Lezajlott Donald Trump republikánus és Hillary Clinton demokrata elnökjelölt tévévitája, mely a várakozásoknak megfelelően nem volt unalmas. Donald Trump szerint Hillary Clintonban nincs elég "életerő" ahhoz, hogy elnök legyen. A demokrata jelölt szerint viszont republikánus ellenfelének nincs meg a kellő vérméséklete ahhoz, hogy ő legyen az Egyesült Államok hadseregének főparancsnoka.
Elsősorban politikusokat és támogatókat hívtak meg vendégként Hilary Clinton demokrata és Donald Trump republikánus párti elnökjelölt hétfő esti első vitájára.
A két nagy párt befolyásos politikusai töltötték meg a New York-i Hampstead Hofstra Egyetemét, ahol a sorrendben első elnökjelölti vitát tartották. Kormányzók, képviselők, szenátorok érkeztek, és jelen vannak a jelöltek kampányának nagy támogatói is, például a nevadai milliárdos Sheldon Adelson, aki Trump támogatója, vagy a szintén milliárdos texasi Mark Cuban, Hillary Clinton kampányának segítője.
Clinton stábja ezen kívül meghívott négy olyan hölgyet, akivel a demokrata elnökjelölt az elmúlt években szorosabb kapcsolatot alakított ki: egyikük a 2001. szeptember 11-i terrortámadások túlélője, másikuk egy egyedülálló édesanya, aki családon belüli erőszak áldozata volt, a harmadik asszony azóta áll baráti kapcsolatban Hillary Clintonnal, hogy az elnökjelölt first lady lett Washingtonban, s végül azt az Anastasia Somozát, aki agybénulása miatt mozgássérült és szerepel a kampány egyik reklámspotjában, amellyel Clinton Trumpot támadja egy mozgássérült újságírón gúnyolódó megjegyzéséért.
A publikum soraiban ott ültek természetesen a családtagok: Hillary Clinton lánya és a veje. Bill Cinton volt elnök a színfalak mögül kísérte figyelemmel az elnökjelölti vitát.
A Clinton-kampány hétfőn este 50 szövetségi államban 1200 helyen rendezett partit, amelyen az elnökjelölti vitát nézhették a meghívottak.
Donald Trump meghívottai között volt Mark Geist, a líbiai Bengáziban lévő amerikai konzulátus elleni, 2012-ben elkövetett terrortámadás egyik túlélője. A bengázi konzulátus elleni támadást Hillary Clinton külügyminiszteri megbízatása idején követték el, és a republikánusok elsősorban Clintont hibáztatják érte.
Trump családtagjai – köztük a tanácsadójává előlépett veje, Jared Kushner – is jelen volt a vitán.
Több száz újságíró tudósított az eseményről. A The New York Times bejelentette, hogy 18 fős csapatot állított össze, amelynek feladata a vitában elhangzó állítások ellenőrzése. A Bloomberg televízió is úgy közvetítette a vitát, hogy közben a képernyő alján jelezte, ha valamelyik jelölt ténybeli tévedést tartalmazó kijelentést tett.
A vitában – az előválasztások vitáival ellentétben – a közönségnek tartózkodnia kellett az érzelemnyilvánításoktól.
Clinton felemelné a középosztályt
Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt infrastrukturális beruházásokat és minimálbér-emelést, valamint a középosztály segítését ígérte hétfőn este a két nagy amerikai párt elnökjelöltjeinek első televíziós vitájában.
A vita első nagy témaköre az volt, hogyan lehet fellendíteni az amerikai gazdaságot. Donald Trump republikánus jelölt Clinton elképzeléseire azzal válaszolt, hogy ő a külföldre telepedett vállalakozások hazahozatalát valósítaná meg, s ezzel sok-sok új munkahelyet teremtene.
Trump Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért
Már az elnökjelölti tv-vita első perceiben éles vitába bocsátkozott egymással hétfőn este Hillary Clinton és Donald Trump demokrata és republikánus párti elnökjelölt.
A vita első nagy témaköre az volt, hogyan lehet fellendíteni az amerikai gazdaságot.
