb öröksége a rendkívűl jelentős művészi értékeket megőrző
ókeresztény temető. A Kr. u. 4. századból származó festett sírkamrákat és sírépítményeket 2.000 őszén felvették az
UNESCO Világörökség-listájára. Közülük jelenleg az "
Ókeresztény mauzóleum" és a "
Korsós sírkamra" látogatható. Méltán büszke rájuk Pécs, hiszen Rómától északra ritkán fodulnak elő ilyen emlékek! A honfoglaló magyarok a 9. század végén e tájon egy keresztény népességet igáztak le. Szent István király 1009-ben püspöki székhellyé emelte Pécset, melyet ekkor "
Quinque Ecclesiae" (=öt templom) néven említenek az oklevelek. A 12. században épült újjá a kőszobrászati munkákkal pazarul díszített püspöki székesegyház. Ennek töredékeiben is csodálatos maradványait a
Dómmúzeum tárja az érdeklődők elé. A 13. században megtelepedett a városban a domonkos-, a ferences- és az Ágoston-rendi remeték rendje. 1225-ben Bertalan püspök összegyüjtötte a Mecsek remetéit és megalapította az egyetlen magyar gyökerű szerzetesi közösséget, a
pálos rendet. A tatárjárás (1241-42) után megépült a
püspökvár. Ennek nyugati és északi falai, bástyái ma is állnak, közülük a leghíresebb a
Barbakán. A 14. század első felében Pécs lakói
városfalat emeltek, melynek felújított nyugati és északi szakasza napjainkban a történelmi városmagot övezi. A város kulturális jelentőségét bizonyítja, hogy 1367-ben Nagy Lajos király itt alapította meg a magyar föld
első egyetemét. A 15. század közepének neves pécsi püspöke a magyarországi humanizmus kiemelkedő alakja,
Janus Pannonius.
Pécs 1543-ban került török kézre. A 143 éves uralmuk alatt dzsámik, mecsetek és fürdők épültek, a fő utca bazárrá alakult. A török idők leghíresebb emléke a főtéren magasodó
Gázi Kászim pasa dzsámija. A 16. század közepén épült, Mekka felé tájolt mohamedán templom Magyarország legjelentősebb török kori emlékeinek egyike. A városfalon kívül álló
Jakováli Hasszán pasa dzsámija múzeumként működik. Ez az egyetlen dzsámi Magyarországon, amely minaretjével együtt maradt fenn. Ugyancsak dzsámi volt eredetileg az
Ágoston téri templom.
A várost 1686 őszén Badeni Lajos őrgróf serege foglalta vissza a töröktől. Az újjáépítés nagy munkája a 18. századra várt. A lakosság nagyrészt német családokkal teljesen mugújult. Ekkor vált közkeletűvé a város német neve "
Fünfkirchen", amely a középkori 'Quinque Ecclesiae" fordítása. A
Jezsuita kolostor, a
Pálosok temploma és kolostora, a
Ferencesek temploma és kolostora,
az Ágoston rendi remeték temploma és rendháza, a
Betegápóló Irgalmas Rend temploma, kolostora és korháza, az egykori
vármegyeház, mind a barokk kor emléke, akárcsak a belváros számtalan lakóépülete. A polgárok mély vallásosságáról és adakozókedvéről tanúskodik a
Szenetháromság-oszlop és a
Kálvária. Ugyancsak a 18.században épült az impozáns méretű
papnevelő szeminárium, a
káptalani levéltár és a
székesegyházi plébánia.
A klasszicista építészeti stílus legszebb példája az 1830-ban elkészült
Jogi Akadémia, ma
Egyetemi Könyvtár. Itt található Klimó püspök 18. század végén létrejött, muzeális értékű magánkönyvtára.
