Testnevelés, mozgásfejlesztés
- Téma inditó Angkor
- Kezdés dátuma
Balett
A balett a táncművészetnek azon ága, amely a pantomimhez hasonlóan valamely drámai cselekményt a táncmozgás, a mimika és a pantomimika, valamint a zene kifejezőeszközeivel mutat be. A balettben a táncmozgás, a pantomimban a mimika és a pantomimika az uralkodó elem. A balett egy vagy több személy zenekísérlettel előadott színpadi tánca, amely testmozgással és mimikával stilizált formában fejezi ki a történéseket, érzelmeket és a klasszikus balett táncnyelvét használja. A klasszikus baletttechnika az udvari táncokból alakult ki ? számos nagyszerű balettmester és balett-táncos művészi és alkotó munkája által - és csiszolódott jelenlegi formájává.
A balett gyökerei az ókorba nyúlnak vissza; különféle változatait a kultúra történetének valamennyi korszakában megtaláljuk. Szűkebb értelemben véve a balett a 16. századtól kezdődően Itáliában és Franciaországban kialakult dramatizált táncot jelenti.
A 16. századi olasz balett egyik jelentős előzménye az előző századok udvaraiban nagy népszerűségnek örvendő mascherata volt (zenés-táncos álarcosbál). Az olasz balett őstípusának Bergonzio di Botta allegorikus élőképjátékát tekintik, amelyet egy 1489-ben, Milánóban rendezett ünnepélyen mutattak be. A 17. század elején az olasz balett kapcsolódott az akkor kialakulóban lévő operához.
A műfaj egyetemes elterjedése szempontjából Jean-Georges Noverre gyakorlati és elméleti munkássága volt nagy jelentőségű. Az új irány a táncmozdulatokkal kifejezett és zenével kísért cselekményt tekintette a dramatikus táncművészet egyedül jogosult formájának, és elvetette a szavalt vagy énekelt szöveg kiegészítő közreműködését. Ekkor szakadt el fokozatosan az operától és vált önálló műfajjá. Emellett azonban közjáték formájában az operában is tovább élt. A 19. századi balett alakulását főképp az allegorikus, mitológiai témákkal való szakítás és a romantikus témák felé fordulás jellemezte. A század legjelentősebb reformátoraSalvatore Vigano volt. Munkássága révén az európai balett irányítását Párizstól egy időre Milánó vette át. Egyik figyelemre méltó érdeme, hogy balettjeiben a nagy tömegjelenetek már komoly szerephez jutottak.
A 20. század kezdetén az előző évtizedekben az európai balett központja Oroszországba helyeződött át. Legkiválóbb művészei Pepita, Ivanov, majd Fokin, Franciaországban Gyagilev voltak. Utóbbi kora legkitűnőbb táncművészeit, koreográfusait, zeneszerzőit (Sztravinszkij, Ravel, Prokofjev stb.) gyűjtötte maga köré.
A balett a táncművészetnek azon ága, amely a pantomimhez hasonlóan valamely drámai cselekményt a táncmozgás, a mimika és a pantomimika, valamint a zene kifejezőeszközeivel mutat be. A balettben a táncmozgás, a pantomimban a mimika és a pantomimika az uralkodó elem. A balett egy vagy több személy zenekísérlettel előadott színpadi tánca, amely testmozgással és mimikával stilizált formában fejezi ki a történéseket, érzelmeket és a klasszikus balett táncnyelvét használja. A klasszikus baletttechnika az udvari táncokból alakult ki ? számos nagyszerű balettmester és balett-táncos művészi és alkotó munkája által - és csiszolódott jelenlegi formájává.
A balett gyökerei az ókorba nyúlnak vissza; különféle változatait a kultúra történetének valamennyi korszakában megtaláljuk. Szűkebb értelemben véve a balett a 16. századtól kezdődően Itáliában és Franciaországban kialakult dramatizált táncot jelenti.
A 16. századi olasz balett egyik jelentős előzménye az előző századok udvaraiban nagy népszerűségnek örvendő mascherata volt (zenés-táncos álarcosbál). Az olasz balett őstípusának Bergonzio di Botta allegorikus élőképjátékát tekintik, amelyet egy 1489-ben, Milánóban rendezett ünnepélyen mutattak be. A 17. század elején az olasz balett kapcsolódott az akkor kialakulóban lévő operához.
A műfaj egyetemes elterjedése szempontjából Jean-Georges Noverre gyakorlati és elméleti munkássága volt nagy jelentőségű. Az új irány a táncmozdulatokkal kifejezett és zenével kísért cselekményt tekintette a dramatikus táncművészet egyedül jogosult formájának, és elvetette a szavalt vagy énekelt szöveg kiegészítő közreműködését. Ekkor szakadt el fokozatosan az operától és vált önálló műfajjá. Emellett azonban közjáték formájában az operában is tovább élt. A 19. századi balett alakulását főképp az allegorikus, mitológiai témákkal való szakítás és a romantikus témák felé fordulás jellemezte. A század legjelentősebb reformátoraSalvatore Vigano volt. Munkássága révén az európai balett irányítását Párizstól egy időre Milánó vette át. Egyik figyelemre méltó érdeme, hogy balettjeiben a nagy tömegjelenetek már komoly szerephez jutottak.
A 20. század kezdetén az előző évtizedekben az európai balett központja Oroszországba helyeződött át. Legkiválóbb művészei Pepita, Ivanov, majd Fokin, Franciaországban Gyagilev voltak. Utóbbi kora legkitűnőbb táncművészeit, koreográfusait, zeneszerzőit (Sztravinszkij, Ravel, Prokofjev stb.) gyűjtötte maga köré.
Sziasztok!
Ezt a könyvet keresném, hátha valakinek megvan esetleg, mert a könyvesboltokban már nem lehet kapni.
Éva Hédervári-Heller : A szülő-csecsemő konzultáció és terápia. A viselkedésszabályozás zavarai csecsemő és kisgyermekkorban.
Ezt a könyvet keresném, hátha valakinek megvan esetleg, mert a könyvesboltokban már nem lehet kapni.
Éva Hédervári-Heller : A szülő-csecsemő konzultáció és terápia. A viselkedésszabályozás zavarai csecsemő és kisgyermekkorban.
Sziasztok!
Motorikus képességek fejlesztése az óvodában címmel írom a szakdolgozatomat. Játékgyűjteményt készítek. Ötleteket, tanácsot szívesen fogadok. Segédanyagot, könyvajánlatokat is. Köszönöm!
Motorikus képességek fejlesztése az óvodában címmel írom a szakdolgozatomat. Játékgyűjteményt készítek. Ötleteket, tanácsot szívesen fogadok. Segédanyagot, könyvajánlatokat is. Köszönöm!
Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban
Dr. Király Tibor, Dr. Szakály Zsolt (2011)
Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tarta...ssegek_fejlesztese_gyermekkorban/ch04s05.html
Esetleg ez?
Katona Ferenc: Klinikai fejlődésneurológia és
Katona Ferenc: Fejlődésneurológia és neurorehabilitáció
könyveket keresném. Szívesen megvásárolnám, ha van eladó valakinek. De ha valaki fel tudná tölteni, annak is nagyon örülnék, sajnos bárhol keresem, sehol sem találom.
Nagyon köszönöm
Katona Ferenc: Fejlődésneurológia és neurorehabilitáció
könyveket keresném. Szívesen megvásárolnám, ha van eladó valakinek. De ha valaki fel tudná tölteni, annak is nagyon örülnék, sajnos bárhol keresem, sehol sem találom.
