A plébános tőle tudta meg, hogy a templomáról kameráznak.
A Hír TV-ben a főpolgármester a bírságolási botrányról azt mondta, a közterület-felügyeletek – noha általánosítani nem lehet – a pénzbehajtásra mennek, sokszor jogtalanul. Neki régóta nem tetszik a kerületi felügyeletek működése.
Úgy látja, miközben a rendőrség már lakosságbarát, a közterület-felügyeletek – tisztelet a kivételnek – úgy működnek, mint a legrosszabb időre emlékeztető önkéntes rendőrök. Ez így nem megy tovább.
Arról, hogy korábban a fővárosi rendészet vezetője és a rendőrség is a főpolgármesternek adott igazat a vitában, azt mondta, nem terjeszthető ki az állítás mind a 23 kerületi közfelügyeletre, de ez pénzbehajtás. Jelezte, hogy ő nem azt mondta,
hogy a KRESZ-tábláknak nem kell szót fogadni. És azt sem mondtam, hogy a rendőrség felszólítására nem kell kifizetni az esetleges bírságot. Azt viszont mondtam, hogy képtelenség, hogy a közterület-felügyelet – amelyeket én megismertem, mind a három – szabálytalanul működik.
A főpolgármester szerint önkényes, ahogy most a közterület-felügyelet felszerel kamerákat.
„A Szépvölgyi út kereszteződésében – ahonnan elég sok panasz érkezik, nem egy, nem tíz, hanem sokkal több – felszereltek a templom falára egy kamerát, hat méter magasra. Ma beszéltem a plébános úrral, meg akartam tőle kérdezni, hogy akkor most mi van ezzel a kamerával a templom falán. A következő derült ki: a plébános a legnagyobb meglepetésemre, meg az övére, közölte, hogy nem is tud erről a kameráról. Vagyis az történt, hogy a harmadik kerületi közterület-felügyelet felszerelt a második kerületben levő templom falára úgy egy kandikamerát, hogy erről nem kért engedélyt, tulajdonosi hozzájárulást a plébánostól, sőt még azt a fáradságot sem vették, hogy a plébánost erről tájékoztassák. Körülbelül két hónap után a plébános tőlem szerzett róla tudomást, hogy a szomszéd kerületből a temploma falára tettek egy kamerát.
Tarlós István jelezte, az ügyben már megszólalt mindenféle szakértő, pedig a lényeg csak az, hogy a közterület-felügyelő ne büntessen szabálytalanul. A főpolgármester kitért arra is, hogy a már befizetett bírságoknál meg kellene vizsgálni, azok nem perelhetők-e vissza.
Én ezt nem állítom, de kérdésként fölvetem.
Az autósoknak ugyanis joguk van vitatni a büntetést, hiszen ha nem papírozták le a helyszínen, csak a kamera alapján büntették meg, akkor közigazgatási eljárás keretében el kell küldeni a rendőrségre, a többit rájuk kell bízni. A panaszt a közterület-felügyelőknek kell küldeni.
Csak azt nem tudják sokan, hogy meg lehet panaszolni.
Befizették első felszólításra a pénzt, amire Tarlós azt mondta, szerinte nem kizárt, hogy azokat vissza lehet perelni, hiszen nem szabályosan szedték be a pénzeket.
A Magyar Hírlap szerint szerdán a belügyminiszter és főpolgármester egyeztetett a közterület-felügyelet bírságolási gyakorlatáról, a kialakult helyzet lehetséges megoldásáról. A megbeszélés részletei nem nyilvánosak, de árulkodó lehet, hogy az ATV reggeli műsorában Tarlós István már arról beszélt, hogy esetleg társulásban kellene működtetni a kerületi közterület-felügyeleteket. Az autósok bírságolásáról azt mondta, benne nem indulat, hanem értetlenség van.
Lehet még az is, hogy jogszabályt kéne módosítani, az is lehet, hogy társulásba kéne a kerületekkel ezt a szervezet működtetni.
A városvezető a római-parti védműről azt mondta, az ügyben folyó tiltakozás ma már “érzelmi megnyilvánulás”. “Érzelmi megnyilvánulásokat észérvekkel rendkívül nehéz felülírni”, de nagy különbség van abban, hogy valakinek van felelőssége a kérdésben vagy nincsen, akinek nincs, az beszélhet “össze-vissza mindenfélét”.
A hullámtérben negyven családi ház van, amelyek az 1920-30-as években szabályosan épültek, és vannak ott állami intézmények, sportlétesítmények is, amelyek védtelenül maradnak, ha a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon építenék fel a védművet – ismertette a főpolgármester. A part menti védmű felépítése sokkal olcsóbb lenne és minden ingatlant megvédene – tette hozzá.
