Tudomány - áltudomány

Úgy látom megtaláltad a másik örökzöld "lerágott csontot" . A Nagy Piramis építéséről is legalább annyi módszer látott napvilágot , mint a dinók kihalásáról. Kicsit utána olvastam a neten, hát mit ne mondjak elképesztő megoldások vannak. " 2,5 tonnás követ 7 fokos lejtőn 8-10 ember, faszánon simán tol. Fogalmam sincs , hogy jöhetett ez ki , vagy kipróbálta-e már valaki? Vagy, vágtak-e már ki egyetlen egy kőtömböt réz , bronz vésővel, egy mészkő hegység oldalából? A gránitról már nem is beszélek. A mai korszerű technológiákkal is nehéz feladat. De maga a tervezés is óriási feladat szerintem, az akkori módszerekkel, mérőeszközökkel, egyáltalán magának a helynek a kiválasztása, hogy elbírja-e a piramis súlyát, a tájolás , a derékszögek pontos meghatározása. Most mondhatja valaki ismerték már 3 rész 4 rész 5 rész oldalú háromszöget.
erre én azt mondom , ekkora méretekben , ilyen pontossággal szinte lehetetlen. Száz szónak egy a vége , csak találgatunk, ezek csak elképzelések amelyek több helyen sántítanak. viszont ha a Nagy piramist még régebbre datáljuk , akkor felvetődik annak a kérdésnek a lehetősége , régebben többet tudtak volna az emberek ? Abba a korba ahol szinte ősközösségben éltek az emberek ? Szerintem ez megint zsákutca Egyáltalán , maga az ókor is egy "gyanús" korszak. Hogy fejlődhetett ki villámgyorsan egy olyan társadalom , mint az egyiptomi vagy a mezopotámiai? Minél régebbre megyünk vissza a korban , annál több kérdés vetődik fel . Felépíthető-e emberi erővel a Nagy Piramis? Mi, most , feltudnánk építeni? Mi volt az építés célja? Persze ezekre is található válasz amit a tudomány , vagyis az egyiptológia elfogad. Mert ugye az a tudomány amit bármikor kísérletekkel lehet igazolni , minden kétséget kizáróan. Szóval maradnak továbbra is a kérdések............. egyenlőre. Akár a dinóknál
Ja , jut eszembe , ha ezeket olvassa valaki , tudja esetleg , hogy lehet a tyúkoknál fokozni a tojástermelést? Eszembe jutott valami



"Vannak igazságok, amelyeket lehetetlen helyesen fölfognunk, ha előbb nem jártunk bizonyos tévutakon."

vinetu01 írta:

Szóval? pro és kontra............................nem támadást várok.............beszélgessünk.

Kattints a kibontásához...

Ajaj! Ha azt mondom, hogy nem értek egyet, az már támadásnak számít?
Először is itt van a méretek problémája. A Hold tömege valamivel több mint az egy százaléka a Földének. Ha ez mind bejött volna, mivel a Föld átmérője is növekedett volna valamennyivel, a felszíni gravitáció növekedése max. 1% körül lehetett volna. Egy akkora tömeg, mint amekkora a Chicxulub-krátert okozta, a Föld tömegének kb. a milliomod része. Egy Hold nagyságú testet úgy szétverni, hogy a legnagyobb darabja ekkora legyen, a maradék viszont annyira kicsi darabos, hogy mostanra ne maradjon nyoma a keletkezett krátereknek a Földön, de még a Holdon sem, az csodával határos teljesítmény lenne.
Dínókból pedig nem csak óriás méretűek voltak. A patkány nagyságúak ugyanúgy kipusztultak, ráadásul a vízben élők is, amiket nem zavart volna különösebben a gravitáció változása.
A növényeknél nem tudom, mi az a határ, ameddig vizet tudnak felszívni, de a mamutfenyők és az óriás eukaliptuszok nyilván ezen a határon belül vannak, ezekre pedig a legnagyobb dínók is csak felnézni tudtak volna. Legfeljebb a szelekciós nyomás lehetett nagyobb akkoriban a magasabb lombkorona irányába, mivel annyi rusnya nagy dög próbált legelészni belőlük.
Szóval szerintem inkább kontra. Mellette szóló érv pillanatnyilag nem jut eszembe, de ha megjön az ihletem, majd szólok. (Ja, és mitől lenne áltudományos? Meg sem próbáltad a tudományosság látszatát kelteni.)

Kedves Umaksuman , azt hiszem teljesen félreértettél nem is értem. Én pont arra gondoltam, hogy mikor két hold volt akkor volt kisebb a gravitáció ( lásd ár-apály) .A két hold nagyobb tömegvonzással bírt mint egy. Ezért bírtak nagyobbra nőni az állatok , és a növények , a fák. Mikor már csak egy hold volt , nem volt akkora tömegvonzás,példának okáért mondjuk a vért a szív már nehezebben tudta a Bhronthosaurus agyába pumpálni. Ezek egyszerű gyakorlati dolgok. A hold összes anyaga meg nem szükségképpen landolhatott a Földön, egy része nyilván elégett, egyes részei pedig kikerülhettek a Föld vonzáskörzetéből.
Most is a tengerbe található a legnagyobb élőlény a kék bálna mert hat rá a felhajtó erő ami ellensúlyozza a gravitációt. De ez még nem minden, tudtad, hogy ha a tyúkoknak világítanak nő a tojástermelés. Hogy jön ez ide?Amikor két hold volt nyilván világosabbak voltak az éjszakák. Valami genetikai kódolás maradhatott a tyúkokba Mert azért nem véletlen a hasonlóság a bontott csirke és némely dínó közt. Ez csak egy feltevés, a sok közül, semmilyen tudományos bizonyítéka nincs , egyszerű ismert tények összekapcsolásáról van csak szó, ami beleillik a logikába. De ha már itt tartunk , az is érdekes , hogy a dínóknak 200 millió év alatt nem sikerült értelmesnek lenniük, mi meg röpke egy két százezer év alatt azok lettünk.Roppant figyelemre méltó.


"Vannak igazságok, amelyeket lehetetlen helyesen fölfognunk, ha előbb nem jártunk bizonyos tévutakon."

vinetu01 írta:

Kedves Umaksuman , azt hiszem teljesen félreértettél nem is értem. Én pont arra gondoltam, hogy mikor két hold volt akkor volt kisebb a gravitáció ( lásd ár-apály) .A két hold nagyobb tömegvonzással bírt mint egy.

Kattints a kibontásához...

Bevallom először én is erre gondoltam, de attól tartottam, hogy sértőnek fogod találni a feltételezést. Ezzel a verzióval ugyanis még több probléma lenne. Egyrészt - visszatérve a méretekre - a gravitációs vonzóerő nagysága ugye Newton szerint egyenesen arányos a vonzó tömegekkel, viszont fordítva a tömegek távolságának négyzetével. Ha pedig egy holdnyi tömeg még akkor is csak minimális változást okoz a Föld felszíni gravitációjában, ha közvetlenül a lábad alá kerül, akkor mit vársz tőle, ha néhányszor százezer kilométerre van a fejed felett? A mostani Hold kb. annyit befolyásolja a g értékét, mintha egy épületben egy emelettel feljebb mennél, vagy néhány kilométert sétálnál észak-déli irányban. Még ha ennek a dupláját is vesszük, ezek nagyon kis különbségek.
Másrész a bolygó körül keringő holdak nem folyamatosan csökkentik a bolygó felszíni gravitációját, hanem amint azt az árapály jelensége is mutatja, oda-vissza változtatják. Az óriás dínók dagálykor legeltek, apálykor meg elájultak volna?

De ez még nem minden, tudtad, hogy ha a tyúkoknak világítanak nő a tojástermelés. Hogy jön ez ide?Amikor két hold volt nyilván világosabbak voltak az éjszakák.

Kattints a kibontásához...

A dínók idejében még nem voltak tyúkok. Ha ez minden madárra igaz volna, akkor talán érdemes lenne elgondolkodni rajta. Ámbár, figyelj csak: kimutatták, hogy embereknél a nagyobb áramszünetek után kilenc hónappal észrevehetően megugrik a születések száma. Ez azt jelentené, hogy néhány százezer évvel ezelőtt meg egyetlen holdunk sem volt? Nem lehet, hogy egyszerűen csak arról van szó: a tyúk világosban szeret nemi életet élni, az ember meg inkább sötétben?

