Történelmi ÉRDEKESSÉGEK, FURCSASÁGOK....

hardapa témája a 'Tudomány,Technika' fórumban , 2010 Október 1.

  1. hardapa

    hardapa Állandó Tag

    Kultúr- és vallástörténeti, műszaki, történelmi és tudományos érdekességek, furcsaságok a múltból.
    Hallotttam, olvastam, stb..
    Ez a kategória a történelmi eseményekhez, személyekhez kapcsolódó érdekes történeteket próbálja összegyűjteni
    Írjátok meg, meséljétek el nekünk.
     
  2. hardapa

    hardapa Állandó Tag

    Mióta használunk zsebkendőt?

    Egy igazi női kistáskából és egy férfi zsebből nem hiányozhat a zsebkendő. Az már egyéni megszokás, hogy a ruha vagy a papír zsebkendőt szeretjük-e jobban. De azt vajon tudod-e, hogy mióta használnak zsebkendőt az emberek, illetve hogyan oldották meg régen az orrfújást és a tüsszögést? Járj utána velem!
    [​IMG]


    Hapci! Tüsszögünk, náthásak, illetve allergiásak vagyunk, és szüntelenül fújjuk az orrunkat. Mi is lenne velünk zsebkendő nélkül?! De vajon mióta könnyíti meg az emberek életét ez a hasznos kis kellék? Vagy az őseinket elkerülte mindenféle nátha és influenza?
    A zsebkendő és a nátha viszonyában az elsőbbség kétségtelenül a nátháé. Még ha őseink edzettebbek voltak is, mint mi, s nem is utaztak zsúfolt villamosokon, akkor sem valószínű, hogy a jégkorszakot nátha nélkül úszták volna meg, és sohasem lettek volna megfázva. Márpedig a megfázásnak még a legkönnyebb esete sem jár orrfújás nélkül.
    Ennek ellenére zsebkendőről csak a római korból van tudomásunk, már amennyire ilyen névvel lehet illetni egy olyan kendőt, amelyet zseb hiányában a tógájuk öblében hordtak a férfiak, s amelyet nem is orrfújásra használtak. Ezzel a kendővel a verejtéket itatták fel homlokukról, illetve a szájukat törölték bele. Keszkenőjüket lobogtatták a rómaiak tetszésük jeléül a színházban, kendőjükkel adtak jelt a cirkuszi játékok megkezdésére. Akkor tehát az ókorban nem is fújtak orrot az emberek?


    Volt erre a célra is egy kis vászondarab, amelyet azonban nyilvánosság előtt nem illett használni. Úrihölgy különösen nem fújhatott orrot társaságban, mert ha zsebkendőt kellett használnia, az azt jelentette, hogy beteg: aki pedig beteg, az maradjon otthon. A római iratokból úgy tűnik, hogy az akkori emberek igen kevés együttérzést tanúsítottak szegény, náthában szenvedő társaik iránt. Sőt: a nátha egyet jelentett a butasággal, legalább is az éles eszű embert "kifújt orrú ember" névvel illették.
    Egyes kultúrtörténészek szerint a zsebkendő Európában már a 11. században általános volt. Mások úgy vélekednek, hogy csak a 15. században jött divatba Olaszországban. A 16. században azonban már rengeteg helyen rögzítik létezését a különböző leltárak, végrendeletek. A királynők, arisztokrata hölgyek és polgárasszonyok arcképeiken pedig szinte valamennyien keszkenőt szorongatnak. A nők ekkor tehát még nem zsebkendőt, hanem "kézkendőt" hordtak. Ebből a kézkendőből formálódott a keszkenő szavunk.
    Francia írók jegyezték fel, hogy régebben a drága keszkenőket sajnálva, az elegáns urak elég undorító módon "ujjukkal csapták földhöz orrukat". Később azonban a praktikus emberek rájöttek arra, hogy az orrot zsebkendőbe is lehet fújni. Régi magyar leltárakban csakugyan ott találjuk a sok selymes-csipkés, aranyhímzéses keszkenő mellett a pamuttal varrott vagy szőtt parasztkeszkenőket is. Utóbbiak, persze nem a földművelő nép számára készült zsebkendőket jelentik, hanem az egyszerűt, dísztelent, amely télvíz idején nagyobb enyhülést szerzett gazdájának, mint a csipkés, aranyos műremek.
    Még a 18. században is hordták nyilvánosan a díszzsebkendőt, bár ez méreteit tekintve jelentősen összezsugorodott. A tubákolás elterjedésével azonban divatba jöttek a színes zsebkendők is. A 18. század végén, 19. század elején a nyomott pamutzsebkendők valóságos politikai propagandaeszközök voltak: megtalálhatjuk rajtuk az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot éppúgy, mint 1812-ben Oroszország térképét és Napóleon gúnyképeit is.
    A parfümös, csipkés díszzsebkendők korszaka mára már lejárt. Ám a pamut zsebkendő sem bizonyult túlságosan korszerű megoldásnak. Egy utazó feljegyezte, hogy az afrikaiak kinevették, amikor zsebkendőt használt: "Bolondok vagytok ti, hogy elteszitek az orrvizet..."
    És tényleg: vajon miért is kellene megőrizni az orr váladékát?
    A megnyugtató megoldást a japánok találták fel. Ők papír zsebkendőt kezdtek használni, amit használat után tűzbe dobtak. Elég hosszú időbe került, míg ez az ésszerű találmány meghódította Európát, de most már ezé a jövő. Csupán néhányan vannak, akik még ragaszkodnak a pamutból készült változathoz. Te melyiknek a pártján állsz?
    forrás: Sulinet
     