Trump ismét Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért. Emellett ostorozta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), amelyet még Hillary Clinton férje, Bill Clinton írt alá elnökként. Amikor a demokrata jelölt azt válaszolta, hogy férje elnöksége fellendítette az amerikai gazdaságot, Trump közbeszólt: az elmúlt években Hillary Clinton miért nem arról beszélt, hogy a NAFTA milyen károkat okozott az országnak.
Trump többször félbeszakította Clintont, aki válasz helyett az újságírókat kérte fel Trump állításainak ellenőrzésére.
Donald Trump republikánus elnökjelölt. EPA/ANDREW GOMBERT
Trump nyilvánosságra hozná adóbevallását
Donald Trump az adóbevallása nyilvánosságra hozatalát ígérte az amerikai elnökjelöltek első, hétfői tévévitájában.
Hillary Clinton szerint dokumentumok bizonyítják, hogy Trump kibújt az adófizetés alól, amikor kaszinói voltak Atlantic Cityben, s nem áldozott közügyekre vagy jótékonyságra egyetlen centet sem.
A műsorvezető kérdésére, hogy mikor hozza nyilvánosságra az adóbevallását, Trump azzal válaszolt: amint az adóhatóság befejezte a munkát. Trump megjegyezte: ügyvédei tanácsai ellenére is közzéteszi adóbevallását.
Clinton szerint ez soha nem fog megtörténni.
Clinton nem kér bocsánatot az email-botrányért
Nem kér bocsánatot az email-botrányért – jelentette ki egyebek közt Hillary Clinton az elnökjelöltek első tv-vitájában.
A demokrata párti elnökjelölt azt mondta: vállalja a felelősséget, de nem kér bocsánatot az email-botrányért, amelyet külügyminiszterként saját magánszerverének hivatalos célú használatával okozott.
Hibát követett el, és ma már bizonyára másként cselekedne – tette hozzá.
Trump szerint viszont Clinton szándékosan vett igénybe magánszervert és szándékosan töröltette elektronikus leveleit. A republikánus elnökjelölt szerint ez alkotmányellenes volt.
Nyomasztó faji viták
Helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között – jelentette ki Hillary Clinton a hétfői elnökjelölti tv-vita második nagy témájában, amikor a faji kérdésekben, a fekete közösségek helyzete ügyében és a közbiztonság kérdéseiben fejtették ki álláspontjukat.
“Rendszerszintű faji megkülönböztetés van” – állította egyebek között Hillary Clinton. Rehabilitációs programokat javasolt a börtönviselt afroamerikaiaknak és a fegyverviselés szigorítását szorgalmazta.
Donald Trump szerint azonban “Hillary Clinton képtelen kimondani két szót: törvény és rend”. A republikánus elnökjelölt szerint rendre van szükség. Úgy vélte, nem véletlen, hogy a legnagyobb rendőrszervezet őt biztosította támogatásáról.
Trump szerint a nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyolajkúak “pokolban élnek”. Egyes városokban, például Chicagóban, olyan rossz a közbiztonság, hogy “az ember az utcán sétál és agyonlövik”. Trump szerint bandák randalíroznak, a fekete amerikaiak közösségeit a politikai elit magára hagyta.
Clinton nem ért egyet azzal, hogy vetélytársa ilyen negatív képet fest a közállapotokról.
Hillary Clinton demokrata elnökjelölt. EPA/ANDREW GOMBERT
Clinton fellépne a kibertámadások ellen
Az Egyesült Államokat érő kibertámadások elleni határozott fellépést ígért Hillary Clinton hétfőn az elnökjelöltek tv-vitájában feltett, nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdésben.
A demokrata elnökjelölt ezzel összefüggésben ismét Oroszországot vádolta az amerikai állami és magán számítógépes rendszerek elleni támadásokkal.
Trump szerint egyelőre még senki sem bizonyította, hogy valóban Oroszország állt volna a Demokrata Párt számítógépes rendszerének feltörése mögött.
Trump: Clinton és Obama miatt emelkedhetett fel az Iszlám Állam
Donald Trump szerint Barack Obama és Hillary Clinton teremtett lehetőséget az Iszlám Állam terrorszervezet felemelkedésére.
