Történelmi Szemle

Arianwen témája a 'Tudomány,Technika' fórumban , 2010 Július 11.

  1. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    Nagyobb volt Angkor a mai New Yorknál?


    New York nem kicsi, de a kutatások szerint a középkori Angkor birodalom központja még a mai New Yorknál is nagyobb lehetett – legalábbis kiterjedését tekintve. Űr- és légfelvételek, valamint terepmunka révén sikerült feltérképezni az egykori kambodzsai birodalom központját, amely a tudósok szerint több mint ezer négyzetkilométeren terült el.



    <CENTER><!-- div style="margin-bottom: 6px; font-size: 10px; font-weight: bold;">Hirdetés (x)</div --><!-- Hirdetes 468 x 120 kezd --><!-- Adserver zone (write): 55911, NG_cikkek_468x120 --><SCRIPT type=text/javascript> if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>'); </SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=917345804"></SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=913007841"></SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=227565393"></SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=922513615"></SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=235719094"></SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=259364771"></SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/goAdverticum1.24.js"></SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/doDocWrite.js"></SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript> if(window.goA)goA.addZone(55911,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}}); </SCRIPT><SCRIPT charset=iso-8859-2 src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=55911&ord=p5Ke3Bw2Rp9Nl8Rs1O&re=http%3A%2F%2Fwww.geographic.hu%2F"></SCRIPT><NOSCRIPT></NOSCRIPT><!-- Hirdetes 468 x 120 vege --></CENTER>
    Amiről eddig azt hitték, hogy a preindusztriális korszak legnagyobb városa lehetett, az úgy tűnik, hogy valósággal eltörpül Angkor eddig nem is sejtett kiterjedése mellett: a maják 150 négyzetkilométer kiterjedésű Tikal városa valójában majdnem csak az egytizede Angkor egykori kiterjedésének. Összehasonlításképpen: a mai Berlin kiterjedése alig haladja meg a 900 négyzetkilométert, de New York is csak éppen átlépi az ezres határt. Ehhez képest a legújabb kutatások szerint a 13–14. század fordulóján, a dél-kelet ázsiai dzsungel kellős közepén egy teljes vízvezetékrendszerrel ellátott, több mint ezer négyzetkilométeres város – Angkor Thom – terült el, amely a jól ismert, a világ hét csodájához tartozó vallási épületegyüttes – Angkor Wat – köré szerveződött.

    [​IMG]

    Több mint ezer négyzetkilométer
    Damian Evans, az ausztráliai Sydney Egyetem professzora a kilencvenes évek elejétől kezdve jelen volt Kambodzsában, hogy a vörös khmerek terrorrezsimje alól lassan fellélegző országban immár tudományos munkát végezzen: a portugál utazók által egyszer már a 16. században felfedezett, ám épp akkoriban hirtelen hanyatlásnak indult birodalom központját ugyanis jó ideje senki nem merte megközelíteni, hiszen a khmerek gyakorlatilag minden külföldivel ellenségként bántak. Evans azonban immáron több mint egy évtizede kutatja a csodás homokkőépítményt és a hozzá tartozó régészeti leleteket.

    „Száz éve másra sem koncentrál a kutatás, mint Angkor Wat vallási központjára, annak felirataira és épületeire” – nyilatkozta Evans a Spiegel Online-nak. Evans azonban kíváncsi volt másra is: vajon a vallási központ körül elterülő város valóban „csak” akkora lehetett, amelyet szabad szemmel is láthatunk? Nos, Evans a NASA űrből készített felvételeit, repülőgépről készített saját felvételeit, valamint a földi terepmunkát összegezve arra a megállapításra jutott, hogy messze nem: a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent cikke szerint az eddig feltételezettekkel ellentétben, Angkor Wat köré egy legalább ezer négyzetkilométer kiterjedésű város nőtt (Angkor Thom) a középkor folyamán.


    Öntöző és vízelvezető rendszer
    A hatalmas kiterjedésű város túlélése szempontjából kétségkívül a legfontosabb az volt, hogy megfelelő módon ellássák vízzel. Evans mostani felvételei és térképvázlatai megerősítik azt a feltevést, hogy az egykori birodalmi központban roppant bonyolult, és az egész várost lefedő vízvezeték és csapadékvíz-elvezetőrendszert építettek ki.

    Monszun idején hirtelen nagy mennyiségű csapadék érte a várost, amelyet a csatornák révén mesterséges tavakban gyűjtöttek össze. Egyben azt is megakadályozták ezzel, hogy az áradások elmossák a nagy kiterjedésű települést. Mindez azért volt lényeges, mert a szabályozott vizekkel nagyobb mennyiségű rizst tudtak előállítani, ami valóságos földi paradicsommá tette aztán a vallási és birodalmi központot.

    Hogy a város lakosságának a száma is elérhette-e azt az 1 millió főt, amit korábban még túlzó becslésnek tartottak a francia Angkor kutató Bernard-Philippe Groslier részéről, az majd csak ezután fog kiderülni. A légifelvételek és a térképvázlatok elkészültét követően kezdhetnek ugyanis neki csak a feltárásnak, amely minden bizonnyal jó ideig el fog tartani. A térképek azt mutatják ugyanis, hogy legalább ezer, eddig fel nem fedezett mesterséges tó és további 74 ismeretlen angkori templom kerülhet a felszínre majd.

    [​IMG]
    A terület radartérképe

    Saját vesztükbe rohantak
    Evans szerit ugyanakkor ez a hatalmas kiterjedés és komplexitás okozhatta az Angkor Birodalom hanyatlását is. „Extrém mennyiségű csapadékra és vízre volt szükségük, amely azonban a változó időjárási körülményekkel együtt csökkent” – mondta a Spiegel Online-nak Evans. Mindeközben nagy mennyiségű erdőt is kiirtottak, hogy még több termőterületet szerezzenek, így a végső eredmény Evans feltételezése szerint a talaj teljes kimerülése, erózió, vízhiány és túlnépesedés lett, amellyel már nem tudott lépést tartani Angkor gazdasága.

    Charles Higham, az új-zélandi Otago Egyetem Angkor szakértője azonban szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy valóban természeti okai voltak a birodalom pusztulásának. Bár írásos emlék egyáltalán nem maradt fenn a birodalom adminisztrációjából, csak kínai követek, illetve a templomokon található feliratokból tájékozódhatnak a történészek és a régészek, Higham szerint szinte biztosra vehető, hogy „a lumpenproletár rétegek elvesztették hitüket az uralkodóban, és szociális okok miatt robbant szét a birodalom” – nyilatkozta a kutató a National Geographic News-nak.
     
  2. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    Történelemalakító feketehimlő

    Történelemalakító feketehimlő


    A himlő egyidős a civilizációval. Néhány vírustenyészetet laboratóriumokban még ma is őriznek, mert az alattomos kórokozóból biológiai fegyver készülhet.

    <center> <!-- div style="margin-bottom: 6px; font-size: 10px; font-weight: bold;">Hirdetés (x)</div --> <!-- Hirdetes 468 x 120 kezd --> <!-- Adserver zone (write): 55911, NG_cikkek_468x120 --> <script type="text/javascript"> if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>'); </script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=856583242" type="text/javascript"></script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=476564511" type="text/javascript"></script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/goAdverticum1.24.js" type="text/javascript"></script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/doDocWrite.js" type="text/javascript"></script> <script type="text/javascript"> if(window.goA)goA.addZone(55911,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}}); </script><script charset="iso-8859-2" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=55911&ord=n2Je4Rq7Id4Ti2Db6E&re=http%3A%2F%2Fwww.geographic.hu%2F"></script> <noscript> [​IMG] </noscript> <!-- Hirdetes 468 x 120 vege --> </center>
    Pusztító diadalmenet
    A himlő feltűnése 10 ezer évvel ezelőttről, Észak-Afrikából ismert. Fokozatosan terjedt el a világban, és a járványok többször is történelemalakító tényezővé váltak.

    [​IMG]
    V. Ramszesz arca sebhelyes volt. Bizonyított, hogy a vírus ölte meg őt az időszámítás előtt 1156-ban. Korabeli indiai és kínai leírásokban is szerepelt a kórság. Tudjuk, hogy a fertőzöttek több, mint 30 %-a meghalt, és a gyermekek között ennél is nagyobb volt a halandóság. Volt néhány kultúra, ahol el sem nevezték az újszülötteket életük kezdetén, mert a halálos kimenetelű gyermekbetegségek elkerülhetetlenek voltak.

    A himlő a korai középkorban, a 700-as években érte el Európát, és elképesztő pusztítást végzett. Hullámai egész városok népességét kiirtották. A királyi családok sem úszták meg dolgot, angol, francia, orosz uralkodók is belehaltak. II. Péter történetesen esküvője estéjén hagyta itt a földi világot 1730-ban.

    Fejőlányok a megoldás kulcsai
    A 18. század elején évente 400 000 európai gyermek halt meg himlőben. Az oroszországi gyermekek közül minden hetedik. Egyetlen remény az a megfigyelés volt, hogy azok a szerencsések, akik túlélték a támadást, soha többé nem kapták meg a kórt. Innen származik az oltás koncepciója: kitenni az egyént a legyengített kórokozóknak. Afrikában, Kínában, Indiában is ismert volt ez az elv, és a 17. századra Európában is népszerűvé vált. Igaz ez nem volt veszélytelen vállalkozás, de így az embereknek csak töredéke halt meg a későbbi járványok idején.

