Nekem korrekt országvezető kell, nem populista.
Próbáltam magyarázni a másik topikban, de azonnal / immár duplán / a haza ellensége lettem.
Nem csak nálunk sok más országban gazdasági és társadalmi problémák vannak.
Ilyenkor a populistáknak a legnagyobb a hangja.
A jelenlegi állás alapján 2026-ban kettő populistából lehet választani.
A támogatottság is képlékeny a populista világban.
A Magyar Pétert segítő közvélemény kutatók alaposan felülmérik a Tisza támogatottságát.
Orbán Viktorban hívő közvélemény kutatók pedig jócskán felülmérik a jelenlegi kormány támogatottságát.
A valódi támogatottságot a parlamenti választásokon mérik.
Azon a bizonyos napon a pillanatnyi erőviszonyok alapján négy hosszú évre a támogatottságuk alapján megbízzuk a képviselőket.
Kettő választás között a pontos / nem populista célokat szolgáló / támogatottság mérés csak játék a számokkal.
A Tisza nem indul a mai időközi választáson, mert biztosan nem nyerne.
Minden más indok populista félrevezetés.
Ha valaki nem akar vagy nem tud sokat olvasni, ugorjon.
Tegnap az egyik podkaszt csatornát hallgattam, és a neves vitázóknak fogalma sem volt, hogy mit talált fel Rogán Antal.
Ajánlották a médiának, hogy nézzenek utána, mert valószínűleg érdekes lehet.
Röviden és tömören, aki Magyarországon kétfaktoros azonosítást használ, nagy valószínűséggel Leonardo da Rogán rendkívüli találmányát alkalmazza.
Hosszú lesz, mert linket nem adhatok meg, íme a feltaláló úr mesébe illő története:
Mit is talált fel Rogán Antal? És ki húzhat belőle hasznot?
Viszonylag ritka jelenség, hogy az informatikában semmilyen (el)ismert tapasztalattal nem rendelkező miniszter egyszer csak előálljon egy saját informatikai találmánnyal. Úgy tűnik, most ez történt, legalábbis papíron. Megnéztük, milyen szoros kapcsolatban állhat Rogán Antal a kétfaktoros autentikációval, és milyen következményekkel járhat kettejük barátsága.
Tavaly nyáron érkezett meg a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (WIPO) az a szabadalmi kérelem, melyben egy újfajta digitális aláírási eljárás feltalálójaként magát Rogán Antalt (igen, azt a Rogán Antalt) is megnevezték. A Magyarországon még 2014-2015-ben (két részletben) szabadalmaztatott eljárás nemzetközi kérelmét a WIPO idén februárban hagyta jóvá. A WO/2016/027111 lajstromszámon előzetes oltalom alatt álló technológia egy elektronikus eszközön (például táblagépen) megejtett kézi aláírás biztonságos azonosítására kíván megoldást nyújtani. A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint a Rogánék által szabadalmaztatott eljárás lényege az egyre több helyen bevezetett kétfaktoros hitelesítés.
A gyakorlatban (és jelentősen leegyszerűsítve) ez úgy néz ki, hogy az aláíró akár otthon, akár egy kormányablaknál ülve nem papírt ír alá, hanem egy elektronikus dokumentumot, mondjuk egy táblagép képernyőjén. A rendszer ekkor a kézi elektronikus aláírás bizonyos biometrikus jeleit összeveti a felhasználóról tárolt adatokkal. (A “bizonyos” kifejezés fontos: a sebezhetőség csökkentése érdekében nem a teljes adat utazik, annak mindig csak egy része.) Majd ezután másik autentikációs faktorként bekér egy vagy több felhasználó által ismert adatot, a szabadalom szerint például azonosítónevet és/vagy PIN-kódot stb. Amennyiben az alfanumerikus és a biometrikus azonosítás is megtörtént, a rendszer hitelesnek fogadja el az illető aláírását.
És ez mire jó?
A szabadalmaztatás alatt lévő eljárás egyik megvalósulását itthon elsőként a Magyar Telekom vezette be széles körben. A szolgáltató üzleteinek többségében már nem papíron kell aláírni a különféle dokumentumokat, hanem egy táblagépen, egy biometrikus azonosítójegyeket is rögzítő érintőtollal. A módszer bevezetésekor a Telekom azt közölte, hogy céljuk a teljes körű elektronikus ügyfélkiszolgálás megvalósítása, ahol a jövőben elektronikusan rögzített aláírású, hiteles dokumentumok helyettesítenek majd minden papíralapú megállapodást – ugyanez az elképzelés a már sok éve ízlelgetett e-közigazgatás egyik sarokköve. Például ennek kivitelezésében is remekül lehetne alkalmazni a Rogán és társai által jegyzett szabadalmat.