A két jelölt hétfői tv-vitájában a republikánus párti elnökjelölt azt állította, hogy Barack Obama elnök és Hillary Clinton külügyminiszter hatalmi vákuumot teremtett Irakban, s ezzel lehetővé tette a dzsihadista terrorszervezet felemelkedését.
Clinton arra emlékeztetett, hogy Irakot a republikánus George W. Bush elnöksége idején rohanták le és a (később idő előttinek bizonyult) csapatkivonásról is Bush elnök döntött.
Clinton szerint fokozni kell az amerikai légicsapásokat az Iszlám Állam állásai ellen, és a terrorszervezet vezetőit kell likvidálni.
Trump szerint ha “elvették volna” Iraktól az olajat, akkor az Iszlám Államot meg lehetett volna fosztani pénzügyi forrásától.
Clinton szorosabb együttműködést akar a szövetségsekkel
Hillary Clinton szerint szorosabb együttműködésre van szükség a szövetségesekkel a terrorizmus elleni küzdelemben.
A demokraták elnökjelöltje a hétfői tv-vitában azt mondta, a hírszerzés erősítésére, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére összpontosítana.
Az iráni atomalku tető alá hozása szerinte azt mutatja, hogy külügyminiszterként “erős” politikus volt.
Azt ígérte, ha elnökké választják, tiszteletben tartja majd az Egyesült Államok kétoldalú szerződéseit szövetségeseivel, például Japánnal.
Trump szerint az Egyesült Államok nem lehet “a világ csendőre”.
Hillary Clinton demokrata és Donald Trump republikánus elnökjelölt. EPA/JOE RAEDLE
Trump: Clintonban nincs elég életerő
Donald Trump szerint Hillary Clintonban nincs elég “életerő” ahhoz, hogy elnök legyen, de támogatja őt, ha mégis őt választják meg elnöknek.
A republikánus elnökjelölt kettejük hétfői tv-vitájának végén azt állította: demokrata vetélytársából hiányzik az “életerő”, és bár van tapasztalata, de ez “rossz tapasztalat”, mert sorozatban hozott rossz döntéseket.
Hillary Clinton a maga részéről külügyminiszterként tett utazásait, tárgyalásait, megállapodásait említette, mint bizonyítékot tapasztalataira és arra, hogy megvan benne az életerő.
Trump a vitavezető többszöri kérdésére végül hajlandó volt kimondani, ha Clinton nyeri az elnökválasztást, kész teljes mértékben támogatni őt.
MTI
Elsősorban politikusokat és támogatókat hívtak meg vendégként Hilary Clinton demokrata és Donald Trump republikánus párti elnökjelölt hétfő esti első vitájára.
A két nagy párt befolyásos politikusai töltötték meg a New York-i Hampstead Hofstra Egyetemét, ahol a sorrendben első elnökjelölti vitát tartották. Kormányzók, képviselők, szenátorok érkeztek, és jelen vannak a jelöltek kampányának nagy támogatói is, például a nevadai milliárdos Sheldon Adelson, aki Trump támogatója, vagy a szintén milliárdos texasi Mark Cuban, Hillary Clinton kampányának segítője.
Clinton stábja ezen kívül meghívott négy olyan hölgyet, akivel a demokrata elnökjelölt az elmúlt években szorosabb kapcsolatot alakított ki: egyikük a 2001. szeptember 11-i terrortámadások túlélője, másikuk egy egyedülálló édesanya, aki családon belüli erőszak áldozata volt, a harmadik asszony azóta áll baráti kapcsolatban Hillary Clintonnal, hogy az elnökjelölt first lady lett Washingtonban, s végül azt az Anastasia Somozát, aki agybénulása miatt mozgássérült és szerepel a kampány egyik reklámspotjában, amellyel Clinton Trumpot támadja egy mozgássérült újságírón gúnyolódó megjegyzéséért.
A publikum soraiban ott ültek természetesen a családtagok: Hillary Clinton lánya és a veje. Bill Cinton volt elnök a színfalak mögül kísérte figyelemmel az elnökjelölti vitát.
A Clinton-kampány hétfőn este 50 szövetségi államban 1200 helyen rendezett partit, amelyen az elnökjelölti vitát nézhették a meghívottak.
Donald Trump meghívottai között volt Mark Geist, a líbiai Bengáziban lévő amerikai konzulátus elleni, 2012-ben elkövetett terrortámadás egyik túlélője. A bengázi konzulátus elleni támadást Hillary Clinton külügyminiszteri megbízatása idején követték el, és a republikánusok elsősorban Clintont hibáztatják érte.
Trump családtagjai – köztük a tanácsadójává előlépett veje, Jared Kushner – is jelen volt a vitán.
Több száz újságíró tudósított az eseményről. A The New York Times bejelentette, hogy 18 fős csapatot állított össze, amelynek feladata a vitában elhangzó állítások ellenőrzése. A Bloomberg televízió is úgy közvetítette a vitát, hogy közben a képernyő alján jelezte, ha valamelyik jelölt ténybeli tévedést tartalmazó kijelentést tett.
A vitában – az előválasztások vitáival ellentétben – a közönségnek tartózkodnia kellett az érzelemnyilvánításoktól.
Clinton felemelné a középosztályt
Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt infrastrukturális beruházásokat és minimálbér-emelést, valamint a középosztály segítését ígérte hétfőn este a két nagy amerikai párt elnökjelöltjeinek első televíziós vitájában.
A vita első nagy témaköre az volt, hogyan lehet fellendíteni az amerikai gazdaságot. Donald Trump republikánus jelölt Clinton elképzeléseire azzal válaszolt, hogy ő a külföldre telepedett vállalakozások hazahozatalát valósítaná meg, s ezzel sok-sok új munkahelyet teremtene.
Trump Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért
Már az elnökjelölti tv-vita első perceiben éles vitába bocsátkozott egymással hétfőn este Hillary Clinton és Donald Trump demokrata és republikánus párti elnökjelölt.
A vita első nagy témaköre az volt, hogyan lehet fellendíteni az amerikai gazdaságot.
Trump ismét Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért. Emellett ostorozta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), amelyet még Hillary Clinton férje, Bill Clinton írt alá elnökként. Amikor a demokrata jelölt azt válaszolta, hogy férje elnöksége fellendítette az amerikai gazdaságot, Trump közbeszólt: az elmúlt években Hillary Clinton miért nem arról beszélt, hogy a NAFTA milyen károkat okozott az országnak.
Trump többször félbeszakította Clintont, aki válasz helyett az újságírókat kérte fel Trump állításainak ellenőrzésére.
Donald Trump republikánus elnökjelölt. EPA/ANDREW GOMBERT
Trump nyilvánosságra hozná adóbevallását
Donald Trump az adóbevallása nyilvánosságra hozatalát ígérte az amerikai elnökjelöltek első, hétfői tévévitájában.
Hillary Clinton szerint dokumentumok bizonyítják, hogy Trump kibújt az adófizetés alól, amikor kaszinói voltak Atlantic Cityben, s nem áldozott közügyekre vagy jótékonyságra egyetlen centet sem.
A műsorvezető kérdésére, hogy mikor hozza nyilvánosságra az adóbevallását, Trump azzal válaszolt: amint az adóhatóság befejezte a munkát. Trump megjegyezte: ügyvédei tanácsai ellenére is közzéteszi adóbevallását.
Clinton szerint ez soha nem fog megtörténni.
Clinton nem kér bocsánatot az email-botrányért
Nem kér bocsánatot az email-botrányért – jelentette ki egyebek közt Hillary Clinton az elnökjelöltek első tv-vitájában.
A demokrata párti elnökjelölt azt mondta: vállalja a felelősséget, de nem kér bocsánatot az email-botrányért, amelyet külügyminiszterként saját magánszerverének hivatalos célú használatával okozott.
Hibát követett el, és ma már bizonyára másként cselekedne – tette hozzá.
Trump szerint viszont Clinton szándékosan vett igénybe magánszervert és szándékosan töröltette elektronikus leveleit. A republikánus elnökjelölt szerint ez alkotmányellenes volt.
Nyomasztó faji viták
Helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között – jelentette ki Hillary Clinton a hétfői elnökjelölti tv-vita második nagy témájában, amikor a faji kérdésekben, a fekete közösségek helyzete ügyében és a közbiztonság kérdéseiben fejtették ki álláspontjukat.