    [​IMG]
    1796-ban Edward Jenner angol orvos egy új felfedezést tett. Észrevette, hogy azok a fejőnők, akik korábban átestek a tehén himlőn, sokkal kisebb eséllyel betegedtek meg. Ennek oka, hogy a tehénhimlő hasonló a fekete himlőhöz, ám jóval kevésbé veszélyes. Jenner kísérletet végzett: megfertőzött egy fiút tehénhimlővel, majd egy későbbi időpontban fekete himlővel is. És a fiú egyáltalán nem betegedett meg. Jenner így hozta létre az első vakcinát, ami kifejezés a tehenet jelentő latin vacca szóból ered.

    Áttörés volt ez, mivel a további tesztek egyértelműen bizonyították, hogy a tehén himlő vírusa immunitást okoz a fekete himlővel szemben. Ezt az elvet felhasználva azután védőoltások sorát teremtették meg más betegségek ellen is: sárgaláz, rubeola, tetanusz.

    A fekete himlő járványok még a 20. században is megjelentek, amíg a védőoltás program nem lett globális. A betegség kiszorítását végül is 1980-ban nyilvánította ki a WHO. A betegség megszűnt – deklarálták.

    A biológiai fegyver
    A legvédtelenebb áldozatok az indiánok voltak, mert semmiféle védettségük nem volt az európaiak hozta járvánnyal szemben. A hódítók – persze akaratukon kívül hatékony biológiai fegyverrel irtották az őslakosságot. Később a tudatos pusztításra is volt példa. 1763-ban, amikor a delavárok ostromolták Fort Pitt erődítményt, a brit parancsnok gondosan könyvelte azon pokrócok pótlásának költségeit, melyeket a ”kórházi betegektől vittünk el azért, hogy az indiánokra terjesszük a himlőt”. A pokrócokat a törzsfőnököknek küldték ajándékba.

    <table align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td>[​IMG]</td><td><table align="center" bgcolor="#b8b79f" border="0" cellpadding="2" cellspacing="2" width="370"><tbody><tr align="center" bgcolor="#b8b79f"><td>
    </td></tr><tr bgcolor="#efefef"><td>A himlő legsúlyosabb alakja az ún. fekete- vagy véres himlő (Variola haemorrhagica). A himlő ezen alakja halálos, és mint neve is mutatja, vérzések jellemzik, amelyek a bőrön foltok vagy vérkiömlések alakjában jelentkeznek, de vérzések a belső szervekben (tüdő, vesében stb.) is felléphetnek. Ezen alak néha egészen gyorsan már néhány nap mulva halálhoz vezet.
    (Forrás: Kislexikon).

    </td></tr></tbody></table></td><td>[​IMG]</td></tr></tbody></table>

    <table align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td>[​IMG]</td></tr><tr><td align="center">[​IMG]
    A Variola haemorrhagica vírus (forrás: The Science Creative Quarterly)

    </td></tr></tbody></table>
    1992-ben egy orosz ellenzéki felfedte, hogy hazájában biológiai fegyverkísérletek folynak a himlővírussal. Ma a minták két laboratóriumban élnek Oroszországban és az Egyesült Államokban. Ezek a tenyészetek félelmeket táplálnak a világban, sokan aggódnak, nehogy a biológiai fegyverek illetéktelen kezekbe kerüljenek. Az amerikai Center for Disease Control and Prevention intézet szerint már most is elképzelhető, hogy a vírus terrorista kezekbe kerül(t).
     
  3. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    Alagút a Semmibe – Titkos folyosó a fáraó sírjában

    Alagút a Semmibe – Titkos folyosó a fáraó sírjában


    Zahi Hawass, vezető egyiptomi ókor-szakértő, az Egyiptomi Legfelső Régészeti Tanács elnöke már tavaly arról a feltételezéséről beszélt, hogy az I. Széthi fáraó ősi sírjához kapcsolódó titokzatos folyosó a semmibe vezet. Úgy tűnik, igaza lett.



    A Királyok Völgyében Széthi fáraó sírja volt az egyik legnehezebben elérhető a régészek számára, ugyanakkor ez a sírkamra a legdíszítettebb és a legnagyobb a Völgyben, és még csak növekszik.


    Három évvel ezelőtt, amikor egy vasúti rendszer segítségével kőtörmelékek és régészeti leletek kivontatását végezték, az exkavátor egy falnak ütközött – jelentette be a kutatócsoport a múlt héten. Úgy tűnik, hogy az ókori egyiptomi munkások, akik Luxor közelében, az egyiptomi Királyok Völgye alatt építették a lejtős alagutat a sziklában, 174 méter kiásása után egyszer csak megálltak


    [​IMG]
    Zahi Hawass a felfedezett alagút lépcsőjén

    Hawass, aki egyben a National Geographic Society helyi szakértője, úgy véli, hogy az alagút munkálatai a fáraó 15 éves uralkodásának (I. e.: 1294–1279) idején kezdődtek, de csak azután, hogy fölötte a sír már elkészült. A munkálatokat valószínűleg akkor állíthatták le, amikor Széthi meghalt.

    Mustafa Waziri archeológus, az Egyiptomi Régészeti Tanács igazgatója a következőket mondotta: „Úgy gondolom, egy másik temetkezési sírkamrát akartak kialakítani az előző alatt. Aztán hírtelen leállították a munkálatokat. A lépcsők állapota azonban egyszerűen bámulatos.


    Lefelé a nyúlüregbe

    <table align="left" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" height="22" width="1"><tbody><tr><td>
    </td></tr><tr><td align="center">[​IMG]
    </td></tr></tbody></table>Az Egyiptomi Újbirodalom fáraójának, I. Széthinek a sírkamrája alatt lévő alagúthoz egy téglával kirakott ősi boltíves folyosó vezet, legalább is ezt mutatja az az 1960-as kép, amit a törmeléket kitakarító munkások készítettek, akik annak reményében dolgoztak, hogy kincseket találnak a sírban.

    „Az alagútról való ismeretek 1817-re vezetnek vissza, amikor is egy velencei szakértő, bizonyos Giovanni Battista Belzoni felfedezte és feltárta I. Széthi sírkamráját” – mondta el Zahi Hawass.


    [​IMG]
    A boltíves folyosó képe 1960-ból

    Az 1960-as feltárás során csak kb. 100 métert haladtak be a folyosóba. Ahhoz, hogy továbbjussanak, a mostani feltárások során új elővigyázatosságokat kellett bevezetni, ezek között a legfigyelemreméltóbb az, hogy a beomlás elkerülése érdekében – ugyanúgy, mint a bányákban – fém tartóelemekkel támasztották alá folyosót.


    A fáraó sírkamrájának a falán az egyik lejtős folyosó lábánál egy falra festett képen kígyók várakoznak, éppen a folyosó fölötti részen. Mustafa Waziri szerint ez a kép bizonyságul szolgál arra, hogy a folyosót már eredetileg is odatervezték. A kép, tette hozzá Waziri, utalhat az Ősi Egyiptomi Imádságos Könyvekre, amelyekben a jó embereknek a túlvilági életbe vezető utat a kígyó mutatja meg.


    [​IMG]
    Kígyóábrázolás a sírkamra falán

    Amíg a sírkamra megmaradt része reliefekkel gazdagon díszített, addig az alagút csaknem teljesen üres. Jóllehet, a régészek nem találtak vörös falfeliratokat a lépcsőzeten, viszont feltűnő lehet az építész utasítása: „mozdítsd el az ajtófélfát, és tedd szélesebbé az átjárót”.

    Az a felfedezés, hogy a folyosó befejezetlen volt, megoldást ad egy régészeti rejtélyre. „Azonban” – mondotta Mustafa Waziri – „abban a hitben voltunk, hogy a király kincsei is ott lesznek, kezdetben legalább is ez volt az érzésünk. Ezzel szemben, amikor különböző tudományos módszerek segítségével eljutottunk a folyosó végére, semmit nem találtunk benne. Nem hinném, hogy valamit is magunk mögött hagytunk volna.”

    [​IMG]
    Egyiptomi munkások vésik a sziklát I. Széthi fáraó sírkamrájának építésekor Christopher Klein illusztrációján

    A régészek legnagyobb csodálkozására a sírkamra alatt újonnan feltárt lépcsőház nem az egyetlen olyan alagút, vagy átjáró, amellyel az utóbbi években megnövekedett a sírkamra alapterülete. 2008-ban a szakértők bejelentették, hogy egy újabb alagutat találtak magában a sírkamrában, amely a kripta hosszát 100 méterről 136 méterre növelte meg.

     
  4. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    Megkeresik Franklin hajóit az Északi-sarkvidéken

    Kanadai régészek indultak az Északi-sarkra, hogy megkeressék a 150 évvel ezelőtt a jég fogságába esett, az északnyugati átjáró felfedezése érdekében vízre bocsátott brit hajókat.

    [​IMG]

    A 128 fős legénység és a kapitány, Sir John Franklin halálával végződő hajószerencsétlenség a brit sarkvidéki expedíciók történetének egyik legnagyobb katasztrófájának számít. Az 1845-ben elindult HMS Terror és a HMS Erebus megtalálása érdekében a régészek a 21. századi eljárások – mint például a tengerfenék-kutatás – mellett az eszkimók 150 éves vallomásaira is támaszkodnak. Az már korábban is köztudott volt, hogy mielőtt szerencsétlenül járt volna, a hajó legénysége állítólag skorbuttól és kóros lehűléstől szenvedett, de sokaknak a kannibalizmussal is meg kellett küzdenie.

