Több évtized után igazolták Stephen Hawking egyik híres elméletét

Melitta írta:

Magyarországon is megjelentek a trópusi betegségeket terjesztő inváziós szúnyogok – figyelmeztet a virológus​

Kemenesi Gábor szerint ezeknek a szúnyogoknak kedvező környezetet biztosítanak a ház körüli talicskák, csatornák, az esővízzel megtelt gumiabroncsok vagy apró edények is.​

Már Magyarországon is jelen vannak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjeszthetenek. Ezeknek a szúnyogoknak a térnyerését akadályozni kell még azelőtt, hogy elterjednének az általuk terjesztett betegségek is Magyarországon – mondta a Portfolio-nak Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.

Magyarországon jelen van már az ázsiai tigrisszúnyog, a koreai szúnyog, valamint a japán bozótszúnyog is. A kutató szerint a klímaváltozás hatása is kedvez az inváziós szúnyogoknak, amik olyan betegségeket terjesztenek, mint a Zika vagy a Dengue-láz.

Kemenesi szerint ezeknek a szúnyogoknak kedvező környezetet biztosítanak a ház körüli talicskák, csatornák, az esővízzel megtelt gumiabroncsok vagy apró edények is.

Jellemzően szeretik az emberek közelségét, és a rossz hír az, hogy nemcsak este, hanem egész nap aktívak

– tette hozzá.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem elindította a szúnyogmonitor programját, ahol bárki jelezheti, ha inváziós szúnyoggal találkozik Magyarországon. Ezek a szúnyogok jellemzően kontrasztos fekete-fehér csíkozásúak, de ha valaki bizonytalan, le is fényképezheti, és a szakértők segítenek beazonosítani.


A virológus szerint ahhoz, hogy megakadályozzuk a terjedésüket, integrált szúnyogirtási módszert kell alkalmaznunk, aminek alapja a biológiai gyérítés. Emellett megfelelően tájékoztatni kell a lakosságot is.

"Meg kell akadályozni, hogy kifejlődjenek, ez pedig a ház körüli környezet rendben tartásával, ellenőrzésével, egyszóval tudatossággal oldható meg" – magyarázta.

Példaként említette, ha a hordókra vagy más eszközökre szúnyoghálót teszünk, akkor, ha ki is kelnek a nedves helyeken, nem tudnak megcsípni bennünket. Ezzel egyelten kertben több ezer szúnyog kikelését lehet megakadályozni.

Kemenesi szerint, ha hatékonyan védekezünk ellenük, az előnyt adhat az emberiség számára is, hogy felkészüljön az általuk terjesztett betegségekre, szemben az olyan világjárványokkal, mint a Covid-19.

Csatolás megtekintése 1808053

Kattints a kibontásához...

Melitta írta:

Magyarországon is megjelentek a trópusi betegségeket terjesztő inváziós szúnyogok – figyelmeztet a virológus​

Kemenesi Gábor szerint ezeknek a szúnyogoknak kedvező környezetet biztosítanak a ház körüli talicskák, csatornák, az esővízzel megtelt gumiabroncsok vagy apró edények is.​

Már Magyarországon is jelen vannak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjeszthetenek. Ezeknek a szúnyogoknak a térnyerését akadályozni kell még azelőtt, hogy elterjednének az általuk terjesztett betegségek is Magyarországon – mondta a Portfolio-nak Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.

Magyarországon jelen van már az ázsiai tigrisszúnyog, a koreai szúnyog, valamint a japán bozótszúnyog is. A kutató szerint a klímaváltozás hatása is kedvez az inváziós szúnyogoknak, amik olyan betegségeket terjesztenek, mint a Zika vagy a Dengue-láz.

Kemenesi szerint ezeknek a szúnyogoknak kedvező környezetet biztosítanak a ház körüli talicskák, csatornák, az esővízzel megtelt gumiabroncsok vagy apró edények is.

Jellemzően szeretik az emberek közelségét, és a rossz hír az, hogy nemcsak este, hanem egész nap aktívak

– tette hozzá.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem elindította a szúnyogmonitor programját, ahol bárki jelezheti, ha inváziós szúnyoggal találkozik Magyarországon. Ezek a szúnyogok jellemzően kontrasztos fekete-fehér csíkozásúak, de ha valaki bizonytalan, le is fényképezheti, és a szakértők segítenek beazonosítani.


