Kedves Umaksuman!
Önálló gondolattal még sohasem jelentkeztél valamely topikon, csak mint egy unatkozó tyúk, aki féllábon állva várja a kedvező alkalmat, megjelensz: valaki bármit is beír, hogy cáfold.
Ugye, hogy nem tévedtem!
Utoljára módosítva:
Kedves Umaksuman!
Önálló gondolattal még sohasem jelentkeztél valamely topikon, csak mint egy unatkozó tyúk, aki féllábon állva várja a kedvező alkalmat, megjelensz: valaki bármit is beír, hogy cáfold.
El sem olvastad, vagy csak nem értetted a hozzászólásomat? A forma valóban hasonló a tiédhez, de a tartalom annak pont az ellentéte.Ugye, hogy nem tévedtem!
Az előzmények, ha az előző csillagok kialakulása,felrobbanása,szétoszlását hasonló intervalumba teszem,már is hiányzik jó néhány milliárd év
Ahogyan ezt a "mellékelt ábra" is mutatja: http://www.nasa.gov/feature/goddard...f-the-faintest-galaxy-from-the-early-universeNe tedd ugyan abba az intervallumba. Az első generációs csillagok számára gigantikus mennyiségű anyag (hidrogén) állt rendelkezésre. Nagyon gyorsan alakultak ki, és hatalmasak lettek. Éppen emiatt talán pár tízezer év alatt kiégtek. Szóval itt ne számolj évmilliárdokba.
Ahogyan ezt a "mellékelt ábra" is mutatja: http://www.nasa.gov/feature/goddard...f-the-faintest-galaxy-from-the-early-universe
Az első csillagok gyors kialakulásához és hatalmas méreteihez egyébként maga a nagy mennyiségű hidrogén nem lett volna elég. Az asztrofizikusok szerint a fő ok az alacsony "fém"-tartalom volt, emiatt a csillagok ill. protocsillagok "légköre" sokkal átlátszóbb volt, a sugárzásuk nem tudta olyan könnyen elfújni a környező anyag egy részét, ill. lassítani annak összehúzódását.
Nem az első hidrogén dús csillagok van bajom hanem ahogy és amilyen tempóba zajlik ez!
Itt a Föld 4,5 milliárd éves,az az annyi keringés!
A Naprendszer ebből az ősi anyagcsomóból gazdálkodik 6 milliárd éve.
Új anyag szupernovákból,gázfelhőkből,csillagközi égi testekből nagyon kevésnek tünik?
A Tejút bekebelezte a kisebb csillagrendszereit
s jön az Andromeda,5 milliárd év múlva!
A Nagy Bumm után szétterjedő anyag galaxis méretig bizonyos kompaktságot ért el
ez helyi szerveződéssel érthető.
Viszont az a keringőzés,amivel ezek a kisebb-nagyobb strukturák kialakultak, nem elég idősek
de túl méretesek számomra ezen elrendeződésekre.
Viszont ha ezek a szerveződések egy láthatatlan hegyi patakba hulló virágszirmok lenyomatai,
akkor egy nagyobb szerveződés kút mélyéről látható szeletét hiszük világegyetemnek.
A fekete anyag és energia megismerése,feltárása tán lehetővé teszi ezen ellentmondások megértését
Ebből, és a tágulásból adódóan egyre lassabban zajlik le, tehát régebben a közvetlen környezetünkben "most" megfigyelhetőnél gyorsabban történt.Nem az első hidrogén dús csillagok van bajom hanem ahogy és amilyen tempóba zajlik ez!
Mihez képest? Egyrészt ugyebár "új anyag" szigorúan véve egyáltalán nincsen, csak átalakult anyag. Ennek egy része - kb. a vasig - folyamatosan keletkezik a csillagokban, és ezektől működésük során nagyobb arányban szabadulnak meg, mint a hidrogéntől és héliumtól, tehát a csillagközi anyagban ezeknek az aránya folyamatosan növekszik. Az új csillagok keletkezésénél viszont fordított folyamat játszódik le: a csillag anyagában csökken a mennyiségük, míg a körülötte keletkező bolygókban emiatt tovább növekszik. A vasnál nehezebb elemeket a szuper- és hipernóvák valóban csak nagyon rövid ideig produkálják, de ezt hatalmas mennyiségben teszik, és a közönséges csillagoknál sokkal hatékonyabban szórják szét. A Földön is fellelhető egyes ritka izotópok, ill. azok bomlástermékei azt mutatják, hogy az ilyen "szétszórások" termékei a Naprendszer bolygóinak kialakulása közben, és az után is kerültek még ide.Új anyag szupernovákból,gázfelhőkből,csillagközi égi testekből nagyon kevésnek tünik?
A Világegyetem általunk jelenleg megfigyelhető részében a "galaxis méretnél" lényegesen nagyobb "kompaktságot elért" struktúrák is megfigyelhetők, amik "helyi szerveződéssel" érthetőek. A probléma inkább az, hogy ez a "helyi szerveződés" konkrétan milyen részfolyamatokon keresztül történt, pl. hogy a galaxisok anyaga már gáz formában elkezdett "helyileg szerveződni", a "helyileg szerveződött" kész csillagok "szerveződtek helyileg" galaxisokká, vagy a két folyamat egymással párhuzamosan játszódott-e le.A Nagy Bumm után szétterjedő anyag galaxis méretig bizonyos kompaktságot ért el ez helyi szerveződéssel érthető.
Abban sem vagyok biztos, hogy "a hegyi patakba hulló virágszirmok lenyomatai"-t helyesen tudtam dekódolni, de azt hiszem, itt lehet a meg nem értés ebe elhantolva. A mai megfigyelésekkel leginkább összhangba hozható hipotézis szerint ugyanis az első "helyi szerveződések" még abban az időszakban keletkeztek, mikor a Világegyetem exponenciális sebességgel tágult. Ezért az ezekből tovább szerveződő szerveződéseknek csak egy - az idő haladtával az egészhez képest egyre kisebb - szeletét lennénk képesek megfigyelni, és ezt a szeletet nevezik parasztosan Világegyetemnek. Viszont ebből következően tudható, hogy a valódi Világegyetem ennél nagyobb, így elméletben akár ennél nagyobb "helyi szerveződések" is létezhetnek.Viszont ha ezek a szerveződések egy láthatatlan hegyi patakba hulló virágszirmok lenyomatai, akkor egy nagyobb szerveződés kút mélyéről látható szeletét hiszük világegyetemnek.