Találmányok-Felfedezések

Einstein kinyújtott nyelve.

Einstein, Tesla kontra az 1900- as évek környékén élt magyar feltalálók.

Mi hasonlóság van köztük? - Én úgy látom, semmi. Az ami lényeges, az inkább a különbség. Mert míg az idézett magyar tudósok első sorba tanítottak, az előzők a környezetüket soha nem akarták felemelni.
Még nagyobb különbség, hogy az elsők igyekeztek misztikumba burkolózni, az utóbbiak pedig az általuk alkotott tudásbázist azonnal közkiccsé tették. Lásd: a tesla tekercs, és az, hogy Tesla Pesten tanult.

Az ördög bennem (is) lakik. Nem tudok ilyenkor megszabadulni attól a meggyőződéstől, hogy csak az nem tudja érthetően elmondani mit akar, ha ő maga se tudja a dolog lényegét. Ez pedig általában akkor fordul elő, ha az illető az ötletet úgy lopta másoktól.

Tisztába vagyok azzal, hogy a nagy emberek attól nagyok, hogy képesek a kis emberek ötletét magukévá tenni. Ezt pedig csak úgy érhetik el, ha együttműködnek vele.

És nem meglopják az ötletgazdát.

Gyakorlati példát hozok:
Egy Kanadában élő magyar lakatos kitalált egy acélipari berendezést. (Ezt egy magyar cég szerintem 20 milló$-ért vásárolta meg.) Elmondta főnökeinek, azok az ötletét megvalósították. A Japánok erről infót kaptak, megnézték, úgy gondolták, inkább megcsinálják maguk. Belebuktak. A végén csak megvették a berendezést a Kanadaiaktól.

Einstein kinyújtott nyelve nem véletlen.

Elnézést Sriptor, nem akartalak megbántani.

Hát először is senki nem kérdi meg, honnan van a testeknek a gravitációhoz az energiájuk.
Egyébként azt hittem, hogy a következő kérdés az lesz, ha nem "húz", hanem "nyom", miért más a gravitáció a földön, a holdon, vagy a nap felszínén?

Sötét energia - Ugyan már ne vicceljünk!

A fizikai világszemléletünk egyik alternatívája.

Van az erő. A világunkat összetartó hatás. Ez tartja össze az atommagokat, a csillagokat. Ennek hatása a gravitáció.

Az erő csak az elemek egy részére hat. Az elemek másik csoportja számára mintha nem is létezne. Az első csoport számunkra a fizikai anyag, a második az éter fogalmába csoportosítható. Az éterre az erő nem hat, az erő számára olyan, mintha nem is létezne. Hatása mégis jelentkezik, mert az elektromos áram lüktetése az étert rezgésbe hozza, illetve az éter rezgése miatt elektron mozgás következik be.

Először foglalkozzunk az atommagok létével.
Az erő minden anyagra ugyanolyan hatással van. A minden irányból ható erő nekiütközve a fizikai részecskének nyomó erőt fejt ki. Sok elemi részecske képes egymásba csúszni. Ha több egymásba csúszik, csak egy elemi részecskének az ellenállásával fog az erő találkozni. Egy atommag szétszedéséhez kb. annyi energia kell, amennyi erő azt összetartja. Egymásba csúszni csak bizonyos elemek képesek. (proton - neutron)

Miközben az erő az elemeknek ütközik, térerőt gerjeszt. Az a térerő pedig a szomszédos elemeket távol tartja. Csak hogy érezzük a helyzetet: ha az atommag egy gombostűfej nagyságú, akkor a szomszédos atommag tőle száz méter távolságra van.

Az erő mindenhonnan hat. Így hatása kiegyensúlyozott. Ez miatt vesz fel egy vízcsepp a súlytalanság következtében gömb alakot. A vízcsepp az erővel szemben így tud a legkisebb ellenállással válaszolni.
Ha nagy mennyiségű anyag kerül a térbe, az erő nagysága azon keresztül hatolva csökken. Az égitestek (testek) felszínén a hatás kiegyensúlyozatlan. A test felszínén a szabad oldalról nagyobb erő hatás érkezik, mint a test felőli oldalról.
Ez a gravitáció.
Csakhogy érezzük az erőket: a feketelyukak felszínén valószínűleg csak az egyik oldalról jön az erő. Az az erő, amely életünket biztosítja.