De ha már itt tartunk , az is érdekes , hogy a dínóknak 200 millió év alatt nem sikerült értelmesnek lenniük, mi meg röpke egy két százezer év alatt azok lettünk.Roppant figyelemre méltó.

Kattints a kibontásához...

Az semmi. A csigáknak 500 millió év is kevés volt, a bacik meg már több milliárd éve erőlködnek.

Csillagözön írta:

"Van, ami akkor is igaz, ha nem hisz benne az ember..."

Kattints a kibontásához...

És van, ami akkor sem igaz, ha hisz benne az ember....
Fogd már fel végre: itt nem a gravitációt manipulálják, hanem a hatásával ellentétes erőt fejtenek ki a tárgyakra. Lényegében ugyanaz történik, mint mikor kézzel felemelsz valamit, vagy a fenekedet leteszed egy sámlira.

Umaksuman írta:

A dínók idejében még nem voltak tyúkok. Ha ez minden madárra igaz volna, akkor talán érdemes lenne elgondolkodni rajta. Ámbár, figyelj csak: kimutatták, hogy embereknél a nagyobb áramszünetek után kilenc hónappal észrevehetően megugrik a születések száma. Ez azt jelentené, hogy néhány százezer évvel ezelőtt meg egyetlen holdunk sem volt? Nem lehet, hogy egyszerűen csak arról van szó: a tyúk világosban szeret nemi életet élni, az ember meg inkább sötétben?

Kattints a kibontásához...

Apró tévedés: az áramszünet idején nincs TV. A TV helyett az emberek mit tudnak csinálni? A társasjátékokat nem ismerik, a TV elzárja őket a társas élettől, a sötétben ezen kívül mit lehet csinálni? Talán a régen betervezett gyermeket? Végre van rá idejük!

Umaksuman írta:

Bevallom először én is erre gondoltam, de attól tartottam, hogy sértőnek fogod találni a feltételezést. Ezzel a verzióval ugyanis még több probléma lenne. Egyrészt - visszatérve a méretekre - a gravitációs vonzóerő nagysága ugye Newton szerint egyenesen arányos a vonzó tömegekkel, viszont fordítva a tömegek távolságának négyzetével. Ha pedig egy holdnyi tömeg még akkor is csak minimális változást okoz a Föld felszíni gravitációjában, ha közvetlenül a lábad alá kerül, akkor mit vársz tőle, ha néhányszor százezer kilométerre van a fejed felett? A mostani Hold kb. annyit befolyásolja a g értékét, mintha egy épületben egy emelettel feljebb mennél, vagy néhány kilométert sétálnál észak-déli irányban. Még ha ennek a dupláját is vesszük, ezek nagyon kis különbségek.

Kattints a kibontásához...

Ez a kis erő kisebb víztömegeknél 1-3 m-es apály-dagály különbségeket tud okozni. Közeli Hold állásnál elérheti a 6-8 m-t is. Nagyobb víztömegeknél nem annyira látszik, mert nincs hol összehasonlítani. Az atolloknál azért látszik. A geodéziai műholdak tudják mérni.
A két hold problémája.
Ha a két hold azonos tömegű, akkor még elképzelhető, hogy azonos pályán mozognak, csak egymással ellentétes irányban oldalon. Ez esetben a tömegvonzás kiegyenlítődik. A dínók azonos vízállásnál legelésztek, nem kellett ájuldozniuk naponta 2x.
Ha a két hold különböző tömegű, akkor nyilvánvaló, hogy két különböző pályán haladnak. Ebben az esetben néha együtt állnak - egymás mögött, néha szemben állnak - a főbolygó ellentétes oldalán. Az első esetben a dagály a legmagasabb, a második esetben a legalacsonyabb. Szegény dínók!

"Az semmi. A csigáknak 500 millió év is kevés volt, a bacik meg már több milliárd éve erőlködnek."
Ez így igaz ahogy írod Umaksuman, csak éppen ők sosem voltak a tápláléklánc csúcsán. Ellentétbe a dínókkal. De egy biztos ,a dínók kipusztultak, de kérdem én , amikor leült a por , elaludtak a tüzek , visszavonult az áradás, elkezdődött újból az élet , mert a nap sütött az eső esett, a magok kihajtottak. A meteor vagy nevezzük kisbolygónak a hatása nem befolyásolta a Föld éghajlatát.Az is biztos hogy nem nulláról indult újból az élet , mert azért voltak védett helyek ahol voltak túlélők, akár barlangok sziklarepedések , vizek, az óceánokba sem hiszem hogy kipusztult volna teljesen a z élet. Nem ragozom tovább a kérdés az , mért nem fejlődtek ki akkor ugyanolyan méretű élőlények a szárazföldön? Mert az óceánba azért kifejlődött ahol van felhajtóerő( csak megjegyzem , erre nem reagáltál) Persze , igazad van ha egy egy felvetést kiragadunk , azt könnyű megcáfolni, én pont azt mondom sok kicsi jelből áll össze a kép( ez még igaz is , pixelek ). Nehogy azt hidd én görcsösen ragaszkodok ehhez a feltételezéshez , csak választ szeretnék kapni, miért nincsenek akkora élőlények?

"Másrész a bolygó körül keringő holdak nem folyamatosan csökkentik a bolygó felszíni gravitációját, hanem amint azt az árapály jelensége is mutatja, oda-vissza változtatják. Az óriás dínók dagálykor legeltek, apálykor meg elájultak volna?"

Folyamatosan csökkentik csak mi akkor észleljük ha tenger felett van , de akkor is csökkenti ha épp a Himalája felett van csak azt nem érzékeljük olyan látványosan. Ennek az egy Holdnak is sokféle hatása, nem csak a gravitáció csökkentése, biztos te is olvastál már értekezéseket arról , mik történnek holdtölte idején


"Vannak igazságok, amelyeket lehetetlen helyesen fölfognunk, ha előbb nem jártunk bizonyos tévutakon."

vinetu01 írta:

Az is biztos hogy nem nulláról indult újból az élet , mert azért voltak védett helyek ahol voltak túlélők, akár barlangok sziklarepedések , vizek, az óceánokba sem hiszem hogy kipusztult volna teljesen a z élet.

Kattints a kibontásához...

Na ez az, ami miatt a dínók haltak ki tökéletesen, mert nem fértek el egyetlen sziklarepedésben sem...

Csillagözön írta:

Egy dologban ismét "közelebb" kerültünk a régi időkhöz. Fogunk mi még - a mai emberiség - kis piramist építeni....

​

Kattints a kibontásához...

Azért azzal a hangrezgéssel csak lehet valami, amely megváltoztatja az anyag szerkezetét és amiről annyit beszélnek az ókori mitológiákban!!!

Kyra , te most cikizel?
Nézd mit találtam Tuti, így épült a Nagy Piramis

vinetu01 írta:

Kyra , te most cikizel?
Nézd mit találtam Tuti, így épült a Nagy Piramis

Kattints a kibontásához...

Nem! Így épült, meg is ismételték, hogy bemutassák a világnak:



Egyetlen kőtömb felemelése 1,5 méter magasba 10 órán át tartott. A kis piramis azóta összedőlt ugyan, de biztos így építették! A videóban a 24. perctől láthatod, de ha 2 perccel előrébb tekered, akkor láthatod magát a szerszámot is, amivel olyan tökéletesre csiszolták a gránit tömböket! Érdemes megnézni. Ez az egyiptológusok hivatalos álláspontja. Tudományos... bár szerintem áltudományos.

Engem nem győzött meg a videó,azzal a marokkővel , vagy minek nevezzem :O , de még a bronzvésőkkel is kétséges volna azok a remekművek létrehozása, már a diorit korsókról ne is beszéljek. Kyra , láttál már te közelről bronzszerszámot? Nagyon puha az acélhoz képest, és képzeld az acél is csak nyekereg pl gránitba. De gondold végig ..... oda megy a kőfaragó a mészkőhegységhez , fogja a kis maroknyi bronzvésőjét , meg a félkezes kalapácsát és kivés a hegyből egy 2,5 tonnás követ? Mégis hogy ?Körbefaragja? Az obeliszket körbefaragták , de az aljával már nem tudtak mit kezdeni. Nem ez nem járható út szerintem. Ékekkel kilehet hasítani kőtömböket, de még akkor is meg kell munkálni, a bronzvéső ekkora volumenű munkához nem felel meg. A mészkövet meglehet munkálni acélvésővel az még kivitelezhető, végül is be birtak szerezni acélvésőt az egyiptomiak, volt ahol ismerték az a célt már abban korban is. Mindenesetre sok a nyitott kérdés, és kevés a válasz.. ha a tudomány úgy válaszol, hogy minnél keményebb volt a faragandó anyag annál több időt , figyelmet munkát szenteltek rá...............ez azt jelenti , fogalmam sincs hogy csinálták


"Vannak igazságok, amelyeket lehetetlen helyesen fölfognunk, ha előbb nem jártunk bizonyos tévutakon."

De mi lett a dínóimmal?


"Vannak igazságok, amelyeket lehetetlen helyesen fölfognunk, ha előbb nem jártunk bizonyos tévutakon."

vinetu01 írta:

De mi lett a dínóimmal?


"Vannak igazságok, amelyeket lehetetlen helyesen fölfognunk, ha előbb nem jártunk bizonyos tévutakon."

Kattints a kibontásához...

Na jó! Van nekem is egy saját, különbejáratú elméletem a dínókról, amit én találtam ki! Kapaszkodj!

Állítólag pólusváltás a Földön volt már több alkalommal. Előfordulhat, hogy ilyenkor a Föld magnetoszférája akár napokig nem működik. Én elolvasok mindent, ami mitológia, mert véleményem szerint a prehisztorikus időkről csak abból lehet tájékozódni, mert az az emberiség ősemlékezete. A mitológia kódolt történelem. Josephus Flavius "A zsidók története" című könyében azt írta, hogy már az első emberiség (Ádám és Éva...)is várta a világvégét és Ádám azt jövendölte, hogy a világ egyszer tűz ereje által, egy másik alkalommal pedig a vízáradat ereje által fog elpusztulni.

Hát a víz ereje a Vízözön volt, de a tűz ereje lehet vagy lehetett egy ilyen pólusváltás is magnetoszféra nélkül. Pio atyának - akiről biztos hallottál - is van ehhez hasonló jövendölése, amiben azt tanácsolja mindenkinek, hogy akkor bújjanak el, zárkózzanak be és még az ablakokat is torlaszolják el. Ne nézzenek ki 3 napig...

Mi van, ha egy ilyen pólusváltásról szól az ősi emlékezet? Szerintem van ez is olyan jó elmélet, mint a 65 millió éves meteor. És legalább nem olyan unalmas Szegény dínók hova zárkóztak volna be? Mindenki el tudott bújni, ők nem. Még a fák is leégtek a fejük fölül.

vinetu01 írta:

Engem nem győzött meg a videó,azzal a marokkővel , vagy minek nevezzem.................

Mindenesetre sok a nyitott kérdés, és kevés a válasz.. ha a tudomány úgy válaszol, hogy minnél keményebb volt a faragandó anyag annál több időt , figyelmet munkát szenteltek rá...............ez azt jelenti , fogalmam sincs hogy csinálták

Kattints a kibontásához...

Akik esetleg attól tartanak, hogy a piramis építés valamelyik elmélete (egyiptomiak építették, korábbi időszakba került megépítésre, stb.) végül tényleg igaznak bizonyul, és a titok megfejtése után unalmasabbá válik a világ, nem kell aggódni, sok még elég rejtély a "fáraók síremlékei" körül. Például a Nagy Piramis Királyi Kamrájának mennyezetét alkotó hetven tonnás gránittömbök. Azon túl, hogy a mai napig nem tudjuk, miként voltak képesek az építők a helyszínre szállítani és precízen egymás mellé helyezni őket, megmunkálásuk módja is magyarázatra szorul. A gránit az egyik legkeményebb kőzet, az egyiptomiak viszont csak a kőnél puhább anyagú rézből készült szerszámokkal rendelkeztek, ezek viszont alkalmatlan a rendkívül ellenálló tömbök precíz megmunkálására. A Gízai Piramisok legkisebb tagjának, Menkauré fáraó emlékművének borítása szintén precízen faragott gránittömbökből áll. Készítésük módja egyelőre ismeretlen.

Szerintem ezeket a fáraó neveket (pl. Menkauré) csak később ragasztották a piramisokra, hiszen semmi, de semmi bizonyíték nincs rá. Én el tudom képzelni mennyire szégyellik magukat az igazi régészek azok miatt a cirkuszok miatt, amit el kell viselniük e tárgyba, annak érdekébe hogy dolgozhassanak.

Vaduzia írta:

Akik esetleg attól tartanak, hogy a piramis építés valamelyik elmélete (egyiptomiak építették, korábbi időszakba került megépítésre, stb.) végül tényleg igaznak bizonyul, és a titok megfejtése után unalmasabbá válik a világ, nem kell aggódni, sok még elég rejtély a "fáraók síremlékei" körül. Például a Nagy Piramis Királyi Kamrájának mennyezetét alkotó hetven tonnás gránittömbök. Azon túl, hogy a mai napig nem tudjuk, miként voltak képesek az építők a helyszínre szállítani és precízen egymás mellé helyezni őket, megmunkálásuk módja is magyarázatra szorul. A gránit az egyik legkeményebb kőzet, az egyiptomiak viszont csak a kőnél puhább anyagú rézből készült szerszámokkal rendelkeztek, ezek viszont alkalmatlan a rendkívül ellenálló tömbök precíz megmunkálására. A Gízai Piramisok legkisebb tagjának, Menkauré fáraó emlékművének borítása szintén precízen faragott gránittömbökből áll. Készítésük módja egyelőre ismeretlen.

Kattints a kibontásához...

Amikor az asszuáni gátat építették, szét kellett szedni és másutt összerakni azt a gigantikus emlékművet, ami ott állt.



Szerintem elég megnézni azt a gányolást, amit azzal a szerencsétlen szoborral műveltek. Én abban a filmben láttam először ilyen állapotban, amit az előbb belinkeltem. Mindjárt megkeresem neked hányadik percben láthatod. (23:05)!

Ilyen volt:

ilyen lett:

"1954-ben, amikor tervezni kezdték az Asszuáni-gát megépítését, a létrejövő víztározó, a Nasszer-tó teljesen elborította volna a templomokat. 1959-ben nemzetközi kampány indult Núbia déli része ősi történelmi emlékhelyeinek megmentéséért, amelyeket a Nílus vizének emelkedése fenyegetett a gát megépítése miatt. Abu Szimbel templomai szudáni területről egyiptomi területre kerültek.

Az akció Abu Szimbel megmentésére 1964-ben indult és a végére 36 millió amerikai dollárt emésztett fel. 1968-ra a templomok szikláit hatalmas tömbökre vágták szét, majd a darabokat 65 méterrel nagyobb tengerszint feletti magasságban és a folyótól 250 méterrel távolabb újra összeillesztették. Az áthelyezésen körülbelül 1700 munkás dolgozott. Ez volt a történelem egyik leghatalmasabb régészeti mentőakciója."

Csak 1700 munkásra és 36 millió dollárra volt szükség ehhez a remek munkához!

Ahogy elnézem, az egyik hamarosan fel fog borulni!

További rejtély a közel 30 köbméter nagyságú gránittömb kitermelése az eredeti helyéről. A mai is használatos elsősorban olasz márvány szobrászati célra történő kitermelésére használatos kötél technológiát nem ismerték, de az előzőekben leírtak alapján a gránit vágóeszközt sem. Hogyan lehet egy kőzetfalből szabályosan kivágni egy ekkora tömböt? A szállítás már ehhez képest már nem valamivel egyszerűbb, talán?
A további kérdés, hol vannak ezek a gránit lelőhelyek? A gránit vulkanikus kőzet, a vulkánikus tevékenység alsó szakaszából, a réz és arany zona jóval ez felett van. Szerintem ha akarták volna akkor meghatározhatták volna a kőzet földtani helyét, csa az kérdés ez idáig miért nem történt meg?

Kyra_ írta:

Szerintem elég megnézni azt a gányolást, amit azzal a szerencsétlen szoborral műveltek.

ilyen lett:

Kattints a kibontásához...

Igaz, egyetértek. A mai technika nem alkalmas, ezen létesítmények alkotására, megépítésére.
Csak azt nem tudom, kitől ered azon idióta elképzelés, hogy az egyiptomiak építették? Azért mert egyiptomiak földjén van ( ez olyan mint a nyelv, ha magyarul beszélsz attól még nem vagy magyar), azért miért csak ők építhették? laikus véleményem szerint csak temetkezésnek használták és oda rejtették el a kincseket, melyből a legtöbbett rövid időn belül ki is fosztottak.