  3. hardapa

    hardapa Állandó Tag

    Kis népi etimológia

    Az etimológia a nyelvtudomány egyik ága, a szófejtés. A népetimológia törekvés az ismeretlen szavak értelmezésére, mely sokszor mulatságos eredményeket szül. Célom bemutatni, milyen szórakoztató lehet a nyelvészet, ezért a lehető legtágabb körből hozok példákat.
    Történetileg a régmúltba nyúlik földrajzi neveink népies magyarázata. Így a Vértes az Árpád-korban Béla király és a magyarok elől futó német seregek elhajigált páncéljairól, vértjeiről kapta nevét. Veszprém szintén elődeink vitézségét hirdeti: itt szlávok menekültek előlük ész nélkül, drága, de nehéz prémjeiket veszni hagyva. Egy szépséges lányról, Harkáról szól a mese, akit az ördög feleségül kért. Ám az anya, furfangos vénasszony, megmentette lányát, ráadásul az ördög gyógyvizet fakasztott, mikor kénköves lángok közt visszaugrott a pokolba. Így keletkezett Harkány híres fürdője, s máig őrzik névadójuk emlékét - a néphit szerint. Nagyváradtól délkeletre hátborzongató településre bukkanhatunk. Vércsorog eredeti nevének (Vircsalag volt) jelentése elhomályosult, s a kései utódok szégyellték ezt a badar nevet, hát értelmet adtak neki egy kis átalakítással.
    Máig fennmaradt ez a jó kis népszokás. Nemrégiben egy kereskedelmi adásban bukkant fel a pizzai ferde torony. Mert ha az olasz várossal nem is, a lepénnyel szinte mindenki találkozott már.
    Térjünk vissza a múltba! Ha egy különös vadságú ember vagy állat megjuhászodik, az szelídülést fejez ki. Eredete a rég kihalt joh, jonh: szív, belső jelentésű szó. Nem tűnt el viszont a pásztormesterség, s úgy látszik, a juhászok példásan békés emberek voltak. Ennél egyszerűbb és tréfásabb a peronoszpóra népies neve: fene rossz por. Ez kifejező, igaz, ráadásul a külföldi is érti. Szintén idegen, latin szó elferdítése a kapcáskodik, mely az álnok captiosusból a létező kapcarongy mintájára alakult. S máris megszülethetett a kapcabetyár!
    No, nézzünk valami igazi csemegét! Receptben található utasítás: "Ezután elkészítjük karamellből a dobot." Ugye, kitaláltátok: a Dobos József cukrász által kreált dobostorta kései parafrázisa ez.
    Tudatos szóferdítésekkel az irodalom szolgál. Sokan szeretik Lázár Ervin meséit, például a Berzsián és Didekit. S hogy a gyermekek miért nevetgélnek olyan jót ezeken? Mert hisz ez az ő műfajuk, gondoljunk csak a klasszikussá vált, mégis szinte minden gyerekszájon újraszülető Géza malacra. ("Bóbita, Bóbita játszik, szárnyat igéz a malacra." - írta Weöres Sándor.) Szintén óvodás termés, jó húsz-harminc éve az ÉS közölte: "november 7-én az Auróra szurkáló megadta a jelt a forradalomra."
    Sok vicc is született a népi szófejtés eredményeként.
    Milyen hangnemben szól a macskazene? - Kan-dúrban.
    Mi az aszkézis? - A majom lába, mert az kéz is.
    Hova jár gyakran a tűzoltó? - Háztűznézőbe... És így tovább.
    Nem baj, ha űzzük mi is ezt a mesterséget, de vigyázzunk arra, hogy ne a tudatlanság vezessen, mint a pisai torony esetében. A szófacsarás sok hírességünk - Karinthy, Kosztolányi, József Attila, Radnóti és mások - kedves időtöltése volt, és az agy kreativitását fejleszti. Hogy még szórakoztat is, mázli. (Híres kínai szobafestő...)
    forrás: Sulinet
     
  4. hardapa

    hardapa Állandó Tag

    Érdekességek állatokról

    - A bagolynak egy gyertya fénye is elég hogy kiszúrjon egy egeret a focipályán.
    - A disznó az egyetlen olyan állat, amely képes leégni a napon.
    - A medveállatka (Tardigrade) mikroszkopikus teremtmény, általában a fuszálak és levelek végén összegyulö harmatcseppben él. Ha a csepp elpárolog, akkor sincsen semmi baj. A medveállatka "téli álomba" merül, egészen addig, míg újra nem esik az eso. Ha újból vízbe kerül, rögtön feléled - még akkor is, ha erre csak 100 év múlva kerül sor.
    - A macska hatszor jobban lát a sötétben, mint az ember.
    - A csótány több mint félóráig képes visszatartani a lélegzetét és több mint három hétig életben marad az után, hogy levágták a fejét.
    - A cickányok saját testsúlyuk háromszorosát eszik meg - háromóránként.
    - Az átlagos papagáj olyan intelligens, mint egy 5 éves gyerek.
    - A kékbálnának még a nyelve is nehezebb, mint egy kifejlett elefánt.
    - A krokodil gyomorsava olyan eros, hogy képes megemészteni az acélt.
    - Ha egy polip az éhhalál szélén áll, megeszik egy párat saját karjai közül melyek késobb visszanonek.
    - A vadászmenyét 20 órát alszik egy nap, míg a szarvas kevesebb, mint 5 percet.
    - A sasok akár 5000 méter magasságból is észreveszik az apró rágcsálót a mezon.
    -A patkány foga egész életében no. Azért kell állandóan rágcsálnia valamit, hogy koptassa oket.
    - A kutya szája és fogai kétszázszor tisztábbak, mint egy emberé.
    - Sem az oroszlán, sem a tigris, sem bármilyen nagyobb húsevo nem eszik meg olyan állatot, amit villám sújtott halálra.
    - A baglyok füle olyan éles, hogy akár 20 méterrol is meghallják, ha egy egér rálép faágra.
    - A vízilómama anyateje élénk rózsaszín.
    -A hernyónak 1300-zal több izma van, mint az embernek.
    - A kenguruk pedig nem tudnak hátrafelé menni.
    - A patkányok képtelenek hányni.
    - A kacsák hápogása nem visszhangzik.
    - A tücskök a térdükkel hallanak.
    - A hangyák nem mennek át a krétával húzott vonalon.
    - A krokodilok nem tudják kinyújtani a nyelvüket.
    - Az emberek és a delfinek az egyedüli lények, akik csak az örömért is szeretkeznek. (Ezért vigyorgott mindig Flipper?... És a disznók miért nincsenek ezen a listán?.
    - A disznók orgazmusa 30 percig tart. (A következö életemben disznó akarok lenni!!!)
    - A tengeri csillagnak nincs agya. (Ilyen embereket is ismerek.)
    - Az osztriga szeme nagyobb, mint az agya. (Ismerek emberben is néhány ilyet...)
    - A pillangók a lábukkal ízlelnek.
    - Némelyik oroszlán naponta 50-szer párzik. (A következö életemben továbbra is disznó akarok lenni... minöség a mennyiség felett!)
    - A hím imádkozósáska nem tud párosodni mindaddig, amíg a feje a testén van. Az aktust a nöstény a hím fejének letépésével kezdi el. ("Drágám, hazaértem! Mi a....")
    - A svábbogár 9 napig él fej nélkül mielött kipurcan. ( Ezt a fogyókúrát még nem próbáltam)
     
    arista és Kyle Katarn kedveli ezt.
  5. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Octavianus

