Tradicionális Magyar építészet

tibori

Állandó Tag
Zöld tetős ház

Ez tök teccik:)
Csak arra volnék kíváncsi, hogy az papírmunka hogyan zajlott, vagy zajlott-e.

Kíváncsivá tettél ezzel a gödörházzal. Mifelénk az egyik üdülőövezetben egy időben rendesen megindult az ilyen házak építése (nem biztos, hogy egyre gondolunk), ezeknek tulajdonképpen csak az ablakai látszottak, meg az ajtaja. Félig a földben, félig fölötte. Kívülről csak egy bucka ablakokkal. Bioház.

Valami ilyesmi:
68700346_1-Kepes-hirdetesek-a-BIOHaZ-elado-Tinnyen.jpg

Tettszik ez a ház.

Egy hasonló de mégis egy kicsit más háznak a fotóját osztom meg veletek.
Egyik kedvencem:
Zöld tetős ház Pécsen.
 

Csatolások

  • zöldtető északról.jpg
    zöldtető északról.jpg
    85.8 KB · Olvasás: 19
  • délihomlokzat.jpg
    délihomlokzat.jpg
    51.5 KB · Olvasás: 19

kemencés

Új tag
vályogvetés-hagyományos építés

A hagyományos építés lényege,hogy a helyi anyagok és adottságok, kihasználását helyezi előtérbe. A vályog és vert falu házak valamint a hagyományos módon égetett téglából épült házak anyagai újra használhatóak. Szemben a mai ytong és poroterm téglákkal, amik csak elbonthatok, de újból nem beépíthetőek.

Ezért fontos,hogy minél szélesebb körben megismerjék a hagyományos építés előnyeit. Akik a hagyományos anyagokkal dolgoznak rendszeresen, találkoznak több száz éves égetett téglákkal és vályoggal (a mai napig előkerülnek olyan téglák. amit még a Romaiak égetek). Ha kézbe veszik ezeket, az anyagokat mindig eszükbe jutnak elődeink, akik ezeket gyártották.

Használnunk kell, mert a mai napig jók és ezért is,hogy ezek az anyagok még nagyon sokáig fennmaradjanak. A hagyományos épületek romlásával párhuzamosan a hagyományos életforma is háttérbe szorult.
valyogveto.hu
 

ionon

Kitiltott (BANned)
A hagyományos építés lényege,hogy a helyi anyagok és adottságok, kihasználását helyezi előtérbe. A vályog és vert falu házak valamint a hagyományos módon égetett téglából épült házak anyagai újra használhatóak. Szemben a mai ytong és poroterm téglákkal, amik csak elbonthatok, de újból nem beépíthetőek.

Ezért fontos,hogy minél szélesebb körben megismerjék a hagyományos építés előnyeit. Akik a hagyományos anyagokkal dolgoznak rendszeresen, találkoznak több száz éves égetett téglákkal és vályoggal (a mai napig előkerülnek olyan téglák. amit még a Romaiak égetek). Ha kézbe veszik ezeket, az anyagokat mindig eszükbe jutnak elődeink, akik ezeket gyártották.

Használnunk kell, mert a mai napig jók és ezért is,hogy ezek az anyagok még nagyon sokáig fennmaradjanak. A hagyományos épületek romlásával párhuzamosan a hagyományos életforma is háttérbe szorult.
valyogveto.hu
Főleg ha teszel cementet oltott mészt teszel a sárba és vas szerkezettel segíted az egészet. Így tettem sikerül rá jönnöm hogyan építsem meg a szalma házat (ha van bálás szalma avval ha nincs akkor is lehet akár mivel kitölteni a teret. Lényege perodikus vasat 50-60cm távolságban van arra teszem a vezető botokat és azt fonom be vesszővel a fal mind két oldalán. A fal vastagsága rajtad függ hisz a vasszerkezetett bilincsekkel tudod a tetőszerkezetére rögzíteni (még hegesztened sem kell tudni). Faszerkezetű vagy vasoszlop a házad ami fogja majd a tetőtt tartani. November 14-15-16 saraztam már a kétharmada meg is száradt (igaz fűtöttem a falat)20mm perodikus vasat olyan 63cm távolságban volt vízszintesen és függőlgesen voltak a vezető fa anyagaim ( olyan a távolságuk amiet a vessző engedi). Maradt vasanyagom és kiakartam próbálni miként tudom a sövényfalamat jobbá építeni sikerült sokkal jobb mert így erősebb az egész szekezett mert a vezetőim nem olyan nagy távolságban vannak (1méterre voltak az oszlopaim egymástól soknak tartottam ezt a távolságot). Ha kaszálod ama anyagott amivel kitőltöd a falat vessző faladdal sokkal olcsóbban tudod megépíteni mert föld az csak munkádba kerül szinte ingyen van.
 

Szali1

Állandó Tag
Azt tudja valaki, hogy hogyan lehet azt megállapítani, hogy az adott agyag jó-e téglának /vert falnak? mert én is szeretnék vályogházat, és ahol lakom (Székesfehérvár), azon a környéken van többfajta agyag is de nem tudom, hogy melyik jó építésre - ha jó egyáltalán valamelyik.
 

Szali1

Állandó Tag
Ja igen, eddig kétféle agyagot találtam: az egyik szürkés színű és sima, kavicsok nélküli vagy legalábbis nagyon apró kavicsos, a másik féle kicsit vörösessárga színű és tojásszínű kődarabok (akár néhány centisek is) vannak benne.
 

Szali1

Állandó Tag
A szalmaház témájában mondjuk elgondolkodtam kicsit, hogy a szalma idővel ha jól tudom összeesik...és akkor mi lesz a szigeteléssel? Ennél az építési formánál a szalmakocka teherhordó elem vagy csak töltőanyag/szigetelő?
 

prominor

Állandó Tag
Válasz is meg nem is

Hi!
Igazán nem is hozzászólni szeretnék, bár a régi magyar építészet
a kedvenc területem. Örültem is a témának. Sajna a legtöbb hozzászólással nem értek egyet.... De ha valakinek konkrét kérdése van e-mail-ben szivesen segítek.(építész-művészettörténész a szakmám) Azért gondoltam erre a megoldásra, mert így egészen biztos senkit nem bántok meg...
Üdv. Mindenkinek és Békés Új évet!
 

Tsibor

Állandó Tag
A szalmaház témájában mondjuk elgondolkodtam kicsit, hogy a szalma idővel ha jól tudom összeesik...és akkor mi lesz a szigeteléssel? Ennél az építési formánál a szalmakocka teherhordó elem vagy csak töltőanyag/szigetelő?

Igen, amennyire én tudom, a szalma csak kitöltő szerepet kap, a tartószerkezet általában fából készül. Tehát ez egyfajta szendvics szerkezet, amiben belül a szalma található, kívül pedig vakolva, illetve újabban gipszkarton réteggel ellátva.
 

Tsibor

Állandó Tag
A szalmaház témájában mondjuk elgondolkodtam kicsit, hogy a szalma idővel ha jól tudom összeesik...és akkor mi lesz a szigeteléssel? Ennél az építési formánál a szalmakocka teherhordó elem vagy csak töltőanyag/szigetelő?

A külső szigeteléseknek köszönhetően a szalma bála lényegesen nem esik össze, van persze némi tömörödés, amivel számolni kell, ezt a váz kialakításakor figyelembe kell venni, de alapvetően elég tartós lehet egy ilyen épület. Ha jól tudom az USA-ban van néhány száz évesnél is idősebb épület. Ez gondolom földrajzi elhelyezkedés, és mikroklíma kérdése is.
 

Tsibor

Állandó Tag
Nekem egy kérdésem lenne. Idén szeretnénk hazatelepülni Magyarországra, és párom, aki építész ( belsőépítész), kitalálta, hogy szalmabálaházat építsünk majd, ha lesz rá pénzünk, hisz az olcsó és nagyon környezetbarát, és energiatakarékos. Megnéztük a neten, de amint láttuk, csak egy cégnek van joga építési engedélyt adni szalmabála házak építésére, és árban ugyan olyan, minta téglaházat építenénk (!!??)...miért?
Tud valaki többet ebben a témában? Nagyon érdekelne!


Szia! Talán már lefutott nálatok a téma, de azért ide írom, amit tudok, hátha másnak még jól jön.
Én is gondolkodtam szalma házon sokáig (bár az én férjem nem támogatta), és az összeszedett infóim alapján nálunk az engedélyezéssel van gond. Ugyanis a szalma mint általános építő anyag nem elfogadott, a tűzveszélyessége miatt nem lehet belőle 'csak úgy' építkezni (mint pl. téglából). Úgy lehet csak építeni vele, ha egy rendszerben van, és azt a rendszert a rendszer gyártója bevizsgáltatta, és kapott rá ÉMI minősítést. (Rendszer alatt érts vm-en szendvics szerkezetet) Ezt ugye eleve kevés cég csinálja meg, és akik megpróbálják se mindnek sikerül a tűzvédelmi próbán megfelelnie. Ennek ellenére legutóbbi infóim szerint folyamatban van a szalma mint általános építőanyag engedélyeztetése, de most éppen nem tudom, hol tart.
Ha valakit érdekel, talán a nyíregyházi E-misszió egyesülettől többet megtud, ők valamelyest foglalkoztak a témával.
 

Tsibor

Állandó Tag
Ha lehet, én élnék is a lehetőséggel: nemrég vettünk egy felújított parasztházat és szeretném a konyhában lerakott tégla padlót felújítani! Lehet ezt valamivel csiszolni? Vagy maratni kell? Elég csúnya foltos, ha erre rákenem a lenolajat, attól még foltos marad. Köszönettel!
 

ionon

Kitiltott (BANned)
Ha lehet, én élnék is a lehetőséggel: nemrég vettünk egy felújított parasztházat és szeretném a konyhában lerakott tégla padlót felújítani! Lehet ezt valamivel csiszolni? Vagy maratni kell? Elég csúnya foltos, ha erre rákenem a lenolajat, attól még foltos marad. Köszönettel!
Igen a boltban tudsz venni és sima sarokcsiszólóval megtudod tenni (flex) ott adnak többféle papírt méret arányos kisszemű papír, érted.
 

ionon

Kitiltott (BANned)
Szia! Talán már lefutott nálatok a téma, de azért ide írom, amit tudok, hátha másnak még jól jön.
Én is gondolkodtam szalma házon sokáig (bár az én férjem nem támogatta), és az összeszedett infóim alapján nálunk az engedélyezéssel van gond. Ugyanis a szalma mint általános építő anyag nem elfogadott, a tűzveszélyessége miatt nem lehet belőle 'csak úgy' építkezni (mint pl. téglából). Úgy lehet csak építeni vele, ha egy rendszerben van, és azt a rendszert a rendszer gyártója bevizsgáltatta, és kapott rá ÉMI minősítést. (Rendszer alatt érts vm-en szendvics szerkezetet) Ezt ugye eleve kevés cég csinálja meg, és akik megpróbálják se mindnek sikerül a tűzvédelmi próbán megfelelnie. Ennek ellenére legutóbbi infóim szerint folyamatban van a szalma mint általános építőanyag engedélyeztetése, de most éppen nem tudom, hol tart.
Ha valakit érdekel, talán a nyíregyházi E-misszió egyesülettől többet megtud, ők valamelyest foglalkoztak a témával.
Tudod olyan 7cm sár van a szalmán aminek az anyaga: mész cement és föld keveréke, de tudod malterrál is felhordani, hagyományos módon építem a házaimat és a helységeket, de mielött a sár találkozna a szalmával vesszővel van bevonva az, így olcsóbb
 

Tsibor

Állandó Tag
Igen a boltban tudsz venni és sima sarokcsiszólóval megtudod tenni (flex) ott adnak többféle papírt méret arányos kisszemű papír, érted.

A sima kézire gondolsz? Az elég fárasztó nagy területen (kb 20 nm)! Nincs valami gép, mint pl. a parketta csiszoló? Köszi a tippet!;)
 

3dhazard

Új tag
Ha lehet, én élnék is a lehetőséggel: nemrég vettünk egy felújított parasztházat és szeretném a konyhában lerakott tégla padlót felújítani! Lehet ezt valamivel csiszolni? Vagy maratni kell? Elég csúnya foltos, ha erre rákenem a lenolajat, attól még foltos marad. Köszönettel!

Üdv!

Ekkora felülethez szennymaró, vagy homokfúvó kell. Ezekkel szép marad a felület, régen ecetes vízzel súrolták át.
 

ionon

Kitiltott (BANned)
Jó elképzelésnek tartom, csak túl dárga a dróthálós módszer (egynégyzetméter drótháló ára van 1500forint is), ha a ppzsák helyet rasselzsákban van a matéria akkor nem kell a drótháló, mert a sár kitüremkedik a rasselzsákból és azt csak elkel dolgozni, sokkal olcsóbb let máris az építkezésünk.

Amiben a paprika szikkad, (rassel zsák) na ebben látom a megoldást, de szalma törekes sárral töltőm meg ebből is kitüremkedik a sár és nem kell drótháló a szerkezetem belső-külsejére. Fogok kemencét építeni így, már látom az olcsóságát ennek a ( rachel rasel raschel zsák) módnak

PPzsák pont abból az anyagból van mint a rasel zsák.

Forrás:

[HIDE-THANKS]http://www.szupervalyog.com/arch-itecture[/HIDE-THANKS]
 

Piroska49

Állandó Tag
s8069851.jpg

A magyar ház fejlődése a honfoglalás korától
Ismerjük a honfoglalás kori magyar ékítményeket, szín- és formavilágot, a családok életmódját, szokásaikat, étkeiket és italaikat, sőt még temetkezési rendjüket is. Ezeket a mozaikokat, ha összerakosgatjuk, viszonylag nagy pontossággal megismerhetjük őseink otthonát, azok belső berendezését és az azokat alkotó tárgyakat, valamint használati eszközeiket.
A honfoglalás korában legalább kétféle ház létezett. Az egyik a jurta, azaz a szétszedhető nemezsátor, amit nyáron és az utazáshoz használtak őseink. A másik a helyhez kötött, amit télen használtak, a favázas, vesszővel font, agyaggal betapasztott négyszögletes alapú házak. Ezeknek a tetejét szalmával náddal fedték be. A négyszögletes csúcsos házat szerkezetileg könnyebb volt elkészíteni, mint a kör alakú kupolás házat. Ne gondoljuk azonban, hogy őseink kis kunyhókat építettek, mert szükség volt a nagy helyre, mivel igen népes családban éltek. Az egy tér, középen a tűzhellyel nagyon sokáig megmaradt, még a múlt század elején is építettek házakat.A jurták favázát nemezzel borították be. A kupolák csúcsában egy kéménynyílást készítettek, ami a jurta közepében kialakított tűzhely füstjét vezette el, de itt szűrődött be némi fény is.
Most nézzünk be egy jurta belsejébe!
l6151581.jpg
A
jurta közepén áll a tűzhely
, azon vasháromlábon a fazék. Egész nap megszakítás nélkül ég alatta a tűz. Ha a jurta alapterületét, az ajtótól számítva négy egyenlő részre osztjuk, akkor megismerhetjük a benne zajló élet szokásait, és az ehhez igazodó ház belső berendezését.

Az ajtóval szemben a tűzhely mögött van a családfő helye. A körnek a családfőtől jobbra eső oldala a férfiaké, bal fele a nőké. A családfő közvetlen baloldalán foglalnak helyet; a háziasszony, a kiskorú gyermekek, valamint a rokonok, a közvetlen jobboldalán - ha van - a ház legbecsesebb vendége, aki akár nő is lehet. Az ajtóban a szegények és a szolgák telepedhetnek le.


A családfő és a háziasszony háta mögött van az ágy. Deszka alapzatra épült kerevet melyet nappal gyapjúnemez ágytakaró, vagy állatszőrök borítanak. A kényelmet tollal, esetleg juhszőrrel kitömött díszes párnák biztosítják. Éjszakára az ágy elé függöny kerül, vagy szőnyeg. Itt alszik a ház ura feleségével és kisebb gyermekeivel. Újszülött gyermek az ágy végében elhelyezet, anyja lábához kötéllel rögzített és így ringatható faháncsból készült bölcsőben alszik. A család többi tagja a földön tölti az éjszakát, a neki kijelölt helyen, fejük alatt a nyergükkel.
A jurta padlóját gyékény, rajta nemez gyapjútakaró, vagy szőnyeg fedi. Gazdagabb otthonokban a keleti mintákkal díszítet csomózott szőnyegek is megtalálhatók, de a díszvendég alá is ilyen szőnyeg kerül, ha érkezik a családhoz.
Az ágy jobboldalán a család értéktárgyait, ruháit bőrzsákokban, későbbi korokban, kivájt farönk ládákban tárolják. A bőrzsákokat szőnyegekkel, vagy szőttesekkel takarták le. Az ágy mellet közvetlenül a házi oltár helye van, később a kereszténység felvétele után a feszület és védőszentek faragott szobraival.

A jurta férfi oldalának falán vannak felfüggesztve mind azok a tárgyak, melyeket ők használnak; fegyverek, lószerszámok. Az asszonyok oldalán pedig azok a tárgyak találhatók, melyek a házkörüli munkáknál és a háztartásban használatosak; edények, kannák, facsészék, őrlőkövek, tömlők, sulykolók.
A berendezés tartozéka még az ülőalkalmatosságokat pótló, tűzköré ledobott állatszőrök, melyeken nemcsak ülnek, hanem a kornak megfelelően, étkezés után a zsíros kezüket is abba törlik.

Az egyterű ház

Az előző évszázadok két jellegzetes lakása: a sátor és a kemencés egyterű ház közül az előző teljesen háttérbe szorult, s az utóbbi lett általános. A váltás okai elég világosak: a letelepült életmód, a falvak megszilárdulása, a földművelés jelentőségének növekedése, valamint a takarmányozó állattartás irányában tett lépések. Ez utóbbinak közvetlen építészeti vetülete is van.
A magyar házban az égtájaknak mindig nagyon fontos szerepe volt. A házak bejárata a legfontosabb irányba égtáj felé nézett.A ház jobb oldalán, a második legértékesebb égtáj felé, ami a déli irányt jelentette, a családi vagyont, és a házi oltárt helyezték el.
A családi ágy északnyugaton volt, ahol összehúzó, álmosító, lenyugvó erők uralkodnak. Északon a női vízerők oldalán kapott helyet a konyha, a főzéshez szükséges eszközök és az alapanyagok.
A egyterű ház meghatározó eleme a kemence, amit csak ritkán helyettesített a lakás közepén talált, többször kövekkel körülvett nyílt tűzhely.
Az egész jobb oldal a férfi oldala, de a fiatalabbak egyre inkább az ajtó, azaz délkelet felé kerültek. A déli égtáj délnyugat felé közeledve az egyre rangosabb, és egyre érettebb férfiak oldala. A déli tűzerő az ereje teljében lévő férfi erejét testesíti meg.
A családfő éppen az erő-váltás középvonalán helyezkedik el. A férfi típusú erők és a női típusú erők vonalán. A családfő az a biztos , kiegyensúlyozó pont aki ezeket az erőket összeköti egymással.

A ház jobb oldala a nőké és a gyerekeké. A házban ennek megfelelően a családfő mellet találjuk a háziasszonyt, majd tőle távolodva az egyre fiatalabb asszonyokat, illetve a lányokat. Az északi irányba kerültek azok az asszonyok akik fogamzó képesek voltak, általában ők főztek az egész család számára. A fiatalabb lányok egyre hátrább kerültek, északkelet felé, egyre közelebb az ajtóhoz.
A gyerekek nem ülhettek a felnőttek közé, külön helyük volt a kemencepadkán.

A háromosztatú ház


Az egyterű ház, a terek elválasztásával, felvette a század eleji parasztházak formáját. Ősi hitrendszerünk helyét lassan átvette a kereszténység, de a hagyományok azért tovább éltek, ha kereszténnyé váltak is. A háromosztatú ház három helyiségből állt ugyan, de a helyiségek eleinte mind külön bejárattal rendelkeztek. Tulajdonképpen egy tető alá több házat építettek egymás mellé. A fő helyiséget, a legnagyobb szobát, első háznak hívták, a középső helyiség volt a konyha, és a legkisebb helyiséget nevezték hátsó, vagy kisebbik háznak.
Megmaradtak az egyterű ház szabályai is, csak az építkezés módja változott az idők folyamán. Kialakult a mennyezet, így a padlást elválasztották a lakótértől. A keleti irány mellett leggyakrabban a déli irányba tájolták a házakat, ilyenkor az első szoba nézett keletre. Az évezredeken át használt magyar ház, vízszintesen és függőlegesen hármas egységet, egy térbeli keresztet alkotott.
Minden teremtett dolog, két ellentétes irányban mozgó erőből alakul ki: a kifelé-felfelé sugárzó, illetve a befelé-lefelé örvénylő erőből. Amikor a két erő egymással találkozik, létrehozzák a harmadik erő fajtát, a fényt, a megnyilvánult világot.
Az első szoba, a mennyezet, a padlás, illetve a boltívek. Ez a ház legértékesebb keleti és déli része. Őseink az első szobában fogadták a vendégeket, itt terítették meg ünnepkor a családi asztalt, itt született a gyermek, itt ravatalozták fel a halottat. A legszebb bútorok, kézimunkák,a házi oltár, a jólét jelei és a családi képek mind ide kerültek. A ház keleti részén kel fel a Nap, amelynek tisztító és megújító ereje minden reggel átjárta a ház legfontosabb részét, az első szobát.
A padláson tárolták a család élelmét, amely szintén megszentelt helye volt a háznak, hiszen a padlás is a ház szellemi részét jelképezte. Azokat az élelmiszereket tárolták itt, amelyeknek száraz helyre volt szükségük. Aszalt gyümölcsöt, száraz terményeket, gabonát. Egyes helyeken, a padláson ágyaztak meg a fiatal párnak nászéjszakájukon, hogy áldott helyen foganjon meg a gyermek
A házban, a ház közepében nyílik a bejárat. A bejárat a legtöbb háznál keletre, vagy délre esett, a keleti vagy déli nap ereje, amely erőteljes nemző, teremtő energia jutott itt a házba, tovább töltve a ház erőközpontját.
A közép, a stabil, föld típusú erőforma, amelyet a tűz tovább erősít. A régi házakban éppen itt találtuk a földből épült kemencét, amelyben állandóan égett a tűz. A kemence tehát arra szolgált, hogy folyamatosan feltöltse a ház erőközpontját. Itt készült az étel, itt sütötték a kenyeret, télen a kemence mellett gyűlt össze a család. A kemence egyúttal az anyaméh szimbóluma is.
A hátsó szoba, melyet kamrának neveztek és a pince. Ezen az oldalon nyugszik le a Nap, ereje itt már összehúzó, összetartó. Itt aludtak a nők és a gyerekek. Itt tárolták a napi élelmiszert, ami a főzéshez szükségeltetett. Tárolásra a tartósító, összehúzó nyugati erőkre volt szükség, éppúgy, mint az alváshoz. Ha volt a házban pince, a pincében tárolták zöldségeket és a bort.


http://canadahun.com/forum/showthread.php?t=10767&page=7
 

gedia

Állandó Tag
Ajánlom figyelmetekbe Szombathelyen a csodálatosan megszépült megújult ISEUMOT!!! Gyönyörűséges római kori emlékünk....
 
Oldal tetejére