Hol, hogyan ünneplik a húsvétot a nagyvilágban ?
A húsvétot az összes jellegzetes előkészülettel és szokással együtt minden országban másképpen ünneplik.
Egyik főszereplője kétségkívül a húsvéti tojás, amit országonként más-más állat hoz.
Svájcban a kakukk adja a csokitojásokat,
Elzászban a gólya vagy a kakas.
De az a hiedelem, hogy a húsvéti tojást a nyuszi tojja, Németországból ered.
A német gyerekek már a XVII. század óta keresik húsvét vasárnapján a kertekben a nyuszik zöldcsütörtökön elkészített színes tojáskáit
Svédországban Virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, hogy megemlékezzenek Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról. Szokás, hogy az emberek fűzfaágakat visznek a templomba, melyek a babért helyettesítik.
Egy hétig a házban tartják, hogy kivirágozzanak a melegben. Természetesen babonák is kapcsolódnak ehhez a periódushoz. Régi germán hagyományok szerint úgy tartják, hogy a boszorkányoknak különleges erejük van ebben az időszakban, főleg a fekete mágiának.
Egy nappal húsvét előtt, a fiúk és lányok boszorkány ruhába öltözve látogatják meg a szomszédokat, húsvéti képeslapokat adnak nekik, édességet vagy pénzt kapva cserébe.
Az ország nyugati részében az a szokás, hogy a postaládában vagy az ajtó alatt hagyják a levelet, így a feladó ismeretlen marad.
Finnországban csendesen ünneplik a Húsvétot. a Nagyhét neve: csendes hét, ilyenkor nem tartanak mulatságokat, nyilvános felvonulásokat és nem szabad tüzet gyújtani sem.
Az emberek gyászruhában járnak ezen a héten és nem szabad meglátogatniuk senkit, csak halaszhatatlan dolgaikat intézhetik el. A böjtöt is szigorúan megtartják, csak naplemente után étkeznek.
A legtöbbször újrajátsszák a bibliai eseményeket: az emberek beöltöznek rómaiaknak, farizeusoknak és zsidóknak.
Még a kálváriajeleneteket is előadják, ilyenkor az amatőr színészek saját, valós szenvedéseiket ajánlják fel cserében bűneik megbocsátásáért. (A televíziós hírekben évente mutatnak megrázó képsorokat a valóban keresztre szegezett férfiakról).
A templomkertben ugyanakkor rituális táncokat járnak, mégpedig a katolikus egyház jóváhagyásával, amit az kénytelen megtenni hívei megtartása érdekében.
Nagypénteken Mexikóban is Júdás-figurákat készítenek, szalmából és papírmaséból, petárdát helyeznek a közepükbe, és nagyszombat éjszakáján felrobbantják őket.
Megtörténik, hogy Júdás helyett az ördögöt testesítik meg, és ez adott esetben lehet egy népszerűtlen közéleti személyiség is...
Lényege, hogy Nagypénteken több tucat résztvevő egy színjáték keretében fél mázsás kereszttel a vállán megteszi Krisztus keresztútját, majd a Golgota-hegyre érve szabályosan keresztre feszíttetik magukat, hogy így erősítsék meg Jézusba vetett hitüket és osztozzanak a Megváltó szenvedésében.
A szokást a katolikus egyház is elítéli.
Jeruzsálem, talán az egyetlen hét egész évben, amikor Jeruzsálem nem a zsidó – palesztin viszályok miatt kerül a híradásokba.
Hívők egész serege érkezik ilyenkor a városba a világ minden tájáról, hogy felidézzék Jézus utolsó útját.
A zarándokok papjaik, vagy lelkészeik vezetésével végig járják a Keresztutat, és imádkoznak a Szent Sír templomában.
Sok megtérő ember megkeresztelkedését is erre az eseményre időzíti, és mint egykor Krisztus, szintén a Jordán folyó vizében veszi fel a keresztség szentségét
Etiopia, Noha az ország vallási kérdései inkább a keresztények elleni támadások miatt kerültek az elmúlt években a világ figyelmébe, Etiópia keresztény kultúrája rendkívül régi és színes hagyományokkal bír Húsvétkor.
A nagyhét általános ünnep, nagypénteken nem a templomokban, hanem a tereken játszák el a Passió játékot, a hét végére minden családtag összejön, olyanok is, akik külföldön dolgoznak.
Szokás, hogy a házasulandó párok Húsvét vasárnap, a templomban megszentelt pálmaág alatt tartják meg az eljegyzést.
A húsvétot az összes jellegzetes előkészülettel és szokással együtt minden országban másképpen ünneplik.
Egyik főszereplője kétségkívül a húsvéti tojás, amit országonként más-más állat hoz.
Svájcban a kakukk adja a csokitojásokat,
Elzászban a gólya vagy a kakas.
De az a hiedelem, hogy a húsvéti tojást a nyuszi tojja, Németországból ered.
A német gyerekek már a XVII. század óta keresik húsvét vasárnapján a kertekben a nyuszik zöldcsütörtökön elkészített színes tojáskáit
Lengyelországban nagyhéten kezdődnek az előkészületek, nagycsütörtökön Júdás szimbolikus elégetésével zajlik a bűntől való megtisztulás.
A nagypénteki szigorú böjt alatt a háziasszonyok főleg halételeket készítenek, s nagyszombaton a családok kis kosarakban ételeket (sonkát, sót, kenyeret, kolbászt, süteményt) és frissen festett tojásokat visznek megszenteltetni a templomba.
A vasárnapi mise után ülnek le az emberek a gazdagon megterített asztalhoz, ahol jókívánságokkal és a megszentelt főtt tojások elfogyasztásával kezdik meg a reggelit.
A már említett húsételek után következnek a hagyományos lengyel sütemények, a mazurek és a babka.
A nagypénteki szigorú böjt alatt a háziasszonyok főleg halételeket készítenek, s nagyszombaton a családok kis kosarakban ételeket (sonkát, sót, kenyeret, kolbászt, süteményt) és frissen festett tojásokat visznek megszenteltetni a templomba.
A vasárnapi mise után ülnek le az emberek a gazdagon megterített asztalhoz, ahol jókívánságokkal és a megszentelt főtt tojások elfogyasztásával kezdik meg a reggelit.
A már említett húsételek után következnek a hagyományos lengyel sütemények, a mazurek és a babka.
Romániában együtt ünnepelnek az ortodoxok és a más vallásúak. Az ünnepi asztalon báránysült illatozik, foszlós kalács csalogatja a vendéget, és szebbnél szebb írott tojások is láthatók, amelyekkel húsvét éjszakáján koccintani szokás.
Az emberek a "Krisztus feltámadott! Valóban feltámadott!" szép köszöntéssel üdvözlik egymást néhány napig, még az utcán is.
Az emberek a "Krisztus feltámadott! Valóban feltámadott!" szép köszöntéssel üdvözlik egymást néhány napig, még az utcán is.
Svédországban Virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, hogy megemlékezzenek Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról. Szokás, hogy az emberek fűzfaágakat visznek a templomba, melyek a babért helyettesítik.
Egy hétig a házban tartják, hogy kivirágozzanak a melegben. Természetesen babonák is kapcsolódnak ehhez a periódushoz. Régi germán hagyományok szerint úgy tartják, hogy a boszorkányoknak különleges erejük van ebben az időszakban, főleg a fekete mágiának.
Egy nappal húsvét előtt, a fiúk és lányok boszorkány ruhába öltözve látogatják meg a szomszédokat, húsvéti képeslapokat adnak nekik, édességet vagy pénzt kapva cserébe.
Az ország nyugati részében az a szokás, hogy a postaládában vagy az ajtó alatt hagyják a levelet, így a feladó ismeretlen marad.
Görögországban szokás, hogy az emberek úgy távoznak a templomból, hogy kezükben égő gyertyát tartanak.
Úgy tartják, hogy a fény szerencsét hoz, ha nem alszik el hazáig. Ezekben a napokban egy különleges kenyeret, „Jézus kenyerét" fogyasztják.
A kenyér közepén egy keresztforma van, a szélén pedig tojásformákkal van díszítve.
A húsvéti étkezés délután kezdődik, elhúzódva késő estig.
Úgy tartják, hogy a fény szerencsét hoz, ha nem alszik el hazáig. Ezekben a napokban egy különleges kenyeret, „Jézus kenyerét" fogyasztják.
A kenyér közepén egy keresztforma van, a szélén pedig tojásformákkal van díszítve.
A húsvéti étkezés délután kezdődik, elhúzódva késő estig.
Finnországban csendesen ünneplik a Húsvétot. a Nagyhét neve: csendes hét, ilyenkor nem tartanak mulatságokat, nyilvános felvonulásokat és nem szabad tüzet gyújtani sem.
Az emberek gyászruhában járnak ezen a héten és nem szabad meglátogatniuk senkit, csak halaszhatatlan dolgaikat intézhetik el. A böjtöt is szigorúan megtartják, csak naplemente után étkeznek.
Wales. Régen nagypénteken (wales-i neve YGrolith) állítólag minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket, lovasokat látni. Az emberek mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. A folyóparton nádat gyűjtöttek, majd a gyerekek emberi alakot szőttek belőle. A szövött Krisztust aztán egy fakeresztre fektették és egy csendes mezőre vagy legelőre vitték, hogy békében nyugodhasson.
A távoli Mexikó lakói is a mi tavaszünnepi és keresztény hagyományaink helyenkénti összemosódásának jegyében ünneplik a Megfeszített feltámadását.
Mexikóban teljesen együtt élnek a prehispán hagyományok az Európából behozott vallási tradíciókkal (a spanyol hódítók sajnos feszülettel és fegyverrel a kezükben hirdették az igét). Húsvét idején mindenütt színes, érzelemdús ünnepségek színterévé válnak a települések. A legtöbbször újrajátsszák a bibliai eseményeket: az emberek beöltöznek rómaiaknak, farizeusoknak és zsidóknak.
Még a kálváriajeleneteket is előadják, ilyenkor az amatőr színészek saját, valós szenvedéseiket ajánlják fel cserében bűneik megbocsátásáért. (A televíziós hírekben évente mutatnak megrázó képsorokat a valóban keresztre szegezett férfiakról).
A templomkertben ugyanakkor rituális táncokat járnak, mégpedig a katolikus egyház jóváhagyásával, amit az kénytelen megtenni hívei megtartása érdekében.
Nagypénteken Mexikóban is Júdás-figurákat készítenek, szalmából és papírmaséból, petárdát helyeznek a közepükbe, és nagyszombat éjszakáján felrobbantják őket.
Megtörténik, hogy Júdás helyett az ördögöt testesítik meg, és ez adott esetben lehet egy népszerűtlen közéleti személyiség is...
Braziliában a Nagypénteket olyannyira komolyan veszik, hogy általános munkaszüneti nap.
Ám nemcsak a munkahelyeken, otthon sem csinálnak semmit, kifejezetten tilos még mosogatni is, ellenben kétszer is szentmisén vesznek részt.
A Nagyszombat éjjeli feltámadás után azonban kezdetét veszi a latinokra jellemző népünnepély színes felvonulásokkal és sok – sok étellel, hiszen hivatalosan is véget ér a nagyböjt.
Ám nemcsak a munkahelyeken, otthon sem csinálnak semmit, kifejezetten tilos még mosogatni is, ellenben kétszer is szentmisén vesznek részt.
A Nagyszombat éjjeli feltámadás után azonban kezdetét veszi a latinokra jellemző népünnepély színes felvonulásokkal és sok – sok étellel, hiszen hivatalosan is véget ér a nagyböjt.
Fülöp-szigetek.
Az egyetlen katolikus többségű ázsiai országban a mai napig élő hagyomány az önkéntes keresztre feszítés, mely minden szokás közül kétség kívül a leggroteszkebb. Lényege, hogy Nagypénteken több tucat résztvevő egy színjáték keretében fél mázsás kereszttel a vállán megteszi Krisztus keresztútját, majd a Golgota-hegyre érve szabályosan keresztre feszíttetik magukat, hogy így erősítsék meg Jézusba vetett hitüket és osztozzanak a Megváltó szenvedésében.
A szokást a katolikus egyház is elítéli.
Jeruzsálem, talán az egyetlen hét egész évben, amikor Jeruzsálem nem a zsidó – palesztin viszályok miatt kerül a híradásokba.
Hívők egész serege érkezik ilyenkor a városba a világ minden tájáról, hogy felidézzék Jézus utolsó útját.
A zarándokok papjaik, vagy lelkészeik vezetésével végig járják a Keresztutat, és imádkoznak a Szent Sír templomában.
Sok megtérő ember megkeresztelkedését is erre az eseményre időzíti, és mint egykor Krisztus, szintén a Jordán folyó vizében veszi fel a keresztség szentségét
Etiopia, Noha az ország vallási kérdései inkább a keresztények elleni támadások miatt kerültek az elmúlt években a világ figyelmébe, Etiópia keresztény kultúrája rendkívül régi és színes hagyományokkal bír Húsvétkor.
A nagyhét általános ünnep, nagypénteken nem a templomokban, hanem a tereken játszák el a Passió játékot, a hét végére minden családtag összejön, olyanok is, akik külföldön dolgoznak.
Szokás, hogy a házasulandó párok Húsvét vasárnap, a templomban megszentelt pálmaág alatt tartják meg az eljegyzést.