    Egy kanadai kormányszerv, a Parks Canada által indított expedíció az országnak az északnyugati átjáró vize feletti szuverenitás biztosítása érdekében tett erőfeszítések égisze alatt indul, amely azért élvez prioritást, mivel az átjáró nyáron hosszabb ideig is hajózható. Az expedíció azért is egyedülálló, mivel ez lesz az első olyan projekt, amely a két hajó megmentése érdekében 1848-ban elindított HMS Investigator nyomába ered.
    Az északnyugati átjáró felfedezése a világ legnagyobb tengeri hatalmainak és legdörzsöltebb hajókapitányainak évszázados rögeszméje volt, amelytől az európai-indiai kereskedelmi útvonalak több ezer kilométerrel való lerövidülését várták. Az átjáró felfedezése a dicsőség mellett anyagi értelemben is kifizetődőnek tűnt a szerencsét próbálóknak: a brit Királyi Haditengerészet 10 ezer fontot (mai árfolyamon 600 ezer fontnak megfelelő összeget) ajánlott fel annak, aki először rábukkan az átjáróra. A magas pénzjutalom annak ellenére is csábító volt, hogy a kalandorok számára nyilvánvalónak tűnt: az útvonal a világ egyik leghidegebb és legveszélyesebb vidékén, az Északi-sarkon át vezet.

    1845-ben „hihetetlenül nagy optimizmussal” indultak útnak – mondta el Ryan Harris, a Parks Canada egyik vezetője, a hajó ugyanis nagyon modern volt, propellerek hajtották, amelyeket először használtak sarkvidéki expedícióhoz. Amikor aztán három év múlva sem tértek vissza, a brit királyi tengerészet elküldte az Investigatort, amely kétszer is vízre szállt, de egyszer sem járt sikerrel. Ráadásul Robert McClure kapitány és legénysége többször is farkasszemet nézett a halállal, majd a HMS Resolute szánkós egysége sietett a Banks-szigeteknél a jéghegyek elolvadására hiába váró tengerészek segítségére. Csodával határos módon végül mindkét hajó megmenekült, a Investigator és a Resolute pedig megosztozott a királyi haditengerészet által felajánlott 10 ezer fonton.
    1854-ben John Rae az eszkimók vallomásaiból és a tengerészek által hátrahagyott eszközökből arra következtetett, hogy a legénység az éhezéstől és a fagytól halt meg – sokuk a túlélés érdekében még a kannibalizmustól sem riadt vissza. Franklin és a legénység halálának körülményeit öt évvel később az ír Francis Leopold McClintock is megerősítette.

    A katasztrofálisan végződő expedíció ennek ellenére óriási szerepet játszott az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos tudásunk gyarapodásában – vallja Harris, majd hozzátette: „az északnyugati átjáró érdekében indított különböző brit expedíciók megerősítették az ország szuverenitását a kanadai Arktika felett. Nagy-Britannia ugyan kinyilvánította jogát a szigetvilág birtoklására, de azt Kanadára hagyományozta, amikor az ország elnyerte függetlenségét” – ezt azonban újabban sokan és sokszor megtámadták, 1985-ben például az Egyesült Államok, amely komoly diplomáciai feszültséget okozott a két ország között.
    A jég visszahúzódásával és az utak hajózhatóvá válásával Kanada szomszédai most azt próbálják felmérni, hogy hány millió tonna olaj, gáz és ásványi anyag rejtőzhet a felszín alatt, míg az észak-amerikai ország továbbra is a szuverenitását félti. „Sokkal többet tudunk a Mars felszínéről, mint az északi térség víz alatti topográfiájáról” – adott aggodalmának hangot Harris.
    A régészek most hangradar segítségével próbálják beazonosítani az Investigatort, amelyhez McClure kapitány befejezetlen térképét használják fel, de a Mercy-öbölnél hagyott szén és egyéb felszerelések is nyomra vezethetik a kutatókat. Később, az öböl átfésülése után a szakemberek az ezer kilométerrel keletre levő Adelaide-félsziget mellett fognak hidrografikus vizsgálatokat végezni a hajóroncsok megtalálása érdekében.


    <!-- Adserver zone (write): 65072, multkor_1. álló --><script type="text/javascript">if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>');</script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=462148552" type="text/javascript"></script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=888291374" type="text/javascript"></script><script type="text/javascript">if(window.goA)goA.addZone(65072,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});</script><script charset="iso-8859-2" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=65072&ord=m3Vt2Ks4Oj7Dc3Xp3U&re=http%3A%2F%2Fwww.mult-kor.hu%2F"></script><noscript>[​IMG]</noscript> <!-- Adserver zone (write): 65073, multkor_2. álló --><script type="text/javascript">if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>');</script><script type="text/javascript">if(window.goA)goA.addZone(65073,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});</script><script charset="iso-8859-2" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=65073&ord=m3Vt2Ks4Oj7Dc3Xp3U&re=http%3A%2F%2Fwww.mult-kor.hu%2F"></script><noscript>[​IMG]</noscript> <!-- Adserver zone (write): 65074, multkor_3. álló --><script type="text/javascript">if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>');</script><script type="text/javascript">if(window.goA)goA.addZone(65074,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});</script><script charset="iso-8859-2" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=65074&ord=m3Vt2Ks4Oj7Dc3Xp3U&re=http%3A%2F%2Fwww.mult-kor.hu%2F"></script><noscript>[​IMG]</noscript>
     
    mezgageza1, Klórszulfon és zsuzsanna03 kedveli ezt.
  5. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    Megfejtették Kleopátra "gyöngykoktéljának" titkát

    Egy, az idősebb Plinius által lejegyzett történet szerint Egyiptom királynője, Kleopátra a világ legnagyobb gyöngysorát merő fogadásból egy pohár ecetben oldotta fel. A történészek ezt évszázadokon keresztül vitatták, de egy új kísérlet hitet tesz a legenda igazságtartalma mellett.

    [​IMG]

    A Classical Journal legújabb számában Jones részletesen leírja a szóban forgó történetet: eszerint Kleopátra fogadást nyert Marcus Antoniusszal szemben, amelyben az volt a tét, hogy a királynő meg tudja-e csinálni a világ legdrágább, tízmillió sestetiusra rúgó számláját. Kleopátra végül megitta az ecetsavban feloldott „gyöngykoktélját”, szeretője pedig elvesztette a fogadást.
    Az áspiskígyó harapása által elkövetett öngyilkosság azt sugallja, hogy a Ptolemaioszok utolsó uralkodója, VII. Kleopátra kiismerte magát a mérgek és orvosságok világában, s ezt már az ókori orvos, Galénosz is megerősítette. Jones kísérlete során abból a feltételezésből indult ki, hogy szerinte ez a kémia tudományára is igaznak kellett lennie. „Az ókori világban elég jól ismerték a gyakorlati kémiát” – állítja a kutató, s ezt szerinte az ókori római szövegekben olvasható trágyák előállítását leíró és a birkákon levő paraziták elpusztítását célzó receptek is alátámasztják.
    A gyöngy a római kori előkelőségek egyik legkedveltebb díszítő eleme volt. Mivel az ókorban csak természetes gyöngyök voltak, sokkal ritkábban fordultak elő, mint ma, ezért egynek az eltűnése is pazarlásnak számított. „A tudósok egyszerűen eddig hitetlenségből nem foglalkoztak a történettel” – magyarázta Jones. B.L. Ullmannak az 1957-ben végzett kísérletei azt bizonyították, hogy az ecet fel tudja oldani a savas, osztrigából származó kalcium-karbonát gyöngyöket. Ez azonban nem jutott el az ókorral foglalkozó történészek tudatáig – vallja keserűen Jones, a Kleopátra élete és kora című könyv szerzője.
    Jones saját kísérletében megállapította, hogy a gyöngy igenis reakcióba léphet az ecettel. A kutató szerint egy öt százalékos ecetsav 24-36 óra alatt oldja fel az ötkarátos gyöngyöt, ha pedig felmelegítjük az oldatot, vagy apró darabokra törjük a gyöngyöt, a reakcióidő még tovább – akár tíz percre is – csökkenhet. Érdekes, hogy egy töményebb koncentrátum lelassítja a folyamatot, így a múltban például ez is akadályozta az embereket a történet igazságának megismerésében.
    A bécsi egyetemen Takesi Furuhasi ugyanezt a kísérletet végezte el, amelynek végén kijelentette: amennyiben Kleopátra anélkül tette volna bele a gyöngyöt az oldatba, hogy az ecetsavat felmelegítette vagy az ékszert összetörte volna, a Plinius által leírtak egyszerűen nem következhettek volna be, a királynőnek ezért valószínűleg egy-két napig kellett áztatnia a gyöngyöket.
    Jones szerint a legenda és a kísérlet közötti legvalószínűbb diszkrepancia az események összesűrítésében keresendő, de az is lehet, Kleopátra az innivalót úgy itta meg, hogy a gyöngy csak részben bomlott fel. Furuhasi viszont úgy gondolja, hogy az egyiptomi királynő egyszerűen elrejtette a kezében a gyöngyöket és így csapta be Marcus Antoniust. Jones ellenben kitart álláspontja mellett: „Az ókoriak nagyon jól ismerték a tudomány praktikus oldalát, a mumifikációtól és mérgektől elkezdve, a gyöngyökig át a házi patikáig bezárva mind ezt támasztja alá. Ugyan az ecet és a gyöngy kölcsönhatását nem nevezték savbázis-reakciónak, de az emberek megértették, hogy bizonyos anyagok képesek elpusztítani más elemeket” – tette hozzá.

     
  6. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    Napóleon szerelmi élete

    „Úgy hallottam, hogy Napóleon alacsony termete és erőszakos jelleme dacára vagy éppen azért, számtalan nő szívét törte össze. Az iskolában nem részletezik annyira ezeket a dolgokat, pedig érdekes lehet. Ki volt a legfontosabb nő az életében?”


