A globális felmelegedés miatt megolvadnak a jégtakarók, számos hónapban zavartalanul hajózható az Északi-sarkkör, így egyre nagyobb luxushajók merészkednek eddig elzárt sarkköri területekre.
Többemeletes turistahajók vették birtokukba Kanada sarkköri fjordjait. Az eddig emberlakta partokhoz közelebb úszkáló hajók ma már az Északi-sarkig merészkednek felbuzdulva azon, hogy a globális felmelegedés miatt az év egyre több hónapjában nagy területeken van megolvadva a jégtakaró.
Az Északnyugati-átjárón az idén nyáron először haladt át egy luxushajó, a Crystal Serenity 1700 személlyel a fedélzetén. (Ez az a szakasz, mely összeköti a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt.) Alaszkából augusztus 15-én indult el a járat, New Yorkba szeptember 16-án ért el. Ez ugyanaz az útvonal, amit bő száz éve a norvég felfedező, Roald Amundsen bejárt, csak éppen fordítva.
A hajót üzemeltető Crystal Cruises a honlapján már hirdeti a 2017-es utat. A turisztikai szektor új látványosságokra vágyik: és mi lehetne jobb, mint az Északi-sark a kabin ablakából, jéghegyes látkép a fedélzetről, az érintetlen sarkvidéki állatvilág? A Crystal Cruises szolgáltatása nem új, más társaságok már a hetvenes évek óta kínálnak túrákat a sarkvidékekre.
A mostani útvonal azonban úttörő, és több szempontból sem veszélytelen: Alaszka és Grönland között nincs olyan megfelelő javítóműhellyel felszerelt kikötő, ahol megállhatna a hajó, ha megsérült, vagy ha egy utas életveszélyes állapotba került. Az utazást több ezer kilométeren kikötés nélkül kell megoldani, távol a civilizációtól. Szakemberek szerint veszélyes egy hajónak elnavigálnia magát a jeges területeken, mert a műholdas képek még nem elég pontosak. Egy jéghegy 4-5 csomós sebességgel is haladhat, de a műholdas képek sok esetben 10-20 órával előbbiek.
Sok új északi-sarkvidéki hajózási útvonal nyílhat meg a 21. században az olvadó jég miatt még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátás a legkedvezőbb forgatókönyv szerint alakul – állapította meg egy új brit tanulmány. A környezetvédelmi szervezetek a környezet épségéért is aggódnak, a hajók ugyanis beszennyezik az eddig érintetlen és igencsak sérülékeny természeti környezetet. Ha egy luxushajó megfeneklik és az üzemanyagtartálya kilyukad, az óriási környezetszennyezést okozhat. Ráadásul, ha a téli szezon elején történik egy ilyen baleset, hónapokig nem végezhetők el az eltakarítási munkálatok.
A környezetvédők álláspontja szerint a sarkvidéki országok fő célja az kellene legyen, hogy betiltsák a sarkköri olajkitermelést. Az olajmező-kutatás és kútfúrás ugyanolyan balesettel járhat, mint a BP-olajszennyezése a Mexikói-öbölben.
Ehelyett a közlekedés limitálása merült fel: betiltanák a nehéz gépeket hajtó üzemanyagok használatát a régió vizeiben, ezzel tiltva ki a teher- és személyszállítást. Ezzel párhuzamosan 2017-ben lép hatályba az ENSZ sarkköri egyezménye, amely megszigorítja a sarkköri hajózás feltételeit. A megállapodás betiltja a nehézolaj használatát a Déli-sarkon, de az Északi-sarkkörön túl nem, abban a régióban csak arra biztatják a hajótársaságokat, hogy ne használják ezt az üzemanyagot.
Többemeletes turistahajók vették birtokukba Kanada sarkköri fjordjait. Az eddig emberlakta partokhoz közelebb úszkáló hajók ma már az Északi-sarkig merészkednek felbuzdulva azon, hogy a globális felmelegedés miatt az év egyre több hónapjában nagy területeken van megolvadva a jégtakaró.
Az Északnyugati-átjárón az idén nyáron először haladt át egy luxushajó, a Crystal Serenity 1700 személlyel a fedélzetén. (Ez az a szakasz, mely összeköti a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt.) Alaszkából augusztus 15-én indult el a járat, New Yorkba szeptember 16-án ért el. Ez ugyanaz az útvonal, amit bő száz éve a norvég felfedező, Roald Amundsen bejárt, csak éppen fordítva.
A hajót üzemeltető Crystal Cruises a honlapján már hirdeti a 2017-es utat. A turisztikai szektor új látványosságokra vágyik: és mi lehetne jobb, mint az Északi-sark a kabin ablakából, jéghegyes látkép a fedélzetről, az érintetlen sarkvidéki állatvilág? A Crystal Cruises szolgáltatása nem új, más társaságok már a hetvenes évek óta kínálnak túrákat a sarkvidékekre.
A mostani útvonal azonban úttörő, és több szempontból sem veszélytelen: Alaszka és Grönland között nincs olyan megfelelő javítóműhellyel felszerelt kikötő, ahol megállhatna a hajó, ha megsérült, vagy ha egy utas életveszélyes állapotba került. Az utazást több ezer kilométeren kikötés nélkül kell megoldani, távol a civilizációtól. Szakemberek szerint veszélyes egy hajónak elnavigálnia magát a jeges területeken, mert a műholdas képek még nem elég pontosak. Egy jéghegy 4-5 csomós sebességgel is haladhat, de a műholdas képek sok esetben 10-20 órával előbbiek.
Sok új északi-sarkvidéki hajózási útvonal nyílhat meg a 21. században az olvadó jég miatt még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátás a legkedvezőbb forgatókönyv szerint alakul – állapította meg egy új brit tanulmány. A környezetvédelmi szervezetek a környezet épségéért is aggódnak, a hajók ugyanis beszennyezik az eddig érintetlen és igencsak sérülékeny természeti környezetet. Ha egy luxushajó megfeneklik és az üzemanyagtartálya kilyukad, az óriási környezetszennyezést okozhat. Ráadásul, ha a téli szezon elején történik egy ilyen baleset, hónapokig nem végezhetők el az eltakarítási munkálatok.
A környezetvédők álláspontja szerint a sarkvidéki országok fő célja az kellene legyen, hogy betiltsák a sarkköri olajkitermelést. Az olajmező-kutatás és kútfúrás ugyanolyan balesettel járhat, mint a BP-olajszennyezése a Mexikói-öbölben.
Ehelyett a közlekedés limitálása merült fel: betiltanák a nehéz gépeket hajtó üzemanyagok használatát a régió vizeiben, ezzel tiltva ki a teher- és személyszállítást. Ezzel párhuzamosan 2017-ben lép hatályba az ENSZ sarkköri egyezménye, amely megszigorítja a sarkköri hajózás feltételeit. A megállapodás betiltja a nehézolaj használatát a Déli-sarkon, de az Északi-sarkkörön túl nem, abban a régióban csak arra biztatják a hajótársaságokat, hogy ne használják ezt az üzemanyagot.
Nem kicsit, hatalmasat léptél előre 
