Trudeau ezzel Kína ottawai nagykövete, Cung Pej-vu előző napi nyilatkozatára reagált, miután a nagykövet óva intette a kanadai kormányt attól, hogy menedékjogot adjon a Hongkongból elmenekülőknek. Pej-vu azt mondta, hogy ha Kanadának fontos a Hongkongban élő, mintegy 300 ezer kanadai állampolgár és az ott működő kanadai cégek sorsa, úgy támogatnia kellene az “erőszakos bűnözés” felszámolását célzó pekingi erőfeszítéseket.
„Ki fogunk állni hangosan és egyértelműen az emberi jogokért” – mondta Trudeau. „Legyen szó az ujgur kisebbség sorsáról, a Hongkongban kialakult, nagyon aggasztó helyzetről vagy akár a Kína erőszakos diplomáciájával szembeni kiállásról”.
Hozzátette, hogy országa ez ügyben a szövetségeseivel karöltve áll ki.
A kanadai konzervatív ellenzék vezetője az ügyről úgy vélekedett, hogy a kínai nagykövetnek bocsánatot kell kérnie, ellenkező esetben pedig ki kell őt utasítani az országból.
„A kínai nagykövet úgy döntött, hogy a hivatalával össze nem egyeztethető, harcias retorikára vált” – fogalmazott a Konzervatív Pártot vezető Erin O'Toole, aki úgy értékelte, hogy kijelentésével Cung Pej-vu lényegében megfenyegette a Hongkongban élő mintegy háromezer kanadait, mégpedig alig leplezett módon.
O'Toole szerint a kormány mielőbb meg kell teremtse a Hongkongból érkező politikai menekültek kanadai befogadásának feltételeit, és szankciókkal kell sújtsa azokat a kínai tisztségviselőket, akik felelősek a Hongkongra Peking által ráerőszakolt nemzetbiztonsági törvényért.
A hongkongi demokrácia párti aktivisták szűnni nem akaró tüntetéseire válaszul Kínában június 30-án elfogadott, s azonnal hatályba is léptetett nemzetbiztonsági törvény tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére más országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. Bírálói szerint azonban a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az egy ország, két rendszer elve alapján nagy fokú autonómiát ígért a korábban brit gyarmati uralom alatt álló városnak az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.
„Ki fogunk állni hangosan és egyértelműen az emberi jogokért” – mondta Trudeau. „Legyen szó az ujgur kisebbség sorsáról, a Hongkongban kialakult, nagyon aggasztó helyzetről vagy akár a Kína erőszakos diplomáciájával szembeni kiállásról”.
Hozzátette, hogy országa ez ügyben a szövetségeseivel karöltve áll ki.
A kanadai konzervatív ellenzék vezetője az ügyről úgy vélekedett, hogy a kínai nagykövetnek bocsánatot kell kérnie, ellenkező esetben pedig ki kell őt utasítani az országból.
„A kínai nagykövet úgy döntött, hogy a hivatalával össze nem egyeztethető, harcias retorikára vált” – fogalmazott a Konzervatív Pártot vezető Erin O'Toole, aki úgy értékelte, hogy kijelentésével Cung Pej-vu lényegében megfenyegette a Hongkongban élő mintegy háromezer kanadait, mégpedig alig leplezett módon.
O'Toole szerint a kormány mielőbb meg kell teremtse a Hongkongból érkező politikai menekültek kanadai befogadásának feltételeit, és szankciókkal kell sújtsa azokat a kínai tisztségviselőket, akik felelősek a Hongkongra Peking által ráerőszakolt nemzetbiztonsági törvényért.
A hongkongi demokrácia párti aktivisták szűnni nem akaró tüntetéseire válaszul Kínában június 30-án elfogadott, s azonnal hatályba is léptetett nemzetbiztonsági törvény tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére más országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. Bírálói szerint azonban a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az egy ország, két rendszer elve alapján nagy fokú autonómiát ígért a korábban brit gyarmati uralom alatt álló városnak az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.