A
püspöki palota a 19. század közepén kapta mai, neoreneszánsz külsejét. A
dóm 1882-91 között a bécsi Friedrich von Schmidt tervei alapján neoromán stílusban épült. A székesegyház berendezése és díszítése 19. század végének egyházművészeti ízlését tükrözi. A hatalmas falfelületek freskóit osztrák művészek mellett Lotz Károly és Székely Bertalan készítette. A déli homlokzat belső és külső díszkapuja a kereszténység 2000-ben ünnepelt jubileumi szent éve és a magyar államiság 1000 éves fennállása előtt tiszteleg. Alkotójuk Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész.
Pécsett a keresztény és a mohamedán mellett a zsidó vallásnak is jelentős emléke maradt fenn. Az 1865 és 1869 között romantikus stílusban épült
zsinagóna nagysága és igényes művészi kialakítása miatt a legfontosabb vidéki zsinagógák egyike. Az Angster Gyár első orgonáját a pécsi hitközösség rendelte meg.
A 19. század második felében vált ipari méretűvé a mecseki kőszénvagyon kitermelése. A bányavállalatok mellett számos olyan cég alakult, amely Pécs ipartörténetében meghatározó szerepet játszott. Ezek közé tartozott például a
Littke Pezsgőgyár, amely Magyarország első pezsgőgyára volt (1859), a már említett
Angster Orgonagyár, amelyet az 1948-as kommunista hatalomátvétel sorvasztott el, és a
Zsolnay Kerámiagyár, amelynek termékei Európa-szerte ismertek voltak. A gyár rendkívül gazdag termékkínálatában fontos szerep jutott az épületkerámiának. Alkalmazási területei jól tanulmányozhatók a
Postapalota és az egykori
Pécs-Baranyai Takarékpénztár székháza tetőzetén, homlokzatán. Ez utóbbi az új
Megyeháza. Szintén városképi jelentőségű a
Zsolnay Mauzóleum, a
Zsolnay-kút, a
Francia emlékmű vagy a pécsi "őshonos" polgárnak, az ún. "tükének" emlékét állító "
Tüke-kút". A 19-20. század fordulójának gazdasági fellendülését példázza a 18. századi domonkos kolostor helyére épített
Pécsi Nemzeti Színház és a főtéren álló
Városháza eklektikus épülete, de még az 1915-ben átadott, szecessziós stílusú
Palatinus Hotel is ide sorolható.
Budapest után Pécs rendelkezik hazánk legváltozatosabb múzeumi kiállításaival, melyek közül a képző- és iparművészeti kínálat különösen gazdag. A
Csontváry Múzeum, a
Vasarely Múzeum, a
Zsolnay Múzeum és Schaár Erzsébet "Utca" című alkotása fémjelzi a gyűjtemények magas művészi színvonalát. Baranya rendkívűl változatos népi kultúrájáról a
Néprajzi kiállítás ad átfogó képet. Az őskortól a népvándorlás koráig terjedő időszak legfontosabb leleteit a
Régészeti kiállítás, míg Pécs polgárosodásának értékes és érdekes dokumentumait a
Várostörténeti Múzeum mutatja be. A
Művészetek Háza, a
Pécsi Galéria, a
Kisgaléria és a magángalériák tárlatai hazai és külföldi kortárs művészeket mutatnak be.
Szathmáry püspök 16. század elején épült nyári palotájának romantikus hangulatú romjai a
Tettyén állnak. A közeli
Pintér-kert természetvédelem alatt áll. Egyediségét és értékét szép fekvése mellett a távoli földrészekről származó, Magyarországon ritkaságszámba menő növényzete adja. Itt van a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának székhelye.
Tiszta időben a
Misina-tetőn (535 m) álló tv-torony teraszáról pompás látványban gyönyörködhetünk. Az ide vezető út mellett áll a
Pálos templom, amely a két világháború közötti magyar egyházi építészet emléke. Feljebb jutva a Mecsek-oldalán Makrisz Agamemnón "
Niké" szobra látható. A szobor mellvédjéről szép kilátás nyílik Pécsre. Aki a nyüzsgő városi élet helyett csendre, friss levegőre vágyik, annak a főtértől csupán 1-2 km-re a Mecseket behálózó, különböző hosszúságú és nehézségú túraútvonalak állnak rendelkezésre.