Valószínűleg az éter egyenletesen kitölti a világmindenséget. Annak is kell nyomásának, mennyiségének lenni. Hogy kitölti a világmindenséget, bizonyíték, hogy amennyiben összenyomják a gázokat, az összenyomott gázból hő keletkezik. Ha a gáz szétterjed, étert szív magába, vagyis lehűl. Hiszen azt mondtuk, az éter egyenletesen kitölti a világot!
A hőmérséklet valahogyan az éter mennyiségével, áramlásával függ össze.

Néhány beírással ezelőtt azt írtam: "Csak az tudja elmagyarázni a dolgokat, aki érti is azt." Én nem értem ezeket a dolgokat, sok lett a kinyitott kapu. Amit tudok: A tudós világgal nagy baj van.

Sötét energia - Ugyan már ne vicceljünk!

Utóirat:
Szerintem a fúziós erőművet a fentebb leírtak miatt nem tudják elindítani.
Bár - vak tyúk is talál szemet.

Barényi Béla 1907-1997

"Kevesen tudják, hogy az 1930-as évektől az egyik legkiemelkedőbb autófejlesztő mérnök a magyar származású Barényi Béla volt, aki 1907-ben született Bécs mellett."

"Kevesen tudják, hogy a világszerte ismert VW „Bogár” alapvető terveit ő készítette, és Ferdinand Porsche csak 5 évvel később végezte el a részletes tervezést, így mindenki az ő nevéhez kapcsolja a koncepciót is. Barényi sok éven keresztül pereskedett igazáért, míg végül a bíróság neki tulajdonította az egyszerű, tömegekben gyártható autó elvét."

forrás:autoszektor.hu

A legnagyobb találmány: A kocsi.


A kocsi jellemzője a csapon forduló tengely.

Az első csapon forduló kocsitengelyt valamikor a XII. század elején,
közepén hozták létre Magyarországon.
A találmány nagyszerűsége abban rejlett, hogy az első tengely képes
volt elfordulni, ez által elősegítve a fordulást. Egészen addig a
szekerek faroltak (forduláskor vagy az első tengely kerekei csúsztak
el, vagy a szekér hátulja "csapódott" ki, ezzel felettébb megterhelve
azt a tengelyt).

Aki ezt nem tudja, mosolyog a kocsi feltalálásán. Mit találtak fel a
kocsin? Hiszen előtte is használtak négykerekű szállító eszközöket.
Valóban, de azok állandó javítást igényeltek, mert kanyarban nagy
igénybevételnek voltak kitéve. A kocsi feltalálása előtt a ló, a
hajtó, a kocsi állandó igénybevételnek voltak kitéve.

A teher szállítás egyedüli eszköze a kocsi. A kocsi jelentőségéről
sokan nem tudnak. Így pld. amikor Nagy Károlyról, az avaroktól
zsákmányolt arany elszállításáról írnak, a fentiek ismeretébe a
gondolkozó ember megkérdi: miért nem hajón szállították az aranyat?

- Azért, mert a történelemhamisítók nem voltak tisztában azzal,
milyen nehéz a "csapon forduló tengely" nélküli szekéren történő
szállítás.

Abszolút geometria

Bólyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar hadmérnök, matematikus, a világon valaha élt tíz legnagyobb matematikus egyike, az általa „abszolút geometriának” nevezett elmélet megalapítója volt.
Rendkívüli tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Négyéves volt, amikor apja nyers burgonyából kivágott alakzatokon megtanította az egyszerűbb geometriai ismeretekre. Öt éves korában már ismerte a csillagokat, 6 éves korában kifogástalanul írt és olvasott. 9 éves volt, és már járatos volt a differenciálszámításban, viszont számolni még mindig csak az ujjai és baszemek segítségével tudott. Gyermekkorában többször tartott a kollégiumban apja helyett matematikai előadásokat. 15 éves korára elvégezte a kollégiumot, és atyja Gausshoz akarta küldeni, de a német tudós nem vállalta a fiatal Bólyai tanítását. Ezért a bécsi katonai műszaki akadémia hallgatója lett.

