Véget ért az uniós Költségvetési Ellenőrzési Bizottság delegációjának háromnapos magyarországi látogatása, amelynek során első kézből igyekeztek tájékozódni a hazai helyzetről. A bizottság magyar tagja, Cseh Katalin momentumos EP-képviselő szerint a delegáció tagjai igyekeztek minden oldalról tájékozódni: így találkoztak a Fidesz-kormány képviselőivel, az ellenzék tagjaival, önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel és a sajtó munkatársaival is.
„Minden találkozón egyetlen kérdés állt a középpontban: hogyan érhetjük el, hogy az uniós pénzek valóban eljussanak a magyar állampolgárokhoz, vállalkozásokhoz és régiókhoz átlátható, méltányos és pártatlan módon? Hogyan lehet biztosítani, hogy minden önkormányzat, állampolgár és vállalkozás egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen az EU forrásokhoz, diszkrimináció és politikai elfogultság nélkül? A kérdések Magyarországon költőinek hatnak, de egyáltalán nem evidens, hogy egyetlen szűk politikai klientúra osztogassa saját tagjai között az eurómilliárdokat.
Mi több, ez ellentétes az uniós jogszabályokkal és szerencsére már a politikai akarattal is” – írta Cseh Katalin, aki szerint több dolgon is megdöbbentek a bizottság tagjai. Így azon, hogy a felelős állami gazdálkodást ellenőrizni hivatott Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László még csak meg sem próbált válaszolni a Bizottság pályázati manipulációkkal, visszaélésekkel, csalásokkal kapcsolatos kérdéseire. Cseh szerint a bizottság tagjai megdöbbentőnek tartották azt is, hogy a kormány a kétharmados parlamenti többséggel visszaélve egyik napról a másikra fogad el olyan jogszabályokat, amelyek torzítják a piaci versenyt, hogy a kormányközeli üzleti körök komplett ágazatokat sajátítanak ki, és hogy a kormány rendszeresen megfélemlíti civileket, a „baráti” cégek versenytársait. Szintén sérelmezték, hogy a magyar állami hatóságok a vállalkozásokat vegzálják és diszkriminatív ellenőrzésekkel, büntetőadókkal, betarthatatlan szabályokkal torzítják a piaci versenyt.
„Számomra meglepő volt, hogy a fentiek ellenére egyes kormánypárti képviselők még azt várták el, dicsérjék meg a magyar kormányt, amiért néhány törvényt módosított az uniós kéréseknek megfelelően. Ez utóbbi számomra nagy siker, hiszen Brüsszelből, az én munkámnak is köszönhetően sikerült valamivel demokratikusabbá tennünk Magyarországot, megerősítve például a bíróságok függetlenségét, ugyanakkor a delegáció számára világos volt: Magyarország a jelenlegi állapotában nem egy jól működő, jogállami, demokratikus piacgazdaság” – írta Cseh Katalin, aki pesszimista az uniós forrásokat illetően.
– vonta le a következtetést.
„Minden találkozón egyetlen kérdés állt a középpontban: hogyan érhetjük el, hogy az uniós pénzek valóban eljussanak a magyar állampolgárokhoz, vállalkozásokhoz és régiókhoz átlátható, méltányos és pártatlan módon? Hogyan lehet biztosítani, hogy minden önkormányzat, állampolgár és vállalkozás egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen az EU forrásokhoz, diszkrimináció és politikai elfogultság nélkül? A kérdések Magyarországon költőinek hatnak, de egyáltalán nem evidens, hogy egyetlen szűk politikai klientúra osztogassa saját tagjai között az eurómilliárdokat.
Mi több, ez ellentétes az uniós jogszabályokkal és szerencsére már a politikai akarattal is” – írta Cseh Katalin, aki szerint több dolgon is megdöbbentek a bizottság tagjai. Így azon, hogy a felelős állami gazdálkodást ellenőrizni hivatott Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László még csak meg sem próbált válaszolni a Bizottság pályázati manipulációkkal, visszaélésekkel, csalásokkal kapcsolatos kérdéseire. Cseh szerint a bizottság tagjai megdöbbentőnek tartották azt is, hogy a kormány a kétharmados parlamenti többséggel visszaélve egyik napról a másikra fogad el olyan jogszabályokat, amelyek torzítják a piaci versenyt, hogy a kormányközeli üzleti körök komplett ágazatokat sajátítanak ki, és hogy a kormány rendszeresen megfélemlíti civileket, a „baráti” cégek versenytársait. Szintén sérelmezték, hogy a magyar állami hatóságok a vállalkozásokat vegzálják és diszkriminatív ellenőrzésekkel, büntetőadókkal, betarthatatlan szabályokkal torzítják a piaci versenyt.
„Számomra meglepő volt, hogy a fentiek ellenére egyes kormánypárti képviselők még azt várták el, dicsérjék meg a magyar kormányt, amiért néhány törvényt módosított az uniós kéréseknek megfelelően. Ez utóbbi számomra nagy siker, hiszen Brüsszelből, az én munkámnak is köszönhetően sikerült valamivel demokratikusabbá tennünk Magyarországot, megerősítve például a bíróságok függetlenségét, ugyanakkor a delegáció számára világos volt: Magyarország a jelenlegi állapotában nem egy jól működő, jogállami, demokratikus piacgazdaság” – írta Cseh Katalin, aki pesszimista az uniós forrásokat illetően.
Az Európai Parlament célja, hogy az uniós pénzek kedvezményezett üzleti körök, kormányközeli milliárdosok helyett magyar emberekhez jussanak el. Akkor fogják támogatni az uniós források felszabadítását, ha ezt legalább többé-kevésbé biztosítottnak látják. Jelenleg sajnos aligha ez a helyzet
– vonta le a következtetést.