    Amikor Octavianus Kr. e. 30-ban elkeseredetten vette tudomásul, hogy Kleopatra szinte a szeme előtt távozott
    e világból, s nem lehet láncra vert kísérője a diadalmeneten, vigasztalásul megtekintette Alexandriában
    Nagy Sándor sírját.
    Valószínűleg addigi sok csalódása miatt nehezen akarta elhinni, hogy igazi múmiát lát, s tapintatlanul megérintette a holttestet.
    Elképzelhető Octavianus riadalma, amikor az élőnek álcázott testről levált az orr.​




    Egy uralkodó természetesen nem mutathat rémületet, s amikor meg akarták mutatni neki a Ptolemaeusok múmiáit is,
    felháborodottan tiltakozott:
    "Királyt akartam látni, nem hullákat!".
    Az egyiptomiaknak nagyon tetszett Octavianus válasza, ezért elvezették az Apisz-bika bebalzsamozott testéhez is.
    Erre kitört Octavianusból a római düh:
    "Isteneket szoktam tisztelni, nem marhákat!"
    -mondta, s faképnél hagyta a vérig sértett egyiptomiakat.​




    Cassius Dio alapján
     
    Kyle Katarn kedveli ezt.
  6. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    A gordiuszi csomó-„Az ismert, hogy ki oldotta el, de ki kötötte a gordiuszi csomót?”


    Bizonyári mindenki hallott már e kifejezésről, nagyon sokan a történelmi hátterét is ismerik, vagy legalábbis ​
    össze tudják kötni Nagy Sándorral.

    Ki kötötte a gordiuszi csomót?


    A gordiuszi csomó a legenda szerint Gordiosz (Gordius) fríg király szekérrúdját rögzítette.
    A történet a mai törökországi Anatólia területén lévő ókori Phügia (Frígia) királysághoz kötődik.



    Gordios a legendás Midász király apja volt, aki még földműves korában égi jelt kapott Zeusztól, egy sas képében, amely a szekérrúdjára szállt, hogy uralkodó lesz belőle.

    A fríg király halála után trónviszály dúlt, a nép úgy határozott, hogy az lesz az új uralkodó, aki szekerével elsőként ér Zeusz templomához.
    Így lett Gordios a frígek királya.
    Egy másik legenda szerint, a vitázó elöljárók egy jóshoz fordultak segítségül, aki azt tanácsolta, hogy az első embert, akivel találkoznak, válasszák királyuknak, így esett a választás Gordiosra.



    Az általa alapított és az ő nevét viselő főváros (Gordion, Gordium) fellegvárában helyezte el, és Zeusznak ajánlotta a legendásan bonyolult csomóval összekötött (számára hatalmat hozó) szekeret és jármot.


    A legenda úgy tartotta, hogy a csomót csak Kis-Ázsia jövendő uralkodója fogja kioldani, ami be is igazolódott.
    Nagy Sándor i.e. 344-ben, amikor seregeivel áthaladt a városon, egy kardcsapással megoldotta a problémát, pontosabban kioldotta a csomót.

    Innen a mondás értelme, miszerint a gordiuszi csomó olyan problémát jelent, amit csak drasztikus eszközökkel, merész lépéssel lehet megoldani.



    A geographic.hu nyomán
     
    arista, halifax14 és ezoka kedveli ezt.
  7. hardapa

    hardapa Állandó Tag

    Ki a legerősebb ?

    Készült egy lista a világ 10 legerősebb állatáról, aszerint, hogy milyen a teherbírásuk, közölte a Telegraph. Egy litván férfinak, Zydrunas Savickasnak köszönhetően, az ember is a listán található.
    A legerősebb állat a világon az atka, az ember a lista közepén, a hatodik helyen helyezkedik el, míg a grizzlymedve az utolsó, tízedik helyen található.

    1. Atka

    [​IMG]

    Egy négyzetméternyi területen több százezer ilyen élősködő található a porban. Az atkák az ember környezetében élnek, elhalt bőrsejtekkel, és más szerves anyagokkal táplálkoznak. Egy ember naponta 1,5 gramm bőrsejtettől szabadul meg, ami elég eledelül szolgál egymillió atkának. Egy átlagos atka hosszúsága 420, szélessége kb. 300 mikrométer. Ez a mikroszkopikus parazita a világ legerősebb állatainak listáján az első helyet foglalja el, mert elbírja saját súlyának az 1180-szorosát, ami olyan, mintha egy ember 82 tonna súlyt cipelne.