A bécsi hadmérnöki akadémián folytatott tanulmányai befejezése után Magyar- és Lengyelországban teljesített szolgálatot. 1833-ban saját kérésére nyugdíjazták, visszavonult, és a nem euklideszi, avagy abszolút geometriának szentelte minden idejét. Lobacsevszkijjel egy időben - de tőle függetlenül – dolgozta ki.
Bolyai az apjához 1823. november 3-án írt levelében közölte az abszolút geometria felfedezését: „semmiből egy új világot teremtettem”. A párhuzamosok euklidészi axiómáját elvetve előbb a „hiperbolikus geometriát” vázolta fel, majd az általa „abszolútnak” nevezett geometriát dolgozta ki.
Elmélete „a tér abszolút igaz tudománya” tárgyában, apja – Bólyai Farkas matematikus, költő – Tentamen című, latin nyelvű tankönyve első kötetének 26 oldalas függelékeként jelent meg, 1832-ben. A szintén latin nyelvű mű teljes címe Appendix scientiam spatii absolute veram exhibens: a veritate aut falsitate Axiomatis XI. Euclidi independentem, és csak „Appendix”-ként emlegetik a matematikai szakirodalomban.
Bólyai másik fontos munkája a Responsio, amelyben a komplex számok legmagasabb elméletét alkotta meg.
Bólyai munkáinak írásmódja rendkívül tömör, tanulmányozása nagy elmélyedést kíván, ezért kortársai nem értették meg.
Bólyai Jánoshoz 1848-ban jutott el Lobacsvszkij dolgozata, amelyben az orosz tudós szintén felvázolta a nem-euklideszi hiperbolikus geometriát.

Nyikoláj Ivanovics Lobacsevszkíj (Makarjev, Nyizsnij Novgorod mellett, 1792. december 1. – Kazan, 1856. február 24.) orosz matematikus, Bólyai Jánossal egy időben, de tőle függetlenül jutott el az abszolút geometria gondolatáig, és szintén a nem euklideszi geometria megalapozója volt.
Tanárai már korán felfedezték tehetségét; 15 évesen lett a kazanyi egyetem hallgatója. Főleg a fizikában és a matematikában tűnt ki. Azzal írta be nevét végérvényesen a tudomány történetébe, hogy a magyar Bolyai Jánossal egy időben, tőle függetlenül kidolgozta a nem euklidészi geometria elméletét. A geometriát nem pusztán logikai tudománynak tekintette, hanem egybefűzte a fizikával és a csillagászattal. Az erő, a tömeg és a tér összefüggésében gondolkozott. Elméletének fizikai és matematikai igazolását háromnegyed évszázaddal később Albert Einstein relativitáselmélete hozta meg.

Takács Zoltán kutató biológus - interjú

Magyar kígyókutató lett a National Geographic egyik felfedező ösztöndíjasa.
xxxxxxxxxxxxxxxxxx
Takács Zoltán elsősorban mérgeskígyókkal foglalkozik, kutatóútjai során már 133 országban járt, és elképesztő kalandokban volt már része.





Takács Zoltánt összesen hétszer marta meg mérgeskígyó.
Elmondása szerint egyikre sem büszke, és a legutolsó majdnem végzetes volt számára.
Brazíliában járt a Rio Negrón, ahol egy a kevésbé veszélyes mérgeskígyók közé tartozó hátulméregfogas siklót
fényképeztek, amely végül megmarta.
A harapás után rögtön érezte, hogy valami nincs rendben, és rövid időn belül megjelentek rajta a csalánkiütések,
az allergiás reakció első tünetei.
(A sok marás miatt ugyanis a szervezet ismétlődően ki van téve idegen fehérjéknek, így fokozott immunreakció
vagy akár végzetes allergiás roham
- anafilaxiás sokk - is kialakulhat.)
Azonnal visszafordultak, s bár a kórház elég messze volt, még időben megkapta a szükséges gyógyszereket,
így szerencsésen végződött a történet.
A kutatónak már három barátja és kollégája halt meg kígyómarásban, ketten anafilaxiás
sokkot kaptak.

