Történelemmel kapcsolatos könyvek

V. Kovács László
Tar Lőrinc pokoljárása
A középkori kódexirodalom képzeletfelszabadító olvasmányai közül az első helyek egyike illeti meg a vizionárius irodalmat, mely valamennyi korabeli elbeszélő prózánál - még a legendánál is - nyitottabb volt. Célja eredetileg morális tanítás, de ez egyre inkább háttérbe szorult a csodás és meghökkentő események pazarló bősége mellett, mely végül is legfontosabb alkotóelemévé vált. Felszabadította a vallási dogmák nyűgétől szárnya szegett költői fantáziát, engedte tévedni hőseit, kénye-kedve szerint utaztatta őket égen-földön, szárazon és vízen, levitte a poklok fenekére, felemelte a mennyekig. A pokolra szálló lovagok között magyarok is voltak, az egyik legnevezetesebb Tar Lőrinc, Zsigmond király udvari embere, aki 1411-ben megjárta az írországi Szent Patrik Purgatóriumot, a középkor híres zarándokhelyét. Alakja, pokoljárásának csodálatos eseményei köré gazdag legendaanyag szövődött. Megörökítette őt egy versében Tinódi Sebestyén, említi Arany János is a Toldi szerelmé-ben, egy ismeretlen szerző latin nyelvű verse kalandozásainak, utazásainak jeles állomásait sorolja el. Irodalomtörténetírásunk is sokat foglalkozott vele, bár pokoljárásának története eddig még nem került magyarul kiadásra, egy latin nyelvű kódex rejtette a British Múzeumban. A pokoljáró lovag túlvilági kalandjait és látomásait - szóbeli közlése nyomán - Yacobus dublini királyi jegyző fogalmazta meg. A följegyzés eredeti kézirata nem maradt fönn, csupán egy másolat, melyet Henricus Cranebroke canterbury-i szerzetes készített 1464-ben, s több tulajdonos után, II. György ajándékaként, 1757-ben került a British Múzeumba. Most első ízben adjuk közre magyarul Tar Lőrinc pokoljárásának történetét, közöljük Tinódi Sebestyén költeményének Tar Lőrincre vonatkozó részletét, valamint a lovag kalandjait soroló latin nyelvű vers magyar fordítását. A Függelék teljessé teszi a Tar Lőrincre vonatkozó irodalmat: itt olvasható máig kiadatlan, saját kezű levelének szövege, valamint a vele kapcsolatos, illetve özvegyére vonatkozó királyi oklevelek. Tartalmazza kötetünk a másik nevezetes középkori pokoljáró, Krizsafán fia György vízióinak eredetileg latin nyelvű foglalatát is, valamint egy középkori pokoljáró-kézikönyv XVIII. századi magyar fordításának részletét. A gyűjtemény második része - a külföldön lejegyzett magyar víziók tükörképeként - olyan európai látomásokat tartalmaz, melyek a magyar kódexekben találhatók.

Földi Pál - A Szahara akció, A kegyetlen dzsungel
Kommandós akciók a II. világháborúban



A Szahara akció
Churchill egyik kedvence, Wavell altábornagy, a Közel-Keleti erők főparancsnoka is szükségét látta, hogy az újonnan jelentkező ellenféllel — Mussolini olasz hadseregével szemben felállítson egy "speciális" kommandót. Ezen alakulat feladata lett a rajtaütés, zaklatás, a bennszülött gerillákkal való együttműködés és főleg a felderítés az ellenséges vonalak mögött. Mivel csak a legszívósabbak voltak képesek elviselni a különleges alkalmazással járó megterheléseket és veszélyeket, természetszerűleg elit alakulat felállításáról volt szó, amelyet LRDG-nek (Long-range-desert group — Hosszútávú sivatagi csoport) neveztek el

