Történelemmel kapcsolatos könyvek

bumbayo témája a 'Irodalom' fórumban , 2017 December 30.

  1. bumbayo

    bumbayo Állandó Tag

    Sziasztok. A fórumba a történelemmel kapcsolatos könyveket szeretném összegyűjteni, olyanokat, amelyek bemutatják a történelem legfontosabb korszakait, a legfontosabb hadjáratokat, a gazdaság és a kultúra legfontosabb változásait. Ide jöhetnek az igényes sorozatok (Szivárvány, Népszerű történelem, Magyar História, Maecenas történelem, Labirintus) kötetei.
     
  2. bumbayo

    bumbayo Állandó Tag

    Romsics Ignác
    A Horthy-korszak

    (pdf / 40 Mega)
    Bár a Horthy-rendszer immár több mint két emberöltő óta a múlté, emlékezete és megítélése napjainkban is élénk viták tárgya. Vannak, akik a tényekre fittyet hányva még ma is fasiszta diktatúrának tartják, míg mások idealizálják, és a parlamentáris demokráciákkal rokonítják.
    A Helikon Kiadó ezért határozott úgy, hogy Romsics Ignác életműsorozatát a neves történész Horthy-korszakkal foglalkozó fontosabb írásainak kötetbe gyűjtésével és együttes újrakiadásukkal indítja útjára. Jóllehet a válogatás időben első (1982) és utolsó tanulmányának (2016) megjelenése között harmincnégy év telt el, „azokat olyan mérvű gondolati azonosság köti össze, hogy egy-két apró - minden esetben jelzett - módosítástól eltekintve nemcsak a szerző újabb, hanem régebbi, pályája kezdetén írt tanulmányait is változtatás nélkül közöljük.”
     
  3. bumbayo

    bumbayo Állandó Tag

    Albert Soboul
    A francia forradalom története – 1789–1799
    (epub)

    Tíz esztendőt: a nagy francia forradalom évtizedét öleli fel ez a második magyar nyelvű kiadásban megjelenő mű. Ebben az időszakban a rendkívüli történelmi események egész sora zsúfolódik össze, amely 1789-cel kezdődik, és Napóleon diktatúrájának megteremtésével zárul. A francia történész-szerző nemcsak a kortársak látta és rögzítette történéseket foglalja össze, hanem tudományos alapossággal feltárja annak az időnek politikai, gazdasági alapjait és mozgatóit is. Sok idézet, adat, illusztráció egészíti ki a pontos és részletes munkát, amely az újkor történetének egyik legjelentősebb eseménysoráról ad hiteles képet.
     

    Csatolt fájlok:

  4. bumbayo

    bumbayo Állandó Tag

    Szrgya Popovics
    Útmutató a forradalomhoz.

    (pdf / 24 Mb)

    Ez a könyv a forradalmakról szól. De nem az erőszakos fajtájúakról, azok többnyire ártatlan emberek halálával végződnek.
    Az itt bemutatott mozgalmakat hétköznapi emberek indították, akik úgy gondolták, hogy összefogva és kreatívan gondolkodva megbuktathatják diktátorukat vagy megszüntethetik a jogtalanságokat. Történetükből kiderül, hogy milyen kulcsfontosságú tényezők tesznek egy mozgalmat képessé a társadalom megváltoztatására.
    A könyv második része gyakorlati tanácsokat tartalmaz, amelyek segítségével az erőszakmentes módszerek eredményesen alkalmazhatók. Remélem, a megismert példák mindenkit arra ösztönöznek majd, hogy próbáljon változtatni azon, amivel elégedetlen.
    Meg akarom győzni Önöket, hogy bár a hatalmon lévők, a pöffeszkedők és kiszolgálóik sokasága legyőzhetetlennek látszik, de uralmuk megdöntéséhez nem kell más, mint lelkesedés.
     