Zoltán a gimnázium utolsó éveiben már tudta, hogy mérgeskígyókkal és kígyómérgekkel szeretne foglalkozni,
ezért célirányosan a Szegedi Orvostudományi Egyetem, majd a Semmelweis Egyetem gyógyszerész szakára
ment tanulni.
Egyetemi évei alatt a nyári gyakorlatokat amerikai kígyóméreg-kutató laboratóriumokban töltötte, és a végzés
után a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen tanult.
Doktori fokozatát a Columbia Egyetemen szerezte meg, jelenleg pedig a Chicago Egyetemen dolgozik.



Kezdetben elsődlegesen azzal foglalkozott, hogy vajon miért nem veszélyes a mérges állatokra a saját mérgük.
A méreg célja a zsákmány vagy a támadó lebénítása és megölése, tehát ezek a toxinok az évmilliók alatt ebbe
az irányba fejlődtek.
Kétféle alaptípusuk van, vagy az ideg-izom összeköttetést blokkolják, vagy keringési sokkot okoznak.
A kobrák mérge az idegmérgek közé tartozik, amely az ideg-izom ingerületátvitel gátlásával öl, ám a kobrára
nézve ez nem veszélyes.
Különböző kobrafajokból, azok zsákmányállataiból, valamint a kobrákra vadászó ragadozókból gyűjtött minták
segítségével megállapították, hogy azon a receptoron, amelyhez a kígyó mérge a zsákmányok esetében kötődni képes,
a kobránál és a kobraevő mongúznál egy extra cukormolekula található, ami gátolja a toxin kötődését.

Kalandok a világ körül

A kutató egy évben 3-4 hónapot tölt mintagyűjtéssel Dél-Amerika, Afrika, Ázsia és a Csendes-óceán trópusi vidékein.
Általában egy hátizsákkal és egy fotóstáskával utazik, és ahol lehet, ott függőágyban alszik, mert a sátor szerinte nehéz,
és sok esetben nem praktikus.
Szeret a helyiekkel ismerkedni, mert sokat lehet tőlük tanulni, például hogy mit kell olyankor csinálni, ha éjszaka
a gaboni viperák gyűjtése során nekik ront egy elefánt.
Míg a pigmeusok könnyedén bebújtak egy közeli fa támasztógyökerei közé, addig ő a magasabb
termetével kicsit nehezebben tudott elrejtőzni.
Megtanulta, hogyan lehet az esőerdőben a liánokból ivóvizet nyerni, és azt is, hogy érdemes a madarak
hangjára odafigyelni, mert azok jeleznek, ha kígyót látnak.



Utazásai során számtalan kalandos helyzetbe került, gimnazistaként még a börtönt is megjárta
Bulgáriában, mert egy hüllő-gyűjtőút alkalmával beléptek a görög határsávba, és disszidensnek gondolták őket.
Később a Fülöp-szigeteken katonák védték a kalózoktól, és néha ma is előfordul, hogy vízum vagy épp repülőjegy
nélkül utazik.
Egyszer Dél-Amerikában egy teherszállító repülő csomagterében utazott néhány kolumbiai társaságában,
akik valószínűleg drogot csempésztek.
Jemenben egy katonát bérelt maga mellé, aki ott tartózkodása idején mindenhova elkísérte.
Az országban nagyon sok katonai barikád volt, s fehér ember lévén általában azt feltételezték róla, hogy amerikai
vagy angol származású.
Amikor elmondta, hogy ő magyar, akkor nem értették, hogy honnan jött, ám amikor a katonák Nokia telefonján
megmutatta, hogy azt Magyarországon gyártották, rögtön széles mosolyt és szabad utat kapott.



Gyógyszer a kígyóméregből

Zoltán jelenlegi fő kutatási területe az, hogy miként lehet kígyómérgekből gyógyszert készíteni.