“Rendszerszintű faji megkülönböztetés van” – állította egyebek között Hillary Clinton. Rehabilitációs programokat javasolt a börtönviselt afroamerikaiaknak és a fegyverviselés szigorítását szorgalmazta.
Donald Trump szerint azonban “Hillary Clinton képtelen kimondani két szót: törvény és rend”. A republikánus elnökjelölt szerint rendre van szükség. Úgy vélte, nem véletlen, hogy a legnagyobb rendőrszervezet őt biztosította támogatásáról.
Trump szerint a nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyolajkúak “pokolban élnek”. Egyes városokban, például Chicagóban, olyan rossz a közbiztonság, hogy “az ember az utcán sétál és agyonlövik”. Trump szerint bandák randalíroznak, a fekete amerikaiak közösségeit a politikai elit magára hagyta.
Clinton nem ért egyet azzal, hogy vetélytársa ilyen negatív képet fest a közállapotokról.
Hillary Clinton demokrata elnökjelölt. EPA/ANDREW GOMBERT
Clinton fellépne a kibertámadások ellen
Az Egyesült Államokat érő kibertámadások elleni határozott fellépést ígért Hillary Clinton hétfőn az elnökjelöltek tv-vitájában feltett, nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdésben.
A demokrata elnökjelölt ezzel összefüggésben ismét Oroszországot vádolta az amerikai állami és magán számítógépes rendszerek elleni támadásokkal.
Trump szerint egyelőre még senki sem bizonyította, hogy valóban Oroszország állt volna a Demokrata Párt számítógépes rendszerének feltörése mögött.
Trump: Clinton és Obama miatt emelkedhetett fel az Iszlám Állam
Donald Trump szerint Barack Obama és Hillary Clinton teremtett lehetőséget az Iszlám Állam terrorszervezet felemelkedésére.
A két jelölt hétfői tv-vitájában a republikánus párti elnökjelölt azt állította, hogy Barack Obama elnök és Hillary Clinton külügyminiszter hatalmi vákuumot teremtett Irakban, s ezzel lehetővé tette a dzsihadista terrorszervezet felemelkedését.
Clinton arra emlékeztetett, hogy Irakot a republikánus George W. Bush elnöksége idején rohanták le és a (később idő előttinek bizonyult) csapatkivonásról is Bush elnök döntött.
Clinton szerint fokozni kell az amerikai légicsapásokat az Iszlám Állam állásai ellen, és a terrorszervezet vezetőit kell likvidálni.
Trump szerint ha “elvették volna” Iraktól az olajat, akkor az Iszlám Államot meg lehetett volna fosztani pénzügyi forrásától.
Clinton szorosabb együttműködést akar a szövetségsekkel
Hillary Clinton szerint szorosabb együttműködésre van szükség a szövetségesekkel a terrorizmus elleni küzdelemben.
A demokraták elnökjelöltje a hétfői tv-vitában azt mondta, a hírszerzés erősítésére, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére összpontosítana.
Az iráni atomalku tető alá hozása szerinte azt mutatja, hogy külügyminiszterként “erős” politikus volt.
Azt ígérte, ha elnökké választják, tiszteletben tartja majd az Egyesült Államok kétoldalú szerződéseit szövetségeseivel, például Japánnal.
Trump szerint az Egyesült Államok nem lehet “a világ csendőre”.
Hillary Clinton demokrata és Donald Trump republikánus elnökjelölt. EPA/JOE RAEDLE
Trump: Clintonban nincs elég életerő
Donald Trump szerint Hillary Clintonban nincs elég “életerő” ahhoz, hogy elnök legyen, de támogatja őt, ha mégis őt választják meg elnöknek.
A republikánus elnökjelölt kettejük hétfői tv-vitájának végén azt állította: demokrata vetélytársából hiányzik az “életerő”, és bár van tapasztalata, de ez “rossz tapasztalat”, mert sorozatban hozott rossz döntéseket.
Hillary Clinton a maga részéről külügyminiszterként tett utazásait, tárgyalásait, megállapodásait említette, mint bizonyítékot tapasztalataira és arra, hogy megvan benne az életerő.
Trump a vitavezető többszöri kérdésére végül hajlandó volt kimondani, ha Clinton nyeri az elnökválasztást, kész teljes mértékben támogatni őt.
MTI