    Csatolt fájlok:

  5. bumbayo

    bumbayo Állandó Tag

    Szvák Gyula
    Iván, a félelmetes

    (djvu)

    A középkori Oroszország egyik legellentmondásosabb alakját néhány feldolgozásból – köztük Eizenstein filméből – már ismerhetik a magyar olvasók. A híres-hírhedt cár értékelése hosszú évszázadok óta vita tárgya: aktuálpolitikai megfontolásokból hol pozitív, hol negatív figuraként tűnik fel a tudományos és irodalmi feldolgozások lapjain. Szvák Gyula, akinek az orosz középkorról több tudományos publikációja jelent meg, már kötetének címével is jelzi, hogy szembefordul az egyként elfogult Rettegett és Rettenetes Iván-képpel. S ahogy a cár orosz jelzőjének – a Groznijnak – leghívebb fordítása: a „félelmetes”, úgy törekszik a szerző a hiteles, objektív Iván-kép megrajzolására. S bár a könyv főszereplője kétségtelenül az érdekes egyéniségű cár, az olvasó – legyen szakember vagy érdeklődő – érett formában, egyéni szempontokkal, roppant instruktív módon kifejtett, árnyalt összefoglalást kaphat az orosz középkor mindennapjairól, gazdasági, társadalmi, kulturális életéről.
     

    Csatolt fájlok:

  6. bumbayo

    bumbayo Állandó Tag

    Oborni Teréz
    Erdély fejedelmei

    (pdf formátum)

    Sem a Magyar Századokban, sem annak pótkötetében a Magyarország uralkodói című kötetben nem szerepelnek az erdélyi fejedelmek. A Pannonica Kiadó ugyanis- az erdélyi történelem jelentőségét hangsúlyozandó- külön kötetet szánt az erdélyi fejedelmek életútjának bemutatására.
    A tudományos megalapozottsággal, mégis olvasmányosan megírt rövid életrajzok megismertetik az olvasót az egyes személyiségek viszontagságokkal telt életútjával, s egyben Erdély 16-17. századi történetével. Az elbeszélést különös gonddal kiválasztott korabeli forrásrészletek színesítik.
    A szerző történész, Erdély kora újkori történetének kutatója, a Pécsi Tudományegyetem docense.
     

    Csatolt fájlok:

  7. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Bessenyei József : A Héttorony foglya 1541. augusztus 29-én foglalta el Buda várát a török s tartotta megszállva 1686. szeptember 2-ig, csaknem százötven évig. Budavár felszabadulásának 300. évfordulójára jelenik meg sorozatunknak az a kötete, mely részben a különös várfoglalás drámáját eleveníti meg, részben az események főszereplőjét, az ország egyik leggazdagabb főnemesének, Török Bálintnak az alakját mutatja be. Ki ne ismerné legalább Gárdonyi Géza Egri csillagokjából a történelmi eseményeket: míg Török Bálint János Zsigmond, a csecsemő király kíséretében a szultán táborában vendégeskedett, a janicsárok beszállingóztak a várkapukon, mintha az épületeket akarnák megnézni, majd kürtszóra előrántották fegyvereiket és mindenkit bekergettek a házakba. Csellel vagy árulással esett el az ország egyik legfontosabb erőssége? Ki volt Török Bálint és milyen szerepet játszott hazánk életében a mohácsi csata időpontjától fogva? Mik voltak politikájának rejtett rugói? Miért hurcoltatta el a szultán először Nándorfehérvárra, majd záratta be a konstantinápolyi Héttoronyba? Valóban megpróbálta-e családja kiszabadítani vagy ez csak legenda? Egyáltalán, milyen ember, milyen jellem volt ez a némelyek által önző, könnyelmű, felelőtlen kalandornak, mások által bátor, nemes hazafinak tartott férfi, politikus? Ilyen és hasonló kérdésekre adja meg a választ a legújabb történeti kutatások fényében Bessenyei József történész érdekes munkája.
     

    Csatolt fájlok:

  8. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Szakály Ferenc - Vesztőhely az út porában Szakály Ferenc egy különös 16. századi kalandor alakjával foglalkozik. A történet „hőse” Lodovico Gritti, a velencei dózse törvénytelen fia, aki ékszerkereskedőként hatalmas vagyont szerzett. A velencei, isztambuli, budai udvarokban forgolódva ügyeskedések, majd egy politikai gyilkosság segítségével sebesen emelkedett fel hazánk kormányzói székébe, de gyors és látványos volt a bukása is. Pályafutása végén vesztőhely várta az „út porában”, 1534-ben a főurak összeesküvése vetett véget életének… E kalandos sors hátterében bepillantást nyerhetünk a korabeli európai és török diplomácia boszorkánykonyháiba is.
     