A Telekom volt az első, de azóta egy másik nagyvállalat is használja a MobilSign rendszerét: az Aegon Biztosítónál a kárrendezési folyamatnál alkalmazzák.
Jó megoldást nyújthatna a szabadalom tárgya például a kormányablakos ügyintézések során is, ahol szintén kiváltható lenne a papír. A későbbi, kormányközeli felhasználás esélyét bár természetesen nem teszi biztossá, de legalábbis nem csökkenti, hogy a szabadalomhoz Rogánon kívül a Hunguard Kft. két résztulajdonosa adta a nevét. Ez az a kivételesen szerencsés cég, amelyről nemrég kiderült, hogy valami véletlen folytán egyedüliként felelt meg a közművállalatok számlaauditálására kiírt pályázati feltételeknek.
Véletlenek márpedig vannak.
További érdekes egybeesés, hogy a Telekom által használt MobilSign bolti aláírórendszer részben a ProfiTrade 90 Kft.-hez köthető – ennek ügyvezetője pedig a Hunguardban is hasonló pozíciót betöltő Csík Balázs, aki nem mellesleg Rogán egyik feltalálótársa a most előkerült szabadalmi dokumentumban. A Népszabadság szerint a tavalyi év végéig szintén ő volt a tulajdonosa a MobilSign rendszer továbbfejlesztésére létrehozott MobilSign Kft.-nek is.
A technológia szempontjából talán még érdekesebb, hogy a MobilSign termék biztonsági auditálását annak tanúsítványa szerint éppen a Hunguard végezte. Az imént említett cégjogi összefüggésekkel egybevéve tehát
egy Csík Balázs vezette cég mondta ki egy Csík Balázs vezette cég termékéről, hogy az biztonságos
és "megfelel a 2001. évi XXXV. törvényben szereplő fokozott biztonságú elektronikus aláírás létrehozására és kezdeti ellenőrzésére".
És akkor mi köze van az egészhez Rogán Antalnak?
A fideszes politikust bizonyos szinten már régóta foglalkoztatja az informatika. Másfél évtizede folyt bele a parlamenti informatikai és távközlési bizottság munkájába – a testület elnöke is volt –, illetve gazdasági és informatikai bizottság nevű mutációjában is vállalt vezető szerepet.
Hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mekkora hozzáadott értéket képvisel a pénzügyi végzettségétől igen távol eső szabadalomban, azt nem lehet tudni. (Szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében azt írja, hogy részt vett az eljárás kifejlesztésében – hogy miként, azt ő maga sem részletezi.) Az általunk megkérdezett szakértők szerint a szabadalmi dokumentáció nyelve meglehetősen szakmai, egészen biztos, hogy a leírás szerzőinek komoly informatikai képzettsége és tapasztalata van.
Ha Rogán Antal valóban, tevékenyen hozzájárult az eljárás kifejlesztéséhez, akkor ennek nem pénzügyi végzettségéhez van köze, hanem közvetlen és közvetett közigazgatási ismereteihez: az általunk megkérdezett egyik informatikai szakember feltételezése szerint az eljárás kidolgozásakor hasznos információ lehetett a közigazgatási rendszer jelenlegi működésének részletekbe menő leírása, ami persze csak akkor releváns, ha a szabadalmat már valóban e-közigazgatási rendszerbe kapcsolva szeretnék a későbbiekben felhasználni, és már ennek fényében (esetleg egy későbbi pályázathoz igazítva) dolgozták ki. Másik szakértőnk úgy fogalmazott: "a beadott szabadalom tartalma tiszta technológia, aminek az elkészítéséhez mérnöki tudás kell. Semmi olyan eleme nincs, amihez közgazdasági vagy államigazgatási tapasztalat kellett volna."
Ha más területen – például a MobilSignhoz hasonló bolti aláíró rendszerként – tekintenek a WO/2016/027111 számon jegyzett szabadalomra, akkor az előbbi bekezdésben foglalt feltételezés nem igaz. Ebben az esetben viszont egyik szakértőnk szerint erősen megkérdőjelezhető, hogy Rogán Antal érdemileg hozzájárulhatott volna valamivel is a szabadalom tárgyát képező eljárás kifejlesztéséhez. Ebben az esetben a fideszes politikus inkább későbbi haszonélvezője, mintsem valódi szakmai feltalálója lehet az eljárásnak.
A politikus haszonélvezetét persze az sem egészen zárja ki, ha az általa is jegyzett új technológiával tényleg e-közigazgatási tendereken kaszál majd nagyot a Hungard – tekintve, hogy a cég a lottóötösnél valamivel nagyobb eséllyel indul mostanában a hasonló pályázatokon.
De az is lehet, hogy Rogán szerepe egy már kiírt pályázat környékén keresendő, úgy alakult ugyanis, hogy a MobilSign rendszerre egy 256 millió forintos vissza nem térítendő támogatás jutott.
/ HVG 2016. augusztus. 11. /
Van egy cég, amelyik a költségvetését súlyosan megterhelve még mindig évi több száz millió forintot fizet ki egy 2016-os találmány harmadfeltalálójának.
Ez a cég a Mobilsign, az alaposan megfinanszírozott harmadfeltaláló pedig Rogán Antal.
A fideszes politikusról az akkor még létező Népszabadság írta meg annak idején, hogy a feltaláláshoz is ért. Rogán egy elektronikus aláírás szabadalmát védette le, nem egyedül, hanem Csik Balázzsal és Lengyel Csabával együtt. Ennek a találmányhasznosítási díja jelent meg már a 2017-es vagyonnyilatkozatában. Aztán kiderült, hogy ez messze nem egyszeri összeg volt, hanem éves.
A mértékénél sem volt mérték:
Mostanra már 1,3 milliárd forintot jelentett be a képviselők által amúgy általában elég lazán kezelt vagyonnyilatkozatban Rogán találmányhasznosítási díjként.
Valakinek viszont ki is kellett fizetnie ennyi pénzt. És ez nem más, mint a Mobilsign nevű cég. Nem lehet azt állítani, hogy a cégnek meg sem kottyan Rogán évi rendes találmányhasznosítási díja.
Volt olyan év, amikor a komplett bevételük 54 százalékát utalták át Rogánnak.
Rogán a tavalyi évről szóló vagyonnyilatkozatában azt írta, hogy 2023-ban havi 17 millió forintot kapott a cégtől. A Mobilsign most publikált mérlege szerint a tavalyi teljes bevételük 659 millió forint volt, ebből minden harmadik forint ezek szerint Rogánnál landolt. (Összehasonlításul: a cég 13 alkalmazottjának teljes bérköltsége volt annyi, mint amennyit a reneszánsz miniszter kapott tavaly a harmadtalálmányért.)
A három feltaláló közül egyik sem jár annyira jól, mint Rogán. Lengyel Csaba 2017-ig a Mobilsign tulajdonosa volt, Csik Balázs a mai napig az, már 100 százalékos tulajdonosként. Vagyis elvileg ők is szakíthatnának Rogánhoz hasonlóan. De úgy végképp nem jön ki a matek, ha nekik is akkora mértékű találmányhasznosítási díj járna, mint a miniszternek. Egyszerűen nincs annyi pénz a cégben.
Tulajdonosként Csik azért osztalékot vesz fel a cégből. 2020-ban 47 milliót, 2021-ben 30 milliót, 2022-ben már 85 millió forintot, tavaly is 88 milliót. Ami összesen 223 millió forint. Csakhogy ebben a négy évben a társfeltaláló Rogán majdnem 5-ször ennyi díjat kapott a találmányért, átszakítva az egymilliárdos határt.
Hogy hol lesz a vége, az nem látszik.
/ 444 2024. május 31. /
Egy másik részletesebb cikket a Google a következő kereső szöveg alapján talál meg:
Mi is ez a friss botrány Leonardo da Rogán legendás találmánya körül?
Részlet a cikkből:
Jó hír Rogán Antalnak, hogy - a jelenlegi tudásunk szerint - személy szerint nem folyik ellene nyomozás találmányügyben, így e pillanatban nem is gyanúsítják a világon semmi rosszal.
De kábé ez az egyetlen jó hír az ügyben a propaganda miniszter szempontjából.
/ 444 2018. március 19. /
:
