Trudeau kanadai miniszterelnök kiáll az emberi jogokért Kínában.

Trudeau ezzel Kína ottawai nagykövete, Cung Pej-vu előző napi nyilatkozatára reagált, miután a nagykövet óva intette a kanadai kormányt attól, hogy menedékjogot adjon a Hongkongból elmenekülőknek. Pej-vu azt mondta, hogy ha Kanadának fontos a Hongkongban élő, mintegy 300 ezer kanadai állampolgár és az ott működő kanadai cégek sorsa, úgy támogatnia kellene az “erőszakos bűnözés” felszámolását célzó pekingi erőfeszítéseket.


Ki fogunk állni hangosan és egyértelműen az emberi jogokért” – mondta Trudeau. „Legyen szó az ujgur kisebbség sorsáról, a Hongkongban kialakult, nagyon aggasztó helyzetről vagy akár a Kína erőszakos diplomáciájával szembeni kiállásról”.
Hozzátette, hogy országa ez ügyben a szövetségeseivel karöltve áll ki.

A kanadai konzervatív ellenzék vezetője az ügyről úgy vélekedett, hogy a kínai nagykövetnek bocsánatot kell kérnie, ellenkező esetben pedig ki kell őt utasítani az országból.

A kínai nagykövet úgy döntött, hogy a hivatalával össze nem egyeztethető, harcias retorikára vált” – fogalmazott a Konzervatív Pártot vezető Erin O'Toole, aki úgy értékelte, hogy kijelentésével Cung Pej-vu lényegében megfenyegette a Hongkongban élő mintegy háromezer kanadait, mégpedig alig leplezett módon.

O'Toole szerint a kormány mielőbb meg kell teremtse a Hongkongból érkező politikai menekültek kanadai befogadásának feltételeit, és szankciókkal kell sújtsa azokat a kínai tisztségviselőket, akik felelősek a Hongkongra Peking által ráerőszakolt nemzetbiztonsági törvényért.

A hongkongi demokrácia párti aktivisták szűnni nem akaró tüntetéseire válaszul Kínában június 30-án elfogadott, s azonnal hatályba is léptetett nemzetbiztonsági törvény tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére más országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. Bírálói szerint azonban a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az egy ország, két rendszer elve alapján nagy fokú autonómiát ígért a korábban brit gyarmati uralom alatt álló városnak az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.

 
A kínai nagykövet úgy döntött, hogy a hivatalával össze nem egyeztethető, harcias retorikára vált
Ez a szájkarate.
Ez arrafelé is csak a helyzet mérgesítését hozza mint nálunk az ukrán magyar viszony.
Csak meg kell hallgatni Szíjártót.
Miután nem meglepő módon, nem engedtek be két magas-rangú külügyest kik agitációval voltak vádolva.
 
Naszóval.
Van egy Kínai Népköztársaság a népi demokráciájával, és van a Kinai Népköztársaságban egy Hong-Kong-i demokrácia, ami nem azonos az "anya-, atya ország" területén törvényesített demokráciával.
Az egyiket a az 1.399 milliárd lakosával együtt a pártérdek irányítja, a másikat az üzleti érdek, ami az ott élő 7.451 millió lakos érdekét szolgálja, és ami az "anya-, atya ország" irányítóinak nem tetszik, mert esetleg a példa ragadóssá válik és ezt fogja követelni az 1,399 milliárd lakos is, ami ugye már egy elég nagy létszámú massza, amely, ha egyszer tudatára ébred és elindul, az az álmos-könyvek szerint sem jelent jót.
Az álmos-könyveket pedig jelenleg a pénzt uralók, vagyis a multik írják.
 
Utoljára módosítva:
Ki fogunk állni hangosan és egyértelműen az emberi jogokért” – mondta Trudeau. „Legyen szó az ujgur kisebbség sorsáról, a Hongkongban kialakult, nagyon aggasztó helyzetről vagy akár a Kína erőszakos diplomáciájával szembeni kiállásról”.
Ebben a szövetségeseidre nem nagyon támaszkodhatsz lásd franciaország ahol a muzulmán kisebbség egyre erőszakosabb. Kína szintúgy ezzel küszködik.
 
Oldal tetejére