    Csatolt fájlok:

  9. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Fügedi Erik - "Könyörülj bánom, könyörülj..." A középkori magyar történelemnek furcsa, véres időszaka elevenedik meg a Labirintus sorozat új kötetének lapjain. A szerző a Nagy Lajos halálától Zsigmond trónra léptéig (1382-1387) lezajló látványos eseményeket ábrázolja, s a jól megrajzolt társadalmi, gazdasági, politikai háttér előtt rendkívül plasztikusan formálódik ki „hőseinek” jelleme, személyisége. A főszereplők: Kotromanié Erzsébet, Nagy Lajos felesége (alakját Arany János is megörökítette a Toldi szerelmében), idősebb leányuk, a magyar királlyá koronázott Mária, s ellenlábasuk, Nagy Lajos legközelebbi férfi rokona, a nápolyi Anjouk leszármazottja, Kis Károly. Az ő – a trón megszerzéséért folytatott – kíméletlen harcuk áll a könyv középpontjában, melynek során gyilkosságok elkövetésétől sem riadnak vissza… Kis Károly kard által vész el, az anyakirályné kegyencét, Gara nádort lekaszabolják, a fő intrikust, Erzsébetet megfojtják; a dalmádiai Novigrad várában a főurak foglyaként hiába esdelek – Thuróczy Krónikája szerint – e szavakkal: „Könyörül, bánom, könyörülj…” Fügedi Erik a történelem szereplőinek, személyes, emberi drámáit éppúgy bemutatja, mint ahogy a feudális pártharcok viszályaiban vergődő ország közeledő tragédiáját is sejteti: a Balkánon már megindult a török előrenyomulás. A történelem rekonstruálása lépésről lépésre, szinte a szemünk előtt folyik, s nem csupán a fordulatos cselekmény érdekes, de az is, hogy az olvasó betekinthet a történész műhelymunkájába.
     

    Csatolt fájlok:

  10. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Gergely András - Áruló vagy áldozat?
    1848. szeptember 23-án éjszaka gyorskocsival vágtatott Bécs felé, amelyben egy magába roskadt fiatal tábornok ült. Egy aulikus főúr vagy egy magyar forradalmár? Egy áruló vagy egy trónkövetelő? Talán mindez egy személyben?…
    István főherceg volt ez az utas, Pest és a magyar kultúra mecénásának, József Nádornak a fia. Mint apja, ő is közvetítő szerepet vállalt a bécsi udvar és a magyarság között. 1847-ben az országgyűlés nádorrá választotta. E méltóság viselőjeként találkozott az 1848-as forradalommal, s vállalta a forradalmi átalakulást. 1848 törvényhozása aztán csaknem királyi jogkört biztosított számára. Ő nevezte ki a Batthyány-kormányt, s szerepe kulcsfontosságú volt a magyar forradalom történetében, amikor is az országgyűlés felkérte, s ő elfogadta, hogy a Jellasics ellen indítandó sereg élére álljon, sőt állítólag Kossuth még a koronát is felajánlotta neki. Ekkor azonban a Habsburg-családhoz való tartozása és magyarbarátsága feloldhatatlan konfliktusba sodorta, állította mind ez ideig történetírásunk.
    Kötetünk e konfliktushelyzet kialakulását s annak kevéssé ismert motívumait, körülményeit tárja fel, bemutatva a Habsburg-ház tagjainak torzsalkodásait, lélektani, politikai drámáit, a kül- és belpolitikai helyzet ellentmondásos alakulását.
     

    Csatolt fájlok:

  11. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Gergely András - A nemzeti ébredés kora 1790-1848 Hazánk történetének legszebb fejezete a reformkor, amikor a belső és külső körülmények hatására a nemesség vezetésével eleink megpróbálták modernizálni az országot, s a feudális rendszerből valami új, valami haladó, a többség számára előnyös társadalmat alkotni.
    Reformkornak mondjuk, pedig ha tényszerűen nézzük, akkor ezekben az évtizedekben meglepően kevés érdemi előrelépés történt.
    Az elképzelések közül kevés jutott el addig, hogy valamelyik országgyűlésen törvényt alkossanak belőle, és épp a korszak vége felé találta meg a bécsi kormányzat a reformtábor ellenszerét, s kezdte meg az addig többnyire egységes nemesi ellenzék felaprózását. Ha nem jönnek a márciusi forradalmak, ki tudja, ma hol tartanánk.
    Egyszóval a reformkor ebből a szempontból nem tekinthető sikertörténetnek, viszont az a munka, amit a közvélemény felkészítésében, a közgondolkodás formálásában elértek nagyjaink (Kossuth, Széchenyi, stb.), az felbecsülhetetlen, hiszen ennek köszönhetően sikerült belépni a polgárosodás és iparosodás korszakába.
    Egyedül azt furcsállom, hogy miközben a reformkor szinte minden fontos belpolitikai eseményéről értesülünk, egy szó sem esik az utolsó nemesi felkelésről, aminek csúcspontja az 1809-es győri csata volt, melynek során a francia csapatok megverték az osztrák-magyar erőket.
    Ez azért fontos pillanat, mert egyértelműen bebizonyosodott, hogy az alkalomszerűen hadba vonuló nemesség már nem képvisel akkora erőt, mint a kor hivatásos hadseregei. A felszerelésről már nem is szólva, hiszen a győri csata után többen tiltakoztak a hadvezéreknél a használhatatlan puskák és más hiányosságok miatt.
    S ezzel megdőlt a korábban számtalanszor emlegetett jogalap, mely szerint az adómentességért és egyéb előjogokért cserébe a nemesség fegyveresen oltalmazza a hont.
    Ezt a hiányosságot leszámítva szavam nem lehet, mivel tényleg alapos képet kapunk a reformkorról, a reformkori országgyűlésekről, a konzervatívok és a reformisták, a Habsburg uralkodók elképzeléseiről, s nem utolsó sorban a kibontakozó nemzetiségi mozgalmakról és azok hatásairól.
     

    Csatolt fájlok:

  12. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Bene Sándor - Borián Gellért - Zrínyi és a vadkan Vadkan vagy orgyilkos áldozata lett-e Zrínyi Miklós? Ezt a kérdést igen sokan felteszik manapság is, noha ismerik a történettudomány válaszát. Pedig e problémakörben nem csupán a halál okának tisztázása a fontos, hanem a különféle mendemondák eloszlatása is. A nemzeti köztudatba szilárdan beépült „magyar hős – Habsburg orgyilkos” eszmei panele gyakran elfedi a régenvolt események valódi lefolyását, megakadályozza a reális történelem- és nemzetszemléletet. Ezért érdekes és időszerű az a legendaeloszlatás, amire a Labirintus sorozat új kötetének két fiatal tudományos kutatója vállalkozott, akik munkájuk során nem csupán arra az önmagában eldönthetetlen kérdésre koncentrálnak: hogyan halt meg Zrínyi Miklós, a kiváló politikus, hadvezér és költő, a szigetvári hős dédunokája? Tovább lépnek: az események aprólékos, szinte nyomozói szintű feltárása és rekonstruálása mellett a hátteret is pontosan megrajzolják, felmérik a „Magyar Mars” halálának jelentőségét, számba veszik az Udvar elleni gyanú kialakulásának politikai körülményeit, az egykorú nemzetközi közvélemény reagálását is. Sőt a hazai és külföldi dokumentumok, oklevelek, emlékiratok tükrében – melynek egy része a Zrínyi-kutatók előtt is alig ismert – egy minden eddiginél árnyaltabb és hitelesebb Zrínyi-portré felvázolására is kísérletet tesznek.
     

    Csatolt fájlok:

  13. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Szabad György - Miért halt meg Teleki László? Szabad György írása Teleki Lászlónak, a XIX. század kiváló államférfiának, a reformellenzék egyik vezetőjének 1861-ben bekövetkezett halála különös körülményeit világítja meg. A neves szerző – jelentős részben kiadatlan levéltári forrásanyagra támaszkodva – azt vizsgálja, hogy a tragikus esemény hátterében miféle lélektani és politikai okok húzódhattak meg.
     

    Csatolt fájlok:

  14. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Wieslaw Kielar - A 290.számú auschwitzi fogoly Ami ebben a pokoljárásban vonzó – különös, hát a borzalomnak is lehet bája? –, az maga a szerző személye, a vézna, szőke fiúé, aki öt esztendőt töltött a halál árnyékában. Tizenkilenc éves volt, amikor a 290-es számot kapta Auschwitzban, s az érkezéskor még azt kérdezte magától: „Auschwitz? Az ördög hallott róla. És milyen lehet egy koncentrációs tábor? Hamarosan megtudom.”

    Ami azt illeti, alaposan megismerhette öt esztendő alatt. Megtanulta a túlélés művészetének minden „naprakész” csínját-bínját, a fogarany, a cigaretta, a krumpli csereértékét, illetve az emberélet értékének teljes semmibevételét.

    És megismerte Kielar a halál minden fajtáját, mielőtt megismerhette volna a szerelmet, az életet. Alvilági útikalauz ez a fekete memoár; felsorol minden pokolbeli látnivalót, és mint minden jó útikalauz, végül a halál glosszáriumát is közli, azt a német társalgási nyelvet, amelyet rabok és rabtartók egyaránt beszéltek.

    Az olvasót magával ragadja a szerző egyéni bája és egyéni látásmódja. S amit olyan sokszor elmondtunk már: a haláltáborok kora után született nemzedékek megismerhetik ebből a könyvből azt a világot, amely ugyan már távoli, de amelyről a haladó emberiség nem feledkezhetik meg soha.
     

    Csatolt fájlok:

  15. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Rudolf Pörtner - A viking kaland Amikor Gobineau gróf, egy múlt századi francia diplomata kiadta később igen veszedelmesnek bizonyult művét „az emberi fajok egyenlőtlenségéről”, a szőke skandinávokban vélte fölfedezni a „felsőbbrendű embert”. (A németeket egyébként „kelta-szláv fattyúnépnek ” nevezte, amiről a náci ideológia érthetően megfeledkezett.) De nem csupán ezért érdekelnek bennünket a vikingek, hanem többek között azért is, mert az első ezredfordulón majdnem sikerült elpusztítaniuk az európai feudalizmust. Milyenek voltak a valóságban? Kétségkívül vad harcosok és kalózok, irgalmat nem ismerő, őrjöngő hódítók, sőt még hitviláguk is az istenek harcáról és a tüzes világvégéről szőtt mesék füzére. Ez a kép azonban egyoldalú. Skandinávia és Izland paraszti közösségei bölcsek és békések voltak, Észak kovácsai és fafaragói (hát még a hajóácsai!) eredeti és könnyed művészek.
    Rudolf Pörtner izgalmas művéből megismerjük a germánok hétköznapjainak minden mozzanatát, a harci erényeiken kívül könnyed szójátékaikat és komor krónikáikat. Így azután a maguk testi valóságában állnak előttünk azok a férfiak és nők, akiknek ivadékai ezer évvel később megvetéssel utasították el a „felsőbbrendű rassz” hazug elméletét.
     

    Csatolt fájlok:

  16. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Rudolf Pörtner - A Szent-sír hadművelet „E könyv tárgya a középkor legfontosabb eseményének, a keresztes háborúknak a története"– írja Rudolf Pörtner, számos népszerűsítő történelmi munka szerzője. Majd így folytatja bevezetőjét: "A keresztes háborúkat roppant külső és belső drámaiság jellemzi: a hosszú távon kibogozhatatlanul egymásba gabalyodó csaták, ostromok, rabló hadjáratok, politikai áskálódások, »csúcstalálkozók«, járványosan terjedő rögeszmék, vaskos magánbotrányok, kereskedelmi ügyletek és telepítési kísérletek összességükben a középkor olyan lélegzetelállító emberi színjátékát hozták létre, amelyhez hasonlót nem alkothatott a leggazdagabb emberi fantázia sem.”

    Rudolf Pörtner választott témájának megfelelően rendkívül színesen, szórakoztatóan írja meg ezeknek a háborúknak a történetét, egyúttal hű képet festve a középkor emberéről, nemesről, közemberről, papról egyaránt. Számos korabeli forrásmunkát használt fel, s nem hagyta figyelmen kívül az újabb kutatásokat sem, amikor imponáló anyagismerettel vázolja fel azt a folyamatot, amely az újkorban először változtatta meg a Földközi-tenger keleti medencéjének térképét.
     