Kollégáival az állati szövetmintákban lévő örökítőanyagból, a DNS-ből, valamint az öröklött tulajdonságok kifejeződésében
szerepet játszó RNS-ből képesek meghatározni a különböző toxinok (mérgek) bázissorrendjét, s így egy vírus
segítségével előállítják az adott toxint (ami valójában egy fehérjemolekula).
Ezek a toxinok a szervezeten belül különféle receptorokra hatnak, amelyek számos gyakori betegségnél
(például szívinfarktus, magasvérnyomás, cukorbetegség, véralvadási zavarok) szerepet játszanak.
Kísérleteik során arra törekednek, hogy megpróbálják megtalálni az adott receptorhoz a legprecízebben illeszkedő
kígyóméreg-toxint.
A kulcs és a zár működéséhez hasonlítható a toxin és a receptor kapcsolata: legyártanak több millió kulcsot, és utána
végigpróbálják, hogy az adott zárba melyik illik bele.
Ha sikerrel járnak, akkor abból a "kulcsból" a későbbiekben gyógyszer is készülhet.



"Ami megöl, az életet is menthet" - mondja Zoltán. Körülbelül 100 ezer mérges állatfaj él a Földünkön, melyeknek összesen
10-20 millió különböző toxinja is lehet.
Ezek közül eddig mindössze nagyjából 500-at tanulmányoztak részletesebben a kutatók, és 12 gyógyszert
sikerült előállítani.
Ezek alapján a Föld valamennyi toxinjában akár 480 ezer gyógyszer kulcsa is lehet.
Elmondta, hogy ma elsősorban a magasvérnyomás, a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a cukorbetegség
kezelésében, valamint a krónikus rákbetegségek által okozott fájdalom csillapítására alkalmazzák
a mérgekből készült gyógyszereket.
A toxinok ezenkívül különféle véralvadási betegségek diagnosztizálására is használhatók, sőt már
szépségápoló krémet is készítettek viperaméregből.




"Mindenki szereti a Kis-Balatont, Dalmáciát vagy a Serengeti szavannát, ezek gyönyörű életterek"
- mondja Zoltán. "De a sok szépség mögött vannak a molekulák, a molekuláris biodiverzitás.
Lehet, hogy ezek önmagukban kevésbé tetszetősek és nem látszanak szabad szemmel, de tudni kell róluk,
hogy négymilliárd év alatt azért fejlődtek ki, hogy egyetlen egy biológiai funkciót a legtökéletesebben elvégezzenek.
Ha egy faj eltűnik az élők sorából, akkor kiradírozzuk ezt a négymilliárd éves evolúciós bölcsességet.
Olyan ez, mintha egy könyvből olvasás nélkül kitépnénk lapokat, és elégetnénk őket.
Ezért fontos, hogy a természetet az ember minden szinten megőrizze és tanulmányozza."

Zoltán szerint különösen fontos lenne, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a hazánkban élő rákosi viperának
(Vipera ursinii rakosiensis), amely Európa egyik legveszélyeztetettebb kígyója.



A mérgét még senki sem tanulmányozta teljes mélységben, és ha a faj kipusztul, akkor elhalasztottunk egy lehetőséget
annak megismerésére.
"Senki se garantálja, hogy holnap gyógyszer lesz a mérgéből, de a lehetőség megvan rá.
Amerika egyik leggyakrabban használt szívinfarktus gyógyszere egy alig ismert, jelentéktelennek tűnő csörgőkígyó
mérgéből készült."

Zoltán elmondta, hogy gyerekkori álmainak nagy részét sikerült valóra váltania, és sok olyat is, amire soha nem
is gondolt.
Kalandos életmódjának egyik hátrányaként azt említette, hogy az ember rájön, mennyire szeretne még többet
utazni és megismerni.
A kutató a National Geographic Society Fiatal Felfedező (Emerging Explorer) pozícióval elnyert jutalmát az
elkövetkezendő afrikai szövetminta-gyűjtésre fordítja.





Forrásrigo.hu/national geographic

Egy -újból és nálunk -"ismeretlen" találmány !?

Előzmények...

2002. február 23.

Elkápráztatta találmányával a világot a budakeszi fiatalember.

Három évvel ezelőtt Portugáliában a fiatal feltalálók Európa-bajnokságán, majd később az amerikai világbajnokságon is minden díjat megnyert egy Budakeszin élő fiatal feltaláló. Számítógépes találmánya nemcsak a versenyeken aratott sikert. Szélhámosok és tisztességes vállalkozók sora versengett érte, tízezreket és milliókat is kínáltak a háromdimenziós szkennerért. Az akkor tizenöt éves fiú élete egyik napról a másikra megváltozhatott volna. Ő azonban egyszerű tinédzser akart maradni.


