Félszáz erdőtüzet számoltak fel egyetlen hétvégi nap leforgása alatt Szibériában, de továbbra is messze még a vége. A légioltásért az Avialeszoohrana szolgálat felel, aminek a vasárnap az MTI által szemlézett összegzése szerint 75 erdőtűzzel szemben folyik még a küzdelem 104 341 hektáron.
Van viszont, ahol nem is tudnak oltani jelenleg: több mint egymillió hektáron pusztítanak így a lángok, 184 erdőtűzzel még csak nem is vették fel a harcot. Más adatok szerint megközelítőleg 3 millió hektáron ég még a növényzet.
Idén több mint 8,3 millió hektárnyi erdő égett már le Oroszországban, a korábbiaknál jóval nagyobb mértékű pusztítást végezve. Bár nyaranta nem ritkák a kisebb-nagyobb, jórészt lakatlan területre koncentrálódó égések, de a globális felmelegedés következtében is egyre veszélyesebb mértéket öltenek. Oroszország ázsiai részén már a nagyvárosokat is megcsapta a füst, nem függetlenül a hatóságok eddigi erőtlen próbálkozásaitól. Moszkva ugyanis sokszor inkább elfordítja a fejét, ráhagyná a bajok kezelését a helyiekre.
A Bloomberg korábban azt írta, szinte esélytelen, hogy emberi beavatkozással fel lehetne számolni ezeket az erdőtüzeket. Hiába, hogy már az orosz hadsereget is bevetették, aminek közbelépése előtt egyébként mindössze háromezer tűzoltó és huszonnégy repülőgép próbálkozott, a tüzeknek kevesebb mint négy százalékát felszámolva.
Dmitrij Medvegyev miniszterelnök egyébként a problémákat látva időközben már elrendelte, hogy vizsgálják felül az ország erdővédelmi stratégiáját. És akadtak helyi vezetők is, akik a jelek szerint átértékelték korábbi hozzáállásukat. A krasznojarszki kormányzó, Alekszandr Ussz egy hónapja még azt mondta, a tűz emberi erővel történő oltása felesleges, és akár még káros is lehet. A napokban viszont már átütő sikerként nyilatkozott arról, hogy 753 ezer hektárnyi erdőtüzet sikerült megfékezni.
A szibériai erdőtűzből felszálló füstfelhő egyébként pár hete megcsapta már Alaszkát és Kanadát is. A NASA jelentése szerint kimutatható volt Vancouver, de Seattle felett is. A Greenpeace pedig úgy látja, a lángok a teljes emberiséget veszélyeztetik, mert nagyjából 137,6 megatonna szén-dioxidot bocsátanak ki. A normál körülmények között kifejezetten fagyos régióban eleve a felmelegedés okozta a szárazságot és a tűzveszélyes állapotot, a lángok viszont csak tovább fokozzák a klímavészhelyzetet.
A The Guardian cikke szerint az egész Európai Uniónál nagyobb méretű füst- és koromfelhő lepi be Szibériát. Június és július egyébként globálisan a valaha volt legmelegebb évszakok voltak, a szárazságot pedig Oroszország szenvedte meg a leginkább. De nemcsak ők küzdenek meg a lángokkal: az Európai Unióban idén több mint 1600 hektárnyi erdőtűz pusztított harminc hektár területen. Ez négyszerese annak az éves átlagnak, ami az előző évtizedben jellemző volt. A Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria is megsínyli a helyzetet, több ezer embert kellett már kitelepíteni a helyben tomboló és rendkívül gyorsan terjedő erdőtüzek miatt.
Van viszont, ahol nem is tudnak oltani jelenleg: több mint egymillió hektáron pusztítanak így a lángok, 184 erdőtűzzel még csak nem is vették fel a harcot. Más adatok szerint megközelítőleg 3 millió hektáron ég még a növényzet.
Idén több mint 8,3 millió hektárnyi erdő égett már le Oroszországban, a korábbiaknál jóval nagyobb mértékű pusztítást végezve. Bár nyaranta nem ritkák a kisebb-nagyobb, jórészt lakatlan területre koncentrálódó égések, de a globális felmelegedés következtében is egyre veszélyesebb mértéket öltenek. Oroszország ázsiai részén már a nagyvárosokat is megcsapta a füst, nem függetlenül a hatóságok eddigi erőtlen próbálkozásaitól. Moszkva ugyanis sokszor inkább elfordítja a fejét, ráhagyná a bajok kezelését a helyiekre.
A Bloomberg korábban azt írta, szinte esélytelen, hogy emberi beavatkozással fel lehetne számolni ezeket az erdőtüzeket. Hiába, hogy már az orosz hadsereget is bevetették, aminek közbelépése előtt egyébként mindössze háromezer tűzoltó és huszonnégy repülőgép próbálkozott, a tüzeknek kevesebb mint négy százalékát felszámolva.
Dmitrij Medvegyev miniszterelnök egyébként a problémákat látva időközben már elrendelte, hogy vizsgálják felül az ország erdővédelmi stratégiáját. És akadtak helyi vezetők is, akik a jelek szerint átértékelték korábbi hozzáállásukat. A krasznojarszki kormányzó, Alekszandr Ussz egy hónapja még azt mondta, a tűz emberi erővel történő oltása felesleges, és akár még káros is lehet. A napokban viszont már átütő sikerként nyilatkozott arról, hogy 753 ezer hektárnyi erdőtüzet sikerült megfékezni.
A szibériai erdőtűzből felszálló füstfelhő egyébként pár hete megcsapta már Alaszkát és Kanadát is. A NASA jelentése szerint kimutatható volt Vancouver, de Seattle felett is. A Greenpeace pedig úgy látja, a lángok a teljes emberiséget veszélyeztetik, mert nagyjából 137,6 megatonna szén-dioxidot bocsátanak ki. A normál körülmények között kifejezetten fagyos régióban eleve a felmelegedés okozta a szárazságot és a tűzveszélyes állapotot, a lángok viszont csak tovább fokozzák a klímavészhelyzetet.
A The Guardian cikke szerint az egész Európai Uniónál nagyobb méretű füst- és koromfelhő lepi be Szibériát. Június és július egyébként globálisan a valaha volt legmelegebb évszakok voltak, a szárazságot pedig Oroszország szenvedte meg a leginkább. De nemcsak ők küzdenek meg a lángokkal: az Európai Unióban idén több mint 1600 hektárnyi erdőtűz pusztított harminc hektár területen. Ez négyszerese annak az éves átlagnak, ami az előző évtizedben jellemző volt. A Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria is megsínyli a helyzetet, több ezer embert kellett már kitelepíteni a helyben tomboló és rendkívül gyorsan terjedő erdőtüzek miatt.