    2. Galacsinhajtó bogár

    [​IMG]

    Az egyiptomi mitológiában ez a rovar a szkarabeusz néven ismert. 1141-szer nehezebb terhet cipel, mint a saját testsúlya, ami megegyezik annak az embernek a teljesítményével, aki 6 autóbuszt húz. Ezeknek az állatoknak a hosszúsága három és ötven milliméter között mozog. ​

    3. Erdei hangya

    [​IMG]

    Állkapcsaival hatalmas adag levelet képes felaprítani, amely testsúlyának ötvenszerese is lehet. Olyan, mintha egy ember felemelne két és fél tonna terhet. Ezek a hangyák alkotják a világ egyik legösszetettebb közösségét, ahol akár nyolc millióan is élhetnek különböző funkciók és csoportok szerint. ​

    4. Gorilla

    [​IMG]

    Ez az állat saját súlyának tízszeresét bírja el, közel két tonnát. A hím gorillák elérhetik az 1,75 méter magasságot, a 200 kg súlyt, és az 50 év élettartamot. ​

    5. Koronás sas

    [​IMG]

    Ez az első és az egyetlen madár a legerősebb állatok listáján. A nyár folyamán 16 kg tetemet képes cipelni, ami 14-szer nehezebb saját súlyánál. A koronás sas erős, és agresszív vadász, aki majmokat, és kisebb antilopokat öl. Szárnyfesztávolsága kb. két méter, és hatalmas fészket csinál, amely két méter széles, és három méter mély. A fészeképítést kétévente megismétli, melyből öt hónapot tölt el a készítésével. ​

    6. Ember

    [​IMG]

    Hogy az ember is ezen a listán lehet, ezt kizárólag Zydrunas Savickasnak, a világ legerősebb emberének köszönhető, aki súlyának kétszeresét képes vinni. A litván Savickas (34) 1,9 méter magas. Padról 285 kg-ot, álló helyzetből pedig 407 kg-ot emelt fel. Egy átlagembernél ezek az adatok 65, és 90 kg. Savickas ötször erősebb az átlagembernél.

    7. Tigris

    [​IMG]

    A tigrisek testük súlyának kétszeresét bírják cipelni, mintegy 540 kg-ot. Ez az állat az orrától a farkáig 3,3 méter hosszú, és átlagos testsúlya 300 kg. Termetes mérete ellenére 64km/h sebességgel fut. Egy tigris a mancsával képes betörni egy tehén koponyáját.

    8. Elefánt

    [​IMG]

    Ezek az állatok legfeljebb kilenc tonnát képesek cipelni, ami 1,7-szer nagyobb, mint saját súlyuk. Az elefántok a legnagyobb szárazföldi állatok és 70 évig élnek. A legmagasabb eddig mért elefánt 4,2 méter magas, ami teljes egy méterrel magasabb az átlagnál. Egy újszülött elefánt súlya kb. 120 kg.

    9. Szarvasmarha

    [​IMG]

    Ezek az állatok saját súlyuk másfélszeresét bírják el. Az egész világon a szarvasmarhát általában a szántóföld megmunkálására, és kocsi vontatására használják.

    10. Grizzlymedve

    [​IMG]

    A medvék súlya születésükkor mintegy 0,5 kg, ám egy kifejlett grizzly 550 kg. Amikor hátsó lábaira áll, eléri a 2, 5 méter magasságot. A grizzly 55 km/h sebességgel is futhat, és gyorsabban mozog felfelé, mint lefelé. A szabad természetben 30 évig élnek.
     
    halifax14, Kyle Katarn és ezoka kedveli ezt.
  8. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Matuzsálemek



    A régi magyar krónikákban gyakran olvashatunk bibliai korú emberekről, köztük Czártán Péterről, akiről mindjárt halála után megemlékeztek a bécsi és német lapok.
    Az egyik hamburgi újság például e szavakkal tudósított a hihetetlen eseményről:

    “Temesvárról jelentik, hogy onnan négy mérföldnyi távolságra, a karánsebesi országút mellett fekvő Köfrös faluban 1724. év január 5-én meghalt egy
    Czártán Péter nevű, görög vallású ember, aki 1539-ben született, s mikor a török ezt a falut elfoglalta, apjának nyájával a hegyek közé menekült.
    Halála előtt pár nappal még botra támaszkodva járkált, s a postaállomás mellett kéregetett.

    Szeme vörös volt, de még látott vele, haja és szakálla zöldesfehér, mint a penész, és még néhány foga megmaradt.
    97 éves fiának bizonysága szerint azelőtt egy fejjel volt magasabb.

    Már igen öreg volt, mikor harmadszor is megnősült, s ebből a házasságból származott az említett, István nevű fiú.
    Egész utolsó ideig pontosan megtartotta vallásának böjtjeit, egyébként eledele tej volt, kukoricalisztből készült kaláccsal és naponként egy jó korty szilvapálinka.
    A 97 éves fiú még egészen fürge.

    Mikor Temesvár parancsnokának, gróf Wallis tábornagynak hírül vitték, hogy az öreg beteg lett, egy épp akkor ott időző németországi jeles művésszel életnagyságú arcképet készíttetett róla.
    Egy órával a kép elkészülte után az öreg apó 185. esztendejében elhagyta a földi világosságot.”

    Kétségtelen, hogy az adatok magától Wallis gróftól vagy közvetlen környezetétől származnak
    – véli Ráth-Végh István a szenzációs esetről beszámoló Magyar kuriózumok című könyvében.
    Hiszen nem lehet az előkelő katonatisztről feltételezni, hogy egy ilyen európai szenzációt kellő bizonyítékok nélkül kürtöljön világgá.
    Hogy miféle bizonyítékai voltak, ma már persze nem tudhatjuk.
    A közlések értékét inkább az adja meg, hogy az osztrák főúr aligha merte volna kitenni magát a nevetségnek ésBécs kacajának, ha nem lett volna meggyőződve az adatok valódiságáról.



    ***​


    Hosszú élet titka c. festmény Rovin János és feleségét Sárát
    ábrázolja. Boldog házasságuk 147 évig tartott.


    Több másik forrás Rovin Jánosról mint Magyarország másik legidősebb emberéről tesz említést, aki 1741-ben halt meg
    172 éves korában, s ugyanabban az évben követte a sírba 164 éves felesége, akivel 140 évig élt együtt.​

    Az 1552-ben Erdélyben született Rovinról és feleségéről – mint “ősrégi házaspárról” – szintén készült olajfestmény,
    amelynek egyik másolata ma a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található.
    Rovin Jánosék tehát ama kisszámú matuzsálemek sorába tartoznak, akiknek képmása is ránk maradt, így életkoruk hitelességének biztosan van alapja.​
     
  9. kicsisziv_79

    kicsisziv_79 Állandó Tag

    Mind nagyon erdekes dolgok.Orommel olvastam.Koszonom!
     
  10. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Túlélők a Bermuda-háromszögben - 1966

    A Bermuda-háromszöget a világ egyik legrejtélyesebb és legtitokzatosabb, misztikummal átszőtt helyeként tartjuk számon, amely azonban nem csak furcsa és homályos zóna, de rendkívül veszélyes is.
    Már nem egy ember tűnt el az Atlanti-óceán ezen részén, s eddig azt hittük, hogy nem léteznek túlélők.
    Tévedtünk.
    A következőkben egy túlélő beszámolójáról olvashatunk.






    Az elmúlt egy évszázadban több száz repülőgép és hajó tűnt el rejtélyes, máig ismeretlen és teljességgel megmagyarázatlan módon a Puert Rico-t, a floridai félszigetet, és a Bermuda-szigeteket szabályos háromszög alakban összekötő területen belül.
    A hajók és repülőgépek legénységei, pilótái, matrózai, és utasai éppúgy eltűntek, mint maguk a közlekedési gépek.
    Még egy kormányrudat sem találtak soha a később kiérkező mentőcsapatok.

    Tudósok és különböző szakértők, para-kutatók, de még UFO-kutatók is keresik a választ a rejtélyes eltűnésekre, ám ez idáig csupán csak egymásnak ellentmondó, és vitatott elméletek, hipotézisek kerültek napvilágra.
    A Bermuda-háromszög rejtélye több szempontból is ismeretlen számunkra.
    Sok esetben csak a zavaros rádiókapcsolat közben elhangzott kommunikációra hagyatkozhatunk, hiszen visszatérő szemtanúk híján ez az egyetlen lehetőségünk.





    Kevesen tudják azonban, hogy nem rég napvilágot látott egy hír, miszerint 1966-ban akadt pár túlélője az egyik bermudai kalandnak.
    Don Henry tengerészkapitány, aki Miamiban egy hajómentő társaság tulajdonosa, valamint nagy tapasztalatú navigátor, így emlékszik vissza az 1966-os szörnyű élményére:

    „Visszafelé haladtunk Puerto Rico-ból Miami felé. Három napja voltunk úton egy üres uszállyal.
    A hajót egy 2000 lóerős motor hajtotta, az uszályt pedig 350 méteres kötélen vontattuk.
    Több száz méteres mélység fölött haladtunk. Délután volt, az idő kitűnő, az ég tiszta és én a hajó hátulján lévő kabinomban tartózkodtam, amikor odakint hirtelen támadt nyugtalanságot észleltem.
    Az emberek kiabáltak, és más fura zajokat is hallottam.
    Kijöttem a hajóhídra. Az első pillantásom az iránytűre esett, amely megdöbbenésemre sebesen forgott körbe, az óramutató járásával megegyező irányban.
    A víz közben minden oldalról és irányból zuhogott a hajóra.
    Úgy nézett ki, mintha a horizont eltűnt volna, egyszerűen minden összefolyt. Bármi is történt, az tény, hogy minden energiát kiszedett a generátorainkból.
    Az áramszolgáltatás megszűnt, a műszerek egyáltalán nem működtek, és a segédgenerátor is felmondta a szolgálatot.
    Aggódtam az uszály miatt. Szorosra volt ugyan kötve, de a kötél végét nem láttam.
    Úgy tűnt, egy tejszerűen sűrű felhő fedi be, és a körülötte lévő hullámok sokkal magasabbak voltak, mint másutt.
    Hangsúlyozom, sehol máshol nem volt köd, csak az uszály körül.
    Végül aztán olyan hirtelen, ahogy az egész kezdődött, minden lenyugodott és végre az uszály is kibukkant a ködből.
    Nem tudom, mi lehetett az, de mintha nem akarta volna, hogy továbbmenjünk, aztán talán meggondolta magát, nem tudom…
    Iszonyatosan nagy munkánkba került ismét életet lehelni a generátorainkba. Meglepő módon ezután ismét a teljesen nyugodt tengeren utazhattunk hazafelé. Soha többet nem lépek az ördög háromszögébe.”

    A kapitány beszámolója nagyon félelmetes és még inkább kíváncsivá tesz mindannyiunkat, ezzel nem lehet egyik, vagy másik elméletet alátámasztani, vagy éppen megerősíteni, mégis több információval rendelkezünk, mint ezelőtt mondjuk 40 évvel.
    A rendelkezésre álló információk hosszútávon talán közelebb vezethetnek a megoldáshoz, a rejtély megfejtéséhez.





    S bár a Bermuda-háromszögbe csak ritkán fordulnak meg igazságot kutató tudóscsoportok, talán a rejtély megfejtésnek mégis az lenne a kulcsa, ha több expedíciót szerveznénk a térségbe a veszély vagy hatalmas kockázat ellenére, és ott helyben keresnénk a megfejtést.
     
    ezoka és nagyi951 kedveli ezt.
  11. nagyi951

    nagyi951 Állandó Tag

    Érdekes a túlélő írása, mintahogy maga a Bermuda háromszög is.
    Én nem mernék oda menni, és nem értem miért közlekednek azon a
    részen egyáltalán. Miért kockáztatják az emberi életet?!
    Sok rejtély van a világban, de a Bermuda háromszög az egyik legrejtélyesebb.
     
  12. hardapa

    hardapa Állandó Tag

    Az ördög tengere

    Gyakran hallunk arról, hogy hajók, repülők, tengerészek tűnnek el nyomtalanul a Bermuda-háromszögben, s számtalan tudós, kutató nyomozta az okát mindennek. Arról azonban csak kevesen tudnak, hogy a távoli keleten létezik egy hasonló hely, melyet az ördög tengerének hívnak.

    A jellegzetes nevű térség, melyet egyébként Sárkány-háromszögnek is neveznek, Tokiótól délre, a Fülöp-tenger zónájában található. A háromszög sarkait Dél-Japán csücske, Taiwan és a Yapig szigetcsoport alkotja. Annak ellenére, hogy a térség megnevezését állandóan használják a helyi halászok, egyetlen térképen sincsen feltüntetve. A babonásabb tengerészek úgy tartják, ebben a zónában azért tűnnek el hajók és tengerészek évszázadok óta, mert a térséget démonok és gonosz szellemek lakják. A felvilágosult japán átlagemberek azonban nem hisznek az ilyesmiben, azt mondják, ezek a vizek semmivel nem veszélyesebbek, mint bármelyik szakasza az óceánnak.

    De akkor miért történnek furcsábbnál furcsább esetek? 1948 februárjában egy holland teherszállító hajó – nevezzük Ourang Medannak –, nagyon ijesztő SOS-jeleket sugárzott a zónában tartózkodó többi hajónak: „A kapitány és az összes tiszt halott. A hajó legénysége életét vesztette vagy éppen haldoklik. Most már én következem.”

    A hajók azonnal a segélykérő holland teherszállítóhoz siettek, mindannyian tudni szerették volna, mi történt a legénységgel. A Grace Lines New York-i társaság tulajdonában lévő Silver Star az első hajó, mely pár órával később beérte az Ourang Medant. A szerencsétlenül járt teherszállító fedélzetre lépve döbbenetes látvány fogadta őket. A legénység, a kapitány, a tisztek, mind holtan hevertek, sőt, még a hajó kabalájaként hozott kiskutya sem úszta meg. A megmerevedett holttestek mind nyitott, égre meredő, üveges szemekkel hevertek szanaszét. Pupilláik kitágultak, tekintetükben iszonyú borzalom jelei mutatkoztak. Mintha némelyikük karja az ég felé akart volna mutatni. A távíró, aki az utolsó segélykérést küldte, holtan bukott a műszer fölé, keze még mindig a morzeírón feküdt.

    Miután a helyzet szokatlan és furcsa volt, úgy döntöttek, hogy a hajót a legközelebbi kikötőbe vontatják, alaposabb kivizsgálás miatt. Ám ekkor hirtelen, a szerencsétlen hajón tűz ütött ki, majd ismeretlen okból sorba robbantak fel a kazánok. A hajó elsüllyedt, s örökre magával vitte a halottak titkát.

    [​IMG]



    Egy régi kínai monda sajátosan értelmezi az Ördög-tenger furcsa jelenségeit. A monda szerint a helyi tengerfenéken vizisárkányok élnek, akik barlangpalotákban laknak a víz felszíne alatt, s ha akkor jár arra egy hajó, amikor ők felbukkannak, magukkal viszik a legénységét. Ilyenkor általában felkavarják a nyugodt habokat, szilaj hullámokat vetnek, sűrű ködöt idéznek elő és vad vihart szítanak. Ez a legenda feltehetően az i.e. 1000. évben keletkezett, mely szerint az Ourang Medan a tengeralatti sárkányok áldozatává vált. Efféle magyarázatok azonban kevéssé győzik meg a mai kor emberét, s akit igazán érdekel a hajó sorsa, a maga szakállára nyomoz.

    Az egyik változat szerint az egész Ourang Medan-história csak kitalált mese, melyet az idősebb tengerészek találtak ki, amolyan tanmese célzattal az ifjabbak okulására. E hiedelmet alátámasztani látszik az a tény is, hogy egyetlen hajónaplóban nem maradt fenn a hajóról semmiféle jelentés.

    Ugyanakkor meg kell említeni a másik érdekes esetet, nevezetesen a Mary Celeste nevű hajó történetét. Igaz, ennek utasai nem haltak meg, mint az Ourang Medané, de az egész tengeri jármű nyomtalanul eltűnt a Bermudák körül, még 1872-ben. Később aztán ismét felbukkant, de fedélzetén egyetlen élőlényt sem találtak. A hajó konyhájának tűzhelyén félig megfőzött étel állt, és az árbócok között, kifeszített zsinóron fehérnemű száradt. A rakomány, valamint a kapitány pénze érintetlenül maradt a helyén. A személyzeten kívül nyoma veszett a hajó iratainak is. A Mary Celestéről írtak a különböző hajónaplókban, az Ourang Medan után azonban bezárult a föld. Nem jelentkezett érte a holland kormány sem, pedig a hajó állítólag holland zászló alatt közlekedett.

    A másik változat szerint nagyon is létezett az Ourang Medan nevű teherszállító hajó. Roy Bainton tengerészeti történész és volt brit tengerész szerint ez könnyen lehet, hisz a háborús időkben és még az után is egy darabig, a II. világháború következményeiként könyveltek el sok mindent. Ez lehet az oka annak, hogy adott hajóról nem maradtak fenn feljegyzések. Ugyanakkor nem lehet megfeledkezni arról sem, ahogy a németek a zsidók ellen, úgy a japánok a hadifoglyok ellen használtak fel mérgező gázokat.

    Bainton elmélete kiterjed a veszélyes rakományra is. Úgy véli, az illegálisan csempészett anyagot gázolajos hordókba álcázva rakják a hajóra és remélik, nem történik semmi gond vele, senkinek nem szúr szemet. Az illanó gázokra vonatkozó elképzelése összefügg a személyzet halálának jellegével. Ha Bainton elméletét elfogadjuk, akkor nem csoda, hogy a kellemetlen eseményekkel kapcsolatban senki nem akart tanúvallomást tenni. Az államnak, amely ilyen ügyletbe bonyolódna, óriási botrányt okozna nemzetközi téren. Főként egy háború utáni, különösen kényes politikai időszakban. Ezért kell minden áron eltűnnie az Ördög-tengeren fuvarozó hajó papírjainak. „A rejtélyek szerelmesei az Ourang Medan tragédiáját összehozhatják az ufókkal vagy a víziszörnyekkel, de a valóság ennél valószínűleg sokkal egyszerűbb.” – teszi hozzá Bainton.

    Ha azonban elfogadjuk a történész teóriáját, fel kell tennünk pár kérdést: Ha a legénység és mindenki a gázoktól pusztult el, akkor a nem sokkal később fedélzetre lépő további emberek, miért maradtak életben? Mi okozta a tüzet és a robbanást, melynek következtében elsüllyedt a hajó? És a lényeg: Milyen ésszerű magyarázatot lehet találni az Ördög-tenger térségében, több száz éve eltűnt többi hajó esetében? Érdekességképp, 1950 és 1954 között tíz hajó tűnt el emberek százaival együtt.

    Ugyanakkor gondolhatunk biztosítási csalásra, ez a Bermuda-háromszögben is megtörtént. Leleményes csalók, kihasználva a térség hírét, így akartak meggazdagodni. A japánok is csak emberek, köztük is akadhat ilyen szélhámos. Az ’50-es években egy japán kereskedelmi hajó tűnt el az Ördög-tengerben, bár akad egy-két homályos pont. A hajó ugyanis harminc tonna olajat szállított. Ekkora mennyiségű olajnak, a hajó süllyedése után, valamiféle nyomot kellett volna hagynia. De semmi olyan nem történt, ami arról tanúskodna, hogy tényleg baleset történt.

    A japánok kutatóhajót küldtek a térségbe, méghozzá a legjobb szakemberekkel együtt. 1953. szeptember 24-én valóságos tragédia történt. Az egész kutatóhajó eltűnt a harmincegy fő utassal együtt, beleértve a kilenc szakembert is. Ez a tragédia újabb kutatásra ösztönözte a japánokat és rájöttek arra, hogy azon a helyen, ahol eltűntek a hajók, tenger alatti vulkán működik, melynek létezéséről a helyi halászok már 1869 óta tudnak. A szakemberek a lávából vett mintában felfedezték az eltűnt kutatóhajó öt parányi darabját. Pusztulása nem lehet kétséges. Mivel a kitörés pillanatában a hajó épp a vulkán fölött úszott el, a személyzet túlélési esélye egyenlő volt a nullával.

    Ezzel úgy tűnik, hogy az Ördög-tenger titkáról lehullott a lepel. A legtöbb hajó az 1950-es években tűnt el, éppen akkor, amikor a vulkán a legaktívabb volt. Nyugodtan el lehet felejteni a sárkányokat, az ördögöket és az ufókat.
     
    arista és ezoka kedveli ezt.
  13. aghirua

    aghirua Állandó Tag

    Egy internetes történelmi fórumról másoltam (nem jegyeztem fel, hogy honnan):
    Az 1578 augusztus 4-én, a mai Marokkó területén vívott alcazarquivir-i csatában három uralkodó maradt holtan a csatamezőn. II. Abu Abdallah Mohammed marokkói szultán I. Sebastian portugál király segítségével próbálta visszaszerezni trónját nagybátyjától, Abd Al-Maliktól. A portugál sereg katasztrofális vereséget szenvedett: Sebastian király holttestét sosem sikerült megtalálni, szövetségese, II. Abu Abdallah Mohammed menekülés közben vízbe fúlt. Ám Abd Al-Malik sem érte meg a csata végét: az idős, beteg szultán meghalt még mielőtt csapatai győzelmet arattak.

    A Wiki angol nyelvű szócikke megerősíti az adatot.
    "Battle of Ksar El Kebir"
     
  14. aghirua

    aghirua Állandó Tag

    Az 1948-as arab-izraeli háború idején egy ismert régész (Yadin tábornok) ötlete alapján az izraeli tankok egy homokkal borított, rég elfeledett ókori római kövesút felhasználásával jutottak át a sivatagon, az arabok nagy meglepetésére.
     
    ezoka kedveli ezt.
  15. aghirua

    aghirua Állandó Tag

    ÍRÁSTUDÁS (ill. nem tudás)

    Batthyány-birtok:
    - Gróf Batthyány Ádám horvát bán Vas megyei birtoka, 1635: Ferstetych Pál (a Festetich grófok őse) tiszttartó nem talál írástudó kulcsárt az újvári (Németújvár, a forrásban Wyuar) birtokra, ezért kéri, hogy Rohoncról küldjék át az írástudó számvevőt.

    - Gerdákovics (más néven Horváth) Mátyás körmendi tiszttartó analfabéta volt, fennmaradt (legkorábbi 1637-ből) kb. 300 levelét számos kéz írta helyette, pl. Szokoly Mihály, a körmendi vár számtartója ill. a körmendi városbíró, Zabó György. Amikor a deák nem volt otthon, Batthyány Ádám levelét egy helyi boltossal olvastatta fel magának.

    - 1646-ban az új körmendi tiszttartó, Nemsem István, már írástudó, sk. írt levelei maradtak ránk, ill. korabeli forrás szerint ura kézírását felismerte.

    - 1654-ben a körmendi tiszttartó üzenetben sürgette a "jó deák" kasznár fizetését, mert félt, hogy elmegy a szolgálatból, ha nem kapja meg.

    - Batthyány Ádám központi birtokigazgatásában 6-7 "deák" dolgozott, néhányat utazáskor ill. hadba is magával vitt. Deák-fizetések 1648-ban:
    Latin nyelvű deák: 50 frt/év + évente 1 rend ruhához angol posztó, 5 frt 25 dénár/rőf
    Német nyelvű deák: 45 frt/év + évente 1 rend ruhához csimazin posztó, 4 frt/rőf
    Magyar nyelvű ("egys-mást író") deákok: 35 ill. 32 frt/év + évente 1 rend ruhához rázsa posztó, 3 frt/rőf
    "Utolsó" deák(ok): 25 frt/év + évente 1 rend ruhához septu posztó, 1 frt 70 dénár/rőf
    Minden deák (mint szinte minden alkalmazott a birtokon) rangtól függő mennyiségű bor- ill. kenyér-fejadagot kapott. (A magasabb rangú maga is tartott inast, segédet, ill. vendéget fogadott a birtok ügyében, ezért több járt neki.)

    Más:
    - 1787-es és 1789-es források: Budakeszi Weöres Pál szarkavári birtokán tudunk két majorosgazdáról, egyikük már írástudó, a másikat viszont utasítja az úr, hogy gyakran olvastassa fel magának a küldött levelet, hogy ne felejtsen ki semmit a benne foglalt rendelkezésekből.
     
    ezoka kedveli ezt.
  16. aghirua

    aghirua Állandó Tag

    örömházasság

    Hosszabb távollét (pl. hadba vonulás vagy zarándoklat) idejére a muszlim férfi - elvileg csak hajadon nővel - időleges "házasságot" köthet. Ennek időtartama legalább 2-3 nap. A házassági szerződésben leírt határidő lejártával a felek "szabadok", ennél korábban viszont a "házasság" nem bontható fel törvényesen, az asszonyt a teljes időre ki kell fizetni. Az asszonynak a kialkudott "jegyajándékot" nem kell visszaadnia.

    Korán: 4. szúra, 28. vers
    "... de megengedtetik nektek, hogy pénzetekért becsületesen, bujálkodás nélkül megkívánjatok asszonyokat, ... azoknak pedig, akiket élveztek, adjátok meg a fizetségüket, a megegyezés szerint. ..."
     
    ezoka kedveli ezt.
  17. aghirua

    aghirua Állandó Tag

    Egy régi Interpress Magazin-cikkből jegyzeteltem:

    Házasságtörés, hűtlenség az ókori, középkori kultúrákban

    Sumer:
    Az asszonyt férje megölheti, ha hűtlenségen rajtakapja. A férj hűtlensége ismeretlen fogalom.

    Újbabiloni birodalom:
    férje dönt a hűtlen asszony sorsáról, meg is ölheti.

    Hammurabi törvénykönyve:
    hűtlen asszonyt vízbe fojtják szeretőjével együtt. A férj kegyelmezhet. A férj szabadon hálhat bármely férjezetlen nővel (hajadon, özvegy), ha az beleegyezik.
    A házasságtörés nem büntetendő, ha a férj engedélyezi azt, vagy a férj életét mentik meg vele.

    Mózesi törvények:
    hűtlen asszony (és menyasszonyt is) megkövezik.

    Ógörög szokásjog:
    A házasságtörés válóok, az asszony végleg elveszti becsületét, sohasem lehet többé feleség, de férje meg is ölheti.
    Drakón törvénye szerint a rajtakapott nő szeretőjét a helyszínen megölheti a férj, vagy bírságot (vérdíjat) követelhet.
    Más poliszokban a rajtakapott szeretőt megvakítják.
    A férj hűtlensége néha szükségszerű, pl. ha meddő a felesége. Ekkor az ágyasától született gyermek a feleség beleegyezésével törvényes örökös lesz.
    Szolón törvénye: A hűtlen asszony megölhető, de csak akkor, ha a férje panaszt tesz ellene a bíróságon, és elítélik. A férjes asszonyt elcsábító férfi 20 drakhma bírságot fizet.

    Róma:
    Cato szerint a hűtlen asszonyt férje szabadon büntetheti, akár meg is ölheti. Ha csak eltaszítja, a nő családja nem kérheti vissza a hozományt. A rajtakapott szerető megölhető.

    Császárkori Róma:
    Az apa megölheti parázna (hajadon) lányát és annak rajtakapott szeretőjét. A hűtlen feleséget és szeretőjét száműzik a Földközi-tenger egy lakatlan szigetére, vagyonukat elkobozzák, egy része a sértett férjet illeti. Nagy Konstantin törvénye szerint a hűtlen asszonyt vízbe fojtják.

    Germánok:
    A hűtlen asszonyt teljesen kopaszra nyírják, ruhátlanul végigkorbácsolják a falun, ezután a nyakába követ kötnek és mocsárba fojtják. Az özvegy sem mehet újra férjhez.

    Ókori India:
    A hűtlen nőt kutyákkal széttépetik, szeretőjét kiherélik és száműzik.

    Kína:
    A férj megölheti hűtlen feleségét. Férfi hűtlenség nincs.

    Aztékok, inkák:
    A hűtlen asszonyt megölik, a férfit csak akkor, ha férjes asszony a szeretője.

    Korán:
    A házasságtörőt (férfit, nőt is) megkorbácsolják. A muszlim szokásjog egyes helyeken a hűtlen asszony megkövezését írja elő.

    Szlávok:
    Hűtlen asszonyt és szeretőjét lefejezik (ukrán), vagy a hűtlen asszonynak kutyát kell szoptatnia (cseh, lengyel).
     
    Janihyuga és ezoka kedveli ezt.
  18. aghirua

    aghirua Állandó Tag

    Lucifer

    Cagliari püspöke volt.

    Írásai elsősorban a nyelvtörténészek számára értékesek, mivel sok vulgáris kifejezést használ, illetve sok helyen a Biblia ólatin fordítását idézi. Szülőföldjén, Szardínia szigetén szentként tisztelték, hívei halála után külön csoportot alkottak, és luciferiánusoknak nevezték magukat.

    Van róla magyar Wiki-szócikk.
     
  19. aghirua

    aghirua Állandó Tag

    A szokásjog szerint bivalyt, tevét csak férfi fejhet, kecskét, birkát csak nő fejhet a nomád pásztortörzseknél.

    Beduinoknál a hagyományos csatakiáltás a kedvenc nővérük vagy kedvenc tevéjük neve.


    Courbage, Y. - Fargues, Ph.:
    Chrétiens et Juifs dans l'Islam arabe et turc

    A mű adatai szerint az európaiak várható átlagéletkora a Szentföldön 39 év, a helybéli, zömmel arab lakosságé kb. 50 év volt a keresztes háborúk idején.
     
  20. aghirua

    aghirua Állandó Tag

    Az 1542. évi hatvanad adó-lajstromok szerint a 600 forintnál nagyobb ingó vagyont bevallók száma:
    - Körmöcbányán 1 fő, legnagyobb bevallás: 1 000 frt
    - Selmecbányán 7 fő, legnagyobb bevallás: 4 400 frt
    - Besztercebányán 10 fő, legnagyobb bevallás: 3 600 frt

    A bevallások "komolyságáról":
    1542-ben a selmecbányai Salius Jeromos (Hieronymus) 832 frt ingó vagyont vallott be. 1555-ben a hagyatéki leltára összesen 27 ezer frt pénzt írt össze. (Ez csak a pénzvagyon volt, számos érmefajtában, ill. elszámolópénzben.)
    Ebből 900 frt volt a selmecbányai bányavállalatának pénztárában, a többi kihelyezve, többnyire külföldre.

    (A forint itt dénáralapú elszámolópénz, 1 frt mindig 100 dénár, nem azonos az aranyforint érmével. Egy aranyforint akkoriban kb. 130-140 magyar dénárt ért.
    Az adott kor képzetlen napszámosai kb. 4-8 dénárt kaphattak naponta, a munka nehézségétől függően.)
     

Megosztás