A Budakeszin élő Bernáth Gábor már tizennégy évesen belekóstolt a számítógépes programozásba. Tetszett neki. Hónapokig megszállottan olvasott, tanult, gyakorolt. Aztán egyszer csak feltette magának a kérdést: miért csak kétdimenziós szkenner létezik?
Más tinédzsereknek, sőt a felnőttek zömének talán még arról sem volt fogalmuk, mi az a szkenner. Hogy\' tudhattak volna arról, hogy a szkenner működését a kétdimenziós világ korlátai közé szorítják. Bernáth Gábor azonban nagyon is jól ismerte a problémát, és bosszantotta, hogy a szerkezet miért csak fényképek, rajzok, grafikák képét tudja a számítógép számára is érthető adatokra átalakítani, a képernyőn megjeleníthetővé tenni.
Néhány hónap múltán kifejlesztette az új számítógépes eszközt. A szerkezet videokamera segítségével felveszi például egy előtte körbeforgó személy fejét. A kamera továbbítja a jeleket a számítógépnek, amely egy szaküzletben is megvásárolható eszköz segítségével a gép nyelvére fordítja le az illető forgása közben felvett képeket. Utóbbiakat Bernáth Gábor programja egymás mellé illeszti, úgy, hogy végeredményként megjelenik a képernyőn a fej, amelyet minden irányból meg lehet nézni, sőt az illető arcvonásai is pontosan kivehetők. Kezdetben voltak ugyan kisebb problémák a szerkezettel, végül azonban sikerült tökéletesítenie.

ScanGurunak nevezték el a találmányt.

A gépet rengeteg helyen lehet használni, a szépségipar tűnik azonban a legkézenfekvőbbnek. A plasztikai sebész például már a műtét előtt megmutathatja páciensének, milyen lesz átszabott orrával, fülével, más módosított testrészével.
Az országos ifjúsági tudományos és innovációs versenyt könnyedén megnyerte Gábor, így indulhatott Portugáliában a fiatal tudósok versenyén, az Európa-bajnokságon. Miután azt is megnyerte, alighogy hazaért, már kapta is a levelet, hogy látogasson el Philadelphiába, a világbajnokságra. Gábor csomagolt és indult. A háromezer feltaláló fura szerkezetei közül ott is az ő találmányát tartották a legjobbnak. A győzelem bőséges pénzjutalommal járt, ám ez csak aprópénz volt a később érkező üzleti ajánlatokhoz képest. A nagy számítástechnikai cégek emberei keresték fel, és milliókat ajánlottak neki, dollárban. Persze megfordultak nála olyan vállalkozók is, akik forint tízezreket kínáltak a szkennerért. Sőt akadt, aki csak a működés titkát akarta kipuhatolni.
A filmekben ilyenkor gyorsulnak fel az események, és megváltozik a főszereplő élete. Dől hozzá a pénz, csillogó autócsodákkal jár, villába költözik, gondjai megszűnnek...
A feltalálónak azonban éppen ekkor lett elege mindenből.
- Besokalltam. Nem mintha olyan gazdag lettem volna, sőt zsebpénzt is a szüleimtől kaptam, és ma is dolgozom ezt-azt az iskola mellett, de egyszerűen kifárasztott az óriási felhajtás - magyarázza a történteket Bernáth Gábor.
Megalapított ugyan egy céget, amelynek ügyintézését édesapjára és egy vállalkozóra bízta, de ezzel lezártnak tekintette a ScanGuru ügyet. Visszament kamasznak. Számítógépét be sem kapcsolta, eszébe se jutott programozni, feltalálni. Kedvet kapott viszont a színpadi szerepléshez, olykor szerepeket vállal az iskolai színkörben. A számítógépes nyelvet Goethe sorai váltották fel, verseket írt, felolvasóestekre járt.
Aztán később, amikor már úgy tűnt, Gábor csupán egyszeri feltaláló volt, mégis úgy gondolta, nem szabad hagynia a találmányt, ha már annyi energiát áldozott rá. Nekilátott újból a munkának, és - már más programozókkal együttműködve - kifejlesztették a ScanGuru első, már konkrét feladatra tervezett változatát, amelyet cipészek használnak majd. Az ügyfél csak bedugja lábát egy dobozba, s az néhány másodperc alatt milliméteres pontossággal leveszi a mintát. Ennek alapján már elkészülhet a kaptafa, s így minden eddiginél pontosabb, kényelmesebb cipő készíthető.
Más terveik is vannak a ScanGuruval, mondja Gábor, de többet nem szívesen árul el róluk. Annyit mond még: jól tette, hogy nem adta el találmányát, megél majd belőle, ha felnőtt lesz. Addig is készül az érettségire, és a továbbtanulásra. Informatikát és filozófiát tanul majd. Gondolkodónak, feltalálónak készül.

Frissebb hírek !

Az Európai Unió 16. Fiatal Tudósok Versenye
Dublin, 2004. szeptember 25-29.
Ragyogó Ifjú Elmék

Bernáth Gábor (Magyarország) elso díjat nyert a Fiatal Tudósok 10. versenyén Portugáliában, 1998-ban. Célja az volt, hogy kifejlesszen egy 3D-s szkenneloeszközt, mérsékelt áron, a minoség feladása nélkül. Az eredmény a ScanGuru lett, saját 3D-s szkennere. Bernáth késobb egy kisvállalkozást alapított, az EasyScan Kft.-t, és megkezdte a szabadalmaztatási eljárást.

****

Ki tud többet azóta ?
Mi itt Magyarországon ugyanis: semmit !!!

A magam részéről megemlíteném Robert Watson-t, a radar feltalálóját, ami egy véletlen kísérletezés eredménye volt. Azt persze nem is gondolhatta, hogy találmánya nemcsak megment egy országot(angliai csata), hanem a későbbiekben rendkívül elterjedtté válik a hadi technológián belül.

Bővebben a radarról...

Sir Robert Alexander Watson-Watt
1892-1973



Életműve meghatározó hatást gyakorolt a XX. század második felének katonai repülésére.

Fiatal éveiben meteorológusként rövidhullámú rádióvevőket használtak a villámlások helyének meghatározására.
A radar feltalálója. /1935/




-A radar szó a "radio detection and ranging" rövidítéséből származik, és azt jelenti, hogy a készülék a
rádióhullámok segítségével fedezi fel a célpontot, és térképszerűen ábrázolja a tárgyak térbeli helyzetét.

Mivel a rádióhullámok ködön, füstön, felhőkön, sőt, amint azt a rádiókészülékünk működése igazolja:
még a falakon át is terjednek, ezek a készülékek az éjjeli sötétségben, a fény számára átlátszatlan tárgyakon
át is kitűnően látnak.-

Kezdetben olyan probléma adódott, hogy a radaron nem lehetett megkülönböztetni a saját vagy ellenséges repülőgépet.





Watson-Watt vezetésével egy titkos projekt keretében a britek kifejlesztették az első aktív saját repülőgép felismerő
rendszert (IFF = Identify Friend or Foe).
Egy adót helyeztek el minden brit repülőgépre.
Amikor ez jeleket vett a földi radarállomástól, egyedi jeleket kezdett sugározni, amit a földi állomás érzékelt
és azonosította a repülőgépet. Az RFID ugyanezen az elven működik.
Ez a módszer nevezhető az első aktív RFID rendszernek.


És amit még érdemes és illik tudni


A radar alkalmazásának első nagy jelentőségű tudományos kísérletét magyar tudós, Bay Zoltán és kutatócsoportja végezte 1944-46-ban.


xxxxxxxxxxxxxxxx


Bay Zoltán (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.): magyar fizikus, az MTA tagja.
Nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet, a fotoelektronsokszorozó és a fénysebességre
alapozott méterdefiníció.

A Hold felületéről visszaverődött elektromágneses hullámokat figyelték meg radarral, és így mérték meg
a Hold távolságát.
Kísérleteikből azóta a csillagászati megfigyelések külön tudományága fejlődött ki, amely jelentős
eredményekkel járult hozzá például a Naprendszermegfigyeléséhez is.


xxxxxxxxxxxxxx

Igen, Bay Zoltán az Újpesten lévú Tungsram kauzánházának kéménye mellől rálőtt a Holdra a hullámaival. És észlelte ezek visszaverődését, meghatározta ezután a Föld-Hold távolságot, amellyet jólenne már pontosítani. Ezt ugyan megtették azota sokszor, csak az eredményeket nem ismerjük.
Itt ugyanis akár 1 ezrelékes eltérés is óriási hibát jelenthet. Baynak mindenesetre nagy érdemei vannak, azért is, mert nemcsak a fenti távolságot mérték ezután radarral meg..Hány másodpercig is tarthat egy ilyen Föld-Hold távolságmérés?
Éppen hol lehetett a Hold a pályájának melyik szakaszán ekkor? Gondolom a Föld pedig nem állt meg, míg a mérés tartott...akkor pedig hogyan vették ezt figyelembe?A Hold milyen pályán kering körülöttünk? ,
Úgyhogy a mérés és elemzése egyszerűnek tűnik...ha a félgömbről visszaverődő hullámokat elkapjuk..

Ja és Neumann János, a számítógép elvének lefektetője is idekívánkozik.
Repülés: Schwarz Dávid, az első működő alumínium léghajó(Zeppelin-előd) létrehozója. Egy probléma volt, pénzszűke miatt nem valósíthatta meg a tervet, ami persze a későbbiekben Zeppelin tulajdonába került.

Nikola Tesla-nak állítólag volt valamilyen spéci készüléke, mellyel az időjárást is tudta manipulálni. Hivatalosan ugyan nincs megerősítve, de nem tudhatjuk.

Frank Whittle és Hans Joachim Pabst von Ohain, a gázturbina kifejlesztői.
Az igazság az, hogy már előttük is létezett a sugárhajtás elve, a román Henri Coanda hozta létre a 19. sz. végén,de akkor még nem ismerték fel a benne rejlő lehetőséget és persze hibái is voltak.

Vajon mi az igazság a munkásságáról?
Csak legenda, vagy valóban valamelyik fiók mélyén lapul a korlátlan tiszta energia képlete?

***
2,
Bocsánat, Teslára gondoltam. Vajon valóban meg lehet csapolni valalmilyen energiát, szinte ingyen?

A rádió feltalálója:
dr. Károly Iréneusz József premontrei szerzetes, nagyváradi fizikus, a rádiótechnika egyik úttörője.

1895 tavaszán a nagyváradi fizika szertárból továbbított jeleket a 10 km távolságban lévő peceszentmártoni rendházban elhelyezett készülékhez.

A jelek továbbítására alkalmas eszközről a premontreiek vezetői vittek hírt Marconinak.

A rádió feltalálásáról ennyit találtam a Wikipedian:
Pontos megegyezés nincs azt illetően, hogy ki volt a rádió feltalálója. Nikola Tesla, Guglielmo Marconi és Alekszandr Popov egymástól függetlenül találták fel a szikratávírót. Azt viszont tudjuk, hogy Marconi 1902-ben már tudott Morse-jeleket küldeni Milánóból, illetve ő fejlesztette ki kereskedelmi, haditechnikai értelemben jól használható eszközzé a szikratávírót.

Merjünk kicsik lenni, még kisebbek leszünk.

Kosztantyin Ciolkovszkij, a rakéták működési alapelvének lefektetője. Ernst Heinkel, a világ első sugárhajtású repülőgépének megalkotója.

Bicaj

Ma láttam hogy új találmány a lánc nélküli bicikli.
Azért ma is jár az emberek agya.

Bicikli lánc nélkül

Zocahun írta:

Ma láttam hogy új találmány a lánc nélküli bicikli.
Azért ma is jár az emberek agya.

Kattints a kibontásához...

*****

Az ötlet nem újdonság - már az 1890-es évek elején megalkották az első láncnélküli bringákat,
sőt 1899-ben Marshall "Major" Taylor világbajnok lett egy Orient Chainless kerékpárral.










/hunrun.com/kerekpar 2008, Április 8.i
cikk alapján/