A Hír TV-ben a főpolgármester a bírságolási botrányról azt mondta, a közterület-felügyeletek – noha általánosítani nem lehet – a pénzbehajtásra mennek, sokszor jogtalanul. Neki régóta nem tetszik a kerületi felügyeletek működése.
Úgy látja, miközben a rendőrség már lakosságbarát, a közterület-felügyeletek – tisztelet a kivételnek – úgy működnek, mint a legrosszabb időre emlékeztető önkéntes rendőrök. Ez így nem megy tovább.
Arról, hogy korábban a fővárosi rendészet vezetője és a rendőrség is a főpolgármesternek adott igazat a vitában, azt mondta, nem terjeszthető ki az állítás mind a 23 kerületi közfelügyeletre, de ez pénzbehajtás. Jelezte, hogy ő nem azt mondta,
hogy a KRESZ-tábláknak nem kell szót fogadni. És azt sem mondtam, hogy a rendőrség felszólítására nem kell kifizetni az esetleges bírságot. Azt viszont mondtam, hogy képtelenség, hogy a közterület-felügyelet – amelyeket én megismertem, mind a három – szabálytalanul működik.
A főpolgármester szerint önkényes, ahogy most a közterület-felügyelet felszerel kamerákat.
„A Szépvölgyi út kereszteződésében – ahonnan elég sok panasz érkezik, nem egy, nem tíz, hanem sokkal több – felszereltek a templom falára egy kamerát, hat méter magasra. Ma beszéltem a plébános úrral, meg akartam tőle kérdezni, hogy akkor most mi van ezzel a kamerával a templom falán. A következő derült ki: a plébános a legnagyobb meglepetésemre, meg az övére, közölte, hogy nem is tud erről a kameráról. Vagyis az történt, hogy a harmadik kerületi közterület-felügyelet felszerelt a második kerületben levő templom falára úgy egy kandikamerát, hogy erről nem kért engedélyt, tulajdonosi hozzájárulást a plébánostól, sőt még azt a fáradságot sem vették, hogy a plébánost erről tájékoztassák. Körülbelül két hónap után a plébános tőlem szerzett róla tudomást, hogy a szomszéd kerületből a temploma falára tettek egy kamerát.
Tarlós István jelezte, az ügyben már megszólalt mindenféle szakértő, pedig a lényeg csak az, hogy a közterület-felügyelő ne büntessen szabálytalanul. A főpolgármester kitért arra is, hogy a már befizetett bírságoknál meg kellene vizsgálni, azok nem perelhetők-e vissza.
Én ezt nem állítom, de kérdésként fölvetem.
Az autósoknak ugyanis joguk van vitatni a büntetést, hiszen ha nem papírozták le a helyszínen, csak a kamera alapján büntették meg, akkor közigazgatási eljárás keretében el kell küldeni a rendőrségre, a többit rájuk kell bízni. A panaszt a közterület-felügyelőknek kell küldeni.
Csak azt nem tudják sokan, hogy meg lehet panaszolni.
Befizették első felszólításra a pénzt, amire Tarlós azt mondta, szerinte nem kizárt, hogy azokat vissza lehet perelni, hiszen nem szabályosan szedték be a pénzeket.
A Magyar Hírlap szerint szerdán a belügyminiszter és főpolgármester egyeztetett a közterület-felügyelet bírságolási gyakorlatáról, a kialakult helyzet lehetséges megoldásáról. A megbeszélés részletei nem nyilvánosak, de árulkodó lehet, hogy az ATV reggeli műsorában Tarlós István már arról beszélt, hogy esetleg társulásban kellene működtetni a kerületi közterület-felügyeleteket. Az autósok bírságolásáról azt mondta, benne nem indulat, hanem értetlenség van.
Lehet még az is, hogy jogszabályt kéne módosítani, az is lehet, hogy társulásba kéne a kerületekkel ezt a szervezet működtetni.
A városvezető a római-parti védműről azt mondta, az ügyben folyó tiltakozás ma már “érzelmi megnyilvánulás”. “Érzelmi megnyilvánulásokat észérvekkel rendkívül nehéz felülírni”, de nagy különbség van abban, hogy valakinek van felelőssége a kérdésben vagy nincsen, akinek nincs, az beszélhet “össze-vissza mindenfélét”.
A hullámtérben negyven családi ház van, amelyek az 1920-30-as években szabályosan épültek, és vannak ott állami intézmények, sportlétesítmények is, amelyek védtelenül maradnak, ha a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon építenék fel a védművet – ismertette a főpolgármester. A part menti védmű felépítése sokkal olcsóbb lenne és minden ingatlant megvédene – tette hozzá.
Utoljára módosítva:
