Tradicionális Magyar építészet

Isti75

Állandó Tag
Állandó Tag
Nádat kitudod termelni nem nehéz építeni egy nádpadló készítő szerkezetet (villanyt a nád és a szalma esetében úgy képzeltem el porcelánból készíttetem el a csöveket amiben a vezeték fút és aljazatot amiben a kapcsolók vannak nem tartom túl drágának vagy agyagból kiégetni fazekasoknak nem lenne nagy kihívás) amit te tudsz elkészíteni akkor olcsóbb mert ingyen dolgozol magadnak

Biztos vannak jó megoldások,régen is megoldották építészek nélkül is a házépítést vidéken.
A vertfal is egy nagy jó találmány,csak akkoriban még nem szigetelték a falakat.
Most már beton alapra készítik a vályogfalat is,ami szintén elég olcsó megoldás,és ha rendesen le van szigetelve,nem tud vizesedni a fal,szinte örökké ház maradt.
 
I

ionon

Vendég
Biztos vannak jó megoldások,régen is megoldották építészek nélkül is a házépítést vidéken.
A vertfal is egy nagy jó találmány,csak akkoriban még nem
szigetelték a falakat.
Most már beton alapra készítik a vályogfalat is,ami szintén elég
olcsó megoldás,és ha rendesen le van szigetelve,nem tud vizesedni a fal,szinte örökké ház maradt.
Hallottam olyanról amikor állatokkal taposták össze a sarat
szalmával vasvillával (sablonba vagy anélkül) a házon az ablakot
ajtót később láncfűrésszel vágták ki amikor megszáradt a fal.
 

Domibaba

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok,
Hallottátok, hogy a mai hírek alapján valami EU-s szabályzat szerint április 1-től még több vasbetont kell beépíteni a házakba, mint eddig. Kérdezem én, miért kell egyáltalán vasbeton. Nálunk sokkal magasabb építészeti kultúrával rendelkező országokban is építkeznek teljesen beton mentesen nálunk miért erőltetik mégis a vasbetont? Ráadásul nem is vagyunk egy földrengés veszélyes ország.
 

Isti75

Állandó Tag
Állandó Tag
Hallottam olyanról amikor állatokkal taposták össze a sarat
szalmával vasvillával (sablonba vagy anélkül) a házon az ablakot
ajtót később láncfűrésszel vágták ki amikor megszáradt a fal.

Itt a mi környékünkön elég sok régi parasztház van,sokat felújítottunk,és néha találkoztunk érdekes megoldásokkal is.
Volt olyan,mikor nekiálltunk egy ajtó helyét kivágni,(igaz mi szegesdróttal szoktuk)félméterenként vízszintesen volt a tömésfalban keményfa gerenda.
Megkérdeztünk idős embereket,és azt mondták,hogy régen ezekkel a gerendákkal fogatták össze a falakat.
A sarkokon össze volt ácsolva,az ilyen házakon nem voltak repedések a falakon.
Amiben nem voltak ilyen gerendák,azok három-négy méterenként meg voltak repedve.
Tudtak a régi vidéki emberek házat építeni.
 

Isti75

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok,
Hallottátok, hogy a mai hírek alapján valami EU-s szabályzat szerint április 1-től még több vasbetont kell beépíteni a házakba, mint eddig. Kérdezem én, miért kell egyáltalán vasbeton. Nálunk sokkal magasabb építészeti kultúrával rendelkező országokban is építkeznek teljesen beton mentesen nálunk miért erőltetik mégis a vasbetont? Ráadásul nem is vagyunk egy földrengés veszélyes ország.

Magyarországon évente átlagosan 4-5 olyan földrengés fordul elő, mely a lakosság számára is érezhető. Nagyobb épületkárokat okozó rengések 15-20 évenként vannak, míg erős, igen jelentős károkat is okozó, 5,5 és 6 közötti magnitúdójú rengésre 40-50 évenként kerül sor.
Egységesen lépett hatályba az unió területén,szakemberek becslése alapján kb 20-25%-al drágítja meg a szerkezetépítést.
Állítólag a panel épületek a leg földrengés állóbbak,amit nehezen tudok elkébzelni.
Valamikor biztos jók voltak,de ma már a sarokheggesztések nem biztos,hogy ugyan olyan erősek mint új korában,főleg ha nem megfelelően van ki injektálva.
Pécsen van egy földrengésbiztos épület,legalábbis annak építették,csak nem jó injektáló habarcsal dolgoztak,és a feszítőhuzalok már nem tartanak semmit.
Most lakatlan,szellem háznak is hívják.
 

kockásfülűnyúl

Állandó Tag
Állandó Tag
Pécsi toronyház...spanyol befektető?



2008_05_17-19_P%C3%A9cs%20171.jpg






Ma korán,fél 7 órakor a Kossuth rádióban szó volt a pécsi /20 éve lakatlan/ toronyház felújításáról.Egy spanyol építési befektető venné meg a hosszú évek óta üresen álló toronyházat Pécsen.
Terveik vannak,még 20 emeletet húznának fel,éttermekkel,kilátóval,lakásokkal,irodákkal működne...






2008.06.26. 07:18




Na igen, azóta eltelt másfél év és úgy tudom, nem történt változás.

A tervek szerint így kell majd kinéznie:




Hacsak nem talál megint új gazdát, vagy le nem bontják, vagy magától össze nem dől.:p

Egyébként ami akkoriban ment, az minden volt, csak nem építészet.
 

Vas

Állandó Tag
Állandó Tag
Az egyik mûépitész, aki foglalkozik a hagyományosan magyar(os) épitkezéssel, az Zakariás Attila volna (bemutatva a Duna-TV-ben itt: http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=402331).
Egy másik - igen sokoldalu - mûvész (építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus), akinek munkásságával sokszor találkozom, Kós Károly volt (1883-1977 - lásd itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3s_K%C3%A1roly_%28%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz%29). Kiemelkedõbb teljesitményeibõl: a budapesti állatkert pavilonjai, az óbudai református parókia, a zebegényi római katolikus templom, a kolozsvári "kakasos" templom, a sztánai "Varjúvár", stb.stb.. Még ma is sok követõje van.
 

ionon

Kitiltott (BANned)
Itt a mi környékünkön elég sok régi parasztház van,sokat felújítottunk,és néha találkoztunk érdekes megoldásokkal is.
Volt olyan,mikor nekiálltunk egy ajtó helyét kivágni,(igaz mi szegesdróttal szoktuk)félméterenként vízszintesen volt a tömésfalban keményfa gerenda.
Megkérdeztünk idős embereket,és azt mondták,hogy régen ezekkel a gerendákkal fogatták össze a falakat.
A sarkokon össze volt ácsolva,az ilyen házakon nem voltak repedések a falakon.
Amiben nem voltak ilyen gerendák,azok három-négy méterenként meg voltak repedve.
Tudtak a régi vidéki emberek házat építeni.
Mész a földben és cement csodákat tud adni neked a föld házadon.
 

tzsebok

Állandó Tag
Állandó Tag
Keress rá a forumon a Magyar házak mágikus ereje c. könyvre. Az egyik topic-ban láttam. Az szerintem segit a magyar térelrendezésben.
 

raider

Állandó Tag
Állandó Tag
Itt a mi környékünkön elég sok régi parasztház van,sokat felújítottunk,és néha találkoztunk érdekes megoldásokkal is.
Volt olyan,mikor nekiálltunk egy ajtó helyét kivágni,(igaz mi szegesdróttal szoktuk)félméterenként vízszintesen volt a tömésfalban keményfa gerenda.
Megkérdeztünk idős embereket,és azt mondták,hogy régen ezekkel a gerendákkal fogatták össze a falakat.
A sarkokon össze volt ácsolva,az ilyen házakon nem voltak repedések a falakon.
Amiben nem voltak ilyen gerendák,azok három-négy méterenként meg voltak repedve.
Tudtak a régi vidéki emberek házat építeni.

Azt a vízszintes fa gerendázatot sárgerendának hívták / hívják, és ma ugyanezt a feladatot (csak jobban) látja el a vasbeton koszorú.

A pécsi toronyház meg nem talajvíztől, meg földrengésektől vált életveszélyessé, hanem az alkalmazott bauxit beton technológiától. Mivel nagy alumínium előállító ország voltunk, a kohókban rengeteg bauxit salak maradt meg az alumínium előállítása során, ebből jött az ötlet, hogy a homokoskavics helyett lehetne betonban alkalmazni adalékanyagként. A kísérletek igazolták is az eredményeket, a szilárdsága nagyobb volt, mint a közönséges betoné, csak nem tudták előre, hogy a bauxit beton szilárdulása pár tíz éven belül megáll, és utána rohamosan hanyatlani kezd. Ez lett az ilyen házak végzete.
 

raider

Állandó Tag
Állandó Tag
vályogfal - vert fal - nádazás

Olvasgattam itt a topikot, és nem bántóan mondom, de pár hozzászólásból látszódik, hogy nem szakemberek beszélnek a vályogról és a nádról. Valójában pont annyi hátránya van, mint előnye, és egyáltalán nem olcsóbb az előállítása, illetve talán a belőle való építés még olcsóbb, de a fenntartása, állandó felügyelete már ezt kétségessé teszi.
Én gyakorló építész vagyok, ha megengeditek egy pár szót írok ezekről az anyagokról.

Nádazás: Ha megnéztek egy Balaton-felvidéki hagyományos nád tetejű házat, ott a nádazás legalább 40-50cm vastag. Nos, azért, mert ennyi kell ahhoz, hogy vízzáró legyen. Amit viszont nem láttok; ezt a nádazást legalább 5-6 évente cserélni kell (legalább a felső réteget), mert egyszerűen kiszárad, összetöredezik, megeszik a rovarok és nem utolsó sorban csúnyán megfeketedik.
Valamint elképzelhetjük mi történik, ha netán tűz üt ki! (pl. a közelben gazt égetnek, és egy szikra odapattan) Még annyi időnk sem marad, mint egy cserép, vagy zsindely fedésű épületből a menekülésre. Falakat meg nem építettek nálunk nádból sosem, van egy jópofa pár évvel ezelőtti szalmabála ház Angliában, de az is inkább csak egy performance. :) Amúgy, ha nádból építenénk valahogy vázkitöltő falazatot (tehát van teherhordó pillérváz, és a falazat csupán homlokzati térelválasztó), annak is igen vastagnak kellene lennie, hogy a hőszigetelő képessége meglegyen. Ráadásul ugyebár a nádszálakat függőleges helyzetben kell valahogy beépíteni, hogy a csapóeső le tudjon folyni a homlokzatról.

Vályog: Ezzel is az a helyzet, mint a náddal; ha megnézitek 40cm alatt nincs is vályogház, jellemzően 50-65cm vastagságban készültek ezek. (Vannak 30-as vályogfalazatok is, de inkább csak belső elválasztófalként, vagy melléképítmény falakén). Azért ilyen vastag, mert ennyi kell ahhoz, hogy jól működjön a légtechnikája. Aztán meg: a régi vályogházakat nem szigetelték talajnedvesség ellen, és amúgy nem is szabad! A vályogban mindig kell hogy legyen víz, nedvesség, mert ha kiszárad teljesen, akkor porrá morzsolódik, elveszti a szilárdságát és összedől, ráadásul a térfogatát is elveszti és óriási repedések keletkeznek rajta (aztán dől össze :) ). Persze a túl sok víz sem jó neki, mert akkor szintén szilárdságát veszti. Alapvetően régen tégla vagy kő alapra építették szigetelés nélkül.
Azt is tudni kell, hogy vályogot és vert falat csak szintén agyag tartalmú vakolattal lehet vakolni, glettelni és lélegző fedőanyagokkal lehet "festeni". Régen simán csak meszelték a falakat. Az sem annyira ismert dolog, hogy ezeknek a falaknak van egy jellegzetes, kicsit dohos "föld szaga", amit a mai városi emberek szerintem döntően nem tolerálnának.

Vert fal: Hasonló a vályogfalhoz tulajdonságaiban, annyiban különbözik, hogy kisebb vastagságban lehetett elkészíteni (20-30cm), egy zsaluzat közé beöntötték az agyag, illetve föld, törek keveréket, és alaposan bedöngölték (verték), így gyakorlatilag beton keménységű lett a végén. A kiszáradást jobban tűri, mint a vályog, de a nedvesség ugyanúgy tönkre teheti.

Ha ezeket a tulajdonságokat mérlegeljük, amelyek hozományai ezen anyagoknak (szerkezeti vastagság, nedvességhez való viszony, szakértelem hiánya, anyag kitermelés... stb.) már nem biztos, hogy olcsóbb a technológia, mint egy mai "átlagos" tégla és vasbeton anyagú házé.
És ne felejtsük el, hogy a téglát és betont is ugyanilyen régen használjuk már (lásd rómaiak)!
 

raider

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez tök teccik:)
Csak arra volnék kíváncsi, hogy az papírmunka hogyan zajlott, vagy zajlott-e.

Kíváncsivá tettél ezzel a gödörházzal. Mifelénk az egyik üdülőövezetben egy időben rendesen megindult az ilyen házak építése (nem biztos, hogy egyre gondolunk), ezeknek tulajdonképpen csak az ablakai látszottak, meg az ajtaja. Félig a földben, félig fölötte. Kívülről csak egy bucka ablakokkal. Bioház.

Valami ilyesmi:

Ez egy dombház.
Ma csak kritizálok, úgy látszik :) de ezzel meg az a baj, hogy sok földmunka kell hozzá ami, gyakorlatilag a legdrágább költségvetési tétel, és a gépészet is sokkal drágább. (Pl. nyomott szennyvízhálózat kell hozzá, hogy a mélyből a közcsatorna szintjére nyomjuk fel a kommunális szennyvizet.)
Ezen kívül az egész épületet talajvíznyomás ellen kell szigetelni, a tetőt pedig csapadékvíz ellen, ami szintén igen költséges.
A födémet illetve tetőt csak vasbetonból tudom megnyugtatóan elképzelni, ugyanis a felette lévő föld súlya igen nagy, különösen csapadékkal telítve.
Az viszont tény, hogy a föld hője télen önmagában is kellemes hőmérsékletet biztosít, a fűtés mindenképpen kedvezőbb (minél mélyebben van).
 

Tibi16

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok!
Biztosan ti is szembesültetek már a mostani építő ipar nehéz helyzetével!!
Nem egészen témába vágó a dolog amit írok! Ha valaki keres egy józan életű kőművest személyemben megtalálja!Akár egy korrekt vállalkozásban is,de ha valakinek szüksége van a családi házánál valamilyen munka miatt szakemberre privát levélben nyugodtan megkereshet!Fejér megyei vagyok!!
üdv..Mindenkinek
 

aranytisza

Állandó Tag
Állandó Tag
Az építőipar? Jelenleg siralmas! Kevés pénze van az embereknek, nem sok kedvük van felújítani. De ha mégis össze tudnak kaparászni annyit hogy az anyagot megvegyék, megcsinálják maguknak. Hisz a tévédekón olyan jól el lehet sajátítani minden szakmát kevesebb, mint fél óra alatt! :D (aztán meg jön a meglepetés, meg a mély pislogás)
Én is itthon csücsizek, és filmeket bámulok. De már csak a héten...
 
Szalmaház építés

A hozzászólásokban említett cég licence alapján, előregyártott szalmaházat kínál.
Hagyományos szalmaházat viszont bárki építetthet, a lényeg az, hogy előtte meg kell terveztetnie. Ez egyedi építésnek számít, nem kell hozzá külön alkalmassági engedély.
Ezek általában fa vázas épületek, ahol a terheket a fa hozdozza, (mint pl. a faházaknál) a szalma csak térkitöltő szerepet kap.
Más kérdés, hogy a szakmai tapasztalat nagyon kevés ebben a kérdésben, ezért megfelelő kivitelezőt nehéz találni. A házilagos építés olcsóbb, de ma már jogszabályilag jelentősen korlátozott, de azért még létezik.
Van erről egy könyv is, Föld és szalmaépítészet címen, esetleg szkennelve feltehetem a későbbiekben.
 
Pécsi toronyház

Szeretném helyreigazítani a pécsi toronyházról írtakat.
A háznak semmi köze nincsen a bauxitbetonhoz. IMS technológiával épület. Jugoszláviában sok épület épült ezzel, minden probléma nélkül. Nálunk a téli építés miatt a csomóponti betonokat is kloridos kötésgyorsítóval készítették, ami más körülményekkel együtt a létfontosságú vasbetétek korróziójához vezetett. A csomópontok gyengüléséről eltérő a szakemberek véleménye, és nem is minden csomópont egyformán érintett.
Megerősíteni majdnem olyan költséges, mint amilyen az elbontás lenne.

****
Bővebben a Wikipédiában: A pécsi magasház http://hu.wikipedia.org/wiki/Pécsi_magasház
 

ionon

Kitiltott (BANned)
Sziasztok!
Biztosan ti is szembesültetek már a mostani építő ipar nehéz helyzetével!!
Nem egészen témába vágó a dolog amit írok! Ha valaki keres egy józan életű kőművest személyemben megtalálja!Akár egy korrekt vállalkozásban is,de ha valakinek szüksége van a családi házánál valamilyen munka miatt szakemberre privát levélben nyugodtan megkereshet!Fejér megyei vagyok!!
üdv..Mindenkinek
Akkor ismered a téglák melyik oldala pozitív és melyik negatív mert a helyes sorrend fontos a falazásnál régen a pallérok tudták (tanítják még?).
 

csiganyul

Állandó Tag
Állandó Tag
Engem érdekel a téma. A szakdolgozatomban is egy külön fejezet foglalkozott a Szigetköz népi építészetével. Szívesen fogadnék bármilyen hozzászólást a témában, mert azóta is különösen érdekel az építészet, a belsőépítészet. Főleg most, hogy házátalakítást végzünk!
 

Mencsi80

Állandó Tag
Állandó Tag
Nekem egy kérdésem lenne. Idén szeretnénk hazatelepülni Magyarországra, és párom, aki építész ( belsőépítész), kitalálta, hogy szalmabálaházat építsünk majd, ha lesz rá pénzünk, hisz az olcsó és nagyon környezetbarát, és energiatakarékos. Megnéztük a neten, de amint láttuk, csak egy cégnek van joga építési engedélyt adni szalmabála házak építésére, és árban ugyan olyan, minta téglaházat építenénk (!!??)...miért?
Tud valaki többet ebben a témában? Nagyon érdekelne!

ez a téma engem is érdekelne!!!:)
 
Oldal tetejére