Nagyon köszönöm
http://ebookbit.com/book?k=Klinikai...sbn=9789632422824&source=sites.google.com#pdf
itt meg letölthetőnek írja, de angol nyelvű regi van hozzá
itt meg letölthetőnek írja, de angol nyelvű regi van hozzá
Fóriska Bog
Új tag
Szia! ezt hogyan lehet megnyitni?
Tömörítetlen pdf. Szerinted??
Sárkány Tiborné
Tag
Sziasztok! Kunos Andrásné- Gaál Sándorné: A mindennapos testnevelés tervezése c. könyvét keresem. Esetleg pdf- ben meglenne valakinek? Köszönöm!
Sziasztok! Mozgásfejlesztés szakvizsgás képzésre járok, és szakdolgozatot írok - ehhez pedig készítettem egy kérdőívet az
www.survio.com
Atipikus fejlődésű tanulókkal foglalkozó pedagógusok sporttal kapcsolatos attitűdjének feltérképezése címmel.
A kitöltés csak pár perc, de sokat segítenétek vele! Előre is nagyon köszönöm a segítségeteket!!
Survio® | Atipikus fejlődésű tanulókkal foglalkozó pedagógusok sporttal kapcsolatos attitűdjének feltérképezése
Tisztelt Uram vagy Hölgyem, Kérem, szánjon néhány percet az idejéből az alábbi kérdőív kitöltésére.
www.survio.com
Kölyökatlétika kisiskolásoknak
Tanító 2013. Január 1. szám 29.o.
TARTALOM
Csillag Ferenc: Párhuzamos történetek a partnerség titkaiból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
Dr. Füle Sándor: Hol tart a magyar pedagógia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
D. Kenedli Eszter: Könyvsarok – A „fasori csoda” (3.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Némethné Dávid Irén: Neveljünk tehetséges gyerekeket! (9/2.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Martusné Nagy Anna: Erkölcsi nevelés dramatikus játékokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Szautnerné Szigeti Gizella: „Csak az ember olvas” (6.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Burai Lászlóné: Hagyományok béklyójában, vagy új utakon? (4.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
D. Kenedli Eszter: Anyanyelvi figyelő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
B. Horváth Andrea: Vedd fel a fonalat – módszertani ajánlások az ének-zene tanításához (5.) . . . . 22
Markovits Judit: Közösségformáló konfliktuskezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Montay Beáta: Mozgásfejlesztő program képességeik alatt teljesítő kisiskolásoknak . . . . . . . . . . . . 26
Dobokai Róbertné Simon Dóra: Kölyökatlétika kisiskolásoknak (1.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
A kölyökatlétika helye a testnevelés órák rendszerében
Kölyökatlétika tanmenetjavaslat 1-125. óráig
Tanító 2013. Január 1. szám 29.o.
TARTALOM
Csillag Ferenc: Párhuzamos történetek a partnerség titkaiból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
Dr. Füle Sándor: Hol tart a magyar pedagógia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
D. Kenedli Eszter: Könyvsarok – A „fasori csoda” (3.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Némethné Dávid Irén: Neveljünk tehetséges gyerekeket! (9/2.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Martusné Nagy Anna: Erkölcsi nevelés dramatikus játékokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Szautnerné Szigeti Gizella: „Csak az ember olvas” (6.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Burai Lászlóné: Hagyományok béklyójában, vagy új utakon? (4.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
D. Kenedli Eszter: Anyanyelvi figyelő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
B. Horváth Andrea: Vedd fel a fonalat – módszertani ajánlások az ének-zene tanításához (5.) . . . . 22
Markovits Judit: Közösségformáló konfliktuskezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Montay Beáta: Mozgásfejlesztő program képességeik alatt teljesítő kisiskolásoknak . . . . . . . . . . . . 26
Dobokai Róbertné Simon Dóra: Kölyökatlétika kisiskolásoknak (1.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
A kölyökatlétika helye a testnevelés órák rendszerében
Kölyökatlétika tanmenetjavaslat 1-125. óráig