    Csatolt fájlok:

  17. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Amennyiben nem maradhatnak a könyvek, természetesen jelezzétek és törlöm! Szvetlana Alekszijevics - Nők a tűzvonalban A csupasz, lemeztelenített igazság mindig megdöbbentő, sokkoló, kemény elszánás kell hozzá, hogy szembenézzen vele az olvasó. De ha vállalja, akkor döbbenetes élményben lesz része. Szvetlana Alekszijevics vállalta a kérlelhetetlen szembenézést. Nem véletlen, hogy sem hazájában, Belorussziában, sem Oroszországban, melynek nyelvén ír, nem dédelgetett személyiség. Nem szorul rá. Bátor asszony, aki megvívta a maga harcát, és végül győzött. Valami olyasmit tett le az asztalra, ami alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket a második világháborúról, a szovjet hadszíntérről, arról a gigászi és kíméletlen, embereket, férfit és nőt, felnőttet és gyermeket egyaránt próbára tevő, milliónyi emberéletet követelő harcról, amit a Szovjetunió vívott a német megszállók ellen. Hősei szerelemre, családra, gyermeknevelésre született nők, akik belekerültek a háború iszonyatos, embert daráló malmába, s akik nem kapták meg érte az igazi elismerést. Főhajtás is ez előttük, mert ők valahogy kimaradtak a nagy történelemből, a dicső csatákból, az ünneplésből.
    Ilyen kíméletlenül őszinte könyv még nem született a Nagy Honvédő Háború másik arcáról. Korszakos műveket írtak már, Solohov, Szimonov és mások, ám mindegyiket rózsaszín fátyolba borította a győzelem diadala és büszke öröme. Szvetlana Alekszijevics nem tud felhőtlenül örülni. Ha végigolvassuk a könyvét, rájövünk, miért.
    Szvetlana Alekszijevics (1948) Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró. Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába. Több mint tíz év után visszaköltözött Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, nagyításban a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a Birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
     

    Csatolt fájlok:

  18. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Szvetlana Alekszijevics - Csernobili ima 1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla.

    A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte.

    Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte.

    Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet.

    Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből.

    Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.
     

    Csatolt fájlok:

  19. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Szvetlana Alekszijevics - Fiúk cinkkoporsóban „Mi nem egyszerűen csak rabszolgák voltunk, hanem a rabszolgaság romantikusai” – írja Alekszijevics könyve előszavában, mely mind ez ideig a legkegyetlenebb számvetés arról, mi történt Afganisztánban 1980 és 1989 között. A fehérorosz írónő az Afganisztánt megjárt katonákkal s az elesett fiaikat gyászoló anyákkal folytatott megrázó beszélgetéseit fűzte dokumentumregénnyé, elsősorban azt a kérdést vizsgálva: miként válhat az ember számára természetessé a gyilkolás. A könyv 1991-ben sokkoló erővel szembesítette az orosz társadalmat mindazzal, amit a szovjet hadigépezet Afganisztánban elkövetett, s egyúttal keserű ítéletet mond a „rabszolgaság romantikusait” kinevelő militarista rendszer fölött.
     

    Csatolt fájlok:

  20. Hevesi Kata

    Hevesi Kata Állandó Tag

    Szvetlana Alekszijevics - Elhordott múltjaink Milyen embert hozott létre a „szocialista” társadalom? Milyen, akár pozitív, akár negatív ösztönöket épített belénk a szabadság elementáris hiánya évtizedeken keresztül? Meg tudtunk, meg akartunk-e változni a bukása óta, vagy továbbra is makacsul magunkban hordozzuk az akkor kialakult reflexeinket? És milyen emberi tragédiák rejtőznek az egyszerű szókapcsolat, „a kommunizmus bukása” mögött?

    Szvetlana Alekszijevics efféle kérdésekre keres választ könyvében, de nem száraz fejtegetésekben, hanem számtalan emberi sorson keresztül. Évtizedek óta gyűjti ezeket a történeteket, a közelmúlt fáradhatatlan krónikásaként, és az emberek megnyílnak neki, mert látják, hogy igazi empátiával találkoznak. Ez a könyve immár az ötödik darabja „Az utópia hangjai” című ciklusának: ezekben a „polifonikus regény-vallomásokban” emberek százai mesélnek arról, mit tett velük a kegyetlen huszadik századi történelem, vagy épp az azóta eltelt két és fél évtized.

    A világhírű belarusz írónő könyvei harmincöt nyelven jelentek már meg (kettő magyarul is: A háború nem asszonyi dolog; Fiúk cinkkoporsóban), számtalan díjat kapott, és a Nobel-díj legnagyobb esélyesei között is számon tarják. Könyvei alapján világszerte számos film, színdarab és rádiójáték készült.
     

    Csatolt fájlok:

Megosztás