    [​IMG]
    <center> <!-- div style="margin-bottom: 6px; font-size: 10px; font-weight: bold;">Hirdetés (x)</div --> <!-- Hirdetes 468 x 120 kezd --> <!-- Adserver zone (write): 55911, NG_cikkek_468x120 --> <script type="text/javascript"> if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>'); </script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=570833446" type="text/javascript"></script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=108960678" type="text/javascript"></script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=30711609" type="text/javascript"></script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=929675608" type="text/javascript"></script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/goAdverticum1.24.js" type="text/javascript"></script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/doDocWrite.js" type="text/javascript"></script> <script type="text/javascript"> if(window.goA)goA.addZone(55911,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}}); </script><script charset="iso-8859-2" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=55911&ord=o2Qx0Mn6Bd0Ck2To5I&re=http%3A%2F%2Fwww.geographic.hu%2F"></script> <noscript> [​IMG] </noscript> <!-- Hirdetes 468 x 120 vege --> </center>
    1821. május 5-én halt meg Bonaparte Napóleon, Szent Ilona szigetén. A franciák császára majdnem hat évig élt a szigeten szűk kíséretével, brit felügyelet alatt. Halála összeesküvés elméleteket szült, ám valószínűsíthetően gyomorrák végzett vele. Habár utolsó éveit nagy magányban töltötte, azonban nem volt ez mindig így. Annak ellenére, hogy nem a szépségéről volt híres, életében mégis körülrajongták a nők.

    Az első ismert szerelem Desirée Clary volt, egy Marseille-i selyemkereskedő lánya, aki alig volt 14 éves, amikor találkozott Napóleonnal. Megismerkedésük napja több szempontból is fontos volt a fiatal lány életében: ki kellett szabadítania bátyját Lucient a börtönből, kapott egy naplót, zsebkendővel megnövelte melleit, és megismerkedett egy kimondhatatlan nevű fiatalemberrel is, akinek igen vonzó, bár egy kicsit ágrólszakadt volt az öccse. A fiatalember Joseph Bonaparte volt, az öccse pedig Napóleon. Így kezdődött a nagy szerelem, amely végigkísérte Desirée egész életét, de a valóságban nem tartott sokáig. Napóleon Párizsban összetalálkozott Josephine de Beauharnaiszal, egy befolyásos özveggyel, akit 1796. március 8-án nőül vett. Az összetört és öngyilkossággal próbálkozó Desiréet egy tábornok mentette meg, aki Jean-Baptiste Bernadotteként mutatkozott be a fiatal lánynak. Bernadotte Napóleon kedvenc tábornoka eljegyezte őt, és karján királynővé koronázták később Svédországban. Bernadotte tábornokot először marsallá, később Ponte Corvo hercegévé nevezték ki, majd 1820-ben az utód nélküli svéd királyi pár adoptálta őt, XIV. Károly János néven. Desiréenek meg kellett élnie, hogy férje Napóleon ellen vezette seregét és azt is, hogy fia Oscar, Jozefina császárnő unokáját vette el feleségül.


    A következő szerelem, az első feleség, Josephine de Beauharnais volt, akivel 1795-ben találkozott a fiatal Napóleon, és akinek szenvedélyes szerelmét, csak hűvös belenyugvással viszonozta a már nem túl hamvas hölgy. A karcsú, formás, halovány arcú Josephine aki teljesen elbűvölte a fiatal tábornokot. 1796-ban házasodtak össze, amit Napóleon olaszországi kiküldetése követett, így az újdonsült asszony minden idejét fiatal szeretőivel, főleg Hippolyte Charlesszal tölthette. Ám hiába a nagy szerelem Napóleon részéről, a császár dinasztiát szeretett volna alapítani és annak ellenére, hogy Josephine első házasságában két gyermeket is szült, Napóleonnal nem jött össze a gyermekáldás. Hosszas tépelődés után Napóleon úgy döntött, hogy „államérdekből” el kell válnia Josephine-től. Örökösre volt szüksége, így a válás bejelentése után nem sokkal Napóleon feleségül vette a tizennyolc éves ausztriai főhercegnőt, Mária Lujzát, aki egy éven belül megajándékozta őt egy fiúval. Azonban a szerelem Josephine iránt sosem szűnt meg, hiszen a császár legutolsó szavai a következők voltak:” Franciaország, a hadsereg, ennek a hadseregnek a vezetője Josephine.”


    A következő asszony Habsburg–Lotaringiai Mária Ludovika főhercegnő volt, aki 1810 és 1814 között volt a császár felesége, Napóleon gyermekének anyja. Mária Ludovika, (Ferenc József nagynénje) 1791-ben született, gyermekkora a forradalmak és véres leszámolások árnyékában telt. Gyermek volt még, amikor a francia forradalom és nagynénje (Mária Antoinette) kivégzése után Ausztriának a napóleoni háborúkkal kellett megbirkózni. Mária Ludovika főhercegnőbe és ifjabb testvéreibe korán beoltották a Napóleon elleni gyűlöletet, esküdt ellenségnek tekintették. Az Ausztriától tartományok egész sorát elragadó, apját lépten-nyomon megalázó, felkapaszkodott parnevü azonban feleséget keresett magának. 1809-ben, az akkor 18 éves Mária Ludovika először szembesült Metternichnek, a párizsi osztrák követnek azzal a tervével, hogy a béke zálogaként őt adnák férjhez a gyűlölt Napóleonhoz. 1810. április 1-én megtartották a hivatalos párizsi esküvőt, majd 1811. márciusában megszületett a várva-várt trónörökös, Napóleon Ferenc Károly József császári herceg. Mária Lujza Napóleon bukása után visszatért Bécsbe és soha többé nem találkozott férjével, bár annak haláláig levelezésben álltak.


    A legvégére maradt Napóleon egyik utolsó szerelme Marie Walewska, lengyel grófnő, aki szinte vagy szintén feláldozta magát a „haza oltárán”. A leírások szerint a fiatal grófnő a lengyel nemesség nyomására választotta szerető státuszát, Napóleon mellett. Annyira szerette hazáját, hogy magát is feláldozta érte. A szőke kékszemű lány egyből elbűvölte a császárt, aki rögtön ostrom alá vette a várat. A lány – aki egyébként férjes asszony volt – eleinte tisztességből ellenállt, ám később hazafias kötelességből – cserébe a megígért lengyel függetlenségért – megadta magát az ostromnak. 1810. május 4-én Marie fiúgyermeknek adott életet, aki később III. Napóleon uralkodása alatt francia külügyminiszteri tisztséget töltött be. A Népek csatája után Napóleon Marievel és a kisfiúval hajózott Elba szigetére. Marie valószínű kitartott volna hűségesen Napóleon mellett, ám a császár már nem kívánta őt látni Szent Ilona szigeti magányában. A nő, aki elhagyta férjét, családját, gyermeket szült neki és szeretője volt ország-világ előtt, élete alkonyán már nem kellett a nagybeteg császárnak.



     
    mezgageza1 és zsuzsanna03 kedveli ezt.
  7. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    A becsvágyó spártai hadvezér


    Kr.e. 479-ben a boiótiai Plataia mellett a spártai származású Pausanias vezette görög hadsereg fényes győzelmet aratott Xerxés perzsa csapatai felett. A sors iróniája, hogy Pausanias vesztét, bár közvetve, de épp a plataiai győzelem okozta.


    <center> <!-- div style="margin-bottom: 6px; font-size: 10px; font-weight: bold;">Hirdetés (x)</div --> <!-- Hirdetes 468 x 120 kezd --> <!-- Adserver zone (write): 55911, NG_cikkek_468x120 --> <script type="text/javascript"> if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>'); </script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=538775646" type="text/javascript"></script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/goAdverticum1.24.js" type="text/javascript"></script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/doDocWrite.js" type="text/javascript"></script> <script type="text/javascript"> if(window.goA)goA.addZone(55911,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}}); </script><script charset="iso-8859-2" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=55911&ord=v6Wp4Bw6Ra8Fm5Ep9U&re=http%3A%2F%2Fwww.geographic.hu%2Findex.php%3Fact%3Dnapiosszes%26rov%3D3"></script> <noscript> [​IMG] </noscript> <!-- Hirdetes 468 x 120 vege --> </center> [​IMG]
    A Kr.e. 5. században a görögök és a perzsák közti ellentétek felerősödtek. Dareiosz perzsa uralkodó hegemón szerepet kívánt gyakorolni az égei térségben, míg a görög városállamok nagyrésze nem kért a gyámkodásból.

    A perzsák már Kr.e. 492-ben megpróbálkoztak a görög anyaország térdre kényszerítésével, azonban a flottájuk a Chalkidiké-félszigetnél viharba keveredett és elpusztult. Az újabb perzsa támadás két évig váratott magára.


    Kr.e. 490 és Kr.e. 480 között, azaz 10 éven át váltakozó hadiszerencsével folytak a hellén-perzsa összecsapások, a Kr.e. 479-es döntő szárazföldi ütközet után azonban mindenki számára nyilvánvalóvá vált a görög fölény.


    Kr.e. 479. augusztus 27-én a boiótiai Plataia mellett a spártai származású Pausanias vezette görög hadsereg fényes győzelmet aratott Xerxés perzsa király csapatai felett. A csata mindkét fél sorsára döntő hatást gyakorolt: Xerxés néhány hónappal később a perzsa fősereggel a helléspontosi hídon át elvonult, Pausanias pedig a hatalmas hadizsákmánynak köszönhetően mérhetetlenül gazdag lett.


    A sors iróniája, hogy Pausanias vesztét, bár közvetve, de épp a plataiai győzelem okozta. A hirtelen jött gazdagság és a megkérdőjelezhetetlen katonai sikerek elbizakodottá tették, és azt hitte, hogy perzsa segítséggel egész Hellász ura lehet.


    A hatalommániás Pausanias kétszínű ténykedéseit azonban a spártaiak rövid időn belül megelégelték, és a hadvezért el akarták fogni. Az életéért küzdő Pausanias ijedtében a látszólag biztos menedéket nyújtó Athéné templomában menekült, ahonnan azonban már sohasem jött ki élve. A szent helyen tilos volt erőszakot alkalmazni, ezért a találékony spártaiak befalazták. Pausanias a templomban halt éhen.
     
    mezgageza1 és zsuzsanna03 kedveli ezt.
  8. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    Alagutat találtak a Tollaskígyó temploma alatt

    Alagutat találtak a Tollaskígyó temploma alatt

    A Tollaskígyó (Quetzalcoatl) temploma alatt alagutat találtak mexikói régészek, akik nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy az ókori uralkodók némelyikének végső nyughelyére is rábukkannak.


    [​IMG]


    Mint az archeológusok rámutatnak, a sírok megtalálása igen jelentős felfedezés lenne, hiszen a csaknem egy évszázadnyi feltárások során sem sikerült semmit megtudni Teotihuacan társadalmi szerkezetéről. Nem került elő egyetlen valamikori uralkodó "portréja", ahogy végső nyughelyüket sem sikerült meglelni. Ebből a szempontból Teotihuacan különbözik a több prehispán kultúrától, amelyek istenként tisztelték uralkodóikat

    A régészek akkor kezdtek el gyanakodni, hogy titkos alagút húzódhat a Tollaskígyó temploma alatt, amikor 2003-ban egy felhőszakadás következtében megsüllyedt a talaj Quetzalcoatl talapzatánál. Az ásatások tavaly kezdődtek, és nyolchavi munka után a régészek júliusban 12 méter mélységben elérték az alagút tetejét. Egy apró kamerát engedtek le, és így megpillanthatták a sziklába vájt 37 méter hosszú, 4 méter széles folyosót, amelyet fal zár el.

    A területet geofizikai módszerekkel "szkennelve" a régészek azt is kiderítették, hogy a falon túl is folytatódó folyosó egy nagy, négyszögletes, 10-szer 10 méteres terembe "torkollik", amely majdnem pontosan a templom alatt helyezkedik el. A folyosó mindkét oldalán egy-egy kisebb terem helyezkedik el. "Minden jel arra mutat, hogy egy uralkodó sírkamrájáról van szó" - emelte ki Sergio Gomez régész.

    Ismertetése szerint erről tanúskodnak a gazdag áldozati ajándékok: közel ötvenezer tárgyat halmoztak fel a folyosón, mielőtt lezárták volna. Jade-, kő- és kerámiatárgyak sorakoznak, köztük soha korábban nem látott alakú serlegek.
    "Az itt dolgozó régészek mindegyike Teotihuacan uralkodóinak sírkamráját szerette volna megtalálni. Nagy a valószínűsége, hogy százévnyi ásatás után itt, a központi teremben végre megtaláljuk azok végső nyughelyét, akik egykoron Teotihuacan sorsát igazgatták" - tette hozzá Gomez.
    Luis Barba, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem antropológiai kutatóintézetének munkatársa szerint mivel sehol sem találták Teotihuacan egykori uralkodóit ábrázoló freskókat, szobrokat, nem kizárt, hogy a hatalmat megosztották, a vezetők váltakozó rendszerben irányították a város négy kerületét. Gomez szerint még további két hónap szükséges, míg a régészek beléphetnek az alagútba.
    Teotihuacan (a "hely, ahol az emberek istenekké válnak") Mexikóvárostól 40 kilométernyire északkeletre található. Nevét a térségben 1300 körül megérkező aztékok adták abban a hiedelemben, hogy az istenek Teotihuacanban gyűlnek össze, hogy megteremtsék az utolsó, ötödik világot.

    A város i.e. 100 és i.sz. 750 között élte virágkorát; egykor százezer lakosa volt. Alaprajza négyzetes háló, amely a központi, északkelet irányú, több mint egy kilométer hosszú főút, a "Holtak útja" köré szerveződött. Az út a Hold-piramisnál végződik, két oldalán templomok romjai sorakoznak. A Nap-piramis 75 méter magas, alapja 222-szer 225 méter, a Hold-piramis valamivel kisebb; mindkettőt sötétvörösre festették. A széles főutcát az úgynevezett Fellegvár zárja le, a Tollaskígyó (Quetzalcoatl) romos állapotban lévő templomával.

    Teotihuacan nagy részét körülbelül 2000 épület, fallal övezett, egyetlen bejárattal ellátott, belső udvaros, egyszintes, gyakran freskókkal ékesített lakóegyüttes foglalta el. Ezekben 60-100, valószínűleg egymással rokonságban lévő ember élhetett. A város lakosainak negyede kézműves volt, közülük a legtöbben kőmegmunkálással és fazekassággal foglalkoztak. A maga korában ez volt Mezoamerika legnagyobb kereskedelmi központja - a helyi iparcikkekért cserébe főként nyersanyagok, kakaó, jade, vanília érkezett.

    [​IMG]
     
    mezgageza1, rege-2 és Klórszulfon kedveli ezt.
  9. Bolch

    Bolch Állandó Tag

    Vlad Tepes
    1431. december 7-én született Vlad Tepes román fejedelem, alias Drakula. A vérszomjassága többek között abban nyilvánult meg, hogy minden győztes csatája után a veszteseket karóba húzatta. Most már biztos, az egykori vérengző havasalföldi fejedelem, Vlad Tepes, azaz Drakula egykori házának pincéjét találták meg tavaly ősszel a pécsi Széchenyi tér feltárásakor a régészek. Vlad Tepes, más néven karóba húzó Vlad, a kegyetlenségéről és kínzásairól elhíresült erdélyi úr az adatok szerint több évet élt Pécsett. Házának pincéjét tavaly ősszel tárták fel a régészek. 16 méter hosszú sötét, folyosó, beláthatatlan nyílások vannak a föld alatt.
    [​IMG]
    Egy később előkerült adásvételi szerződésről azonban kiderült, hogy a házat Drakula özvegye, Szilágyi Jusztina férje halála után elajándékozta egy fegyverhordozó apródnak, amelyet később eladtak. Így biztossá vált, hogy a történelmi adatokban Drakulyaként említett személy valóban Drakula volt. Az, hogy Drakulának volt Pécsett háza, az egyértelműen bizonyítható, ugyanis erről pont egy oklevél tájékoztat, egy 1489. szeptember másodikán kiállított oklevél, amelyben egy ingatlan adásvételét rögzítették.
    A török elől Erdélybe menekült, ahol a rá amúgy is megorrolt Hunyadi Mátyás fogságába került. Miután Mátyás király a visegrádi fogságból szabadon engedte Tepest, az egyből hazament, gondolván, hogy ott folytatja uralkodását, ahol abbahagyta. A bojár ellenzék azonban fellázadt ellene és 1476 decemberében győzelmet aratott a fejedelem felett. A csatában elesett Vlad Tepes testét két darabra vágták és úgy földelték el.
     
    lali1954 és Klórszulfon kedveli ezt.
  10. Bolch

    Bolch Állandó Tag

    Benyovszky Ágoston Móricz
    [​IMG]
    Benyovszky Ágoston Móricz,az egyik legnagyobb magyar kalandor 1741.-ben született a Nyitra megyei Verbón,báró család fiaként. Gyermekkora szinte teljességgel ismeretlen,ám annyit mégis tudunk róla,hogy már 15 évesen részt a hétéves háborúban,és harcolt Lengyelországban az oroszok ellen is. Később kilépett a hadseregből,s az apjától örökölt nagybirtokon dolgozott. Azonban hamarosan kitört egy zavaros örökösödési ügy,s sógorai feljelentették,ezért Benyovszkynak menekülnie kellett az ekkor Lengyelországban lévő ideiglenes otthonából. Ám hamarosan visszatért,sógorain bosszút állt,és belépett egy oroszellenes,titkos lengyel katonai és politikai társaságba. Az ezután folyó harcokban olyannyira kivette a részét,hogy fogságba esett,onnan megszökött,majd ismét fogságba esett. Az orosz hadsereg letartóztatta,majd 1769 végén Kamcsatkába deportáltatta. A távoli félszigeten viszonylag szabadon élt: Medvére vadászott,elnyeri Nyilov kormányzó kegyeit és a gróf lányának nevelője lesz. Hamarosan azonban a száműzöttek egy csoportjával elrabol egy vitolást,és majd 70 társával együtt elhagyja Kamcsatkát. Mozgalmas hajózás következik a tengeren viharokkal és lázadásokkal tarkítva,s a gróf végül Makaót is körülhajózva végül Franciaországban köt ki,ahol szoros politikai kapcsolatba kerül a francia külügyminiszterrel. A gróf Benyovszky ekkor hatalmas tervvel áll elő: gyarmatot akar alapítani Madagaszkáron. A franciáknak rendkívül tetszik a stratégiai fekvésű Madagaszkár gyarmatosításának ötlete,s a sziget gazdagsága és kulcshelyzete az India felé vezető utakon nagyon inspirálta a francia politikai köröket,aminek eredményeképpen támogatták a magyar gróf ötletét. Benyovszky javaslatára 1773. április 22.-én 300 önkétesből álló francia hadtest indult Madagaszkár meghódítására a vezetésével. Szeptemberben aztán Mauritusra egyik kikötőjébe érkeznek,ahol a helyi kormányzó hidegen fogadja őket,mondván ,fél a konkurenciától,ami a mauritusi kereskedőket sújtaná. Az expedíció aztán végül mégiscsak partraszáll Madagaszkár észkanyugati részén. Benyovszky megnyugtatja a benszülötteket,hogy ő nem kereskedő és nem is kalóz. A hatlmas francia király nevében jött,hogy mindenki hasznára cselekdjék. Kapcsolatokat teremet a helyi törzsfőnökséggel,ajándékokat cserél. A franciák felépítik az első kunyhókat és egy erődöt. Írtják a bozótot,utat vágnak a sziget belsejébe. Megérkezése után másfél hónappal Benyovszky a francia tengerészeti minisztériumnak írt levelében beszámol arról,hogy a föld termékeny,ő már ültetvényeket csinál,utat épített a sziget nyugati és keleti partja között,valamint arról is beszámol a méltóság,hogy már leigázott vagy 32 tartományt. Benyovszky minden bennszülött lázadást lever,ám még többen vannak,akik szimpatizálnak a magyar gróffal. 3 év múlva francia tisztségviselők érkeznek a szigetre,hogy ellenőrizzék a gyarmat gazdaságát,ám ekkor kitör a botrány. Miután belenéznek a könyvelésbe megrökönyödve tapasztalják,hogy annak számadásai hiányosak. Felmerül a korrupció,és a vagyon elharácsolásának vádja,s ekkor a francia király úgy dönt,hogy leváltja Benyovszkyt,így az kénytelen visszatérni francia földre. Benyovszky és a franciák közti viszony ezután olyannyira elmérgesedik,hogy a gróf elhagyja Franciaországot,és az osztrák örökösödési háborúban próbál inkább szerencsét,majd 1782-ben Amerikában köt ki,hogy részt vegyen a függetlenségi harcokban. Támogatását maga George Washingtonnak is felajánlja,s azt tervezi,hogy 3000 önkéntes katonát toboroz majd akiket az angolok ellen fog vezetni. Ám ebből megint nem lesz semmi sem… A gróf ezután visszatér Franciaországba,majd Angliába s utazgat a világban,majd évek múlva visszatér az USA-ba. New Orleansban és Baltimorban gyűjt pénzt egy újabb Madagaszkári expedícióra,a fróg azt tervezi beveszi az egész afrikai szigetet. Sikerül is megszerezni a Baltimori kereskedők támogatását,s végül egy vitorlás fedélzetén 62 emberrel a fedélzeten 1784-ben horgonyt vet Madagaszkáron. Ezután Benyovszky szövetségbe olvasztja a helyi törzseket,megszervezi őket, majd rezdenciáján felvonja lobogóját. Kék mezőben fehér fehér félhold,mindkét csúcsán egy-egy csillaggal. Egyik éjjel azonban egy szakalavák törzse fellázad és a sötétség leple alatt meglepik a benyovszky vezette telepeseket,akik kénytelenek elmenekülni,Benyovszky pedig ,ahogy többen is meghal. Ám néhány hónap múlva egy olyan levelet találnak amit maga Benyovszky írt egyik hű katonájának. Sőt,nemsokára olyan hírek látnak napvilágot,amelyek szerint Benyovszky és csapatai francia őrhelyet támadtak meg. A csapatok főleg feketékből,valamint Madagaszkár és Sante Marie sziget partján kószáló kalandorokból és kalózokból álltak. Benyovszky hamarosan minden francia sereget kiszorított Madagaszkárról,így a helyi bennszülöttek császári főméltóságnak nevezik ki. A Madagaszkár császáraként felavatott gróf hamar megszervezi kormányát,törvényeket hoz,méltóságokat nevez ki. Sőt,olyan kijelentést tesz,amiben azt állítja,hogy mivel apja malgas származású volt,így neki joga van birtokolni az egész szigetet,Madagaszkárt. Ez a kijelentést óriási botrányt kavar,s ekkor Mauritus francia kormányzója úgy határoz,hogy végleg pontot tesz az ügy végére. Az első francia támadást sikeresen verik vissza Benyovszkyék,sőt olyan levelet küldenek a francia kormányzónak,amelynek tartalma szerint II. József osztrák császár saját országa gyarmataként tekinti a szigetet. Benyovszkí felbuzdulva az osztrák támogatáson tovább provokálja a franciákat,akik már újabb,viszont most sokkal nagyobb erővel vonulnak a sziget ellen. A francia hadihajók 1786. május 23.-án értek partra az Antogil öbölben. A holdfényes éjszakát kihasználva bekerítik az erődöt,ahol Benyovszky és hívei elsáncolták magukat. Tüzet nyitottak az ostromlókra,akik vaktában válaszoltak,majd lassan elcsendesedett a lövöldözés. Már az erőd közeli pálmafák tövében folytak a harcok,amikor hajnalra a túlerőben lévő támadóknak sikerült benyomulniuk az erődbe,ám kiderült,hogy a védők ekkor már elmenekültek az éj leple alatt. Benyovszky és csapatai egy északi faluban sebtében sáncolták el magukat egy jobb,már korábban megerősített benszülött faluban. A támadók azonban meglelve a falut óriási támadásba lendültek,s tüzérségüknek köszönhetően az erődbe lyukat ütve,behatoltak a faluba. A csata heves volt és végzetes…A haditechnikai és létszámbeli fölényben lévő francia sereg hamar felülkerekedett a kis létszámú és gyengén felszerelt helyi fekete bennszülöttekből,kalózokból és kalandorokból álló Benyovszky irányította csapaton. A kézitusa rövid volt,sok bennszülött elesett… Benyovszky derekasan küzdött,ám őt is utolérte a franciák dühe… Benyovszky alakja teátrális pózban magasodik fel az úgyuk mellett,mindkét kezében puska. A franciák megmerevednek. Benyovszky egyik pillanatban éppen arra készül,hogy megölje a francia parancsnokot,s már éppen meghúzná a ravaszt,amikor két golyó halad át a testén. Nincs ideje tüzelni,golyók fúrják át a mellkasát,és a földre hanyatlik… A madagaszkáriak megadják magukat. Vezérük halála értelmetlenné teszi küzdelmüket. Benyovszky Móricz holttestét az erőd közelében temették el,ám sírját később sem találták meg. Mintha csak álom lett volna halála és hihetetlen,kalandos élete. Egyébként Benyovszky halála után,majd több mint 200 éves francia uralom veszi kezdetét…
     
  11. Bolch

    Bolch Állandó Tag

    Egri bikavér.. Eger vagy Zrinyi
    Az Egri bikavér szó hallatán ma már szinte mindenkinek a finom,jó minőségű magyar bor jut az eszébe,amin nem is csodálkozhatunk. De vajon mit értünk ez alatt a szópárosítás alatt ? A bikavér legendája Eger 1552-es török ostromához kötődik. A sokadik török ostrom körül a legvéresebb támadásnál a várvédők ereje már-már megingott. Egyre több helyen estek el a védők a várfalakon,és nem volt már a falon maradt egri védőkben annyi erő,hogy ellen tudjanak állni a túlerőben lévő ostromlóknak. Több helyen már kitűzték a török lófarkas zászlókat,a boncsokokat a várfalra. Ekkor azonban a fáradó magyar katonák erősítésére a várkapitány,Dobó István felnyitotta a borospincéket,és egri vörösbort vittek az asszonyok a fáradó katonáknak. Ivás után a katonák új erőre kapva,félelmet nem ismerve vetették magukat a küzdelembe. A törökök nem értették mitől bírnak küzdeni még a magyarok. Látván,hogy isznak a várvédők,szájról-szájra járt a rémhír,hogy a magyarok bikavért isznak,attól olyan erőssé és vaddá válnak,mint a bikák ! Erre aztán a törökök megrémültek és abba is hagyták az ostromot. Hát,innen kapta a nevét a mai – boltokban kapható – Egri bikavér.
    [​IMG]
    De napvilágot látott egy másik,ebből az időből való hír is,ami Zrínyi Miklós nevéhez volt köthető. A bán 1664. november 18.-án Csáktornyán,a Kurschanezci erdőben vadászott több főúr kíséretében. A vadászat sikeres volt,ezért úgy gondolták hazafelé indulnak. Már éppen készülődni kezdtek,amikor Zrínyihez iramodott egy főúr,aki közölte vele jobb ha óvatosak,mivel egy sebesült vadkant láttak a környéken. Zrínyi azonban úgy gondolta elé megy a vadállatnak,és leteríti azt. Zrínyi egy vadásszal elindult a felhajtására. Vadászat közben azonban váratlanul támadás érte,és az a bizonyos vadkan súlyosan megsebesítette agyarával. Mire társai odaértek már haldoklott a vérveszteségtől. Az érdekes az,hogy a balesetnek közvetlen szemtanúja nem volt. Így megindulhatott a találgatás egy esetleges,a Bécsi udvar által kitervelt merényletről. Bárhogy is történt,a derék és mindig bátor,hazafias Zrínyi meghalt,és ezzel egy újabb törökellenes hadjárat reménye tűnt el…
     
    gyurgyoka, rege-2, Bihar és 1 másik tag kedveli ezt.
  12. Bolch

    Bolch Állandó Tag

    Attila sírja

    [​IMG]

    A legenda szerint Attilát az Alföld egyik elterelt folyójának medrében arany-,ezüst és vaskoporsóban helyezték végső nyugalomra,majd a víz visszabocsátása után a szolgákat is lenyilazták,hogy senki se emlékezzen a sír pontos helyére. A legtöbb kutató egyetért abban ,hogy az „Isten ostoraként” elhíresült hódítót saját palotájának közelében,valahol a Duna-Tisza között temették el. A régészek szerint Attila nyughelyét legalább 20 ezer négyzetkilóméteren célszerű keresni,de ekkora területen gyakorlatilag nincs esély ,arra hogy rábukkanjunk. Bizonyíték gyanánt számos útleírás és feljegyzés szól,ám eddig még nem sikerült meglelni. És tegyük hozzá,hogy a kutatások is sok pénzbe kerülnek… 1923-ban Tápiószentmártonban bukkantak rá a híres szkíta aranyszarvasra,az Alföld legjelentősebb vaskori ötvösművészeti leletére. A szkíta aranyszarvas Attila tegezét díszítette,így ez meglehetősen jó nyomnak számít. A Tápiószentmártoni birtok földje napjainkban is ontja a különböző régészeti leleteket,amelyek a helybéliek számára egyértelműen igazolják,hogy egykor a Tisza árteréhez tartozó mocsaras vidéken állt Attila palotája,így a legendás sír nem lehet messze. Attila rengeteg időt töltött a palotában,önfeledten tivornyázott társaival,katonáival és persze csodaszép hun szajhákkal… Akkor még több hektárnyi erdő volt a környéken,így gyakran vadászott is. Ám őt is utolérte a végzet ! Hamarosan meghalt,és temetése nagyon szigorú szertartás közepette zajlott le. Attila sírját sajnos mind a mai napig – a szorgalmas és lelkes kutatások,ásatások és egyéb műveletek – ellenére nem sikerült felfedezni,ám ma már a legtöbben mégis a Tápiószentmártoni vidéket sejtik Attila otthonának. Attila otthona és egyben sírhelye. Valahol a Tisza lábánál temették el… Az évtizedek óta gyógyító dombként ismert terület mai tulajdonosai olyannyira biztosak a környék idegenforgalmi vonzerejében,hogy még a korabeli leírásokban szereplő ősi palota képzeletbeli mását is felépítenék az Attila-domb közvetlen közelében. A hangzatos tervek szerint fából és kőből készülő hatezer négyzetméteres építményt négy hatalmas és csodaszép torony ékesítene. Az egész világon egyedülálló palotában a trónterem,a követek udvara, a harcosok,a foglyok és a lakomák tere mellett kiállítótermek és vendéglátóhelyek is csábítják majd az érdeklődőket. Az építés és alapkőletétel ugyan még várat magára,ugyanis még nem gyűlt össze az idegenforgalmi és történelmi szempontokat is figyelembe vevő beruházáshoz szükséges negyedmilliárd forint,de ezt követően két év alatt felépülhet az időutazásra váró építmény. Később korabeli falut és Árpád-házi templomot is emelnének a vár közelében,amely minden bizonnyal turísták százezreit vonzaná a környékre. A régészek azt sem tartják kizártnak,hogy majd éppen a palota alapjainak kiásása közben bukkannak majd rá az eszmei értékben felbecsülhetetlen és egyedülálló koporsóra. Minden lehetőséget meg kell ragadni. A sírt immár évszázadok óta keresik és az is lehet,hogy hamarosan megtalálják. A hun király legendája addig is tovább él…
     
    lali1954, gyurgyoka, rege-2 és 1 másik tag kedveli ezt.
  13. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Japán Atlantisz?

    "1997 tavaszán történt. Az Okinawa-szigeti Ryukyu Egyetem geológia-professzora, Maszaki Kamura a szigetek környékén víz alatti építményeket tárt fel. Már rögtön a folyamat elején minden jel arra mutatott, hogy az Okinawa és a Yonaguni szigetek mellett – a két pont a térképen és a valóságban egymástól körülbelül 350 kilométerre található – az építmények egy eddig ismeretlen civilizációhoz tartoztak..."
    "Okinawa mellett egy kerek, kőből emelt ókori építményre leltek. Aguni szigete mellett hosszan húzódó falak állnak ebben a mélységben, a még gyönyörűen világos, áttetsző tengervízben. A harmadik lelőhelyen, Yonaguni szigete mellett pedig egy víz alatti piramisra bukkantak!..."
    "Akadt olyan érvelő, aki szerint a víz alatti sziklákat maga a tenger erodálta ilyen lépcsősre az évmilliók során. Túl azon, hogy a lépcsők meglehetősen szabályosak és egyforma méretűek, Kunura professzor feltette a kérdést: ha ezt művelte a tenger itt, miért nem tette ugyanezt pár száz méterrel, és sok kilométerrel távolabb is? Ahol szintén látni víz alatti sziklákat nagy tömegben. De egyiknek az alakja sem hasonlít ezekhez...."
    Írta: Nemere István
    Rejtett tartalom:
    **Rejtett tartalom: A tartalom megjelenítéséhez kattints a 'Tetszik' gombra.**

     
  14. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Gróf Széchenyi István

    CSORBA LÁSZLÓ: Széchenyi halála"Micsoda rémületes látvány várt ott bennünket! A gróf felöltözve, szétroncsolódott fejjel ült a karosszékben, és a jobb kéz tartotta még a pisztolyt, amellyel a halálba küldte magát." "Két keze a combján nyugodott, könyöke a szék karfáján - állapította meg később a büntetőbíróság helyszínelő bizottsága. - A gyilkos szerszám ferdén feküdt a combon és a bal kézen.
    Fejének bal oldala teljesen szét volt roncsolva, a koponyafal négy-öt lábnyira hevert a földön, a szétloccsant agyvelő a falakon és a mennyezeten volt.
    Lőanyag gyanánt gyapotfojtást találtak, és az agyvelőben elszórtan több madársörétet."
    Tolnay Antal nagycenki plébános feljegyzéseit a kapuvári helytörténeti múzeum őrzi. "Tisztelt Utódim - rótta emlékezéseit a parókia történetének adatai közé a döblingi halott egykori meghitt embere. - Lehetséges, hogy idővel fognak lenni, valamint halálakor is voltak, kik bel-viszonyaiban nem lévén beavatva, az agyonlövést, vagyis öngyilkosságot tagadni buzgólkodnak és azt véletlennek vagy más által megparancsoltnak, érdekből vagy félelemből történtnek lenni állítják. Ez nem áll, ő maga magát végezte ki, erről szeretett neje, a kegyes Grófnő, kedves Gyermekei és grófi nemzetségének minden egyénje erősen meg voltak győződve. Ő, még egészséges korában, öngyilkosságról lévén szó, állította, hogy az öngyilkosság nemei között legbiztosabb és legkevesebb szenvedéssel van az agyonlövés összekapcsolva és azon ellenvetésre, hátha az ember rosszul talál? válaszolta: legbizonyosabb, ha az illető bal kezét élére állítva, bal szemöldöke alá szorítva helyezi és a pisztolynak csövét alájateszi és elsüti, a fenntartott bal kéz nem engedi a pisztoly billenését. S csakugyan halála után combján nyugvó bal kezének tenyere (Zselle székben ült) fekete volt a lőpornak füstjétől, jele, hogy a fentebbi módon cselekedett."
    Az idézet a História c. folyóirat 2002/02 számából való.
     
    rege-2 kedveli ezt.
  15. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Pénz híján elsüllyesztették a legrégibb magyar hajót

    Régebben olvastam valahol:
    Elsüllyesztették a legrégebbi magyar hajó maradványait egy dorogi bányatóban, mert a régészek nem kaptak pénzt, hogy szakszerűen konzerválják a maradványokat. A leleteket három hónappal ezelőtt találták a Dunában, és most azért süllyesztik vissza, mert a víz tovább konzerválja a leleteket.
    Az 1615-ből származó dunai hajót három hónappal korábban találták a Dunában, sóderbányászás közben. A folyómederből csak a hajótest felét emelték ki, amit a markológép fordított ki, a másik fele még a mederben van. A kiemelt részt a dorogi bányatóhoz vitték, ahol már el is süllyesztették. Azért volt erre szükség, mert a levegőn tönkre ment volna a hajótest, a víz pedig konzerválja. Mivel nem kaptak pénzt a leletmentésre, a maradványok elszállítását a régészek saját zsebből fizették.
    A régészek egyébként egymillió forintot kértek a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól arra, hogy tovább vizsgálhassák, és hogy kiemeljék a hajótest másik felét is. Pénzt egyelőre nem kaptak, ezért a kutatást most abbahagyják.
     
    rege-2 és Klórszulfon kedveli ezt.
  16. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    LÁSZLÓ GYULA: A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben

    Kedvcsináló:
    " A magyarság a honfoglaláskor nemcsak a helynevekből kimutatható gyepükig szállotta meg Erdélyt, hanem a régészeti leletek
    tanúsága szerint a kereskedelmi és hadiutakat egészen a Kárpátokig, sőt esetleg még azokat átlépve is biztosította. Például az őskortól
    kezdve állandó jelentőségű ojtozi útvonal megszállását az irodalomban már eddig is ismeretes eresztevényi leleten kívül az
    ugyancsak a Feketeügy mentéről való kézdivásárhelyi leletek is bizonyossá teszik. Az Erdélyt megszálló magyarság temetkezésmódja, fegyverei és szerszámai, valamint öv-, ruha- és lószerszámdíszül szolgáló művészi díszítésű veretei egyeznek az ország többi részét elfoglaló magyarok hagyatékával. A honfoglalók által Erdélybe hozott művészet tehát szerves része az egész magyarság akkori művészetének.
    Bizonyos árnyalati különbségek talán az itt talált avar maradékok művészetének hatásaként, vagy esetleg törzsi különállás
    jeleként magyarázhatók. Más jelenségek esetleges további bővülése pedig megerősítene olyan jeleket, amelyek már is
    abba az irányba mutatnak, hogy az Erdélyt megszálló magyarság egy része közvetlenül a délorosz föld felöl nyomult szűkebb hazánk területére. "
     
  17. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Őskori üzenet a tojáshéjon

    Hatvanezer éve használták a vésett geometriai jeleket

    Francia kutatók egy dél-afrikai barlangban strucctojáshéj-töredékeket találtak. Kiderült, hogy a strucctojásokat a barlangba 60 000 éve betelepedő vadászó-gyűjtögető népesség zárt ivóedénynek, afféle „kulacsnak” használta. Amit egyelőre nem tudnak megfejteni a kutatók: a tojáshéjakba karcolt, szisztematikusan ismétlődő geometrikus ábrák jelentése.


    „A Diepkloof-vésetek egyértelműen vizuális jelnek készültek egy olyan csoport számára, amely ismerte és értette ezeknek a jeleknek a jelentését” –nyilatkozta Francesco d’Errico, a Bordeaux-i Egyetem kutatója, annak a kutatócsoportnak a vezetője, amelyik 13 olyan vésett pigmentdarabot elemez, amelyeket a közeli, dél-afrikai Blombos-barlangban találtak. Ezeket a szimbolikus jelentésű véseteket jóval a „strucctojáshéjkódok” előtt, 100 000–75 000 éve készítették Neander-völgyi és modern emberek.
    Curtis Marean, az Arizona Egyetem régésze szerint már önmagában az is szenzációsnak számít, hogy 60 000 éves „kulacsokat” találtak, ez ugyanis arra utal, hogy nagyon távoli őseink megtalálták a módját annak, miként távolodhattak el messzebbre lakóhelyüktől ismeretlen vidékekre anélkül, hogy a szomjhaláltól kellett volna tartaniuk.
    A Diepkloof-tojáshéjakon látható minták alapvetően két hosszú, párhuzamos vonalból állnak, amelyeket különböző számú rövidebb vonal keresztez. Jól kivehető, hogy a vésetet készítő személy először a párhuzamos vonalakat véste be, ezután készültek a rövidebb vonalak. Egyetlen olyan töredék került elő, amelynek a geometriai mintája eltér a többiétől, ezen a héjon a vízszintes vonalakat egy központi, függőleges vonal keresztezi.
    Forrás: Népszabadság
     
    rege-2 kedveli ezt.
  18. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Ki a Télapó? - Szent Miklóstól Santa Clausig



    December 6-án tartjuk Szent Miklós püspök ünnepét.
    Alakját manapság egy piros ruhában járkáló, kedves öregemberével azonosítjuk, jóllehet a középkorban főként szentekre jellemző élete miatt csodálták.
    Röviden áttekintjük, hogy a püspökből miként lett Santa Claus.​


    Szent Miklós eredeti legendája !


    Krisztus után 245-ben Kis-Ázsia-i Anatóliában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként.


    Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek, árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával Patara érsekéhez, (aki apja testvére volt,) a város kolostorába költözött.


    Az Ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Ember szeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokuton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált ! Zarándok utról visszafelé, betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városba, ahol legendás körülmények között püspökké választották.


    *Elődje halála után új egyházi elöljárót akartak választani, a tanácskozók között volt egy nagy tekintélyű püspök, akinek a szava sokat számított. Ő egy éjjel hangot hallott, hogy virradatkor figyelje a templom kapuját, és akit először lát belépni a templomba, s akinek a neve Miklós, azt szentelje püspökké. Hajnalban Miklós elsőként ért a templomba, a püspök megragadta, és a nevét kérdezte. Amikor megtudta, hogy valóban Miklós, minden ellenkezés dacára a püspöki székbe ültették.*​


    52 évig volt püspök. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspökük, de még vezetőjüknek is tartottak.
    Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hírdetett.
    Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az Egyházzal, halála után, ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az Egyházból!




    Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is, ami valójában megtörtént:

    A kolostor szomszédságában él egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés elött álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök , és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és bepalánkolva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal.

    Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően.
    Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel.
    Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte " Noel Baba" -nak, ami azt jelenti " Ajándékozó Apa".
    A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték.

    325-ben részt vett a niceai Első Ökumenikus Zsinaton, ahol egy szenvedélyes vitában arcul ütötte Ariust. Ezért a tettéért azonnal elmozdították a Zsinatból, és felmentették püspöki teendői alól. Még azon az éjszakán a Zsinat több tagjának egyazon különös álma volt: Nikolas jelent meg előttük, egyik oldalán Isten állt, kezében az evangéliummal, a másik oldalon Szűz Mária érseki palásttal, így kinyilvánítva szimpátiájukat a magáról megfeledkezett püspök iránt. Az ámulatba esett tanácstagok azonnal Nikolashoz siettek, és bocsánatot kérve visszahelyezték pozíciójába. Ettől fogva óriási tiszteletnek örvendett, mindenki úgy tekintett rá, mint egy nagy emberre, aki nem esztelen dühből vágta arcon a szüntelenül istenkáromló Ariust, hanem Isten iránti buzgalmából.​




    Hosszú, békés öregkort ért meg.
    343-ban halt meg, testét márványsírba helyezték. Népszerűsége kezdetben a keleti egyházban mutatható ki, de amikor 1087-ben maradványait átszállították a dél-itáliai Bariba, kultusza szerte Európában elterjedt.


    Ebben minden bizonnyal közrejátszott, hogy a kikötőváros volt a Szentföld visszafoglalására készülő keresztesek egyik fő bázisa. A település az itt őrzött ereklyék miatt a középkor egyik legnépszerűbb zarándokhelyévé vált.



    A források egyértelműen arra utalnak, hogy tisztelete Magyarországon töretlen volt. Egyes kutatások szerint a Miklós helynevek és a templomok a keleti egyház térítő tevékenységéhez köthetők, ezt azonban egyértelműen nem lehet bizonyítani. Mindenesetre a középkorból adatolható, helynévvé nem vált templomainak száma meghaladta a 250-et. Ünnepét, december 6-án, már Szent László I. törvényének 38. cikkelye a kötelezően megtartandók közésorolta.​


    Azt a mai napig nem tudjuk, hogy pontosan mikor vált szokássá az ajándékosztás.
    Egyes források szerint a szent halála után az emberek utánozni kezdték Miklós tettét, bizonyos ünnepnapokon, majd halálának napján, december 6-án ajándékokat adtak barátaiknak, természetesen titokban.

    Mások arról tanúskodnak, hogy először francia apácák ajándékozták meg a gyermekeket Miklós neve napján, úgy 1100 körül.

    A szent ünneplése és a személyéhez kapcsolódó ajándékozás végül a 16. században terjedt el, és Európa országaiban különböző változatok figyelhetők meg, igaz, hogy az ünnepközéppontjábanmindenhol a gyermekek álltak.


     
  19. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Hiába, képelenek összerakni az idián népek történelmét...Még az egyes törzseik nevét sem tudják megfejteni. Itt van pl az azték nép...ők -vagyis vezetőik- AS népeknek tartják magukat. Ez a szó pedig igencsak meghatározza a hovatartozásukat...de nem a mai kutatóknak.
    Igen egyszerű okoból építették földalatti létesítményeiket is. Vagy egy sírkarmrában végződtek ezek, vagy valamilyen ősi, értékes relikviák tárolására szolgáltak. Lásd: mint Egyiptopmban..De van köze egymáshoz ennek a két kultúrának?
     
    rege-2 kedveli ezt.
  20. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Hát egen, Bolch uram...
    Atillának azonban minden mítoszgyártás ellenére- nincs köze Tápiómicsodához. Ezt inkább a terület jeles gazdája híreszteli üzleti okokból.
    Atilla székhelye Pusztaszer környéke volt. Márcsak azon egyszerű gondolat okán is, hogy 450 000 embere volt és félmillió lova...a lovakat valahol itatni is kellett, az emberekek is szüksége volt vízre...De más ok is van, sőt van erre egy bizonyságtevő könyv is, nem is akármilyen.
    De a Tiszának sincs töve, sajnálom, hogy szerinted viszont van. ...Ezenkívűl miért vitték volna el Atillát messzire eltemetni? Bizony Pusztaszer környékén volt (!!) Ő eltemetve, méghozzá a Tisza balparti kis, Szárazér nevű vízfolyásába, a Két Hódostól...ennyire-annyira írja a könyv(Hódmezővásárhely alatt) .. Abban az időben nem volt technika egy olyan nagy folyó elterelésére, mint a Tisza. De ha lett volna, ennek nyomai máig látszanának, ez biztos. Úgyhogy semmi Tisza..
    A temetést végző hadifoglyokat végezték ki, a felügyelő sámánokat nem.
    Atilla pedig -sok évszázada- nincs a Kárpátmedencében. Nem volt ez itt biztonságos hely és elvitték innen keletre. Hogy kik és mikor arra mégcsak van válasz, azonban a helyről annyit tudni: az Etilnél van..
    A koporsók igazak, az ezüst Eszéké, az arabny Marosé volt és az acél Nekese fősámáné. Nekese koporsója pedig dobsinai ércből volt, azaz koracélból. Atilla ugyan koporsókban van, de úgylehet hamvasztva..Halotti beszédet pedig az unokahúga, Deédes (Dédes) mondott és a férje is talán (Nekese).
    Vajk István idejében kerűlt keletre a manysikhoz kb 50 szekér relikvia...ezek szállítását még Vazul fiai kezdték el (Endre, Béla, Levente). Ezek között lehetett Atilla is..Az Ő korában a tyumenyvezérektől felfelé még életükben elkészíttették a vezérek a koporsóikat, többnyire...
    Megjegyezném, hogy nem voltak, nincsennek "ősi leírások" Atilla palotájáról, csak az üzeleti fogások erdejében...ezért olyan palotát suvasztanak Tápiómicsodára amilyet akarnak...
    Atilla nagynénje -Bősárkány- pedig Csona (Győr m.) fölött alszik Bősárkányban, a közelében pedig Szilsárkány nyugszik, Atilla anyja...
     
    lali1954, brunó1945 és rege-2 kedveli ezt.

Megosztás