A kegyetlen dzsungel
A háború már régen véget ért, de a londoni Pub-ok mélyén, söröskorsók mellett veterán katonák arról beszélgetnek, hogy különböző emberek látták Wingate-et Etiópiában, a sivatagban a zsidó telepesek között és Burma dzsungelében.
A novemberi szél, ami a tengerpartról jött, fölkorbácsolta a Temze hullámait, és kegyetlenül rázta a korcsma ablakainak behajtott fatábláit.
– Halljátok – mondta az egyik burmai veterán –, mintha az ő léptei sietnének nyugtalanul, fáradhatatlanul, mindig más tájakra, mindig előre.
– De hiszen meghalt – szólalt meg egyikük, aki sohasem szolgált Wingate alatt. Megvetően néztek rá. Nem, sohasem lehet megölni azt, ami ebben az emberben lakozott!
2001

Kristó Gyula - Írások Szent Istvánról és koráról



A jelen kötet 18 írást tartalmaz, közös bennük, hogy valamennyi Szent Istvánról és koráról szól. Pályám kezdete óta foglalkoztat első királyunk személye meg időszaka, és évtizedek során több könyvem és legalább kéttucatnyi dolgozatom tárgyául szolgált. A könyvek természetesen élik a maguk életét, de a tanulmányok esendőbbek. Mintegy negyedszáz írásból válogattam ki az itt olvasható 18-at, amelyek 1972 és 1999 között jelentek meg különböző helyeken. Három eddig csak idegen nyelven volt olvasható, hét Szegeden látott napvilágot kis példányszámú kiadványokban, de a fennmaradó nyolcból is számos olyan van, amelynek történészek által kevésbé forgatott folyóiratok adtak helyet. Így hát e 18 tanulmány túlnyomó többsége a legszűkebb szakmát leszámítva ismeretlen maradt. Már csak ezért sem tűnt feleslegesnek kötetbe gyűjtve közreadni ezeket. Hogy ennek éppen 2000-ben jött el számomra az ideje, nem független a Magyar Millenniumtól, a keresztény Magyar Királyság megalapítása 1000. évfordulójától. A tudósnak ilyen alkalmakkor az a dolga, hogy a maga ismereteivel az emlékezés és az ünneplés reális kereteit jelölje ki, és azok tárgyi hitelét biztosítsa. E kötet a részletekről szól, a történelmi személyiség és annak kora apróbb-nagyobb mozaikjait vetíti az Olvasó elé. De persze nemcsak az ördög, hanem legtöbbször a lényeg, a forrásos megalapozottság, a szakszerűség is a részletekben lakozik. Könyvem természetesen nem helyettesíthet egy új, korszerű István monográfiát, de amíg ilyen elkészül (mert el kell készülnie), a 18 tanulmány összessége sok ponton ad képet az istváni életpálya és az István kor fontos kérdéseiről, egyáltalán arról a sorsfordulóról, amely 1000 táján és röviddel azt követően a magyarságnak osztályrészül jutott.
2000

Már idők óta kajtatom vajon ki fogja felrakni a A Magyarság 20000 éves történelme 5. részét, de pár év eltelte után feladtam és most úgy döntöttem hogy én fogom. Tudom sokak számára ez most nagyon jó hír, de én is nagyon vártam hogy elkészüljön higgyétek el kínszenvedés volt az egész!
Mindenkinek jó olvasást kívánok hozzá!!!

Még valami: Letöltés után gondoskodjatok róla, hogy a fájlok végén lévő ".zip" kiterjesztésű részt töröljétek ki/vagy vissza, kivéve a legelső fájlnál, másképpen nem tudtam felrakni, majd csak ezután bontsátok ki az egészet pl. "A Magyarság 20000 éves történelme 5. (2020).z01.zip"!!!