A virológus szerint ahhoz, hogy megakadályozzuk a terjedésüket, integrált szúnyogirtási módszert kell alkalmaznunk, aminek alapja a biológiai gyérítés. Emellett megfelelően tájékoztatni kell a lakosságot is.

"Meg kell akadályozni, hogy kifejlődjenek, ez pedig a ház körüli környezet rendben tartásával, ellenőrzésével, egyszóval tudatossággal oldható meg" – magyarázta.

Példaként említette, ha a hordókra vagy más eszközökre szúnyoghálót teszünk, akkor, ha ki is kelnek a nedves helyeken, nem tudnak megcsípni bennünket. Ezzel egyelten kertben több ezer szúnyog kikelését lehet megakadályozni.

Kemenesi szerint, ha hatékonyan védekezünk ellenük, az előnyt adhat az emberiség számára is, hogy felkészüljön az általuk terjesztett betegségekre, szemben az olyan világjárványokkal, mint a Covid-19.

Csatolás megtekintése 1808053

Kattints a kibontásához...

SZMJ13 írta:

Ma egy szúnyogcsípés kb 4x akkorára feldagad, mint régen. Lassan kezdem azt gondolni, hogy amit a Lilo & Stich-ben írtak az nem is mese...

Kattints a kibontásához...

redredington írta:

Szerintem a cím és a cikk nincs öszhangban.

Kattints a kibontásához...

Georgina Bojana írta:

*
Ez nagyon is szomorú. Még a (régi) Nők Lapjánál dolgoztam, a Blaha Lujza téren. Ott volt a Népszabadság szerkesztősége is, ahol az egyik munkatársnőm egy afrikai származású - pesti orvosi egyetemet végzett - már Magyarországon praktizáló orvoshoz ment feleségül. Három gyerekük született, s amikor a gyerekek elérték a bizonyos korukat, elutaztak Afrikába, a férj rokonait, felmenőit meglátogatni. A munkatársnőm visítva észlelte, hogy ott olyan legyek? szúnyogok? nem tudom milyen repkedő bogarak vannak, amelyek az embereket megcsípik. De ez, még nem elég, hanem szó szerint a bőr alá helyezik el a petéiket. S, a megcsípett személy egy idő után azt észleli, hogy egy vízhólyag keletkezik a csípés helyén, s a vízhólyagban ott "ficánkol" egy aprócska lárva. Gondolhatjátok! Észvesztve menekült volna vissza, de akkor még a vissza-repülő út megszervezése nagyon nehéz volt. Ezen túl az ott élő rokonok, valamiféle növény nedvével kezelték. Tűkön "ülve" remélte, mikor jönnek haza. De nem hisztizett, mert pontosan tudta, hogy férjének mennyire fontos a nagymamájának, szüleinek szeretete és ezért az ott létük. No meg a különféle egyéb mérges pókok, bogarak és kígyókról is tartott előadást... Amikor ezeket elmondta, majd az asztal alá estem, meglepetésemben. Úgy, hogy sajnos "van reményünk" a különböző afrikai és egyéb akár indiai vagy az ég tudja honnan származó borzadványok megtelepedésére. De említhetném akár a hazai diófák fertőzését, a fúrólegyet. Hiába permetezünk, a fa él, de a termése használhatatlan. Ezért a diónak - itt ahol élek! - 4 ezer forintot is elkérnek kilójáért. Erdélyben még nem terjedt el ez a fúrólégy, de országunk bizonyos részein sem. Ők a szerencsések, itt viszont, a mi településünkön már nincs dió termés. Szerencsére a fa ép, szép, lombos és szeretem, permeteztetem, óvom. A fát nemcsak a terméséért, de a lombjáért, terebélyességéért is "tisztelem", szeretem. De tény, hogy veszélyes az élet, s egyre jobban. Ezek a forróságok is, a magas pára tartalomtól - szó szerint "kinyúlok"... Nehezen viselem. Régen más nyarak voltak, no meg voltak évszakok, hó és egyebek... májusi eső, szép ősz, stb. - no persze a fiatal koromban, meg akkor még éltek a dinoszauruszok.... Ma a gyerekek könyvből tanulják a 4 évszakot, mert megtapasztalni nincs lehetőségük.

Kattints a kibontásához...