Torontói Magyar Színház
- Téma inditó Pufi
- Kezdés dátuma
Jó olvasni hogy kinnt is van színház mégha nem is oly pezső mint Budapesten.
Itt a rendszerváltás óta tele vannak a színházak azt lehet mondani,pedig a jegyárak is emelkedtek és az élet sem lett olcsóbb.De a közönség ragaszkodik a színészeihez és sokan inkább kevesebbet járnak moziba vagy vesznek meg egy könyvet,de a színházba járás megmaradt.
Itt a rendszerváltás óta tele vannak a színházak azt lehet mondani,pedig a jegyárak is emelkedtek és az élet sem lett olcsóbb.De a közönség ragaszkodik a színészeihez és sokan inkább kevesebbet járnak moziba vagy vesznek meg egy könyvet,de a színházba járás megmaradt.
színház
Sajnos, ez a debreceni Színházra nem mondható el. Félházzal mennek a darabok, nagyon sajnálom a színészeket.
Sajnos, ez a debreceni Színházra nem mondható el. Félházzal mennek a darabok, nagyon sajnálom a színészeket.
Igen , volt itt is " Magyar Szinhaz" es elmondhatom nagyon is jol
mukodott, addig amig volt kozonseg es jottek az O hazabol
vendeg szineszek. Sajnos mostmar evek ota nincs eloadas!
Nekünk amatőr színpadunk van, ami egyszerre két nyelven ad elő darabokat. Az egyik nyelv a magyar hangzó, a másik a magyar jelnyelv.
Itt a honlapunk: csadecsuda.eoldal.hu
Itt a honlapunk: csadecsuda.eoldal.hu
Nagyjából. A szellemi tőke megvan, de egy tisztességes előadást "helyből" már nem tudnánk összehozni. Ezért is tettem fel minden információt egy-egy darabról, hogy bárki (k) meg tudják csinálni. Szívesen segítek.
Szinhazi előadások
Nem tudom ki a Moderator, de mi lenne a veleményetek, ha ezt a topikot használnánk színházi előadások rádiófelvételeinek témájában.
Bár a MR gyakorlatilag megszüntette a élő szinházi közvetítést, azért sokaknak lehet még a szabad letöltés korszakából egy-egy emlékezetes szinielőadás a gyüjteményében. Ezekről is lehetne csevegni...
Nos, várom a véleményeket...
Nem tudom ki a Moderator, de mi lenne a veleményetek, ha ezt a topikot használnánk színházi előadások rádiófelvételeinek témájában.
Bár a MR gyakorlatilag megszüntette a élő szinházi közvetítést, azért sokaknak lehet még a szabad letöltés korszakából egy-egy emlékezetes szinielőadás a gyüjteményében. Ezekről is lehetne csevegni...
Nos, várom a véleményeket...
Nagyon sajnálom, hogy nem csinálnak már "Tv-Színházat"az újabb darabokról. Persze színházba járni is szeretek, de nem engedhetem meg magamnak, hogy többször is megnézzek egy darabot. A Vámpírok Bálja nagyon tetszett. Szívesen nézném meg akár főműsoridőben is!
Az enyém volt a szinház, minden örömével és minden bajával. Büszke is voltam rá és azt gondoltam, hogy majd öreg koromra valakinek átadom vigye tovább. Most nagyon furcsa lesz amit mondok: az én Torontói Magyar Szinházamat tönkre tette a rendszerváltás. Pont azért mert mindenki azt hiszi, hogy nálunk van pénz bőven. Közben senki nem realizálja, hogy addig amig otthon - épp most olvasom - egy igazgató 500 ezret keres egy hónapban, addig itt az eladott jegyek bevételéből tartottuk fenn a szinházat. De mert a rendszerváltással egyre nagyobbra nyiltak a zsebek, egyre magasabbak lettek a költségek - a bevétel meg nem tudott nőni - lement a rolo. Addig amig 1250 dollár volt egy előadás ,,pesti,, gázsija addig ment a dolog. De amikor 1 ember kért ennyit az már fedezhetetlen volt. Támogatás sehol. Senki nem akarta otthon érteni a kultúrpolitikai értékét a dolognak. S addig amig ma Erdélyben és délvidéken nem él annyi magyar mint az USAban es Kanadában addig évi 200 milliót lehetett most visszavágni a hazai támogatásból. Ide pedig csak 1000 dollár fejenként a repülőjegy. Nem huzom hosszúra kár értünk. Boldogságot szereztünk honfitársainknak. Mára marad a Lökd ide a sört...
Kedves Pufi! Szomorúan olvasom a Torontói Magyar Színház megszűnéséről szóló soraidat. Én hamarosan kint leszek, jelenleg tájékozódom a magyar vonatkozású kulturális lehetőségek iránt. Itthon ebben a közegben dolgoztam, ezért, ha valami fog hiányozni, akkor az a magyar kultúra lesz.
Sziasztok,
pár évvel ezelőtt a Budapesti Operettszínház színésznövendékeiként az István, a király című rockoperát többek között Torontóban is előadtuk az ottani magyar közösségnek. Elképesztő szeretettel fogadtak, de a számomra legmeghatóbb pillanat az volt, amikor a darab végén felcsendült a magyar himnusz. Mindenki állva, kezét a szívére téve, arcán csorgó könnyekkel hallgatta-énekelte végig. Sohasem fogom elfelejteni és örökre belém égett, micsoda kincs magyarnak lenni. Köszönettel és hálával tartozom a kanadai magyaroknak, hogy őrzik és ápolják a múltjukat.
pár évvel ezelőtt a Budapesti Operettszínház színésznövendékeiként az István, a király című rockoperát többek között Torontóban is előadtuk az ottani magyar közösségnek. Elképesztő szeretettel fogadtak, de a számomra legmeghatóbb pillanat az volt, amikor a darab végén felcsendült a magyar himnusz. Mindenki állva, kezét a szívére téve, arcán csorgó könnyekkel hallgatta-énekelte végig. Sohasem fogom elfelejteni és örökre belém égett, micsoda kincs magyarnak lenni. Köszönettel és hálával tartozom a kanadai magyaroknak, hogy őrzik és ápolják a múltjukat.
Gondolom ez az az előadás amelyiket - eddig igy tudtam - a Toldy Mari táncdalénekes studiójának a növendékei produkáltak. Azon én ott voltam és rettenetesen sajnáltam, hogy szervezők hibájából az air show az előadással egyidőben került lebonyolitásra. Kár volt. De szép produkció volt.
Sose értettem, miért kell bezárni egy színházat. Budapesten több 100 színház vagy színházjellegű intézmény van, és az előadások többsége telt házzal megy, tehát igény van a kultúrára, vagy a könnyű esti limonádéra, de mindenképpen többre, mint a TV. Csakhát a színház nem jó befektetés annak, aki csak a pénzt látja benne...
Nálunk minden évben (idén is) megrendezzük az amatőr színjátszó találkozót. Az amatőr nem a szívonalra, hanem a szinészek státuszára vonatkozik. Aki szereti, és igénye van rá úgy is csinálja. Akinek nincs annak a pénz számít csak. Természetesen nem lehet annyi előadást adni mint "hivatásosként", de a magyar színjátszás így is fennmaradhat.
Kedves Pufi!
A Torontói Magyar Színház 1992-ben előadta a Hegedűs a háztetőn-t. Őrzök róla egy egykori kis plakátot. A szereplők közt volt egy bizonyos "Nagy Kornél". Ő küldte Magyarországra a plakátot egykori osztályfőnökének, Balogh Balázsnak, az én édesapámnak. Apukám nagy szeretettel őrzi azóta is ezt a relikviát, és sűrűn emlegeti Kornélt, akiről 1994 óta nem tudunk sajnos semmit. Azért vagyok most itt ebben a fórumban, mert abban bízom, hogy talán valaki tud nekem segíteni abban, hogy megtaláljam Nagy Kornélt.
Előre is köszönöm, ha tudsz segíteni!
Üdvözlettel, Ancsi
Jucus67
Új tag
Sziasztok, Dévényi Judit vagyok.Bár régebben regisztráltam, de csak most volt időm olvasgatni a blogokat... és természetesen a színházzal kezdtem...amatőr színházat vezetek két községben, anyagi gondokkal,de szívvel és hittel... feladtam a lakásom, a munkám azért hogy embereknek adjak és gyerekeket próbáljak egy piszkos világban a helyes úton vezetni.Rajtuk keresztül pedig életben tartani azt ami nem a testet hanem a lelket próbálja táplálni.Meglepődve olvastam kyirana írását miszerint az itthoni színházak telt házzal "üzemelnek"... sajnos ez csak egy-két színházra jellemző. Mivel divattá vált a musical és vannak klasszikus operett darabok így ebben a két műfajban tényleg nehéz jegyhez jutni.... ,de pár hónapja a Magyar Színházban nyilvános főpróba keretein belül néztük meg a Háztűznézőket ... szégyenletesen kevés embert vonzott be a darab.Egyszóval a probléma mindenhol létezik..., de ha visszanézitek minden korban szükség volt az állam támogatására, ha művészetről volt szó... most azt a kort éljük mikor a test táplálása a fontos és a lélek háttérbe kényszerül... de hinnünk kell benne, hogy mi járunk jó úton és ne vegyük el az örömöt azoktól az emberektől akiknek még szükségük van ránk...nehéz, de szép hivatás a miénk
...amatőr színházat vezetek két községben, anyagi gondokkal,de szívvel és hittel... feladtam a lakásom, a munkám azért hogy embereknek adjak és gyerekeket próbáljak egy piszkos világban a helyes úton vezetni.Rajtuk keresztül pedig életben tartani azt ami nem a testet hanem a lelket próbálja táplálni.Meglepődve olvastam kyirana írását miszerint az itthoni színházak telt házzal "üzemelnek"... sajnos ez csak egy-két színházra jellemző. Mivel divattá vált a musical és vannak klasszikus operett darabok így ebben a két műfajban tényleg nehéz jegyhez jutni.... ,de pár hónapja a Magyar Színházban nyilvános főpróba keretein belül néztük meg a Háztűznézőket ... szégyenletesen kevés embert vonzott be a darab.Egyszóval a probléma mindenhol létezik..., de ha visszanézitek minden korban szükség volt az állam támogatására, ha művészetről volt szó... most azt a kort éljük mikor a test táplálása a fontos és a lélek háttérbe kényszerül... de hinnünk kell benne, hogy mi járunk jó úton és ne vegyük el az örömöt azoktól az emberektől akiknek még szükségük van ránk...nehéz, de szép hivatás a miénk