Samuel P. Huntington - A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
tiboh kilenc éve feltöltött,ma is aktuális anyaga pdf változatban



A hidegháború után kialakuló politikai és ideológiai világhelyzetet elemző, a történelem lehetséges forgatókönyvét vizsgáló immár könyvtárnyi irodalomból hatását tekintve kiemelkedik Samuel P. Huntington 1996-ban megjelent könyve. Az amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora Francis Fukuyama gondolatait, „a történelem végét” hirdető elméletét bírálva jutott arra a megállapításra, hogy világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásai.
Más szóval, a sokak által egyetemesnek – a történelem végcéljának – tekintett vagy hitt „nyugati demokrácia” elterjedése helyett Huntington szerint arra kell felkészülnünk (s annak a jeleit látjuk már ma is), hogy a különböző kultúrák és civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékei és érdekei újra és újra konfliktusokat, hidegháborúkat és a civilizációs törésvonalak mentén föllángoló helyi háborúkat okoznak. S a Nyugat – pontosabban a nyugati civilizáció – puszta fennmaradásának az a feltétele, hogy elfogadja: érdekeit egy többcivilizációs világrendben kell érvényesítenie, s a modernizáció nem jelenti azt, hogy a kínai, a buddhista, a hindu, az iszlám, az ortodox keresztény vagy épp a még csak kialakulóban lévő afrikai civilizáció átveszi a nyugati – vagy amerikai – értékeket. Mert olyan illúzió ez, amely nemcsak a civilizációk közti konfliktusok békés rendezését nehezíti, hanem azt is, hogy a Nyugat – lemondva saját egyetemességének hitéről – megőrizhesse egyediségét.
2019

Dobai Gábor - Az Iszlám Állam felemelkedése és bukása



Napjaink legmeghatározóbb eseménye a teljes gőzzel nyomuló iszlám terjeszkedése. Magyarország egyelőre keveset érez ebből, az istenek a fejünk fölött harcolnak, de a muszlimok úgy tekintenek Európára, mint az egy évszázadnyi tetszhalál után újjászületett Iszlám Kalifátus műveleti területére. A Nyugat meghökkentő önfeladása évtizedeken át folytatott módszeres pszichológiai befolyásolás eredménye, az iszlám egyik teoretikusa pedig arra következtetésre jut, hogy az Allah országának megteremtéséért vívott szent háború leghatékonyabb fegyvere a terror. Hogyan és miért hozta létre a Nyugat az Iszlám Állam nevű, kvázi államként működő entitást, mely a kalifátus fizikai megtestesülése, és amely minden idők leggazdagabb terrorszervezete? Honnan a mérhetetlen mennyiségű pénz és a muníció? Milyen tervek vannak a Közel-Kelet térképének átrajzolására? Ki és miért akarja átrendezni a Közel-Keletet? Mi köze van ehhez Európának? Mennyire iszlám az Iszlám Állam? Hogyan érinti mindez a keresztény világot? Vajon tényleg behódol a pápa, vagy ez csak a látszat, hogy egyesítse a keresztény erőket a végső összecsapáshoz? Netán az egységes világvallás létrehozásán munkálkodik? Az orosz hadsereg a nyílt színen leverte ugyan az Iszlám Államot, de valóban megszűnt volna ez a félelmetes terrorszervezet? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a lényegre törő tanulmány, mely a HATÁRZÁR című könyv kiegészítésének is tekinthető, s amelyet önálló kiadványban kap kezébe az olvasó.
2018

Harmat Kiadó - Az iszlám és a kereszténység



Napjainkban a kultúrák és vallások találkozása a hétköznapok részévé vált. Európában egyre több iszlám hívő él, akik közül sokan nem ismerik a kereszténység valódi tanítását. A keresztények pedig gyakran azzal nincsenek tisztában, hogyan tekintenek a muszlimok rájuk és a nyugati kultúrára. Ez a leporelló nyolc témakörben mutatja be az iszlám és a kereszténység alapvető tanításait, valamint azt is, hogy mit gondolnak a muszlimok a kereszténységről. Segítséget nyújt a keresztények számára, hogy megértsék a hitbeli különbségeket, és a félreértéseket tisztázva megoszthassák hitüket.
2016

Szana Tamás - Száz év a magyar művészet történetéből
1800-1900/Festészet, szobrászat



A XIX. század elején szépművészetekről beszélni Magyarországon még alig lehetett. Az isten különös kegyéből minden jóval megáldott földön a szép kultusza, legalább a nemzet zömét képező középosztályban, ismeretlen volt. A magyar ember örömest foglalkozott a politikával; a törvények által szentesített jogaihoz szívósan ragaszkodott, s ha sérelmei voltak (pedig ilyenek gyakran fordultak elő), a megyegyűléseken, diétákon nagy tűzzel szónokolt s előszeretettel emlegette nemzetiségét. Szívesen elolvasta egyik-másik poétáját is, különösen, ha az a leviharzott harczias idők történetéből mondott regét neki szépen csengő-bongó rímekben; de ahhoz már nem volt meg az érzéke, hogy a festészetben és szobrászatban a nemzeti művelődés tényezőit keresse, sőt kimondhatjuk minden habozás nélkül, nem is ismerte azok termékeit.
Ezt a könyvet műmellékleteivel együtt nyomtatta az Emich Gusztáv igazgatása alatt álló Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat, mint kiadó-tulajdonos. 235 fekete-fehér szövegképpel és feliratos hártyapapír mögött 30 önálló melléklettel illusztrálva.
1901

53.41 MB file on MEGA

mega.nz

Nemzeti dicsőségünk



Midőn e díszmunkát sajtó alá rendeztük, oly könyvet akartunk adni a magyar közönség asztalára, amely kiállításának fényességében, képeinek művészi becsében, szövegének választékosságában és tartalmasságában a legelső helyek egyikére tarthasson igényt az irodalomban. Az a gondolat vezetett bennünket, hogy a magyar nemzetnek világraszóló történelmi dicsőségéből összegyűjtsünk minden fényt és ragyogást, mely a férfi-szivet lelkesedésre buzdíthatja és egyrészt, mint emlékezet, másrészt, mint példa-adás kitörölhetetlenül vésődjék be a szívekbe.
Ezért szólítottuk sorompóba a magyar írók elitegárdáját, hogy genialitásuk szikrájával gyújtsák fel a lelkekben a honszerelem tüzét. Ahol pedig az írott szó nem tudna közvetlenül hatni az olvasó-közönségre, oda hívtuk segítségül a magyar művészeket, hogy alkotásuknak melegségével és ihletével felébresszék a magyar nemzet legjelesebb erényeit: a kegyeletes hálát az ősök emléke iránt és a hazaszeretet forrásából fakadó reménységét a jövendőnek. Így egészíti ki e könyvben a művész genieje az író művészetét! Kölcsönös erővel emeljék a magasba a hazafias érzések áhitatát és szárnyat adjanak azoknak a fenkölt vágyaknak és indulatoknak, amelyeknek czélja és egyúttal éltető levegője a szabadság!
Mi alkalmasabb eszköz a hazaszeretet erényének megtermékenyítésére és a lelkes fajszeretet áttüzesítésére, mint azok a gyújtó példák és csudálatos hőstettek, amelyek a magyar történelem évezredes küzdelmeiből lépnek elő, hogy bámulatra ragadják az egész világot?... A hősök tiszteletének, a haza és trón iránt való hűség évezredes kultuszának óhajtottunk hódolni, mikor a magyar történelem kincseiből kiválogattuk a legbecsesebb anyagot, mely valaha a magyar művészi geniet megihlette és alkotásra sugalmazta.
1900

40.35 MB file on MEGA

mega.nz

Turbucz Dávid - Horthy Miklós



A kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.
2011

Féja Géza - A régi magyarság



Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár.
A magyar szellem egyik legjellemzőbb vonása az, hogy éppen olyan eredendő erővel tör előre, mint gyökerei felé. A mai és holnapi magyar sors keresése sohasem homályosítja el az jó sors, az ősműveltség és őshaza kérdéseit. Nincs korszak, mely néhány új vonással ne gazdagítaná a mégis csak homályba rejtőző ómagyar arcot. Egyre tisztábban látjuk a történelmi rengéseket, s az őskultúrák arcát, melyeknek színjátékai között a magyarság született, de az ómagyar lélekre s kultúrára ma már csak következtethetünk. A múlt magyar irodalomtörténete a volgai lovas alakját idézte elénk. Ma már tudjuk, hogy ezzel a romantikus történelmi képpel távolról sem merítettük ki a keletkezés nagy kérdését.
1937

Gönci Tamás-Nimród Gyűrűje